Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-12 / 264. szám
Fűtés Csupán kisegítő villamos fűtőkészülék a fürdőszobai ínírasngárzó Olcsó energiaforrásokkal — például vízi energiával — bőségesen rendelkező országokban már régóta elterjedt a villamos lakásfűtés, amely minden más fűtési módnál kényelmesebb és tisztább. Nálunk sokáig csupán kisegítő fűtésként szolgált a hősugárzó, a villanykályha. Az utóbbi időben azonban egyre többen szereltetnek be a cserépkályhájukba villamos fűtőspirált, állítanak üzembe különféle elektromos hőkandallókat. Ugyanakkor az üzletekben bő választékban kapható —- főként infrasugárzó —, villamos fűtőkészülékekből is sok talál gazdára ezekben a hónapokban. A hőtermelés céljára való vü- lamosenergia-felhasználás a mai formájában nem előnyös a népgazdaság számára A fogyasztók ugyanis főként a nappali és a kora esti órákban kapcsolják rá készülékeikét a hálózatra, amikor egyébként is fokozott az energiaigény., Az országos érdek az lenne, hogy az erőművek a nap 24 óráján keresztül lehetőleg egyenletesen legyenek kihasználva. Tehát tulajdonképpen éjjel kellene fűteni, aminthogy az elektromos forróvíztárolók is az éjszakai órákban, kedvezményes tarifával „megszámított” árammal fűtődnek fel. Ezen az elven ma már a lakásfűtés 's megoldható, az úgynevezett hőtárolós kályhák segítségévek „Hionzerv” — egész napra Á hőtárolós kályhában az éjszakai áram körös-körül kitűnően szigetelt keramikus testeket fűt fel 500—750 C fokra (a hőtároló magot rendszerint nagy fajhőjű magnezittáglából készítik, a szigetelést pedig salakvagy kőgyapottal oldják meg). „Begyújtásuk” csupán abból áll, g smmwm m*. NOVÄMBEE m hogy a magban kiképezett járatokban levegőáramlást indítanak meg egy beépített ventillátor segítségével, és megnyitják a kályha szigetelő burkolatát, hogy azon át kiáramolhasson a keringetett meleg levegő. A villamos hőtárolós kályhák nagy előnye a hőkinyerés automatikus vagy félautomatiküs szabályozhatósóga, valamint az, hogy csaknem 100 százalékos1 ha- tápokkal működnek, hiszen a melegből semmi sem illan el a kéményen át (az olaj-, gáz, szénás fafűtésű kályháknak legjobb esetben is csak 50—70 százalékos a hatásfokuk). E kályhák üzembe helyezése persze nemcsak abból áll, hogy a villásdugót bedugjuk a fali csatlakozóba. Mivel a teljesítményük 3—6 kilowatt, előbb ki kell kérni az áramszolgáltató vállalat véleményét, hogy a szükséges energia azon a helyen rendelkezésre áll— e. Fel kell szereltetni azt a kapcsolóórát is, amely csak az éjszakai órákban (22—06 óráig) köti össze a készüléket a hálózattal. A hazai ipar ez év elejétől már gyárt — jugoszláv kooperációban — egy hőtárolós kályha-típust, mégpedig háromféle — 3,15, 4,5 és 6 kW-os — teljesítmény-választékban. A kályha felfűtése után 8 óra elmúltával a betárolt hőből a veszteség nem nagyobb 30 százaléknál (ez a 30 százalék persze nem megy veszendőbe, hiszen az így „kiszivárgó” hőmennyiség is a lakást fűti). A hőtárolés kályhának a lakásba való beállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a fűtőkészülékek 200—350 kg súlyúak, és ez a tetemes' súly egy négyzetméternél jóval kisebb területet terhel, tehát nem minden lakásfödém bírja el biztonsággal. Illőn a fölt lato* leié A villamos lakásfűtés fokozatos, világméretű elterjedése nagy lépés ugyan a korszerűség Irányába, de a fűtéstechnika igazi forradalmát még nem ez jelenti. Hiszen mit sem változtat azon az elven, hogy a lakótér átmelegítését egy vagy több ponton elhelyezett, nagy hőmérsékletű hőforrással oldják meg, ami elkerülhetetlenül azzal jár, Mesterséges vér vezetékrendszert ágyaznak majd be. Az áramtól felmelegedett épületrészek a hőt részint áramlással, részint infravörös sugárzással adják át a lakóhelyiségnek. A fűtőszál hőmérséklete ez esetben 250—300 C fok között lehet. A kísérletek eddigi tapasztalatai szerint a lefelé sugárzó mennyezetfűtés lesz a legjobb megoldás. Ügy is elképzelhető a majdani elektromos lakásfűtés, hogy1 a falakra felragasztható tapétába dolgozzák be a fűtőszálakat, Kaiőria-kaMcié Bármiféle módon használjuk is fel az elektromos áramot hőtermelésre, egy alapvető ténnyel tisztában kell lennünk. Azzal, hogy a villamos energia kilowattóránként 860 kilokalóriát, (kcal) „ad le”. Ez lehet minden számítgatás alapja, tudva azt, hogy a hagyományos energiahordozókból 4000—10 000 kilokalóriát nyerhetünk a megfelelő egységre vetítve. Nem árt tudni azt sem, hogy egy 50—70 négyzetméter alapte- frületű, megfelelően hőszigetelt átlaglakás hőszükséglete 4000 _ 6 000 kcal óránként, ugyanakkor a 70 négyzetméteres háromszobás családi házé a 10 000 kcal/óra értéket is meghaladja. A magyar gyártó cég a 3 kW- os hőtárolós kályhát 50, a 4,5 kW-ost 70, a 6 kW-ost pedig 90 köbméteres helyiség kifűtésére tartja alkalmasnak. Könnyű kiszámítani, hogy például a 4,5 kW-os kályha az éjszakai órákban való, nyolc órán át tartó fel- fűtés során közel 30 ezer kalóriát akkumulál. B, t A vér az élő szervezet „belső környezete”, s a gyakorló orvos számára a test biológiai állapotának, egészséges vagy beteg voltának érzékeny mérőműszere. Amikor a testben keringő vér összetételében rendellenesség lép fel és ez tartóssá válik, csak gyors és mélyreható beavatkozás segíthet. Már régóta felmerült a gondolata és igénye annak, hogy a „beteg” vért mesterséges vérrel helyettesítsük. Az ez irányú kutatások és kísérletek azonban eredménytelenek voltak, legfőképpen azért, mert a mesterséges vér nem tudta tartósan elvégezni a létszükségletet jelentő oxigén szállítását. Az Egyesült Államokban a cincinnati egyetemen kutató orvosok nemrég olyan vérpótló mesterséges anyagot állítottak elő, amely perfluor-vegyületeket és perflu- ordecalint tartalmaz. Biztató, 1973-ban egy közös indiai- amerikai expedíció részletes vizsgálatot végzett az indiai Lonar kráter vidékén. A kráterből származó kőzetminták laboratóriumi elemzése megerősítette azt a feltevést, miszerint ezt a 2 kilométer átmérőjű, hatalmas krátert egy nagyméretű égitest becsapódása hozta létre. A kráteír közepében egy sekély vizű tó van. Az expedíciónak sikerült a tó fenekét borító üledékes kőzetekből is mintát venni. Az itt talált durva kőzehogy megfelelő oxigénellátást 1» biztosítani tud, sőt azoknál a kutyáknál és macskáknál, amelyeknél a vért ezzel a vegyü- lettel cserélték ki, még nagyobb oxigénnyomást mértek, mint a kezeletlen állatoknál. Érdekes, hogy a kísérleti állatoknál a vér lecserélése után nyomban megindult a vörösvénsejtképzés és a vérfehérjeképződós is. Egy héttel a beavatkozás után mindkét véralkotórész — a perfluor-ve- gyületek állandó kiválasztódása mellett is — normális értéken maradt. Hátrányos, hogy a mesterséges vér alapanyaga vízben nehezen oldódik és tisztázatlan még bizonyos belső szervekkel való összeférhetősége is. Ezért aa embergyógyászatban való alkalmazására ma még nem gondolhatunk. ten törési nyomokat fedeztet fel, amelyek egy hatalmas ütés következtében jöhettek létre. A minták között található kőzetek az ütéskor keletkező törmelékekből alakultak. Ezenkívül a kőzetek olyan nyomokat viselnek magukon, amelyek hirtelen fellépő nagy hőmérséklet következtében jöhettek létre. A fentiek alapján a szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a Lonar kráter, hasonlóan a híres arizónaihoz, egy hatalmas kozmikus test becsapódása révén alakult Meteoritkráter Indiában ? Szibériai szupergázvezeték A Szovjetunióban 3600 kilométer hosszú gázvezetéket építenek a tyumenyi terület lelőhelyeitől az ország központjáig. Az építők útközben 23 vízi akadályt — mint például az Ob, a Volga, az Oka, a Vjátka stb. — küzdenek le. A vezetéknek át kell haladnia az Ural-hegysé- kilométer széles mocsaras terű- mocsáros területen. Közel 1200 kilométeres hosszban kell erdőirtást végezni a szupergázvezeték nyomvonala mentén. Később egészen Murmanszktg kiépítik a távvezetéket, ahol majd cseppfolyósítják a földgázt és különleges tankhajókon szállítják az Egyesült Államokba. A távvezetéket nagy átmérőjű, hosszanti palásthegesztett csőszakaszokból építik, nagyfokú gépesítéssel. A csőfektetés egyidejűleg négy szakaszon folyik. A legnehezebb feladatot a mocsaras vidéken való áthaladás jelenti UDOMÁNY ECHNIKA árammal i hogy a lakás és a helyiségek egyes részei között hőkülönbségek, légáramlatok alakulnak ki. Az igazi korszerű megoldás a villamos fal-, mennyezet-, vagy padlófűtés lesz. Lényegében arról van szó, hogy a falakba, födémekbe szigetelőrétegek közé elektromos
