Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-03 / 282. szám
A közélet hírei Rödönyi Károly Poznanba utazott Rödönyi Károly közlekedes- es postaügyi miniszter vezetésével hétfőn küldöttség utazott Poznanba, a KGST közlekedési állandó bizottságának 48. ülésére. A tanácskozáson a KGST végrehajtó bizottságának határozataiból és a közlekedési ál- 'landó bizottság munkatervéből adódó feladatok végrehajtásával, problémáival foglalkoznak. Csikás lágy Béla ioszkvában Dir. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke vasárnap delegáció élén elutazott Moszkvába, a KGST árhivatali vezetők értekezletének III. ülésére. Az előzetes program szerint áttekintik az 1974. évi feladatok teljesítését, kidolgozzák * jövő esztendőre szóló munkaprogramot, s véleményt cserélnék a tagállamokban 1976—80-ra tervezett árképzés irányvonaláról. A szeghalmi járás mind gyorsabb ütemben zárkózik fel a megyei átlaghoz Interjú Varga István elvtárssal, a párt járási bizottságának első titkárával Békés megye perifériája! Évekkel ezelőtt ilyen jelzőt ragasztottak erre a területre, mert távol esik, 50 kilométer távolságra nyújtózik a megyeszékhelytói. A megye déli részének ellentétes tája. Sárrét, így tanítják az iskolában. S e földrajzi táj Békés megyei részén 13 községben — Szeghalom, Füzesgyarmat, Körösladány, Dé- vaványa. Ecsegfalva, Kertész- sziget, Bucsa, Vésztő, Okány, Zsadány, Biharugra, Körösújfalu és Kőrösnagyharsány — 19 ezernél valamivel több családban 62 ezer ember éL Evekkel ezelőtt a felnőtt lakosság csaknem teljes egészében a mezőgazdaságban foglalatoskodott. Mivel számottevő helyi ipar nem volt, többen ’ és egyre többen vállalták az ingázást valamelyik távoli ipari üzem és a lakóhelyük között. A mezőgazdaság termelési színvonala az 1960-as évek végén igen alacsony volt. A szövetkezeti gazdaságok nagy része évről évre bevétel- és alaphiánnyal küszködött. A társadalom nagyarányú anyagi segítsége áramlott ide. Volt esztendő, amikor egyik-másik tsz év végén a részesedési alap és a különböző alapok kiegészítésére nagyobb összeget kapott, mint a zárszámadásban kimutatott tagjövedelem; A gazdasági és a kulturális felemelkedés útjának keresésére számos helyi kezdeményezés bontakozott ki. Ezek végül is Húszezer forintot ajándékozott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Kovád# Félix- nek, a csepragi Győzelem Termelőszövetkezet traktorosának és feleségének, a múlt héten született négyes ikrek szüleinek. Moharos József, a TOT elnökdenkdt, aki bűnös. AM nem vár sárol a mi cégünk csodaolcső portékáiból, az bűnt követ el önmaga ellen... Semmiféle vevőfogástól nem riadnak vissza, körömszakadtáig alkusznak, de a megkötött üzlet keretén belül egy fillérrel be nem csapják a vevőt. Allah és a tiltott dolgok Allah neve sűrűn hallatszik a török utcákon. A törökök na* gyón vallásos emberéknek mutatják magukat. Minden bizonnyal valójában azok, a hitélet igein fejlett, de az is kétségtelen, hogy a városlakóknál Allah hallatlan tisztelete már pózzal keveredik. Az athéni Palace Attikáiban A. Stem magyar származású francia üzletember, a keleti élet kitűnő ismerője, elmesélt egy történetet, amikor a törökök furaságai kerültek szóba. — Egy igazhitű férfiúval kerültem üzleti kapcsolatiba— kezdte. — A tárgyalások után meghívott vacsorára. Nem. nem a házába — azt mondta, a felesége gyengélkedik, hanem egy elegáns vendéglőbe. Rögtön észrevettem, hogy sűrűn megfordul itt. az egész személyzet ismerte. Nos. mit akar vacsorázni, kérdezte az én igazhitű üzletfelem. Egy báránysültei, szívesen ennék, mondtam. Mire ő: tudja mit. maga csak egyen inkább disznósültet. Furcsállotr tam. még ilyet! Meghív vacsorára és ő mondja meg, mit egyek. Mthí inkább meglepődtem. amikor saját magának helyettese levélben fejezte ki jókívánságait az örömteli esemény alkalmával a Kovács családnak és juttatott el 20 000 forintos takarékbetétkönyvet a várható anyagi gondok enyhítésére. (MTI) meg egy báránysiiltet rendelt. 1 Hozták az ételt. A pincér letet- • te elém a seirtéssültet, a ven- ■ déglátómnak a bárányt, jó ét- : vágyat kívánt éis elment. A sül- * tek hatalmas szőlőleveleíkkel • voltak lebontva. Nyúltam vol- j na a sertéssülthöz, de igazhitű : barátom pardont mondott, el- ■ vette előlem a sertéshúst és ! elém tette a bárányt. A szőlő" i levélek alól jóízűen ette a ül- • tott ételt. Tudja, kisváros, adni • kell a formákra, mondta... Üszküdár egyik ikiskocsmá- ■ jában valahogy én is így jár- ! tana. A vacsora utáni sörömet : iszogattam, amikor a „magyar ; —török barátság jegyében” 5 megismerkedtem N. V. nevű jj derék férfiúval. Megtudtam, ■ kötőüzeme van és a magyar ■ lányok nagy tisztelője. Évente : éljön Budapestre — mert miég ; egy olyan város nincs a földön, ■ mondta kacsingatva. Sört ren- S delt. majd megkérdezte, avagy i inkább kijelentette: iszik „vöt" ■ kát!” Dehogy iszom, mondtam, • ebben a hőségben belepusztu- ! lók. Nem, nem mondta ő„ a : „votka” jó a meleg ellen. Tii- ■ takoztam, de suttogva egy ! egész üveggel rendelt. A tiltott : italt a pult alól szedték elő, be- • csomagolták újságpapírba, úgy ■ tették az asztalomra ... Hamar : megtudhattam: ő akart, vodkát : Inni. én csak alibi voltam. A \ Bőréibe töltögette az italt, meg- " itta az egész üveggel, a szeme ! se rezdült utána. Csak azt nem értem, minek a szőlőlevél és a vastalk újságpapír. Talán azért, hogy Allah ne lássa hívei vétkezését? Tiszai Lajos Következik: (Mit hozhat a Jövő?) egy adott kis területen a foglalkoztatási gondok megoldásához vezettek. Alkalmat Kínálták különböző következtetések levonására, a tapasztalatok általánosítására és egy olyan program összeállítására, amely Békés megye távlati fejlesztési tervére épült. Ezzel 1970-től kezdve — a korábbiakhoz képest — nagyarányú változások kezdődtek el a sárréti tájon. Ezekről, ezek lényegéről kértünk választ kérdéseinkre Varga István elvtárstól, a párt szeghalmi járási bizottságának első titkárától. — Mi jellemzi a mai Sárrét mezőgazdaságát? — Erre a kérdésre egy mondatban úgy lehetne megfogalmazni a választ, hogy a dinamikus fejlődés. Az állami gazdaságok es a tsz-ek gazdálkodási eredményei tanúsítják ezt leginkább. A termelőszövetkezetekben 1970-ben 575 millió forint halmozott termelési értéket állítottak elő, 1973-ban pedig egymilliárd 127 millió forintot! Ezzel a negyedik ötéves terv fejlesztési ütemének több mint kétszeresét értük el. Tehát ugyanazok az emberek, ugyanazok a szövetkezetek három év alatt majdnem megkétszerezték — adott területről — az új r érték előállítását. — Évekkel ezelőtt a szeghalmi járást termelési eredményei alapján a mostoha természeti adottságú, szegény járások között emlegették. Mi a helyzet ma? — Bontsuk tovább az előző gondolatot. A szövetkezeti gazdaságok állóeszközeinek bruttó értéke az 1970. évi 804 millió forintról 1 milliárd 151 millió forintra növekedett 1973-ban. Ez a növekedés — figyelembe véve a sajátos helyzetet— igen előnyösen hatott az új termelési értékek előállítására. A növénytermesztés korszerűsítése, a szövetkezetek specializálódása eredményezte, hogy búzából az 1970. évi hektáronkénti 18,3 mázsa hozamot 31,4 mázsára növelhettük. Az őszi árpa, a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó hozama is hasonló arányban nőtt. Az állattenyésztés eredményei a gazdálkodás mind intenzívebb irányú fejlődését mutatják. 