Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
Békéscsaba az ország színe előtt Előkészületben a „Hazai esték" hatodik adása | Brigádlevcl a Békés megyei Népújság szerkesztőségének Két vállalat 8000 munkásának együttműködése a kongresszusi versenyben Igen, 8000 munkás nevében és képviseletében nagy jelentősé- gv okiratot írtak alá október 30-án a Dél-magyarországi Építőipari Vállalat és a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői. A két vállalat között már korábban létrejött szocialista együttműködési szerződést most a kongresszusi munkaverseny jegyében újabb felajánlásokkal magasabb szintre emelték. A két igazgató aláírása mellett ott sorakoztak a pártbizottságok és szakszervezeti bizottságok titkárainak aláírásai és természetesen a KISZ-csúcstítkároké is. Megyénk újságolvasó tábora talán keveset tud a Csongrád megyei DÉLÉP-ről, ezért néhány sorban bemutatjuk a vállalatot. A 1700 dolgozót foglalkozható építőipari szervezet 1 milliárd forint új értéket állított elő 1973-ban. Tevékenységének középpontjában Szeged város és a megye lakosságát közvetlenül érintő létesítmények építése áll. A házgyárral is rendelkező vállalat nemcsak lakások építésével (1973-ban 2000 lakást adtak át), hanem az egészségügyi hálózat bővítésével, szociális és kulturális létesítmények (iskola, kollégium, óvoda, bölcsőde) kivitelezésével járul hozzá dolgozó népünk életkörülményeinek javításához. Jelenlegi legfontosabb munkái között a szalámigyár rekonstrukciója és a postapalota szerepel a kiemelten kezelt lakásépítés mellett Békés és Csongrád megye téglaipara korszerű vázkerámiaelemekkel, középfalblokkal biztosítja az alapanyagellátás egy részét, de termékeinek választékát újabb tégla- és cserépféleségekkel is bővíti (kerítéstégla, istállópadozat, födém- és gerendaidom). A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának előestjén ünnepélyesen tett versenyvállalásban a szerződő felek kijelenhették, hogy a kereskedelmi kapcsolatokon túl szükségesnek tart. ják partneri viszonyukat megerősíteni, főképpen azért, mert kollektíváikon belüli munkaversenyt és ezen szerződés célját összhangban levőnek látják. A két vállalat veze*ői baráti kézfogással pecsételték meg szocialista hazánk építési terveinek megvalósulását előmozdító szerződést. , Békéscsaba, 1974. október 31. Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Kulich Gyula Szocialista Brigádja Az ÁFOX 300 milliós beruházása Szajol térségében AZ UTÓBBI IDŐBEN egyre több komoly kezdeményezés születik azzal a nemes céllal, hogy minél jobban megismer jük saját hazánkat, tudjunk értékeiről és gondjairól. Ezért kerülnek egymás után nyomdába a ..Magyarország felfedezése” sorozat kötetei, ezért indíthatta a Magyar Televízió is a Hazai esték adást, melynek hatodik programját november 15-én este sugározza Békéscsabáról és Hajdúböszörményből. Városunkat a Szegedi Tanárképző Főiskola riporter-csapata mutatja be a televízió nézőinek. Már javában készülnek a nagy feladatra, mert csakugyan nagy feladat néhány tízpercbe belesűríteni egy település több évszázados történetét! FÉL, ÉVE SZERVEZIK a munkát, Rengeteg információt gyűjtöttek össze, melyekből ki kellett válogatniuk a legjellemzőbbeket. Ezekből készítették el a pontosan kidolgozott forgató- könyvet. Elképzeléseiket folyamatosan egyeztették a várost jól ismerő tanácsi vezetők, szakemberek, művészek igényeivel. Legfontosabb és egyben legnehezebb munka úgy bemutatni Békéscsaba múltját és jelenét, hagyományait és terveit, hogy ezzel a színes, izgalmas estét szerezzenek a nézőknek. Sok órát töltöttek el már eddig is a múzeumban, a könyvtárban és a levéltárban azért, hogy minél alaposabban felkészüljenek a város néprajzi, társadalomtudományi, kultúrpolitikai kérdéseit feltáró ismeret- hanyagból. Azt is figyelembe kellett venniük, hogy a vetélkedőt vezető Vftray Tamás sem tétlenkedett ez idő alatt, így ő is alaposan tájékozódott a város történetéről és egészen váratlan dolgokat' kérdezhet, nehéz vitákat provokálhat. A CSAPAT KAPITÁNYA Go- lovics Lajos, akit már ismerünk az előző adásokból. Ezúttal négy főiskolás kolléganőjével együtt küzd Békéscsaba győzelméért. Bízhatunk bennük, hiszen pontosan tudják, hogy ki volt Áchim L. András, mit csinált az Auróra Kör, élt-e városunkban Munkácsy, mennyit és mit termel a Kner Nyomda, — egyszóval mindent, ami november lóén szóba kerülhet. Azt mondják viccesen, megfigyelték Vitray Tamást, amikor helyszíni szemlét tartott Békéscsabán és ebből próbálnak következtetni a furfangos játékvezető terveire, várható kérdéseire. Persze tudják, hogy a győzelem nem ezen múlik. Tudják, hogy a győzelemért nagyon sokat tehet majd a város lakossága. Szeretnék, ha az adás időpontjában minél többen tartózkodnának a városi tanács udvarán, ahol a közvetítés központi stábja helyezkedik majd el. A város mai életével kapcsolatos kérdések erre a helyszínre futnak be.... A csapat meglepetésekkel is A Szarvasi Óvónőképző Intézet kétszáz, az öntözési főiskola száz hallgatója a tanárok vezetésével immár napok óta munkaruhába öltözve várja minden reggel, hogy az eső elálltával megkezdhesse betakarítani az Öntözési Kutató Intézet magtermő tábláiról a nagy biológiai értékű termést. A főiskolások mellett természetesen az intézet dolgozói is kiveszik részüket a jelentős erőfeszítést igénylő munkából. Az elmúlt három hót szabadnapjain a tizenhét intézeti szakészül, de ezekről természetesen most még nem szólhatunk. Azt viszont már el lehet mondani — örömmel —, hogy a televízió valamennyi ötletüket, témajavaslatukat elfogadta. EZEKBEN A NAPOKBAN már az utolsó simításoknál tartanak az előkészületben a Hazai esték békéscsabai adásának főiskolás riporterei és tánácsadó- juk, Kovács Zoltán főiskolai tanár. Szerdán délután Araczki János tanácselnökkel egyeztették elképzeléseiket, miközben megköszönték az eddigiekben nyújtott gyors, pontos és értékes seBékésen, a Jantyik Mátyás Múzeumban az országos múzeumi hónap keretében nyitották meg „A Körösök története” című kiállítást, mely érzékletes áttékimést nyújt a Körösök vidékének múltjáról, a folyóközeiben élő emberek életéről, a halászat évszázados szokásairól. A rendezők között ott találjuk a békési múzeumon kívül a Közlekedési Múzeumot és a Vízügyi Múzeumot is; mindkét helyről számos dokumentumot, ‘korabeli használati eszközt, és makettet kaptak a békésiek. A kiállítást megtekinteni nemcsak a békésiek számára hasznos, jó lenne, ha a környék iskolái csoportosan felkeresnék ezt a ritka és egyedülálló .gyűjteményt. (Fotó: Demény) cialista brigádból négy-öt mindig a betakarítást segítette a kertészetben és a kukoricaföldeken. A vetőmagtermesztési feladatok sikeres végrehajtására az intézet vezetősége a múlt hét végén kommunista műszakot szervezett, A felhívásra nemcsak az intézet 430 dolgozója, hanem jó néhány családtag is oeállt sarlóval aratni a több száz mázsányi rizsvetőmagot, illetve a betakarítani a hibrid cirok alapanyagát jelentő termést. Szocialista brigádok vetélkedőié Békésen Holnap, szombaton délután 4 órakor a békési művelődési központban rendezik meg a város üzemeinek szocialista brigád-vetélkedőjét. A sorozat utolsó fordulója ez, a döntőben szombaton nyolc szocialista brigád — két szellemi és hat fizikai — méri össze szakmai, általános ismereti tudását. A Mezőgazdasági Gépgyár békési üzemegységének, a szőnyeg- szövő htsz, a vegyesipari szövetkezet és a vi rágmagt erm el - tető vállalat döntőbe jutott brigádjai közül a legjobbak vásárlási utalványokat vehetnek át jutalmul. A vetélkedő befejeztével, este 8 órakor a brigádtagok szovjet művészegyüttes előadásán vesznek részt. Azért pártfogói is akadnak. Döbrentei Gábor, a reformesz- mék lelkes híve és harcosa beajánlja nevelőnek Rudnyánszky Zsigmondékhoz a Vác melletti Dukán. Javadalma évi négyszáz forint és teljes ellátás. Szép honorárium, de vesződsége sem kevés az elkényeztetett Sándor úrfival. Az álla is leesik Stan- csicsnak a csodálkózástól, oly esztelen pazarlás folyik a bárói háztartásban. Vele jól bánnak, az urakkal egy konyhán él, magas fizetését rendben megkapja, mégis keserű a szájíze, mert látnia kell, hogyan megy pocsékba az a rengeteg érték, amit jobbágyaiktól szednek el a földesurák. Tanítványát, a lusta és rakoncátlan Sándor úHit jó eredménnyel levizsgáztatja a váci piaristáknál. Ezután Rudnyánszky báró magához hívatja. Elmondja, szolgálatával elégedett, komoly magatartásáért tiszteli, ennek ellenére gondban van további alkalmazását ■ illetően. Bizalmasan közli, szutnA szénhidrogéntermékek tárolókapacitásának bővítésére 300 millió forintos beruházásba kezdett az ÁFOR Szajol térségében. A tervek szerint hat, egyenként húszezer köbméter befogadóképességű acéltárolót építenek fel két év alatt. A beruházást elsősorban az tette szükségessé, hogy a szénhidrogénimport és a feldolgozás folyamatos, ugyanakkor a felhasználás szezonális jellegű. rehány ást tett nála Nagy Lipót, a váci piaristák igazgatója, hogy miként bízhatta gyermekét ilyen veszedelmes emberre, akinek könyvét a hatóságok rontó tartalma miatt betiltották. Stancsics ért a szóból, köny- nyít a báró helyzetén, önként megválik állásától. Szokása szerint megint Pesten bérel lakást, és tartalék pénzére támaszkodva szorgalmasan veti magát az irodalmi munkásságba. „Kritikai értekezések” címmel kötetet állított össze, kendőzetlenül bírálja az alapos javításra szoruló közállapotokat, s rendes szokásaként nemcsak bírál, hanem megoldásokat is ajánl a tökéletesítés mikéntjére. Elkészül a „Pazardi”-val is. E könyv mondanivalóját a Rudnyánszky báróéknál észlelt őrült pocsékolás ihlette. Bár képzelt környezetben, képzelt személyekkel, de nagyon is valós tényekkel mutatta be, miképp pazarolják el a felsőbb osztályok a népből kicsikart anyagi javakat. Nagy Antal cenzor természetesen töpA nyári hónapokban a szűkös tárolókapacitások miatt. viszonylag alacsony áron, külföldön kell értékesítenünk egyes szénhidrogéntermékeket, elsősorban a gázolajat, amit aztán télen egyre drágább importtal kell pótolni. A szajoli tároló elkészülte után lényegesen csökkenteni lehet a nyári kényszerexportot és így természetesein a téli gázolajimportot is. rengés nélkül visszalökte e könyvet és a „Kritikai értekezések” kéziratát is annyira összekaszabolta vörös irónjával, hogy a szerző ilyen formában nem volt hajlandó kiadni könyvét. A cenzori önkény nagyon boldogtalanná tette Stancsicsöt. Hiába vált legfőbb szenvedélyévé az írás, teljesen elment a kedve a munkától. Keserű tétlensége közben találkozott regényíró ismerősével, Báró Jósika Miklóssal, az erdélyi mágnással. Jósika megérdeklődte, nem lenne-e kedve Kolozsvárra szegődni gróf Teleki János házába nevelőnek az ifjú Sándor mellé. De még mennyire! — kapott az alkalmon Stancsics Mihály. Nem annyira a Teleki család, mint inkább Kolozsvár gyakorolt rá ellenállhatatlan vonzerőt. Ott jelenhetett meg Bölöni Farkas bátor könyve, az „Észak-amerikai utazás”, amelyet lelkesülten olvasott. E? könyv alapján megítélhette, hogy Kolozsváron sokkal belá- tóbb a cenzúra, mint Pesten. Hálásan megköszönte Jósika Miklós pártfogó ajánlását és mindjárt tapasztalhatta, hogy a. grófékkal sem jár rosszul. Teleki Jánosné épp olyan művelt és embernek is kiváló asz- szony volt. mint az ómoravicai Szalmássyné. Mihelyt megállapodtak. még Pesten kettőszáz forint előleget adott fia leendő nevelőjének, ráadásul megtoldotta száz forinttal az összeget útiköltség céljára. Stancsics egy csapásra gazdagnak érezhette magát. Már túl volt harminchatodik életévén, heMentik a vetőmagot az Öntözési Kutató Intézetben gítséget. R I. Új kiállítás a békési múzeumban Gerencsér Miklós: 14. w Acsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye
