Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

KÖR OS TÁJ

KULTURÁLIS MELLÉKLET

4 Viharsarokból indult el harminc esztendővel ezelőtt az új magyar könyv

Országszerte megemlékez- ssek ezekben a hetekben az új magyar könyv megszületéséről, a könyvkiadás megindításáról. Kevesen tudják azt, hogy ebben megyénknek milyen szerepe volt. Ennek kapcsán néztük át a Kner Nyomda Múzeumának ide vonatkozó anyagát, s megpróbáltuk kihámozni belőlük, mi is történt, hogyan is volt harminc esztendeje.

A felszabadult Viharsarok (de az országrésznek is!) első sajtóterméke a gyomai Kner Nyomdában készült: 1944. október 19-én, a Vörös Hadsereg magyar nyelvű Híradó-ja. Ezt követte még két szám: 21-én és 23-án. 2—2 oldal terjedelemben, 30—30 000 példányban. Számonként

1728,10 pengő volt a nyomdaköltség, s a három megjelent szám 5184,30 pengős értékét egyszerre számlázta a nyomda: október 24-i kelettel (Kner Múzeum dokumentuma.)

Az 500 magyar—orosz szó szótárrendszerű füzet volt viszont az az első kiadvány, melyet a nyomda saját kiadásában készített. Ennek a szedési munkálatait már a Híradó-k megjelenésének időszakában elkezdhették. Sajnos, mindenféle keltezés nélkül készült, de a nyomda múzeumában meglevő Bevétel ■— Kiadás című pénztár- könyvben 1944. november 20-i keltezéssel bejegyzés olvasható: „orosz szótárból, kézi árulás”.- Az ára 1,50 pengő volt Ez a 10x14 cm alakú, 48 oldalas füzet tehát igen korai kiadás volt. Kétségtelen, hogy megelőzött más hasonlókat. Ezt követte az 1200 magyar— orosz szó hasonló külsővel és formátumban, 64 oldal terjedelemben, mert az előző gyakorlati haszna bebizonyosodott, azt már bővíteni kellett. Ennek az ára 3,50 pengő volt

Megjegyzendő, hogy a szótárkiadás e formája igen elterjedt volt. Megjelent hasonló szótár valamivel a gyomai kiadások után Békéscsabán is, a Petőfi Nyomdában, és Gyulán is, a Corvin könyvkereskedés kiadásában. Közös jellemzőjük volt, hogy az orosz szövegéket latinbetűs átírással szedték.

Jfc, gyomai nyomda ' Vas

Zoltán személyes megrendelésére 1944. október 13-án hozzákezd Sztálin rövid életrajzá-nak készítéséhez. Noha az energia- ellátás akadozik, többször nincs áram, mint ahányszor van, a dolgozók közül többen bent laknak a nyomdában, hogy ha lehetőség mutatkozik, dolgozni tudjanak.

Ezt a kiadványt a Moszkvai Marx—Engels—Lenin

Intézet 1939-ben bocsátotta közre. A magyar nyelvű fordítás az 1943. évi orosz kiadás alapján jelent meg: 72 oldal terjedelemben, A/5 formátumban, piros alnyo- mattai nyomott kartonált kötésben, Kommunisták Magyarországi Pártja, 1944 kiadói jelzéssel. (A Magyar Kommunista Párt központi vezetősége 1944. november 7-i ülésén született határozat szerint a párt irányítása alatt létrehozták a Szikra Kiadót — a mai Kossuth Kiadó elődjét. A vállalat megszervezésére Vas Zoltán kapott megbízást.)

Az 1944. december 2-án kiállított számla (27 000 pengő) tanúsága szerint a kiadvány erre az időre elkészült, de a közlekedési viszonyok miatt a szállítás csak 1945. január 13-án fejeződhetett be. November 28-án a Magyar Kommunista Párt gyomai és end- rődi szervezetének 100—100 darabot, 29-én a békéscsabainak ugyancsak 100 darabot szállított a nyomda, december 1-én Vas Zoltánnak „személyesen” 40® darabót, 220 darabot december 15-én és 16-án autóval, „küldönc útján”, míg a többit csak 1945. január 13-án, a Szikra Könyvkiadó szegedi telepére, ugyancsak gépkocsival.

. Vas Zoltán tehát ezzel a megrendeléssel indította el a felszabadult országrészek magyar könyvkiadását. Ez volt az első megrendelt és munkába vett könyv,

: - ■ : G \

Í VAU.Asi.sivGVH.ix: ;

VSX.O' ä lAN'OHAV

i

mm

amelynek az átfutási ideje azonban elég hosszúnak bizonyult: a kézi technológia, az áramszolgáltatás miatt Az kétségtelen, hogy Gyoméról indult el az új ma- gyasr könyvkiadás, Abbfl

m officinából, «melyben

addig is hosszú-hosszú évtizedeken keresztül jobbnál jobb könyvek, méghozzá haladó szellemű könyvek láttak napvilágot

Sztálin rövid életrajzával majdnem egyidőben indult F. Fjodorov: Vallás és egyház a Szovjetunióban c. brosúrája. Ez már „SziikÄiifäite íiijáégít&émk

i 6

ra Könyvkiadó, 1944.” jelzéssel készült, A/5 formátumban, 32 oldal terjedelemben. irkafűzéssel, saját borítóval. E kiadványból is először Vas Zoltán részére ment szállítmány, majd az MKP gyomai szervezete részére. Bár a betűtípus ugyanaz, mint az előzőnél, egyidőben szedhette a nyomda, mert e betűkészletből egészen nagy terjedelmű (300 oldal) kiadványok előállítása is lehetséges volt. Elkészült összesen 10 000 példányban, amelyből 6500 példányt az előzővel együtt szállítottak el Szegedre 1945. január 13-án, gépkocsival.

Egy további korai kiadvány, a gyomai nyomdáiban készült: Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja. A Magyar Kommunista Párt 6 pontban dolgozta ki és adta közre az ország újjáépítésének javaslatát, amelyben felhívta „az ossza demokratikus pártokat, szervezeteket és csoportokat, „.„ tekintet nélkül a pártállásra, minden magyar hazafit, hogy foglaljanak állást ebihez a programhoz, melyet a Kommunista. Párt a magyar nép elé terjeszt, mint a nemzeti összefogás és a nemzeti megújhodás alapját.” Ez a program 60 000 példányban készült. Borítója felső részén a nemzetközi munkásmozgalom piros színével és az ötágú csillaggal, alul a nemzeti- színű szalag-nyomással, 8 oldal terjedelemben, A/5 formátumban.

Ez a javaslat ugyanekkor elkészült A/l (58x94 cm) formátumú piakútként is, 8000 példányban, hasonlóan a füzet címlapjához: Mrotn színnel nyomva.

A azáimMó isaiasdkesÄÄ

1944. december 8-án ásították ki. December folyamán részszállításokat teljesített a nyomda, a befejezés azonban csak január 13-án történt meg.

A következő kiadványt ugyancsak a Szikra Könyvkiadó rendelte meg „a Tiszántúlnak legjobban felszerelt, legmodernebb és legértékesebb nyomdájában, amely a legművészibb nyomdatechnikai feladatok megoldására is képes”. (Dr. Gsige Varga alispánnak az iparügyi miniszterhez,

1945. jaa. 13-án írott felterjesztéséből.) Sztálin: A

Szovjetunió nagy honvédelmi háborújáról című kiadványról van szó, amelynek megrendelését 1944. december elején adhatták nyomdába, mert Vas Zoltánt 1945. jan. 13-án arról értesíti a nyomda, hogy a könyv legnagyobb része nyomásra készen áll. 1945. január 29-én a nyomda arról értesíti a Szikra Kiadót Szegeden, hogy „alkalmi küldönccel” Vas Zoltánnak Debrecenbe a következőket írták: „Hosz- szabb szünet után kaptunk áramot az esti órákban ... három órára... a 14 ívből 8 ívet tudtunk a mai napig kinyomni.” Végül is a nagyon szép kivitelű könyv 220 oldal terjedelemben, 10,5x14,5 formátumban, félvászon kötésben, 5000 példányban készült eL

Természetesen sok egyéb, az élet megindulásához szükség« mindennapi

nyomtatvány is készült a megye nyomdáiban. Gyomén pl. Malinovszkij hadserege számára orosz nyelvű tábori újság, de „innen látták el a Vörös Hadsereg hivatalait a legkülönbözőbb nyomtatványokkal (A Magyar Kommunista Párt harca Békés megyéért,

1946.)

Mégis ezeket kellett kiemelni, mert jelentőségük messze túlnő azon a koron, amelyben keletkeztek. 1944 október—novemberében a debreceni és a szegedi nyomdákon kívül nem igen jöhetett más nyomda e téren számításba, ezért teljesen nyilvánvaló, hogy az akkor megalakult Szikra Kiadó ilyen feladatokkal bízta meg a jónevű viharsarki nyomdát, amelynek munkásai eleget is tettek a megbízatásoknak.

Petőcz Károly

Rőcz JózseS

István-malom

Vadludak

Mátféi r«r*M

Ifőrm száünak a muSiwSatík irányt « vezér mutat,

V betűt írnak az égre, déri jeleznek, « viszi Délm^ Hortobágyról Gemencém m őszi szél szárnyukat,

i

Csőrük etirreg, gAgogsf^ elhagyják a lápokat, fütsünk be a kemencébe, nagy az erdő szeremseim, Idbbantsunk m merev égre piros nyelvű lángoltak,

Csak te hallgatsz tít magé4j nem szedheted sátradat,:, öreg vamyú, szived égwi lobban, fekete pernyéje rakodik az őszi éjre,

* betakarja hűlt nyarad,

MszAUtak a mMuéísúk, utánuk lemegy a nap, árnyék marad csak az égen, az este is feketében, —. s egy kunhalom tetejébe» a vén puli rámugat

Olvasó kritikusok, kritikus olvasók

B

udapesten tartotta ez évi kongresz- szusát az Irodalom Kritikusok Nemzetközi Szövetsége. A kongresszuson tizenhét országból 48 küldött vett részt, Magyarországot pedig tíztagú küldöttség képviselte.

Szabolcsi Miklós akadémikus bevezető referátumában a többi között hangsúlyozta : „ ... úgy érzem, hogy a kritikának nagy és egyre nagyobb feladata van az új felfedezésében és értékelésében. De elsőnek persze arról van szó, hogy az egyéni tehetséget kellene felismerni, a nagy tömegből az új, értéke«

művet kiemelni. Ügy

gondolom, hogy ahhoz, hogy az egyre növekvő anyagban eligazodjunk, hogy új és új műveket tudjunk értékelni, hogy az irodalmi rengetegbe csapást tudjunk vágni — ahhoz nem elég pusztán az az irodalmi érzék és kultúra, amely' egyetlen, mű megítélésére képesít. Ahhoz az kellene, hogy nagyjában is képet tudjunk alkotni az egész világirodalom mozgásáról, fő tendenciáiról, jelentkező új áramlatairól, felbukkanó új műfajairól és kudarcairól.”

Miklós Pál Tömegkultúra és kritika címmel tartott előadást. Vázolta, hogy napjaink szinte korlátlan technikai lehetőséget úri.

lett a kultúra a nagy tömegek számára is elérhető. A kultúra tömegesedése azonban veszélyekkel, az igények ellaposodásának ártalmával is járhat. Az ilyen helyzetben fokozott a kritika felelőssége. Fontos, hogy a kritika az irodalmi életbe való „beleszólási jogot” szétossza a széles olvasóközönség között.

A tanácskozásokon számos hozzászólás hangzott el. Ezek közül hadd emeljük most ki Kamarás István hozzászólását, amelyet Olvasó kritikusok és kritikus olvasók címmel mondott eL

Bevezetőben arról szőtt, hogy a magyar olvasó- közönségnek csak igen cse~ My fcSaredéke olvas too-