1970-ben 26 ezer, 1973-ban 61 ezer 500, 1974-ben pedig várhatóan 90 ezer hízott sertést értékesítenek a tsz-ek és a háztáji. gazdaságok, valamint a két szakosított telep Füzesgyarmaton és Vésztőn. Vágómarhából az 1970. évi 3788-cal szemben 1973-ban 6271-et, pecsenyebárányból 12 ezer 200 helyett 15ezer500-at kínáltak eladásra a tsz-ek. Baromfit 1556 tonnát értékesítettek 1970-ben, 1973-ban pedig 2947 tonnát vett át az ipar a mi járásunkból A szarvasmarha-tenyésztési program jótékonyan hatott a tejtermelésre. Az 1970. évi ötmillió liter tejről három év alatt 11,1 millió literre nőtt a termelés. Kenyérgabonából az 1970. évi 12 ezer 638 tonnával szemben 50 ezer 980 tonnát, napraforgóból 1527 tonna helyett 8310 tonnát vásárolt fel az ipar. Ezeket az eredményeket a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kezdeti sikereinek tartom. Az állami gazdaságok hektáronkénti hozamai magasabbak a tsz-ekénél. de még ott sem és a tsz-ekben sem használtak ki minden lehetőséget, tártak fel minden könnyen hozzáférhető tartalékot. A mi járásunkban is mind nagyobb kezdeményező szerepet töltenek be a sajátos feladat ellátására jól felkészült mérnökök, technikusok és szakmunkások. Számuk növelésével — meggyőződésem — mind nagyobb ütemben zárkózhatunk fel a megyei átlagos hozamokhoz. Még talán annyit: a szövetkezetek salját bevételeikből élnek, nem úgy, mint egykor, állami pénzen. — A mezőgazdaság korábbi állapota megélhetési bizonytalanságot teremtett. A gépesítés fokozása, a specializálódás bizonyára újabb munka- eröfelesleg kialakulásához vezetett. Milyen lépéseket tettek a foglalkoztatottság színvonalának emelésére, a népgazdaságnak hasznos tevékenység szervezésére? — A párt járási bizottsága és a végrehajtó bizottság az utóbbi években, különböző előterjesztések alapján, több alkalommal is vizsgálta a járásban jelentkező munkaerőfelesleg hasznos foglalkoztatásának lehetőségét. Mivel Szeghalom távol esik az ipari centrumoktól, ezért a dolgozók napi utaztatása költséges, nem gazdaságos. Arra a következtetésre jutottunk a megyei pártbizottságon és a megyei tanácsnál, hogy a Sárrét iparosítása elkerülhetetlen. A táj komplex fejlesztéséhez, az itt élő emberek élet- színvonalának emeléséhez szükAz iparosodás Iránti igényt jól szemlélteti az az 5331 dolgozó, akik 1973-ban Budapesten, Szolnokon, Debrecenben, Békéscsabán és más városok ipari üzemeiben vállaltak munkát. A szeghalmi járás ipara korábban szinte csaknem teljes egészében a szövetkezetekre épült. A foglalkoztatottak száma 1970-ben 1944, három évvel később 2785. Sárrét iparosodik. Az ipartelepítés alapját az MSZMP politikájában meghatározott elveknek megfelelően a megyei elképzelések szerint folytatjuk. Az eredmények Szeghalmon és a járásban ismertek. Létrehoztuk a Csepel Autógyár szeghalmi gyáregységét, a ruhaüzemet, most dolgozunk a paplan- gyáron. Valamelyest korszerű södött a körösladány! és a dé- va ványai MEZŐGÉP gyáregy ség, valamint a MÁV. A szövetkezeti építőipar, a kisipari szövetkezeti mozgalom, a sárréti tejtermelő tsz-ek közös vállalkozása és a gabonaipar léte, fejlesztése jelenti számunkra a munkásosztály szerveződését ezen a tájon. % A párt járási végrehajtó bizottsága ez év június 11-í ülésén áttekintette az ipari üzemek belső irányítási rendszerét és a vezetés módszereit. Állást foglalt abban, hogy néhány ipari üzemünk továbbfejlesztésére szükséges a népgazdasági érdekkel összhangban álló koncepció kialakítása, a műszaki fej lesztés intenzívebbé tétele, a munkaszervezés javítása, a termelés szervezettségének növelése. Az ipartelepítés hosszú folyamat, akárcsak ennek elfogadása, beillesztése a tájba. Áll hatatos munkát követel mindenkitől, aki ebből az embereket és a tájat formáló feladatból segítő szándékkal részt vállal. Nagyon az alapoknál kezdtük és folytatjuk Sárrét, vagyis szeghalmi járás iparosítását. Gyártelepítés, gyárszervezés, a tegnap még tsz-tagok betanítása bizonyos ipari munkafolyamatok végzésére. Sok esetben a hozzáértés megszerzésének alap. jait kéül megteremtenünk a munkásművelődés különböző fórumainak létrehozásával. Saj nos, van mit pótolnunk ahhoz, hogy az ipari szakmunkások látókörét bővítsük. — A művelődés iránti érdeklődés kielégítése lehetséges-e? — Feltétlen lehetséges. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. ^június 14—15-én tárgyalta a közoktatás helyzetét A hozott határozat értelmezése nyomán vált tudatossá a szeghalmi járásban a közoktatás társa- dalampolitikai fontossága. A kommunista pedagógusok megvizsgálták, mit tehetnek e nagy jelentőségű pártihatározat megvalósítására. Megszervezték a felnőttoktatást. Korábban Szeghalom környékén felnőttoktatás nem volt. Az elmúlt tanévben 500 dolgozó kezdte el a nyolc általános elvégzését. Máris napirendre tűztük a szakmunkás- képzés szervezését és a szakmunkás továbbképzés megindítását; A járás minden községében van művelődési ház, könyvtár, filmvetítési lehetőség. Meg- ítésélem szerint a községi mű1- velődési házak adta lehetőséggel jobban kellene élnünk. Sokrétűbbé tehetnénk az itteni munkát. A klubélet, az ama- tőrrendezvény-program sok-sok tartalékot kínál a népművészetben gazdag sárréti táij folklórjának színesítésére. Szeretném még megemlíteni az olvasottság alakulását. Népszabadságból, a párt központi lapjából 3664, a Békés megyei Népújságból 3149 jut el mindennap a 19 ezer családhoz. Van még pótolnivalónk a többi járáshoz képest. Rádióból 12 ezer 572, televízióból 10 ezer 987 az előfizető. Ezer lakosra 1968 kötet könyv jut a községi könyvtárakban. Szeretnénk vonzóbbá tenni az olvasást. Ezért is hoztuk létre Vésztőn a megye egyik legszebb könyvtárát. A füzesgyarmati könyvtár korszerűsítése szintén jó visszhangot kapott. A tanyasi gyerekek hátrányos helyzetének megszüntetésére 1974-ben Szeghalmon 100 személyes kollégium épül. Javult az egészségügyi ellátás is az új járási rendelőintézettel. Most az orvoshiány pótlása ad gondot Üj óvodák nyitottak kaput az utóbbi években. A mi járásunkban is szaporodik a társadalmi segítséggel felújított és bővített gyermekintézmények száma. Erőnkből már jut az öregek napközi otthonára is. Szeghalmon, Vésztőn, Körösla- dányban, Körösnagyharsány- ban, Dévaványán már szervezetten gondoskodnak az öregekről. — Sok adat kerül nyilvánosságra ezzel az interjúval! a szeghalmi Járásról. Valamennyi bizonyítja és tanúsítja a sárréti változásokat, a párt politikájának alkotó alkalmazását, az emberek, a családok boldogulását. Mindezek ellenére mégis megkérdezem: hogyan élnek a szeghalmi járásban? — Nem rosszul, de azért túl jól sem. A 8029 tsz-tag közösből származó évi jövedelme az 1970. évi 14 ezer 465 forintról 20 ezer 33 forintra növekedett. Az iparban dolgozók évi keresete — a fizikai munkások átlagában — 22 ester 68 forint. Bíz a jövedelemszint alacsony; A háztáji gazdálkodás tsz-tag- pák és az iparban dolgozóknak egyaránt pótolja a jövedelmet. És ebből takarékoskodunk is. A betétállomány három év alatt 45 millió forinttal nőtt, s elérte a 148 millió forintot. Ösz- szesen 10 ezer 105 betétes esetében viszonyaink között ez igen jó eredmény. S van már majdnem 600 személygépkocsi is a lakosság tulajdonában — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Varga István elv társ. Dupsi Károly
