Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
(Folytatás az 1. oldalról) időszak egészére tervezett fejlődés megvalósulását jelenti. Az előterjesztett, 1975. évi állami költségvetés bevételi előirányzata 318,5 milliárd forint, tehát 12,7 százalékkal több az 1974. évinél. A jövő évi tervben foglalt valamennyi cél megvalósítására 323,4 milliárd forint költségvetési kiadást kellett előirányoznunk. Így a kiadások meghaladják a bevételeket. A hiány 4,9 milliárd forint. A hiány nagysága önmagában vagy az összes kiadásokhoz hasonlítva nem aggasztó, de növekvő mértéke azt mutatja, hogy az eddigi intézkedéseink csak mérsékelni tudták a gazdaságunkat érő negatív hatásokat. A költségvetésben bekövetkezett veszteségek ellensúlyozásáról nein egy év alatt gondoskodunk, hanem a veszteség pótlását több évre elosztjuk. Ez úgy lehetséges, hogy a költség- vetési hiányt — egyes fejlesztési feladatokkal együtt — hitelforrásokból fedezzük. A költségvetés hiányának pótlása hitelforrásokból szokásos és elfogadható, de csak átmeneti megoldás. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy az ország és háztartása tartósan csak azt költheti el. ami rendelkezésére áll, tartósan csak annyit fogyaszthat, amit megtermelt. Adódhatnak sajátos helyzetek — mint most is —, de ez nagyobb felelősséggel jár. Még inkább kiemeli a lényeget, azt, hogy fegyelmezettebben kell dolgoznunk. rendezettebben kell gyarapítani javainkat, szigorúbb sorrendben kell mérlegeli kiadásainkat, és mindenütt arra kell alapoznunk, amit a köziben végzett munkával előállítunk. A vállalati költségvetési kapcsolatok szerkezete a január 1-én életbe lépő részleges termelői árrendezés hatására változik. El akarjuk kerülni, hogy az alapanyagok és, energiahordozók áremelkedése teljesen beépüljön a termelői árakba, ezért ezt részben ellensúlyozni fogjuk a vállalati költségekben : az eszközlekötési járulékot egyharmadával, összesen 12 milliárd forinttal csökkentjük. A termelői árak átlagosan 8 százalékkal nőnek, de a legtöbb esetben így is alacsonyabbak a mai tőkés világpiaci áraknál. Az új termelői árakból a vállalatok valóságosabban fogják érzékelni anyag- és energiafelhasználásuk költségterheit Szeretnénk, ha a magasabb költség megfontoltabb vásárlásokra és. készletgazdálkodásra ösztönözne, növelné a vállalatok keresletét az olcsóbb, helyettesítő anyagok iránt. A megmaradó jelentős költségvetési támogatásból azonban az is kiderül, hogy az árak jelző szerepe még mindig nem elégséges, az importanyag- és az energiafelhasználás a népgazdaságnak drágább annál, mint ahogy a vállalatok érzékelik. Ezért van szükség újabb központi intézkedésekre is. A szabályozás területén olyan kiegészítő jellegű módosításokat teszünk, amelyek a jobb készletgazdálkodásra, az árnyereségek igazságosabb megosztására, a tartalékalapok átmeneti igénybevételére vonatkoznak. A termékforgalmazás néhány területén operatív szabályokat is életbe léotetünk. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A januári árrendezésnél nem engedjük meg, hogy a fogyasztói árak annyival nőjenek, mint a termelői árak, ezért számos termék forgalmi adóját mérsékeljük, összesen mintegy 3,7 milliárd forinttal, egyes termékek fogyasztói árkiegészítését pedig további 1.3 jnllliárd forinttal emeliük. Ezáltal elérjük, hogy az alapvető közszükségleti cikkek. köztük a kenyér, a liszt. a cukor, a hús, a tej. a teitermékek fogyasztói ára nem változik, 1975- lK9i. Változatlanok maradnak a Tanácskozik az országgyűlés lakosság ellátása szempontjából fontos közüzemi dijak, szolgáltatások árai is. Mindemellett a népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékos emelkedésével számol. Ebből az 1974-es változások — beleértve a borárak emelését is — 1 százalékkal növelik a jö- vő évi fogyasztói árszínvonalat.^ Az 1975-ös árváltozások hatását a népgazdasági tervben tehát 2,6 százalékra becsüljük. Legszélesebb körben. a ruházati termékek fogyasztói árai módosulnak. Áremelkedések és -csökkenések egyaránt lesznek. S ezek számításaink szerint együttesen nem jelentősen, de mérséklik e termékek árszínvonalát. Viszont többségében emelkednék a vas- és műszaki termékek árad, átlagosan 1,2 százalékkal, a vegyipari termékeké átlagosan 4,3 százalékkal ég a bútoroké átlagosan 3,2 százalékkal. Egyes termékek árai ennél jobban nőnek, amit ezek az átlagok nem fejezhetnek kt jól. Hangsúlyozom azonban, hogy — külön elbírálás alapján — a fontosabb közfogyasztású cikkek árát e termékcsoportokban is változatlan szinten tartjuk a költségvetési támogatás növelésével. Ilyenek például a mosószerek, a gyermekruházati Cikkek, az iskolai tanszerek és még jó néhány fontos termék. Az ái-változások nem egyformán érintik a családokat. Érzékenyebben érintik a nagyobb jövedelműek vásárlásait és kevésbé terhelik az állandó kiadásokat, minden háztartás napi szükségletét. Az év folyamán az árakat ellenőrizzük és szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak a tervezett keretek között maradjanak. Ka szólunk is a gondjainkról, ha hivatkozunk is intézkedéseink magyarázatánál a külső tényezők kényszerítő erejére, anyagi eszközeink korlátáira, a jövő évre is megalapozzuk a lakosság életszínvonalának javulását, bár annak mértéke az idei-1 nél szolidabb lesz. Az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 3,5 százalékkal emelkedik, a pénzbeni társadalmi juttatások — reálértéken — 11 százalékkal növekednek. A legutóbbi két évben a bérek *— szándékainknak megfelelően — rétegenként eltérően változtak. Az átlagosnál gyorsabban a nagyipari munkásság munkabére, ezen balüfl is elsősorban a nehéz fizikai munkát végzők, a több műszakban dolgozók, valamint a magas szakképzettséggel rendelkezők bére emelkedett. Több mint 2 millió dolgozó részesült kor m án yh a táró zat alapján 2—25 százalékos külön béremelésben. A tervek szerint jövőre az átlagbérek növekedése a vállalatoknál és szövetkezeteknél 5 százalék, a költségvetési szerveknél ennél valamivel kisebb mértékű lesz. A vállalatoknál és a szövetkezeteknél a következő hónapokban, esedékes részesedés az előző évi átlagot legalább 10 százalékkal meghaladja. Bórkiigazításokra. kisebb központi béremelésekre jövőre a költségvetés 450 millió forintot juttat. Ebben főleg azok a vállalatok részesülnél?, ahol a termelékenység növelése érdekében nagyobb arányú üzemszervezést hajtanak végre vagy több műszakot vezetnek be. A jövő esztendőre nem ígérhetünk széles körű béremelést, de a vállalatoknál és Intézményeknél megvan a feltétele annak, hogy a nagyobb teljesítmények, a pontosabb munka, a szigorúbb termelési fegyelem vállalóit a megérdemelt béremelésben részesítsék. A IV. ötéves terv egyik népszerű intézkedéssorozata a munkftldffc'ökkentés. Jövőre rövidebb lesz a munkaidő a kereskedelmi vállalótoknál, az oktatási intézményekben, az egészségügyi és szociális intézetekben és a közlekedésben. Megkezdődik a munkaidőcsökkentés az állami mezőgazdaságban. Mindez 400 millió Ft újabb terhet jelent a költségvetésnek. 1975 végére a munkások és alkalmazottak 90 százaléka rövidített munkaidőben dolgozik. A családoknak nyújtott pénzbeni juttatásaik; jelentőségét jelzi, hogy a népesség 16 százaléka, azaz 1 millió 680 ezer gyermek után családi pótlékot folyósítunk ; a népesség kereken 17 százaléka pedig, 1 millió 780 ezer fő nyugdíjat, Illetve nyugidíj jellegű ellátást kap. Jövedelempolitikánk fontos törekvése, hogy a családok élet- színvonala ne különbözzön túlzottan azért, mert az egyik családban több a gyerek, a másikban kevesebb. Az elmúlt években néhányszor emeltük a családi pótlékot, s az 1975. évi költségvetésben már 5,4 milliárd forintot irányozunk elő erre a célra, amely 680 mUlióvad több az 1974. évinél. A gyermekgondozási segélyt ez idő szerint 230 ezren veszik igénybe, s a kifizetések összege közel 2,6 milliárd forint. A gyermekintézmények fejlődése is gyorsult: a bölcsődei helyek száma 30 százalékkal meghaladja a IV. ötéves tervben előirányzottat, az óvodai helyek száma pedig kétszer akkora. A jövő év végén minden 100 óvodás korú gyermek közül 76 kap óvodában elhelyezést. Örvendetesen emelkedik a születések száma, tehát egyre több gyermekintézményre van szükség. Ezért nem nélkülözhetjük a jövő esztendőben sem. hogy a központi forrásokon túl a vállalatok és a tanácsok is, csakúgy, mint eddig, segítsék a bölcsődék és óvodák építését. Szociálpolitikánk másik törekvése a nyugdíjasok helyzetének javítása. A jövő évben nagyon sürgető kötelezettségünknek teszünk eleget azzal, hogy a nyugdíjak és járadékok automatikus növeléséri túl, július 1-től felemeljük a. saját jogú és az özvegyi nyugdíjat, valamint az árvaellátás alsó határát, s differenciáltan emeljük az 1971. előtt megállapított nyugdíjakat is. Ez több mint egymillió nyugdíjast érint, leginkább a mér hosszú ideje nyugdíjasokat. Nyugdíjrendszerünk szabályait egységesítjük és egyszerűsítjük, s néhány újaíbb kedvezményt is nyújtunk. A helyzeten javító intézkedések, valamint a nyugdíjasok számának növekedése folytán a nyugdíjukra a jövő évben 3,6 milli- árddal többet, összesen 22 milliárd forintot fordítunk a költségvetésből. Sajnos még nem állíthatjuk, hogy a gyermekek és öregek eltartása terén az összes állami feladatot megoldottuk, sőt éppen azt jelezzük, hogy népünk e széles rétegeit érintő kérdésekben minden előrelépés komoly megterhelést jelent a költségvetés számára. Ezért csal? fokozatosan lehet a szociális gondoskodás iránt állandóan — és jogosan — növekvő igényeket kielégíteni. Az életmódot sok tekintetben meghatározó lakásépítést pártunk és kormányunk mindenkor megkülönböztetett figyélemmel kísérte. Az 1960-ban meghirdetett 15 éves lakásfejlesztési terv egymillió lakás felépítését irányozta elő. A programot teljesítettük, sőt az 1975-re tervezett 90 ezer lakás felépítésével mintegy 40 ezer lakással többet építünk. Az építés' árak emelkedése miatt a lakásépítés a korábban számítottnál lényegesen. többe kerül, aminek nagyobb részét az állami viseli, de a lakosság munkája és köte- lességvállalása nélkül ilyen eredményt nem érhettünk volna el A 10 000 lakosra jutó lakásépítés számát tekintve, a második, harmadik helyen vagyunk a szocialista országok körében, és a világ sok olyan országát megelőzzük, ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem jóval több, mint nálunk. Az országban még mindig sok a jogos lakásigény — és bár az építés üteme évről évre növekszik, az igénylők száma csak lassan csökken. Jövőre azt szeretnénk elérni, hogy a lakásigénylők közül a 3 és több gyermekes munkás- és alkalmazotti családokat lakáshoz juttassuk. A társadalmi közös fogyasztásra összesen előirányzott 118,7 milliárd forint 11 milliárddal magasabb az 1974. évinél, azaz 10 százalékkal nő. A tanácsok 1975, évi költségvetése és fejlesztési alapja együttesen megközelíti már az 56 milliárd forintot, költségvetésük volumene 10 százalékkal, fejlesztési alapjaiké 5—6 százalékkal növekszik. Ezek a keretek zavartalan működésre nyújtanak módot a központi és a tanácsi intézményeknél, de csak akkor, ha a forintokra jobban odafigyelnek, mert az iparcikk-árváltozások részben az ő kiadásaikat is érinteni fogják. A költségvetési szerveknél beruházási célokra a múlt évivel azonos összeg 14 milliárd forint — áll rendelkezésre. Bővítjük a szakközépiskolákat, új szakmunkástanuló-otthonokat építünk, hogy ifjúmunkásaink korszerűbb és kulturáltabb környezetben készülhessenek hivatásukra. Jövő évben befejeződik a legnagyobb ifjúsági létesít-, mény, a zánkai úttörőváros építése, melyre 500 milliót költöttünk. A Budai Vár újjávarázsolt épületeit közművelődési célokra adjuk át. Gyarapodik a kórházak befogadóképessége, nagyobbrészt a szülészeti osztályokon, Budapesten és több vidéki városban Is. Befejeződik az Országos Kardiológiai Intézel valamint a nagyatádi és a kis- várdaí kórház építése. Társadalmi az gazdasági jelentőségéhez méltóan fejlesztjük a tudományos kutatást, támogatjuk a művészeteket és a közművelődést, javítjuk a testnevelés feltételeit. Lehetőség van arra, hogy a társadalmi ellátásról szóló törvényekben és a IV. ötéves tervben foglalt minden fontos ■cél megvalósulása, ha egy kicsit szerényebben is mint azt korábban gondoltuk, folytatódjék. Amikor a kormány ezt a szándékát kifejezi, egyúttal azt is kéri, (hogy érvényesüljön az ellátás színvonalát még nem károsító takarékosság, és az ebből nyerhető eszközöket a minisztériumok és a tanácsok a legsürgetőbb társadalmi feladatokra fordítsál?. A jövőben a kis és nagy döntéseknek egyaránt jobban kell szolgálniuk a gazdasági tartalékok hasznosítását és az ésszerű takarékosságot. Az ötvenes évek elején sok melléklz tapadt a takarékosság fogalmához és gyakorlatához. Ezért kiemelném, hogy a ml felfogásunk szerint az ésszerű takarékosságot az jellemzi, hogy az egész társadalmat gazdagítja, de közben senkit sem rövidít meg! Hol vannak ktímoly tartalékaink és hogyan takarékoskodhatunk? Napjainkban a világon mindenütt első helyen az energiatakarékosság fontosságát emelik ki. Az energiafelhasználásunk mindenképpen nőni fog, ezért az energiatermelésben a hazai lehetőségek kihasználására kell törekednünk. A következő években növelni fogjuk a szén- hidrogének kutatására szánt ösz- szegeket, építjük a paksi atomerőművet. A hazai szénvagyon okszerű kihasználására is intézkedéseket teszünk. A népgazdaság energiafelhasználásának tudományos igényű optimalizálása mellett nem nélkülözhetjük a hétköznapi takarékosságot sem. Vizsgálni kell azt is, hogyan mémékelhetők a hálózati veszteségek. A gépkocsik fajlagos üzemanyag-fogyasztásét csökkenteni lehet a gépkocsik műszaki állapotának rendszeres felülvizsgálatával. Ideje volna . nálunk is megoldani a központi es a távfűtésű lakások hőfokszabályozását. A háztartásokban ma alkalmazott tarifarendszer nem ösztönöz eléggé a takarékosságra. Nem szabad lebecsülni a néha aprónak tűnő gondosságért sem, mert együttesen népgazdasági mércével mérve is számottevő megtakarítást eredményezhetnek. fl gazdaságos és takarékos anyagfelhasználás egyre sürgetőbb követelmény. Iparvállalatainknál minden 100 forint termelési értéket' 62 forint anyagfelhasználással hoznak létre. A teljes anyagköltség 370 milliárd forint Ez is mutatja, hogy még egy kisebb arányú anyagköltség-csökkenés is milyen nagy értéket jelent. Ez azonban nem csak népgazdasági szempont. A vállalatok könnyen felismerhetik, hogy — ilyen magas anyaghányad és növekvő anyagköltség mellett — az itt elért megtakarítások képesek leginkább növelni a vállalati nyereséget és ezáltal az alapokat is. Érdemes tehát nagyobb erőfeszítéseket tenni! , A termelés vezetői hajlamosak arra, hogy az anyagtakarékosságot csak a munkapadoknál követeljék meg. Pedig az anyagfelhasználás mértékét elsősorban a tervezők, a konstruktőrök és technológusok döntik el. Nagyon sok anyag megy veszendőbe azért, mert a tervek nagyvonalúak és túlbiztosítottál?, mert a műszaki fejlesztési irányok kijelölésénél túlteng • technokrátizmus, vagy mert az anyagok kiválasztásában maradi szemlélet érvényesül. A korszerű nagyüzemi mező- gazdasági termelés együttjár a ibűtrágya. a növényvédő szer ém a fehérjetakarmány gyors ütemben emelkedő felhasználósával, s ezeket egyre nagyobb mennyiségben tőkés piacokon kellett megvásárolnunk. A mostani árakat tekintetbe véve, elengedhetetlen, hogy ezek felhasználásában a korszerű, legnagyob hozamot biztosító eljárások általánosan elterjedjenek. Sok helyen lehet majd megtakarításit elérni, ha nagyobb mértékben, segítik és ellenőrzik laboratóriumi mérésekkel a műtrágya adagolását. Rengeteg devizát költünk a fehérjeimpartra. Ezért célszerű lenne több állati hulladék feldolgozásával növelni a hazai fehérje fcaiifcalmú takarmányt. Javítani lehetne a takarmány-betakarítás és tartósítás technológiáját, s ezúton is csökkenne a fehérjeveszteség. További tartalékok szabadíthatok fel, ha okosan gazdálkodunk a gépi berendezésekkel, ha kevesebbet állnak a gépek, ha az egyes munkaigényes tevékenységeket fokozottabban gépesítjük. A gépiparban a berendezések a munkarend szerinti időalapnak csal? mintegy kétharmadában Üzemelnek. Amennyiben a gépi berendezések kihasználását a gépipari vállalatoknál 10 százalékkal javítják, ami — a hatékony munka- és üzemszefvezés eredményeképpen —. nem tekinthető túlzott követelménynek, ezzel beruházás nélkül 14—15 milliárd forinttal növelhető a teljesítmény. Az ebből származó mintegy 4 milliárd forint többletnyereségből másfél milliárd forint a fejlesztési és részesedési , alapokat bővítené. Ezen az úton hasonló eredmények érhetők el az építőiparban és más ágazatokban is. Az elhasználódott gépek cseréjét már eddig is több kedvezménnyel támogattuk. A jövő évben az eddigiek mellett a leírási-selejtezési rendszer keretében is könnyebbé tesszük a vállalatoknak az elhasználódott gépek pótlását. Anyagi és erkölcsi érvek együtt szólnak amellett, hogy szüntessük meg a pazarlást, amely egyebek között a reprezentációnál? álcázott vendégeskedésben, a luxusigények kielégítésében, a sokszor fölösleges, naiv, semmitmondó reklámozásban, a Vállalati és Intézményi évfordulók és kladváhyok áradatéban, a bonyolult és rosszul szervezett adminisztrációban jelentkezik; ami mind-mind vug- (Folytatás a 3. oldalon,i
