Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

Elnőiesedett pályák, a nők térhódítása a munkában, a tanulásban és a vezetésben Jubileumi gyűlés Gyulán Mesterséges mítosz Bizonyára elszorul a lélegze­te a messziről Szeghalomra he­lyezett üzemi vezetőnek, ha megtudja, hogy egyes dolgo­zók, a szövetkezetek tegnapi tagjai szinte glóriát raktak a feje köré. Azt mondják róla. hogy ő a vezér, mármint a ve­zérigazgató teljhatalmú megbí­zottja. Ebből következik: az ő szava szent, csak tudomásul le­het venni. Nem engedi magá­hoz közel az embereket — mondják egyesek. Az a bizo­nyos három lépés ... s a gon­dolatot máris úgy folytatják, hogy az egyszerű emberek problémái nem érdeklik, ő gyárat jött szervezni, nem pe­dig a szeghalmi élet körülmé­nyeivel ismerkedni. Mások azt mondják, hogy elválasztja a politikái a gazdasági élettől. Közérthetőbben mondva: nála más a beszéd és más a tett... És mi az igazság? Egy gyár létrehozása nagy munka, felelősségteljes helytál­lást követel. Emberek csinál­ják — tehát nem egy ember —, értelmes emberek szervezik, te­szik dolgukat úgy, hogy» a ter­melés egy-egy gép beállításával mindjárt el is indulhasson. Eb­ben a milliónyi tennivalóban egy ember még csak egy ge­rendát sem képes felemelni. Az üzemszervező munkája csak azért lehet igen eredményes, mert jók a munkatársai, segí­tői.' Együttesen átérzik a párt ipartelepítési politikájának lé­nyegét, a gyenge természeti adottságú tsz-ek mezőgazdasá­gának komplex fejlesztését, a gépesítés folytán felszabadult munkaerő foglalkoztatásának népgazdasági fejlődését. Visszatérve az előbbiekre: gyökerezik-e valamiféle, néha bizony túlzott, szinte mítoszos * tiszteletadás azok iránt, akik az emberséges élethez vezető útra vezetnek, akik ehhez felnyitják a fogékony sárrétiek értelmét. Afféle hála kifejezése ez. Nem jó, nem szerencsés emberi tu­lajdonságok egyike-másika az ilyen. Az ember, a dolgozó em­ber. a munkásember ne aláza­toskod jón senkinek, tegye a. dolgát, kötelességét tudatosan, elkötelezetten, de ne lekötele­zetten! Ne tegyen glóriát sen­kinek a feje köré. hiszen az a másik ember éppen olyan, mint ő, csak tőle, mivel a társada­lom felkészítette a magasabb feladatok ellátására, többet vár­nak azok, akik az ország felső vezetésének megbízásából Sár­rétre küldték, a párt munkás- politikájának, érdekeinek szol- gálására. S ha valaki jól telje­síti küldetését — itt az ered­mények is ezt tanúsítják — ak­kor az mindenekelőtt azt je­lenti, hogy szót ért az embe­rekkel. Ha pedig szót ért, meg­érti és jól képviseli a gyárter­vezők egész kollektívájának akaratát, akkor hol van a há­rom lépés távolság közte és a munkások között?! S ha netán a valóságban is meglenne az a bizonyos három lépés távolság — Ismerve a szeghalmi embe­rek jellemét —, akkor egy szalmaszálat sem emelnének fel érte. Tehát itt csak arról le­het szó, hogy néhány ember szeretne hálálkodni, megtörni az emberek, a munkásemberek ge­rincét. Az üzemszervező nem a gló­riáért jött Szeghalomra, hanem az új gyárért, a mindjobban városiasodé nagyközség, járási székhely munkásosztályának szervezéséért, gond iának megis­merésére, telteinek formálásá­ra, öntudatának erősítésére. Ez a megbízatása! Az eredmény: az új gyár több száz dolgozó­val, nagy termelési értékkel, s a gyárat mindjobban maguké­nak érző emberekkel, akik többsége nem mítoszt kovácsol, hanem a ma megtalált holna­pot. Gyula felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából novem­ber 27-én Gyulán, a városi ta­nács dísztermében ünnepi gyű­lést tartott az MSZMP városi bizottsága és a Hazafias Nép­front városi nőbizottsága. Az ülésen vállalati, gazdasági ve­zetők, alapszervi párttitkárok, üzemek, termelőszövetkezetek és más területek nőbizottságai­nak vezetői, Hazafias Népfront­bizottsági tagok, tanácstagok e« szakszervezeti nőfelelősök vet­tek részt, összesen mintegy 250- en. Ott volt Nagy Imréné, az MSZMP megyei bizottságának nőfelelőse, Kovács Lajos, az MSZMP városi bizottságának titkára, Bocskai Mihályné, az SZMT megyei titkára. Dér La­jos városi tanácselnök-helyet­Csütörtök délelőtt ülést tar­tott a Magyarok Világszövetsé­gének elnöksége: mérleget vont a szövetség idei munkájáról és körvonalazta az 1975. évi prog­ramot. Alapvetően eredményes­nek értékelték az idei munkát, amelyet hazai társ-szervekkel és külföldön működő baráti szer­vezetekkel közösen tettek tar­talmassá. Jelenleg több mint 150 szervezettel, több száz kü­lönböző egyesületi vezetővel, nemzetközi hírű tudósokkal, művészekkel, egyházi vezetőkkel vannak kapcsolatai a Magya­rok Világszövetségének. El­tes, valamint más társadalmi, tömegszervezeti vezetők. Az ünnepi gyűlés ked­ves vendége volt Er­dei Lászlóné. az MSZMP KB tagja, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke, or­szággyűlési képviselő, aki a résztvevőknek a magyar nők helyzetéről, egyenjogúságának fejlődéséről, a harminc év alatt végbement változásáról be­szélt előadásában. Dr. Horváth Éva, az Országos Nőtanácstag­ja, a Hazafias Népfront Gyulai városi Bizottsága titkárának megnyitója után tartotta meg Erdei Lászlóné ünnepi beszé­dét. Előadásának elején meg­emlékezett Gyula és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójá­ról, s elmondotta, hogy a gyű­lés megrendezésének jelentősé­hamgzott az elnökségi ülésen, hogy az idén — szeptember vé­géig — csaknem 180 ezer kül­földön élő magyar járt itthon rokonlátogatáson, számuk te­hát 13 ezerrel több volt, mint tavaly ugyanebben az időszak­ban. Ami a jövő évi programot il­leti; elsősorban olyan rendez­vények, események, társadalmi megmozdulások szervezését ha­tározták el, amelyek révén mindazokban az országokban, ahal magyarok élnek, méltókép­pen megemlékeznek Magyar- ország felszabadulásának 30. évfordulójáról. (MTI) ge abban van, hogy egy olyan városban jöttek össze a lányok és asszonyok, amely hamarabb szabadult fel, mint hazánk. Ez­után történelmi visszapillantás­ban emlékeztetett a 30 évvel ezelőtti időkre, s mintegy tü­körképét mutatva annak, hon­nan indultunk el, a népgazda­ság fejlődésében és hová ér­keztünk, ezen belül természe­tesen a női egyenjogúság fejlő­désében is. Beszélt azok­ról a nehéz időkről, amikor szinte éjt nap­pallá téve minden áldozatot vállalva dolgoztak a párt ve­zetői, aktívái, köztük a nők is az újért, a szebb életért és a nők felemelkedéséért. Bemutat­ta. hogyan változott, alakult az élet. hogyan változott, fejlődött a nők helyzete is. Példákkal, számadatokkal illusztrálta ezt és elmondotta, hogy a nők ho­gyan hódítottak tért a mun­kában, s éltek jogaikkal. A felszabadulás előtt például a munkaképes nőknek csupán 30 százaléka dolgozott, 1973-ban vi­szont már a 78 százaléka. Olyan új területeket hódítottak meg, mint a híradástechnika, ahol a nők aránya 55 százalék, nem szólva a kereskedelemről, amelyben 82 százalékos az arány, és a pedagógiai pályá­ról. amely szinte elnőiesedett. Éltek a tanulás adta jogokkal is, s az előadó elmondotta, hogy míg 1949-ben a felsőfokú iskolát végzett nők aránya mindössze 0,9 százalék volt, ma viszont az egyetemi és fő­iskolákon 47 százalék. Beszélt a szociális létesítményekről, me­lyek eddig soha nem ismert ér­tékben létesültek hazánkban. Ezen belül megyénkben és Gyulán is. Valamint azokról az újabb rendeletekről, törvények­ről szólt, amelyek a nők egyen­jogúságát, az anyai hivatás tisz­teletét és segítését bizonyítják. A nők élnek és éltek is a tör­vény adta jogaikkal, bár __ m int mondotta az előadó __ v anpak további tennivalóink is, melyekhez az utat maijd az MSZMP XI. kongresszusa mu­tatja meg. Kasnyik Judit Postás-terepjárók a tanyavilágban A Szegedi Postaigazgatóság munkaterületéhez tartozó Bács, Békés és Csongrád megyében több mint 300 000 külterületi la­kos él, jelentős részben az alföl­di tanyáikon. Az ottani postai szolgáltatás javítására, a leve­lek, táviratok, csomagok kézbe­sítésének gyorsítására, egyben a postások munkájának könnyíté­sére korszerű terepjáró gépko­csikat szereznek be. A tanyák első motoros postakocsijait ezekben a napokban indítják útjukra Szarvas, illetve Szaty- maz környékén. December ele­jén Szentes cserebökényi nagy kiterjedésű ha térrészében, majd a Bács megyei Kiskun- majsán, Szabadszálláson és Bu- gacon kelnek útra a terepjáró postakocsik. A békéscsabai vasútállomás vágányai felett nem Is olyan ré­gen úgynevezett repülőhíd ívelt át, amelynek az volt a rendel­tetése, hogy megrövidítse a gya­logosoknak az Erzsébethely és a belváros közötti távolságot. A hidat a villamosvezetékek épí­tése miatt a nyáron lebontot­ták, s azóta csak óriási kerü­lővel lehet az egyik városrész­ből a másikba eljutni. Megne­hezíti a helyzetét a MAV von­tatási főnökség dolgozóinak és mindazoknak, akiknek a hídon át vezetett a legrövidebb út a munkahelyükhöz. Különösen pe­dig az anyáknak, akiknek, na­ponta legalább fél órával előbb kell elindulniuk hazulról, hogy gyermekkocsival a céljukhoz jussanak. Mindenki megérti, hogy a* elavult hidat biztonsági okok­ból le kellett bontani. A felső vezetékekbe kerülő 25 ezer volt feszültségű áram miatt — ahogy arról Fülöp Imre, a vontatási főnökség vezetője tájékoztatott — más hid épül majd a he­lyén. Olyan, amelyen veszély nélkül mehetnek át a gyalogo­sok. ígéret szerint lassan már el is kellene készülni a hídnak, de az építési szándéknak még nyoma sincs. Pedig nagyon vár­ják az emberek, hogy végre is­mét kerülő nélkül közlekedhes­senek. Am, amíg nem kezdik meg az építést, addig reményük sincs arra, hogy újra lesz re­pülőhíd. — i»r Megjelent a Béke és Szocializmus novemberi száma Ezekben a napokban Mongó­lia két nevezetes évfordulót ünnepel. Fél évszázada, hogy összeült a Mongol Népi Forra­dalmi Párt III. kongresszusa és kikiáltották a Mongol Nép- köztársaságot A történelmi év­fordulók jelentőségét méltatja cikkében Jumzsagijn Godenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára Napjainkban a nemzeti kér­dés igen éles formákban jelent­kezik államközi konfliktusok­ban, egyes országok és népek, nemzeti csoportok életében. Kü­lönösen fontosak tehát azok a tapasztalatok, amelyeket a nemzeti kérdés megoldásában a Szovjetunióban szereztek. Vla­gyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára ismerteti őket a folyóiratban. Aame Saarinen, a Finn Kom­munista Párt elnöke azt mutat­ja be cikkében, hogyan lett a Finn Kommunista Párt a de­mokratikus átalakulások és a békeszerető politika vezető ere­je. „A társadalom tudományt» Irányítása és a szocialista de­mokratizmus” — erről a soka­kat foglalkoztató témáról írt magvas cikket Viktor Afanasz- jev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja. «annaHHiHmiHiunHiMUHmmHUMianiiaMt nagy kócsag, az üstökösgem, a fekete gólya, a bakcsó és más ha- sontollú gázlómadár megunta a sok vizet és elhatározta, hogy kilóból belőle. Am volt egy szabály, hogy a reprezentá­ciós keretből vízen kívül legfeljebb jaf- fát vagy Traubisodát lehet vásárolni. Any- vyit, amennyi kell, mert túlságosan sen­ki sem issza tele ma­gát vele. És még üdít if. A nagy kócsag jött rá először, hogy a szabály az szabály, de azért az sem át- gázolhatatlan. Nosza, magához hívatta a hivatalsegédet, a poc- gémet és így szolt hozzá: — Kedvesem! Van magának egy csöpp­nyi esze? Na hát, ak­kor ide figyeljen! Fogjon két üveget és hozzon a büféből tO üveg jaffát. A poegém sehogy sem értette a dolgot és megkéréezte: — Tréfálni tet­szik? — No, bogaram, nem érti ugye? Lát­ja, azért is lett ma­gából hivatalsegéd, nem pedig professzor. Hát ide figyeljen! Tudja mi az a há­romcsillagos? — Nem kérem, én csak hat osztályt jártam — válaszolt poegém, fülig pirul­va, — Bizony ka rtárs- nő, meg is látszik maflán. Azért nem tud haladni a kor­ral. Elölről kezdem tehát, hogy megért­sen. Elmegy a büfé­be, kér a szarkától 80 üveg jaffát. De mindjárt mondja azt neki, hogy ne baj­lódjon annyival. Csak készítsen szám­lát róla és adjon he­lyette 2 üveg három­csillagos konyakot, mert maga azt köny- nyebben el tudja hozni. Érti már? Nagyon sóhajtott a poegém: — Valamit sejtek, de tessen azért még egyszer elmondani. Nehezen fog a fe­jem, mert sosem vol. tam jó tanuló ... A nagy kócsag csak többszöri is­métlés után enged­hette szárnyra poc- gémet, amely nyíl­egyenesen repült a büfébe. Mire odaért, sokat felejtett, de a szarka egy-két szó­ból megértette a tennivalókat. Sőt, rá­jött, hogy ez nem is rossz üzlet. Poegém boldogan repült vissza a nagy kócsaghoz és letette elé a két üveget. Kó­csag azt sem tudta, hogy mit mondjon, ehelyett megölelte poegémet és a fülé­hez hajolt: — Azért maga is fejlődik, drága kar­társnő — súgta, mi­közben az egyik üveg 3 csillagjára egy nagy csókot cup- pantott. A poegém örömé­ben azt sem tudta, hogy melyik lábára álljon, majd a szám­lával a könyvelésre . libbent. Ott kérték tőle, hogy legalább j egy-két üveg jaffát nekik is szerezzen a 80-ból. Poegém ek­kor elárulta, hogy ő tulajdonképpen csak két üveget hozott nagykócsagnak. — Olyan három- csillagosat — fűzte még hozzá rejtélyes mosollyal. Megértették. — A pénznek nincs konyakszaga — zsongták el kó­rusban és a számlát annak rendje-módja szerint elkönyvelték. A furfangos histó­ria hire más vidé­kekre is eljutott. Voltak, akik az új módszert alkalmaz­va, azzal nyugtatták magukat, hogy tulaj­donképpen semmit sem vétenek ama át- gazolhatatlan fizikai törvény ellen, amely kimondja: az anyag nem vész el, csak át­alakul. Pásztor Béla Furfangos madarak AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR érettségizett férfi- és női dolgozókat keres felvételre üvegipari meós munkakörbe. Jelentkezni lehet a gyár felvételi irodájában. 340451 Magyarok a nagyvilágban Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége Dupsi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom