Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

A kereskedelem Levél a brigádvezetőtől: nagy erőpróbája Ezekben a napokban már nagy árukészletek halmozódtak fel a kereskedelmi vállalatok raktá­raiban. Nem csoda, hiszen köze­ledik a hagyományos ajándéko­zási, vásárlási szezon, a kereske­delem decemberi csúcsforgalma. Az idén gondosan készültek a boltok, áruházak, hiszen évről évre növekednek a lakosság jövedelmei es az igényei. A no­vemberi KST kifizetésekor pél­dául 1 milliárd 700 millió forint kerül vissza a dolgozókhoz, s a közelgő ünnepek alkalmával nyilván az OTP-ben levő több mint 60 milliárd forint egy része is a boltok pénztáraihoz vándo­rol. Közeledik * télapó, a kará­csony, s mindenki tervezget, ho­gyan köszönthetné a legkelleme­sebben az újévet. Az ajándék, az étel és az ital beszerzése nem kis gond. De legalább annyi fejtö­rést okoz a kereskedelmi válla­latok, az ÁFÉSZ-ek dolgozóinak is, hogy minél gazdagabb vá­lasztékot, folyamatos áruellátást biztosi tsanak. Minden esztendeien visszatérő téma, hogy elmondjuk, milyen hagy munka vár a kereskedelem dolgozóira: bírniuk kell a vá­sárlók ostromát, türelemmel és árukészlettel egyaránt. Tájékoz­tatással, tanácsokkal kell segí­teniük az embereket, hogy elé­gedetten távozhassanak az üz­letékből. Közben arról sem fe­ledkezhetünk, meg, hogy a keres­kedők vagy vendéglátók maguk is háziasszonyok, családapák, akiket hasonló gond és vásárlói sons vár más üzletekben. Csak­hogy az érdekelt dolgozók java része az idén többször is trénin­get vehetett a decemberi csúcs- forgalomra, hiszen például a ru­házati kereskedelem árleszállí­tásaikor, nyáron és ősszel egy­aránt nemegyszer az ezüst- és az aranyvasárnapi forgalmi csú­csokat döntögették. Mégsem árt elmondani, hogy a vásárlók a pénzükért valóban a legjobbat, a legmegfelelőbbet kívánják megvásárolni. Az árubeszerzés, a tanácsadás, a torlódások gyom levezetése nem is olyan egyszerű, ha figye­lembe vesszük, hogy milyen lötet szftőíhos, mert esek vfearvw zásképpen mindig velük szavaz­tak a kormány ellen. Látta Táncsics, miként züTfiTt a polgári parlamentarizmus kö­zönséges praktikává, az „aki bír­ja, marja” intézményévé, a ci­nikus, önző törtetők arénájává; Ehhez valóban nem értett. Az úgynevezett modem politika' el­érkezett a nagyszabású köz­életi szélhámosságok kor­szakába. Európai járvány volt ez, nem magyar sa­játosság. A politikusi pálya töb­bé nem számított az önfeláldozó* magas rendű eszményektől, tör­ténelmi céltudatosságtól fűtött hivatásnak. Egy neme lett az üzleti vállalkozásnak:. Mesterség, amelyet a gátlástalanok igen könnyen megtanulhattak. Ezek aztán elbánták Táncsiccsal. Pén­zük. pálinkájuk, korteseik, csend­őreik, jegyzőik segítségével úgy megbuktatták Orosházán az öreg hazafit, hogy kis híján Petőfi szabadszállási esetehez hasonlí­tott veresége. Ezzel minden reménye közül a legfontosabb omlott össze. Meg­szűnt az a helyzeti előnye, amely a politikai élet élvonalába tarto­zásra jogosította. Kivették lába alól a dobogót, jogi értelemben csak magánember lett, semmi több. De nem esett kétségbe. Pil­lanatnyi csüggedés nélkül tért vissza irodalmi munkásságához. Végre megvalósíthatta régtől dé­delgetett szándékát: elkészült a „Legrégibb nyelv a magyar” cí­mű munkája. Ifjú korától szen­nagy munkaerőhiánnyal küzd a kereskedelem, a vendéglátás, s hogy az idén ezekben a szak­mákban is bevezették a rövidí­tett munkahetet. A kereskedelmi és vendéglátó vállalatok felké­szüléséhez hozzátartozik, hogy berendelték nyugdíjasaikat és a legnehezebb napokon még a tisztviselők, az adminisztrátorok is segítik az eladókat. Mindezek ellenére látható, hogy nem lesz könnyű dolguk. S hogy oe csak a kereskedők­ről vagy vendéglátókról beszél­jünk, az ünnepek hangulata sok­ban függ a szolgáltató vállalatok dolgozóitól is. Nem mindegy, hogy egy-egy rövidzárlat, gázdu­gulás, csőtörés vagy tv-hibáso- dás esetén a GELKA, a víz- vagy a gázművek ügyeletesei mikor érkeznek a helyszínre, vagy egyáltalán, kimerniek-e. Bízunk abban, hogy ezek a vállalatok jól szervezett ügyelettel segíte­nek majd az esetleges hibák el­hárításában. Nemcsak az eladó, a vásárló is vizsgázik ezekben a hetekben. Sokan már december első nap­jaiban megveszik a kiválasztott ajándékot, hogy ne az utolsó órában kelljen kapkodniuk. He­lyes előrelátás. Az ünnepek kö­zeledtével ugyanis mind nagyobb a torlódás, természetszerűen csökken a választási lehetőség, így könnyen előfordulhat, hogy nem kapják meg azt, amit vermi szeretnének. Ugyancsak vásárim téma: nincs jogunk beleszólni a családi költségvetésekbe, de mindenesetre szolidságra, mér­tékletességre intenénk. Anélkül, hogy bármiben is szükséget kel­tene szenvednie, okosan teszi az, eki az anyagiakat úgy osztja be, hogy január közepén ne kelljen kölcsönkérnie a következő fize­tésig, s emiatt esetleg családi perpatvarokkal gondterheltté tennie az új esztendő kezdetét. Nehéz napok, feszített felada­tok várnak tehát kereskedőkre, pincérekre, vásárlókra egyaránt. Közösen tehetünk érte, hogy na­gyobb gondoktól, bosszúságok­tól mentesek legyenek az ünne­peket megelőző hetek. Kapalyag Imre vedélyesen nyelvészkedett. Mos- j tani művébe sok évtized búvár- ■ kodását, elmélkedését, felismerd- « sét foglalta össze. Bemutatta £ Trefort Ágoston közoktatásügyi £ miniszternek, aki nagyon érdé- £ késnék és eredetinek találta, de £ »Toldy Ferenchez utasította, mint £ szaktudóshoz. Toldy kurtán elin- £ tézte, csak a címét nézte meg, ; máris elvetette: ..Épp, hogy a } legújabb nyelv a magyar” — je- • lentette ki. Táncsics ebbe nem • nyugodott bele. Felolvasást ren- 5 élezett a pesti Vármegyeháza ; nagytermében, az ifjúság vihar £ rosam megünnepelte, ám az új- £ Ságok útszéli hangon gúnyolták, £ dorongolták. Ezután következett £ Szarvas Gábor bírálata, amely 5 Toldy Ferenc véleményét erősí- * tette meg. Az ügyben, mint tu- j dós, illetékes volt Ipolyi Arnold S besztercebányai püspök is. ö « nem cáfolta Táncsicsét, csupán ! ennyit mondott „Nem tűnik ki, £ mintha mások is ugyanígy véle- ; feed nőnek". Már nem is tűnhet ki. Annyi £ más írással együtt ez a Táncsics [ mű szintén elveszett. Mellette | vagy diene kiállni oktalanság ■ lenne. Nem tudjuk, mi veszett £ el. Nincs kizárva, hogy rgen ér- • tekes munka, s az sem lehetet- , len, hogy tévedés volt az egész, j Mindenesetre sok eredeti meg- S figyelés, értékes részlet lehetett ■ benne. Gazdagabbak lennénk, ha S megmaradt volna (Folytatjuk) £ „Ritka as a vasárnap, amikor nem é* Már régebben baráti kapcso­lat alakult ki szerkesztőségünk belpolitikai rovata és a Hidas­háti Állami Gazdaság muronyi szárítóüzemében dolgozó Gya- raki Gábor vezette szocialista brigád között A brigád — amely tavalyi jó munkája után másodízben nyerte el a szoci­alista címet — időnként felke­resi rovatunkat levelével, amelyben beszámolnak munká­jukról. Legutóbbi levelük ami- nap érkezett meg; „Kedves Elvtársak, ne hara­gudjanak, hogy már hosszabb ideje nem küldtünk levelet Ta­lán már azt is gondolják ró­lunk, hogy nem élünk, pedig nagyon is élünk, dolgozunk, tel­jes szívvel és lélekkel. Nagyon bízunk abban, hogy az új év ele­jén ismét ünnepi brigádgyűlést rendezhetünk, és ezúttal már a bronz fokozatot vehetjük át Addig azonban még nagyon só- tat kell termünk és dolgoz­nunk. Teljesítenünk kell ex­port-kötelezettségünket eleget Gombkötő Józseféé laboráns a kukorica nedvességtartalmát vizsgálja Szász Pál és Bakiié» László varrógéppel zárják le a teli Mákokat. nának felújítására, megsegítésé­re ajánlottuk fel. Ezenkívül bri­gádunk két özvegyének árváit 560—560 forinttal segítettük, hogy megvásárolhassák az isko­laszereket A nagy munka ellenére ■ módot nyújtunk hat brigádtag­nak ahhoz, hogy részt vegyenek szakmai továbbképzésben. Én is most végzem az általános isko­la nyolcadik osztályát, és re­mélem, ennek sikeres befejezé­se után beiratkozhatom a kö­zépiskolába. Jó érzés számom­ra, hogy ilyen nehéz időszak­ban is brigádunkat a jó han­gulat, az összetartás és a ten- niakarás jellemzi. Bízunk ab­ban, hogy ez a jó szellem éo munkánk meghozza a gyümöl­csét Helytállunk a gazdaság által meghirdetett kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben, és szeretnénk az első három között végezni. Elvtársi üdvözlettel: Gyaraki Gáborbri- gádvezető.” kell tennünk a szovjet, holland és német megrendeléseknek, de emellett a hazai vetőmagszük­séglet előállításának ránk jutó részét is teljesíteni kelt Ritka az a vasárnap, amikor nem dol­gozunk. Ez a rendkívüli ősz nekünk is nagyim feladta a leckét A vetőmagvakat a nagy nedves­ségtartalom miatt hosszabb ideig kell szárítani. Lehet hogy nem érjük el azt a tervet amit kitűztünk magunk elé, de ez már sajnos nem rajtunk múlik. Idei tervünk 314 vagon, amelyből eddig 140 vagonnal szárítottunk meg Tehát még 180 vagon fémzárolt vetőmagot kell készítenünk december 31- ig Brigádunk a múlt hónapban a vállalati pártszervezet felhí­vására kommunista szombaton és vasárnapon vett részt Az er­re az időre járó munkabért a muronyi iskola napközi ottho­Eohus Magyar Ma„yás a készáru raktárban tarolja a fém zárol, vetőmaggal teli zsákokat az oaosHÁzx Állami gazdaság GYULAI MUNKÁCSY felvételre keres legalább 5 éves szakma: MGTSZ gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági gépésztechnikust, Építészmérnököt seres felvételre. elektrotechnikust Fizetés megegyezés, szerint Jelentkezés a tsz Jelentkezni tehet; tóméra őkénél, Gyula, Orosháza, Zöldfa u. 1. sz. Személyzeti vezetőnél Siórét 2. sz. 340457 153541

Next

/
Oldalképek
Tartalom