Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

A szarvasmarhaprogram megvalósításáról tárgyalt a Hazafias Népfront megyei elnöksége Á Hazafias Népfront me­gyei elnökségének csütörtöki kibővített ülésén egyebek kö­zött megvitatták: miiyen sze­repet vállalnak a háztáji gaz­daságok az 1973—1985-ig szó­ló szarvasmarhaprogram meg­valósításából. Megyénkben ugyanis a szarvasmarha-állo­mány jelentős részét a ház­táji portákon gondozzák. Az utóbbi evekben azonban — wak úgy mint az ország más tájain — itt is csökkent, el­sősorban a tehénlétszám. A szarvasmarhaprogramból «sak úgy vehetik ki részüket a háztáji gazdaságok, ha a je­lenleginél jobb lesz az együttműködés a termelőszö­szarvasmarhaprogram megva­lósítására hozott határozato­kat. Jó lenne, ha ebben is segítenének a népfront-aktí­vák. Ahol jő az együttműködés, ott nincs gond a háztáji te­henek takarmányellátásával. Ma már nem csak szálas és abraktakarmányt, de tápot is joggal igényelnek a háztáji jószágállomány számára. Se­gíteni kell abban is, hogy a tej és egyéb állati termék ér­tékesítése ne okozzon gondot a háztájiban. Ha órák hosz- szat tölt tejszállítással a gaz­da nap mint nap, egykettő­re megunja az egyébként népgazdaságilag fontos tehén­tartást. Követésre méltónak talál­ta az elnökségi ülés a domb­egyházi példát, ahol egyes gazdák tej termelésre, mások marhahizlalásra szakosodtak. Így 3—4 háztáji tehéntartás­nál gazdaságosan hasznosít­hatják a fejőgépet és a leg­nehezebb fizikai munkától megszabadulnak. Megtárgyalta még az el­nökség a gyulai lakobizottsá- gok. munkájának tapasztala­tait, valamint a szarvasi já­rás tanyai népírontmunkáját. Nőtt az óvodák szama, jól működő ifjúsági klubok Békéscsabán ülésezett a városi tanács végrehajtó bizottsága vetkezetekkéL Megyeszerte tucatnyi termelőszövetkezet­ben az ágazati gazdálkodás szerves része & háztáji szarvasmarha-tenyésztés. Eze­ken a helyeken — közöttük Dombegyházán ■— igen nagy jelentőségű a háztáji tehené­szet Jelenleg a hizlalás a jö­vedelmezőbb a háztáji gazda­ságokban, de ha a tehénlét- sszám csökken, nem lesz után­pótlás, nem lesz mit hizlalni — hangoztatták az elnökségi ülés felszólalói. — Ezért el­sősorban abban tud segítsé­get adni a Hazafias Népfront, ha a TIT-tel, a termelőszö­vetkezetek szövetségeivel kö­zösen terjeszti a jó tapaszta­latokat, Javasolták a résztvevők: szervezzenek ankétokat, ta­pasztalatcsere-látogatásokat elyan helyeken, ahol komp­lett az együttműködés a kol­lektív és a háztáji gazdasá­gi*: között Szó volt arról is, hogy nem mindenki ismeri a Tegnap délelőtt tartotta so­ron következő ülését Békéscsa­bán a városi tanács végrehaj­tó bizottsága. A tanácskozáson elsőnek Babák György elnök- helyettes beszámolója alapján az Ifjúsági Törvény végrehajtá­sának tapasztalatait tárgyalták meg. Békéscsabán az ifjúsággal való törődést — a legkisebbek­től a legnagyobbakig — konk­rét tényék bizonyítják. Erről szólt a beszámoló, melyben töb­bek között azt olvashatjuk, hogy az utóbbi években több óvoda készült el, s így össze­sen 250—280 gyerekkel többet tudtak felivenni ezekbe az in­tézményekbe. Az iskolai szem­léltetőeszközök ellátottsága 1973-tól az akkori 45,4 száza­lékról 51,3 százalékra javult. Ezen túlmenően költségvetésen kívül 1 millió forintot fordítot­tak hasonló célokra. Ezenkívül csupán az ^iltalanos iskolások ismereteinek bővítésére 20—25- féle szakkör működik. A beszámolóban szó volt az ifjúsági klubokról is, melyek különösen aktívan tevékenyked­nek, s népszerűek a tizenévesek körében. Ezek szakmai irányí­tását az ifjúsági és úttörőház látja el. Hasznos a szocialista brigádokkal való szerződés is, melyeket a művelődési központ köt meg és nyújt segítséget a kulturálódáshoz. A különböző munkahelyek jelentős összegek­kel segítik a fiatal házasokat a lakásépítésben, otthonalapí­tásban. A vizsgált időszakban ■J összesen 180-an kaptak ilyen | segítséget, figyelemre méltó, S hogy az OTP-lakások 59 száza- .* lékát fiatalok kapták. S Második napirendi pontként a 5 Mezőgazdasági Termékértékesf­■ tő Szövetkezeti Közös Vállalat ■ szolgáltatásairól volt szó. Eb- 5 ben kiemelkedő, hogy amióta a E MÉK közös vállalattá alakult, ; lényegesen javult a lakosság ■ ellátása. Ezt bizonyítják a szám­■ adatok isi 1970-ben a MÉK ár- S bevétele 177 millió 481 ezer : forint volt, 1973-ban pedig — S amikor már vállalatként műkö- S dött — 438 millió 708 ezer fo­gj rint. Az ez' évi árbevétel vár­• hatóan meghaladja az 500 mil- S lió forintot A lakosság ellátá- S sa burgonyából és különböző S zöldségféléből teljesen biztosi- i tett, az 1974. évi 3838 vagonos » tervüket várhatóan 3960 va- S gonra teljesítik év végéig. S A beszámoló foglalkozott a S fejlesztéssel is. Békéscsabán jj tervezik egy nagy kapacitású I vágóhíd és húsüzem megépxté­• sét a Kétegyházi úton, ezenkí- S vül egy tejüzem, valamint egy ■ 320 vagonos burgonyatároló i raktár építését, ahol megoldják i a termék előrecsamagolását is. E A végrehajtó bizottsági ülé­■ sen ezután még sok szó volt a ! december 18-ra tervezett ta- 5 nácsülés napirendi pontjairól is. : Mindkét beszámolót és a tanács- S ülés napirendjét a vb elfogad- I ta. A »árosfalak: tövébe« faaffaei »«aeitö vttrm, A »ebesség- korlátoaó táblák mintha nem is lennének. A .villanyrendőrök” jelzéseit — ha csak egy-egy áh He felfegyverzebt motoros rend- őrosztag ofct nincs —■ senki se veszi figyelembe. Hallottal» egy különös „újí­tásnál”. a kézi gázkarral maxi­mális fordulatra állítják a mo­tort. hogyha nincs ilyen a ko~ i—nt, iftgiAít. isaBii* x gázpedál­ra, hogy azzal se kelljen törőd- 5 ssd az országutakon. Visítanak a modem technika E csodái... Tudnunk kell: Törökország- : ban elképesztően sok az analfa- ; béta. Ezek az emberek is beül- » nek a 130—150 kilométeres órán- ■ kérati sebességgel száguldó tech- ■ ni kai csodák volánjai mögé ■ Tiszai Lajos * ■ Következik: Sarlók és John 5 ntnmneilr 3 ÉRTESÍTÉS! Béke Tsz Étterem, Kamut, értesíti kedves Vendégeit, hogy 1974. november 30-án, szombaton, zárt körű rendezvény miatt ZÁRVA LESZ. A mi dolgunk az ember személyiségének formálása — mondották taggyűlésükön a mezőkovácsházi kommunista pedagógusok Nem tartott hosszú ideig Bu- dácsik Zoltánná beszámolója, melyet a pártalapszervezet ve­zetősége nevében mondott el a mezőkovácsházi kommunista pedagógusok taggyűlésén. Négy évet igyekezett összefoglalni, szólni a legjellemzőbbekről, és megfelelő részletességgel idézni az oktatáspolitikai határozat fokozatos megvalósulását Hi­vatkozott a párt X. kongresszu­sára is, ahol az emberek kép­zettségének növelését, az isme­retek szüntelen bővítését to­vábbfejlődésünk nélkülözhetet­len követelményeként jelölték meg; innen már egy lépés volt csupán az, hogy a nagyközség oktatási intézményeiben élő és dolgozó kommunisták tevékeny­ségét is felmérje. Néhány megállapítása a leg­fontosabbak közül: csökkent a bukások és az osztályismétlé­sek, növekedett a továbbta­nulók száma; szervezettebbé vált a hátrányos helyzetű ta­nulókkal való foglalkozás; bő­vült az iskolai demokratiz­mus; a pedagógusok önképzése és továbbképzése minőségi vál­tozást mutat, mert négy éve rendszeres az ideológiai oktatás, és azon sok pártonkívüli is részt vett; az úttörő- és a KISZ- szervezet segítése fő feladattá emelkedett. A beszámoló végén Budácsik Zoltánná alapszerve­zeti titkár megtette a szokásos jelentést a taglétszámról, a po­litikai végzettségek változásai­ról és a pártmegbízatásokról. Németh Béla, a mezőkovács­házi gimnázium KISZ-összekötő tanára volt az első felszólaló. Elmondotta, hogy a gimnázium 190 tanulója közül 150 KISZ- tag, közülük 31 ifivezetőként dolgozik az általános iskolák úttörőcsapatainál. Ezt különö­sen jónak tartja és erről ké­sőbb több hozzászóló ál­talános iskolai pedagógus is így nyilatkozott. Ez­után szóba hozta a gim­názium gondjait is. A mind­össze négy tanteremben 8 ta­nulócsoportot oktató iskola évek óta beiskolázási problé­mákkal és gyenge felszereltség­gel küzd. A beiskolázás nehéz­ségeit. melyet a középiskolás kollégium hiányával is magya­ráznak, újabban határozottabb előkészítő munkával igyekez­nek enyhíteni. Kiadványt szer­kesztettek, ezt megküldik az általános iskoláknak, és azt is tervezik, hogy a már eddig is megvalósított gép- és gyorsírást tanfolyam-szintre emelik, hogy diákjaiknak erről oklevelet ad­hassanak. Agöcs Istvánná napköziott­hon-vezető a pártalapszervezet, az iskolavezetés és a szakszer­vezet kapcsolaténak elemzésé­re fordította felszólalását, meg­állapítva. hogy az iskolák szét­szórtsága ugyan jelentősen aka­dályozza az aktívabb szervezeti életet, az utóbbi időkben mégis jó irányban változott a helyzet és a pedagógusok Mezőkovács- házán is a társadalmi közélet fontos szereplői lettek. Dr. Or­vos Lászlóné az oktatáspolitikai határozat végrehajtásához fű­zött véleményt. Ügy értékeli, hogy az alsótagozati munkakö­zösségek évről évre fejlődnek, és betöltik feladatukat. Példák­kal támasztotta alá azt, hogy a nevelésközpontúság a tanórák megszervezésében egyik alapja annak, hogy a tanulók megfe­lelő műveltséganyagot gyűjtse­nek az általános iskolák alsó tagozataiban is. Trajel Jánosné ' óvónő, a pártvezetőség tagja a kommunisták felelősségét és példamutatását tartja a legfon­tosabbnak a fiatalok személyi­ségformálásának folyamatában, melynek nagyon fontos része a hátrányos helyzetű gyermekek­kel való következetes, pedagő­giailag-didaktikailag megalapo­zott, állandó foglalkozás. Sütő Imréné a pártépítést vá­lasztotta felszólalása témájául és felhívta a tagság figyelmét arra, hogy — véleménye szerint —a tantestületekben több fia­tal pedagógus érett már arra, hogy a párt tagjainak sorába léphessen. Nevelési-oktatási kér­déseket elemezve, az úttörőmoz­galom akcióinak tudatosabb se­gítését tartotta a kommunista pedagógusok fontos feladatá­nak, majd elmondotta, hogy osztályában a „Miénk az or­szág, magunknak építjük” ak­ciót választották, és külön osz­tály-pályázatot hirdettek meg, melynek során a tanulók dől-' gozatot írnak arról, hogy mi­lyennek képzelik el 30 év múl­va a kovácsházi gyerekek Se­tét? A vitában ezután egyre in­kább az oktatás-nevelési kérdé­sek, eredmények és problémák kerültek előtérbe, a felszólalók rendre visszautaltak a beszá­molóra, négy, év munkájára, az alapszervezet tevékenységére. Kovácsovics Zsuzsanna az úttö­rőmozgalom eredményeit elis­merve, arra is rámutatott* hogy a mozgalom politikai jel­lege sok esetben elsikkad, és ezt nem tartja jónak. A szocia­lista brigádok és az iskolák kö­zötti kapcsolat alakítója a párt­alapszervezet legyen, mondot­ta és hogy ez a kapcsolat mind­inkább gyümölcsözővé váljon, ahhoz valamennyi kommunis­ta adja hozzá a maga munká­ját, őszinte lelkesedését. Farkas Mátyás gimnáziumi tanár jó né­hány társadalmi jelenségről mondta él véleményét, bíráló szavait. Ezek közül különösen a növekvő alkoholfogyasztást tartotta a legkárosabbnak, mely minden esetben a családban élő gyermekek életének alaku­lására is kihat. Beszélt arról, hogy a mezőkovácsházi értel­miség még korántsem egységes a társadalom fejlődéséért vállalt munkában. Sürgette a nevelés számos oldalának kibontakoztatá_ sát, azt, hogy a tanulóifjúságban elmélyüljön a tisztelettudás, a fegyelmezettség és eltűn­jön az egymás közötti, sokszor tapasztalható durvaság. Végül azt a véleményét is han­goztatta, hogy az érettségi vizs- gálát változásait nem minden­ben tartja jónak, különösen a szóbeli vizsgák tekintélyét félti. Sállal Tibor általános iskolai tanár arról beszélt, hogy az alapszervezet tagjai megfelelő alkalmakkor, de rendszeresen kapjanak tájékoztatást a község vezetőitől olyan dolgokban, me­lyek megvá1 ósításához a kom­munista pedagógusok is sokat adhatnak vagy amelyekről he­lyes, ha tudnak. A nagyközségi pártbizottság képviseletében Földi Jjínos ta. nácselnök összegezte vélemé­nyét a beszámoló taggyűlésről, mélyen —■ mint mondotta — világosan kitűnt, hogy a ko­vácsházi pedagógusok megfele­lően összegezték, értékelték négy esztendő munkáját, jó kö­vetkeztetéseket vontak le ab­ból, és jól látják tennivalóikat is. Beszélt a község fejlődésé­ről, ipari, mezőgazdasági, kul­turális változásairól, a jövő ter­eiről, az elmúlt három évti- zedről. Hangsúlyozta a kommu­nisták felelősségét és azt, hogy a pártalapszervezetekben a leg­fontosabb az egység megterem­tése és elmélyítése. Hozzászólt még a beszámolóhoz Merényi József, az I. sz. általános iskola igazgatója és dr. Pongrácz Péter, a járási pártbizottság küldötte, majd a taggyűlés megválasztot­ta a jelölő és szavazatszedő bizottságot az 1975. január 24-i vezetőségválasztó taggyűlésre. & E. 353 881

Next

/
Oldalképek
Tartalom