Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

Negyedszázados az egészségügyi szakiskola Jubileumi ünnepség Gyulán II világtakarékossági nap megyei megnyitója Szarvason Tegnap, csütörtökön a városi tanács dísztermében rendezték meg a Békés megyei Tanács Semmelweis Egészségügyi Szak-, iskolájának jubileumi ünnepsé- ' gét. A Himnusz után egy szavalat hangzott el, majd dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos köszön­tötte az ünnepségen megjelent tanulókat, tanárokat és vendége­ket. Ezt követően Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhe­lyettese mondott ünnepi beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy a megye egyetlen egészség- ügyi szakiskolájának milyen je­lentős szerep jut az ápolónők, az egészségügyi középkáderek neve­lésében. Az innen kikerülő hall­gatók tevékenykednek, nemcsak a gyulai, hanem a békéscsabai és orosházi kórházakban is. Ezután Koncsek Aranka, az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára és Gárdái Judit, a szakiskola KISZ- alapszervezetének titkára mon­dott beszédet. Az iskola negyedszázados munkásságát dr. Rozsnyai Lász­ióné, az iskola igazgatója ismer­tette, ezt követően dr. Lukáts Jenő, az Egészségügymdnisztéri- um főosztályvezetője tartott elő­adást „Az egészségügyi szakdol­gozók képzésének továbbfejlesz­téséről”, majd dr. Kiszely György egyetemi tanár, az Orvos­Munkaü»yi döntőbizottsági elnökok országos tanácskozása Csütörtök délelőtt az Építők székházában 450 küldött rész­vételével megkezdődött a vál­lalati munkaügyi döntőbizott­sági elnökök III. országos ta­nácskozása. A részvevőiket Kurdi Béláné, a SZOT alel-l nöke üdvözölte, majd Buda Ist­ván munkaügyi államtitkár számolt be a döntőbizottságok munkájáról, helyzetéről, felada­tairól. lyénvalónak velte hát, ha anya­giakban tesz valamit a jövő­jéért. Kinézte magának a jó­zsefvárosi Orczy-kert mellett Steinbauer kádármester egyhol- das ingatlanát, amelyet a sváb mester a leiken álló rozoga ház­zal együtt árult. Megalkudtak 2100 váltóforintnyi vételárban, s a vevő törlesztésképpen száz forintot adott. Kérdezte a ká­dár, voltaképpen kiféle-miféle telke leendő. tulajdonosa? Stan­csics elhamarkodottan pesti pol­gárnak nevezte magát, hogy el­oszlassa Steinbauer aggodalmát, holott pontosan tudta, neve nem szerepel a pesti polgárok név­sorában. Törődött is most ilyen apró­sággal. Sietett Kolozsvárra, az ígéret földjére, könyvei kiadási helyére. 1835 augusztusában vesz egy sonkát, mellé egy nagy ke­nyeret, székely fedelesszekéren bérel magának helyet és eddigi gyaloglásaihoz képest fejedelmi módon utazik Erdély fővárosá­ba. Nevelői munkáját itt is köz- megelégedésre végzi. Még a ta­nítvány, Teleki Sándor is — Petőfi későbbi nagyszerű barát­ja, akinek költői kastélyában töltötte mézesheteit a költő — elragadtatással beszél nevelőjé­ről, aki pedig ugyancsak kiadós leckéket kér tőle számon. íráskedve is visszatér. Meg­írta a „Fazardi” második kö­tetét, így a teljes művet vihette el Méhes Sámuel cenzorhoz, az pedig mindenféle kifogásoló megjegyzés nélkül ráírta: ad- mittitur — vagyis kinyomható. A szerző boldogsága alig ismert határt. Biztos volt a sikerben biológiai Intézet igazgatója be­szélt a változó világ és az egész­ségügy összefüggéseiről. Ugyancsak a jubileumi ünnep­ségen került sor a megyei tanács egészségügyi osztálya által meg­hirdetett pályázatok eredmény­hirdetésére. A szakiskolában pe­dig ebből az alkalomból kiállítás nyílt, amelyen bemutatják az is­kola negyedszázados történeté-! nek fontosabb eseményeit. ,,A vezetői alkalmasság meg­ítélésénél figyelembe kell venni, hogy a vezető rendel­kezzék az emberekkel való foglalkozás és a megfelelő munkahelyi légkör kialakítá­sának képességeivel is.” <A Központi Bizottság 1973. no­vember 28-i határozatából.) Politikai, társadalmi és állam- életünkben, a népgazdaság, a kulturális építőmunka különbö­ző fontos posztjain több tízezer­nyi vezető beosztású káder dol­gozik. Sok tekintetben a kezük­ben van a párt politikájának végrehajtása, s ezzel szocialista fejlődésünknek a kulcsa. Külö­nösen nagy felelősség hárul rá­juk 5—6 év óta, amióta az irá­nyítás — mindenekelőtt a gaz­dasági irányítás — továbbfej­lesztett rendszerében dolgozunk. A mai feladatok megkívánják: valamennyi vezető önállóan kez­deményező és döntő készséggel, demokratikus módszerekkel irá­nyítsa a rábízott közösség mun­káját. Elviselhetetlen légkör Nos, ezek az elvárások néhol csorbát szenvednek, sőt néha olyan durva hibákhoz vezetnek, mint például Cservenák György­nek. az AMFORA Vállalat kira­katának vezetője esetében. A Népszava ez év október 6-i es abbeli reményében sem ké- ; telkedebt, hogy rövidesen kifi- 5 zetheti józsefvárosi telke teljes ; vételárát. Mindenre számított, : csak arra nem, ami bekövetke- ■ zett. A nyomda a kolozsvári refor- ! mátus kollégium tulajdonaiban . lévén, az érdeklődő tanárok i örökké ott kíváncsiskodtak, ; hogy miféle műveken mester- ■ kednek a tipográfusok. Bele-be- • leolvastak a frissen nyomott j ivekbe, így akadt meg a figyel- : műk az urakat bíráló „Pazardi” ; különös szövegén is. Figyelmez- : tették tanártársukat, a cenzort, * Méhes Sámuelt, baj lesz abból, ■ ha megjelenik Stancsics könyve. ■ A cenzor felülbírálta önmagát, : engedélyét visszavonta. Stan- : csics Mihálynak a téli ruhá/.a- : tát kellett eladnia, hogy ki- : egyenlítse nyomdai tartozását. ■ Mindez csak a kezdet volt. Tas- • nádi Kovács Miklóst, Erdély j katolikus püspökét szoros ba- : rátság fűzte tanítványa nágy- ■ anyjához, az öreg Teleki gróf- ; nőhöz. A püspök egyúttal a cen- ‘ zori kollégium elnöki tisztét is ! betöltötte. Figyelmeztette az j öreg grófnőt, miféle veszedel- : mes nézeteket valló emberre * bízták az unoka nevelését. Vo- ■ nakodtak felmondani Stancsics- I nak, de ő belátta, nem sok ke- j resnivalója van a Teleki gró- : fok házában. Miután ragasz- • kodott távozási szándékához, is- ■ mét kapott száz forintot útikölt- • ségre a rendes béren felül. Egy- • évi távoliét után 1836 nyarán 5 szép reményeiben csalódva tért S vissza Budapestre. (Folytatjuk) " Ünnepség az SZMT székházéban A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának elnöksége a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 57. évfordulója alkal­mából, november 4-én. hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel Bé­késcsabán. az SZMT székházá­nak nagytermében ünnepséget rendez. Dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára mond beszédet, majd szakszervezeti társadalmi aktívákat jutalmaznak meg. A kultúrműsor után az elnökség! fogadást tart a társadalmi akti- . vák részére. számában megdöbbenve olvas­tuk — négy panaszos levele alapján —, hogy Cservenák György megengedhetetlen hang­nemben beszél a dolgozókkal, még tettlegesen is bántalmazta Tuka György gépkocsikísérőt. Érdemes idézni a cikk néhány részletét: „Egyedülálló nő va­gyok. felelősséggel tartozom a hatéves kislányomért, nem vál­togathatom derűre-borúra a munkahelyemet — mondotta Földvári Lászlómé, az egyik le­vélíró. — S mégsem tudtam megmaradni az AMFORA-nál, mert Cservenák György szinte elviselhetetlenné tette körülöt­tem a légkört. Ha valami hibát követtem el munka közben. így szólt hozzám: Takarodjon...!” A másik levélíró Andó János szerint: „Ugyanezt mondta a j gépkocsikísérőnek is..., éktelen 1 lárma közepette, magából kikel- í ve kiáltotta: ne lássam meg töb­bé a telepen...!” Ezek után egy­általán nem lehet csodálkozni azon, hogy a telepvezető szép számmal osztogatott fegyelmiket, de egy esetben sem hívott össze fegyelmi bizottságot. Egy év alatt csaknem száz ember jött és ment egv olyan telephelven, ahoi mindössze 38—40 az össz- létszám. Elégtétel? Nincs szándékunkban az ügyet újra boncolgatni, hiszen a té­nyek önmagukért beszélnek. A Szakszervezetek Megyei Taná­csának vizsgálata alapján egy­értelműen kiderült: a panasz tel­jesen jogos és a pofon is elcsat­tant. Vajdav Axturné, az AMFORA Vállalat vezérigaz­gatója a panaszok nyomán Bé­késcsabám utazott és nyomaté­kosan felhívta a telepvezető fi­gyelmét, hogy változtasson ve­zetési módszerén. Ezzel az ügy lezárult és amint a cikkíró som­másan megállapítja: „Ez a fi­gyelmeztetés elégtételt szolgálta­tott a megsértett dolgozóknak. És itt az a pont, ahol jó, ha meg­állunk és elgondolkodunk. Mert ez nemcsak sértődés dolga. Ez egy telephely — még ha oly ki­csi is — további sorsának, fej­lődésének, az ott dolgozók mun­kahelyi közérzetének, a többi ve­zetőkhöz és egymáshoz való vi­szonyának a dolga is. Lehet-e elégtétel — egy ejnye, ejnye a vezető felé — azoknak a többsé­gében becsületesen dolgozóknak, akik szeretik a munkájukat, a munkahelyüket, amit a vezetés szocialista és humánus normáit felrúgó egyetlen egy ember tett elviselhetetlenné számukra? Nem vette figyelembe, hogy a mi társadalmunkban a hatalom oszthatatlanul a dolgozó népé. A társadalom szervezetében és működési mechanizmusában szükségszerű fölé- és alárendelt­ség semmiképpen sem azt fejezd ki, hogy a döntési joggal felru­házott, s a munka irányításával megbízott vezető a'hatalom leté- teménvese volna azokkal szem­ben, akiknek a vésrehaitás a feladatuk. A vezető is dolgozó. A kiválasztás annak a szocialista A Hazafias Népfront, az Or­szágos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatósága, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Bé­kés megyei Szövetsége tegnap, október 31-én Szarvason, a vá­rosi tanács nagytermében ren­dezte meg az ez évi világtaka­rékossági nap Békés megyei megnyitó ünnepségét. Az ün­nepségen részt vett többek kö­zött Hoffmann József, az Or­szágos Takarékpénztár vezér­igazgató-helyettese. Vichnál Pál, a Hazafias Népfront Bé­alapelvnék megfelelően történik, hogy mindenki képességei sze­rint vegyen részt a termelésben, a társadalom építésében. A ve­zető és beosztott, a dolgozók kö­zött nem a hatalomból való ré­szesedés, nem a közösen szolgált ügy, nem az emberi rang tekin­tetében, hanem csupán a feladat jellegében van különbség. Nem kegyelemből A közösen szolgált ügyről be­széltünk. Az ügy a párt, a dol­gozók ügye, a szocialista társa­dalom építésének és védelmének az ügye. Ügy gondoljuk, bármi­lyen pozíciót ig töltsön be a ve­zető, ennek az ügynek a szolgá­lata a feladata, a kötelessége. És csak addig lehet vezető, amíg ezt teljes odaadással vállalja. Nyíltan kimondjuk: nálunk a vezetői pozíció nem olyan, mint hajdan az örökös felsőházi tag­ság, nem előjog, nem kiváltság, nem méltóság. Egyszerűen: fel­adat. Vagyis: senki sem gyako­rol kegyet, mert vezető munka­körben dolgozni nálunk nem ke­gyelmi ügy. Mint ahogyan az üzemben sem kegy az, hogy va­laki ott dolgozik, ahol a legtöbb hasznot adja a közösségnek. Nincs ártalmasabb lélek- és j el 1 emmérgezőbb, antihumánu- sabb légkör annál, mint amikor a vezető úgy ér­zi, hogy vele személyes kegyet gyakorolnak a kinevezők. S ezért ő legelőször is nekik, a személyeknek (s csak másodsor­ban az ügynek) az elkötelezettje. És a vezetői stílusba az sem illik bele, hogy „a párttitkárom”, „a vállalatom”, a szakszerveze­tem”, a .sofőröm”, mert ilyenek neki nincsenek, hiszen egy köz­tulajdonban levő vállalatnál mint vezető dolgozik. Nem vág­hatja zsebre a hatalmat, mint egy zsebkendőt. Mert ez nem az ő magántulajdona. Szólni kell róluk Hangsúlyozzuk: az AMFORA- ügy nem általános, de nem is egyedi eset. Éppen ezért szólni kell róluk, egyre gyakrabban és erőteljesebben, mert szocialista építésünk megkívánja, hogy a vezető posztokon mindenütt a legalkalmasabb emberek dolgoz­zanak, akik a legtöbbet adhat­nak a társadalomnak, a,hazának. örvendetes, hogy az arra al­kalmas fiatalok, kétkezi munká­sok — megfelelő képzés után — ma már nagyobb arányban ke­rülnek be a választott szervekbe, vezetői munkakörökbe, mint ré­gebben. Pártkongresszusra ké­szülünk. majd parlamenti vá­lasztásokra, amelyeknek meg­van a káderoohtikai vetülete is. Szocialista fejlődésünkkel járó, természetes igényről van szó, amelyben igen jelentős kérdés, hogy elveink alapján ítéljük meg a közösséget szolgáló em­bert. Ami oersze nehéz, bonyo­lult és talán a legnagyobb fele­lősséggel járó munka. Seress Sándor kés megyei Bizottsága MSZBT munkabizottságának elnöke, Sarkadi István, a MÉSZÖV el­nöke, Martincsek László, az Országos Takarékpénztár me­gyei igazgatója, Király József, a megyei tanács pénzügyi osz­tályának vezetője, Orbán Béla, a Szarvasi Járási Hivatal el­nökhelyettese, Sebő János, a Szarvasi városi Pártbizottság titkára, valamint dr. Pataki István, a helyi városi tanács titkára. Elsőnek Dauda Mihály a Ha­zafias Népfront nevében kö­szöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót Orbán Bélának, aki ünnepi megemlékezést tar­tott. Elmondta, hogy hazánkban az idén rendezik meg tizedszer a világtakarékossági napot, majd beszélt arról, hogy 130 éve annak, hogy Magyarorszá­gon Fay András megalakította az első takarékpénztárt. Azóta a betétköny-tulajdonosők szá­ma elérte a 4,8 milliót, me­gyénkben pedig több mint 150 ezer a takarékoskodók száma. A pedagógusok jó munkájának köszönhető, hogy a megye ta­nulóifjúsága már fiatalon hoz­zászokik a takarékossághoz és évenként mintegy 6,6 millió forinttal gyarapítják az ossz- betétállományt. Orbán Béla egy rövid statisz­tikában mutatta be az eddig elért eredményeket. 1957 de­cemberében 27 millió forint, 1960-ban már 160 millió forint volt, jelenleg pedig meghalad­ja a 2 milliárd 334 millió fo­rintot a megye lakosságának takarékbetét-állománya. Csak az ez évi emelkedés 206 millió forint felett van. A takarékos- sági formák szélesítését jelen­tette a nemrég bevezetett, » máris népszerű ifjúsági taka­rékbetét. Orbán Béla ünnepi megemlé­kezése végén elmondta, hogy néoünk régen elhagyta azt a felfogást, hogy csak a mának éljen, ma már a jövőre is gon­dol. Ezt bizonyítja az. hogy az Országos Takarékpénztár fiók­jainál, a takarékszövetkezetek­nél és a postahivataloknál or­szágosan közel 70 milliárd fo­rint került takarékbetétbe. Vé­gül sok sikert kívánt a jelen­levőknek a további munkához. N. A. Kismama-találkozó a Békéscsabai Férfifehérnemű- gyárban Kedves szokás Békéscsabán a Férfifehérnemű-gyárban, hogy évente egyszer találkozóra hív­ják meg a gyermekgondozási se­gélyen levő kismamákat. Meg­hallgatták Nagy Lajos igazgató beszámolóját a gyár munkájáról, a legújab exportmegbízatásokról, az elért eredményekről és a ter­vekről. Beszéltek a felszabadulás 30. évfordulójára és a XX. párt- kongresszus tiszteletére indított munkaversenyről, a kismamák gondjairól, örömeiről egyaránt. A cél felé A Békés megyei tanács V. B. művelődésügyi osztályának mű­velődéspolitikai tájékoztatója rangos helyet vívott ki magá­nak a megyében megjelenő ha­sonló kiadványok sorában. Űjabb összeállításuk a napok­ban jutott el a népművelőkhöz és a pedagógusokhoz, ezúttal is Tóth Lajos szerkesztésében. Az 52 oldalas kiadványban közér­deklődésre számot tartó tanul­mányok jelentek meg az okta­tás és a közművelődés külön­böző területein végzett vizsgá­latokról, tapasztalatokról. «fjngfgsggtmieicsáittastctiHtMsftasisiiiimtttfMfr A hatalom nem magántulajdon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom