Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

(Folytatás a 2. oldalról) fsredményben provinciális gon­dolkodásmódról tanúskodik, et­től pedig már ideje lenne vég­leg megszabadulni. Takarékossági feladataink na­gyon összetettek, és mind a rö- Ividtávú operatív intézkedése­inkben, mind a hosszú távú ter­veinkben helyük van. Minden gazdálkodó szerv megtalálhatja a takarékosságot szolgáló leg­eredményesebb tennivalókat, módszereket, mert erre serkenti őket az anyagi érdekeltségük, és társadalmi ösztönzést is kap­nak erre. A vállalatok önállósá­ga módot ad minden hasznos ötlet, kedvező javaslat végrehajtására. Ne engedjük meg, hogy a taka­rékosság rosszul értelmezett jel­szava bárhol is védőpajzs le­gyen a kritika és a bátor újí­tás ellen! A minisztériumok dol­gozzanak ki ajánlásokat és in­tézkedéseket, hogy ezzel is se­gítsék a jó kezdeményezések el­terjesztését. Ezt teszik a pénz­ügyi szervek is. A népgaz­dasági terv a társadalmi felhal­mozás keretében 129—130 milli­árd forint beruházást irányoz elő, ami kereken 10 milli­árd forinttal, azaz 9—10 száza­lékkal magasabb az 1974. évi kifizetésnél. Ezt úgy kell az elő­készítő szervezeteknek, tervező és kivitelező vállalatoknak meg­valósítaniuk, hogy közben a be­ruházási tevékenység hatékony­ságában is számottevő legyen a [javulás. Ebben az esztendőben is je­lentős beruházásokat helyez­nünk üzembe. Kétségtelen azon­ban, hogy a nagyberuházások megvalósítása sok esetben az jndokoltnál hosszabb időt vesz igénybe. A Hejőcsabai Cement­gyár a gépszállítások kilenc- íhónapo® késedelme miatt fél évvel később lép üzembe. Ez érzékeny veszteség, ha meggon­doljuk, hogy a gyár évente több mint másfél millió tonna ce­menttel — 35 százalékkal — növeli majd a hazai cement- termelést. Más fontos kapacitá­sok üzembe helyezése is elma­radt, és emiatt a tervezettnél kevesebb energiát, timföldet és élelmiszeripari terméket tudunk gyártani. Az üzembe helyezési késedelmek miatt kereken 1 milliárd forint értékű terméktől esik el a népgazdaság. A felhalmozás költségvetési terhei 11—12 százalékkal nő­nek, s kereken 59 milliárdot tesznek ki. 1975-ben csak há­rom nagyberuházás megkezdé­sét irányozzuk elő — egy bá­nyászati, egy villamosenergia­ipari beruházást és egy kötött­árugyár építését. A költségvetés a beruházási előirányzat túlnyomó részét a folyamatban levő nagyberuhá­zások folytatására és lehetőség •szerinti befejezésére szánja. A közeli években befejeződő nagy- beruházások közül a legfonto­sabbak gyorsított ütemű meg­valósítása érdekében — első­sorban a népgazdaság energia- és alapanyagellátását szolgáló beruházásokra — a szakminisz­tériumok szervezési, végrehaj­tási terveket dolgoznak ki. Tizenöt nagyberuházás befejezését tervezzük a jövő évben. Lenin- városban megkezdi a termelést a Tiszai Vegyikombinát etilén­üzeme. Az etilén jelentős részét ■exportáljuk, s cserébe a ma­gyar ipar számára más fontos vegyi anyagokat kapunk. Átadjuk rendeltetésének a szovjet—ma­gyar gázvezeték első szakaszát, amely évente 1 milliárd köb­méter földgáz szállítására al­kalmas. Megkezdi termelését az új műtrágyagyár Péten, s ezzel a hazai műtrágyatermelés több mint másfélszeresére bővül. Megkezdi évi 7000 vagonos termelését a miskolci húskom­binát, amelynek gyártmányai­ból évenként 10—15 millió dol­lár exportbevételre is számí­tunk. Befejeződik a Szerencsi CéokoLádégyár rekonstrukciós bővítése, bár ez is egy fél­éve® késedelemmel. A tervezett beruházásoknak több mint a fele vállalati hatás­körben valósul meg. Ezek a be­ruházások a tapasztalatok sze­rint összhangban vannak a nép- gazdasági terv fő céljaival, elő­segítik a terínelési szerkezet át­alakulását, és a hatékonyság ja­vulását. A vállalati saját forrá­sok kiegészítéseként jelentős ál­lami támogatásokat nyújtunk beruházások folytatásához. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek támogatását elsősorban olyari beruházásokhoz irányít­juk, amelyek egyszerű rekonst­rukciót jelentenek, a meglevő eszközök jobb hasznosítását se­gítik és a termelés jövedelmező­ségét lényegesen javítják. A vállalatok beruházási alap­jait a múlt évivel lényegében megegyező beruházási hitelösz- szeggel egészítik ki. Üj hiteleket is elsősorban a folyamatban levő beruházások gyors befejezésé­hez nyújt a bank. Ezeken kí­vül olyan beruházásokhoz, ame­lyek gyorsan megtérülnek, jól exportálható termékek kapaci­tását növelik; giópcserékhez, amelyek a termelékenységet emelik, és építeni nem kell hozzá; továbbá, amelyek köz­ponti fejlesztési programok ré­szei. Ügy véljük, az anyagi és pénzügyi eszközökkel takaréko­sabb gazdálkodásra ösztönzi a vállalatokat az is, hogy az im­portterméket finanszírozó beru­házási hitelek, valamint a for­góeszközhitelek kamatlábát 1,5 százalékkal emeljük. A forgó­eszközök finanszírozásánál a bank az eddiginél szigorúbban fogja megkövetelni a vállalati források igénybevételét, mert az a gondosabb készletgazdál­kodásra és a folyamatos érté­kesítésre ösztönzi a vállalato­kat. Fejlesztési politikánknak ter­mészetes eleme, hogy bővíteni kívánjuk a kooperációs kapcso­latokat a beruházás; a termelés és az értékesítés területén egy­aránt. Ebben kiemelkedő jelen­tőségűnek tartjuk a KGST komplex programja keretében kibontakozó különféle együtt­működési módokat a Szovjet­unióval és a tölbbi testvéri or­szággal. Aktívan közreműkö­dünk a nemrégen alakult nemzetközi gazdasági szerve­zetek és egyesülések munkájá­ban. Részt veszünk nagy jelen­tőségű közös beruházások meg­valósításában. A kooperációk és a külföldön működő közös vállalkozások te­rén értünk már el eddig szerény eredményeket a fejlett tőkés or­szágok és a fejlődő országok piaoain is. A kooperációk és közös vállalkozások létreho­zásában új lehetőségeket kínálnak a olajtermelő or­szágokkal meglevő , bővülő gazdasági kapcsolataink is. A szabad pénzeszközökkel rendel­kező országok hasznos befek­tetést kereső vállalkozó kedve és a magyar vállalatok műsza­ki tapasztalatai, valamint ter­melési adottságai kedvező felté­teleket nyújtanak közös vállal­kozások létrehozására egymás országaiban és harmadik piaco­kon egyaránt. A jövő évi beruházási mun­káknak a része a kővetkező S:6ves tervre vari felkészülés is. Ez nagyon sok feladatot ró ránk. Gyorsabban be kell fe­jeznünk a folyamatban levő beruházásokat. Gondosan fel kell mérnünk a rendelkezésire álló belső és külső erőforráso­kat. Mértéktartóan kell kijelöl­nünk a beruházási célokat, és alaposabb előkészítésre van szükség. Eddigi beruházási munkánk sok tapasztalatot nyújt ahhoz, hogy a jövő évek­ben ezen a területen eredmé­nyesebben haladjunk élőre. Tisztelt Országgyűlési t n Az 1975. évi költségvetés elő­irányzatai korántsem jeleznek könnyű feladatokat és kizáró­lag kedvező irányú változáso­kat. Mégis lelkesítő bennük, hogy az országépítés folyama­tosságát és magabiztosságát tükrözik. Az elmúlt években nagyon sok területen javult a munka, s ez mindnyájunk szá­mára példázza, hogy előrehala­dásiunkhoz a belső erők nem hiányoznak. Inkább a fonások kiaknázásában, az alkotó mun­káskéz és a szellemi erők hasz­nosításának gyakorlatában van­nak fogyatékosságaink. Hazánk gazdaságát, nemzeti vagyonún­kat, minden család jólétét csak­is jól szervezett, célratörő mun­kával tudjuk megvédeni és gya­rapítani. Az egész társadalom ezen érdekeiből kiindulva fo­galmaztuk meg az 1975. évi költségvetésben előirányzott feladatokat. Figyelembe vettük az előirányzatok összeállításánál a közvélemény megnyilvánulá­sait, különösen az országgyűlési képviselők által tolmácsolt tár­sadalmi igényeket. Szocialista társadalmunkban a gazdasági fejlődés legfőbb forrása a becsülettel végzett munka, a jószándékú építő gondolat és mindezek szerve­zett összefogása a Magyar Szo­cialista Munkáspárt iránymu­tatása mellett. A történelmi tapasztalatok azt is igazolják, hogy csak az összes érdekelt, valamennyi dolgozó réteg, az ifjúság és az idősebb nemzedék egyetértésével és együttműködésével tudjuk tár­sadalmi feladatainkat teljesíteni, a nehézségeket legyőzni, az or­szág ügyeinek intézését még eredményesebbé tenni. Ehhez valamennyi vállalat, valamennyi Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az állami költségvetés és a népgazdasági terv adataiban, ki­tűzött céljaiban testet ölt dol­gozó népünk alkotó munkája, erőfeszítése — mondotta beve­zetőjében Németh Károly. — Terveinket az ez évben végzett munkánk eredményeire alapoz­zuk. Az, hogy az ország ismét előrehaladt a szocializmus épí­tésének útján, nagyrészt annak a lelkes munkaversenynek kö­szönhető, amely pártunk XI. kongresszusának és hazánk fel- szabadulása 30. évfordulójának tiszteletére és köszöntésére or­szágszerte kibontakozott. Ezekben a sikerekben pár­tunk politikájának elismerése és támogatása is kifejeződik. Az állami ipar, az építőipar, a szállítás és a közlekedés, a me­zőgazdaság, a kereskedelem, az életszínvonal fejlődésé­ről hallott' adatok pedig fel­jogosítanak bennünket. annak megállapí ására, hogy gazdasá­gunk összhangban fejlődik azok­kal a követelményekkel, ame­lyeket pártunk X. kongresszu­sa és a Központi Bizottság gaz­dasági építőmunkánk számára meghatároztak. Az idei munka is tükrözte, hogy töretlenül al­kalmazzuk pártunk gazdaságpo­litikáját, s hazánk népgazdasá­ga a negyedik ötéves terv elő­irányzatai szerint dinamikusan fejlődik. Munkánkat sok körülmény kedvezőtlenül befolyásolta. Vol­tak nyersanyag-ellátási és szál­lítási gondjaink. Veszélyben •volt a termés nagy része, az időjárás azzal fenyegetett, hogy kárba vész munkánk eredmé­nye. De mint annyiszor, most is összefogott az ország; megmen­tettük a termést. Az őszi érésű növények betakarítása lényegé­ben véget éri, az eszi vetést as intézmény, valamennyi állam­polgár kezdeményező és odaadó, hatékony munkájára van szük­ség. Erre hív fel a kormány mindenkit egy békés és sikeres új esztendő reményében, amikor maga is teljesíti felelős kötele­zettségeit az irányításban és a végreha j fásban. — Ezekkel a szándékokkal mezőgazdasági üzemek befejez­ték, a jövő évi kenyérnekvaló ß földben van. Ez rendkívül nehéz munka volt és nagy erő­feszítéseket követelt. Az MSZMP Központi Bizottsága nagy elismeréssel szólt a mező- gazdaság. a közlekedés, a szál­lítás dolgozóinak odaadó mun­kájáról és az őket segítő tár­sadalmi erők helytállásáról. E társadalmi összefogás nélkül a veszteségek sokkal nagyobbak lettek vo'na, és társadalmunk má kevésbé értené meg az eb­ből is eredő gondokat. Ez a pél­dás összefogás és helytállás megérdemli, hogy országgyűlé­sünk is elismeréssel méltassa, és köszönetét fejezze ki a mező- gazdaság dolgozóinak, mind­azoknak a munkásoknak, dol­gozó parasztoknak, fiataloknak és katonáknak, akik segítettek megmenteni a termést. Tisztelt Országgyűlés! Különösen akkor tudjuk ér­tékelni az eredményeket, ha te- kinte be vesszük, hogy az idén a fejlődés a korábbinál bonyo­lultabb és sokkai nehezebb feltételek között ment végbe. Miközben az általános világpo­litikai helyzet számunkra^ ked­vezően alakul, mert erősödik az enyhülés irányzata, a külön­böző társadalmi berendezkedé­sű országok békés egymás mel­lett élése, szocialista építőmun­kánk nemzetközi gazdasági hátterében, kü1 gazdasági kap­csolatainkban az utóbbi idő­ben gyors, és számunkra sok tekintetben kedvezőtlen változások következtek be. E kedvezőtlen körülmények, sajnos, előreláthatóan a követ­kező évben, sőt években sem fognak javulni és ez a jövőre nézve is sok tekintetben meg­határozza gazdasági munkánk lehetőségeit és feladatait. Ugyanakkor teljes fele’ősség- gel állíthattuk — munkánkat kérek a kormány nevében az 1975. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslathoz jóvá­hagyást és felhatalmazást an­nak végrehajtására — fejezte be beszédét Faluvégi Lajos. A parlamenti ülésen felszó­lalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. javítva, gazdálkodásunkat haté­konyabbá téve, a szocialista or­szágokkal szorosan együttmű­ködve, biztosan tervezhetjük & jövőt, tovább haladhatunk ki­tűzött céljaink irányába. Azt azonban, ami körülöttünk tör­ténik, természetesen messzeme­nően figyelembe kell vennünk. A külső feltételek kedvezőt­len változása érzékelhetőbbé tette gazdasági munkánk gyen­geségeit. A mostani helyzetben szembeötlőbben jelennek meg a tervező és szervező munka fo­gyatékosságai, érezhetőbbé vál­nak a gazdasági szerkezet és a beruházások hosszú idő óta vajúdó problémái, az energia-, nyersanyag- és készletgazdálko­dás gyengeségei — mondotta többek között. — Még inkább fel kell figyelni a műszaki be­rendezések nem kellő kihasz­nálására, az anyagi lehetősége­inkkel arányban nem álló köl­tekezésekre, a pénzügyi fegye­lem, az állami ellenőrzés, a munkaerő-gazdálkodás hiányos­ságaira. A jelen helyzet az ed­digieknél jobban fényt vet arra is, hogy sok adminisztrációs munkaterületen a létszám az indokoltnál nagyobb mértékben növekszik. Hazánkban a gazdasági fej­lődés legnagyobb tartaléka a termelési szerkezet további ja­vítása. A példák sora bizonyít­ja, hogy egyes ágazatok, válla­latok viszonylag kis beruházás­sal milyen nagy eredményeket érhetnek el korszerű, verseny- képes és gazdaságosan értéke­síthető új termékek előállításá­ban. Ezért helyeseljük, hogy a terv jelentősen támogatja a gazdaságos szerkezeti változást eredményező fejlesztéseket, he­lyeseljük továbbá art is, hogy megfelelő intézkedésekkel visz- szoszorítsuk, korlátozzuk a népgazdasági szükségletei által (Folytatás « 4. oldalon) I szocialista országokkal együttműködve biztosan tervezhetjük a jövőt Németh Károly felszólalása \ Tanácskozik az országgyűlés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom