Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

\ Magyar—NSZK gazdasági, műszaki megállapodás Hosszú lejáratú, tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást írt alá hétfőn a Külkereskedelmi (Minisztériumban dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter é® dr. Hans Friderichs. az NSZK szövetségi gazdasági minisztere. Az'aláírás után a két minisz- /ber méltatta a megállapodást. Dr. Bíró József rámutatott, hogy a két ország kooperációs kap­csolatait szabályozó hosszú lejá­ratú megállapodás, amely az árucseréi orgalam területét is felölelte és ez év végén lejár, pozitívan hatott a gazdasági kapcsolatok fejlődésére. Az áru­forgalom öt év alatt meghárom­szorozódott, s javul kivitelünk, áruszerkezete is. Csökken az ag­rártermékek részaránya, s mind nagyobb hányadot képviselnek a fogyasztási iparcikkéit. Dr Hans Friderichs rámuta­tott, hogy a l<ét ország vállalatai között lényegesen bővült a ter­melési együttműködés, jelenleg 176 kooperációs szerződés van érvényben. A most aláírt meg-, állapod as a kooperációk további bővítését teszi lehetővé, s ez elő­segítheti az árucsereforgalom fokozását is. Mint mondotta, a két ország gazdasági kapcsolatai­nak árnyoldala a kölcsönös szállítások kiegyensúlyozatLansá- ga. A megállapodásban a Írét or­szág meghatározta a kooperációs kapcsolatok további bővítésének számításba vehető főbb területe­it, rögzíti a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés tekin­tetében a kölcsönös legkedve­zőbb elbánást. Elhatározták azt is, hogy a két ország hatóságai támogatják a kooperációs szer­ződések létrehozását és azok végrehajtását, különféle könnyí­téseket nyújtanak, kedvező fi­nanszírozási és hitelezési felté­teleket teremtenek. A megálla­podás alapján kormányszintű vegyesbizottságot hóznak létre, ennek feladata lesz, hogy rend­szeres eszmecserét folytasson a I kooperáció továbbfejlesztéséről 1 és új lehetőségeket tárjon fel. A nagyobb vállalatok között is ösztönzi jelentősebb termelési kooperációk kialakítását és ja­vaslatokat dolgoz ki a felmerülő problémák megoldására. A ve­gyesbizottság a gazdasági kap­csolatokkal összefüggő egyéb kérdések rendszeres magas szin­tű megvitatásáfa is alkalmas fó­rum lesz. . fiz Izraeli KP Az Izraeli Kommunista Párt parlamenti képviselői követelték, hogy a parlament a gazdasági megszorító intézkedések miatt vonja meg bizalmát a kormány­tól. A párt vasárnap Tel Aviv- ban és más városokban röplapo­kat terjesztett. Ezeken rámutat, Feloldódik-e a A quitói külügyminiszteri tanácskozáson hétfő este befe­jeződött a vita az egyetlen na­pirendi pont, a kubai blokád ügyében. Annak idején — 1964 júliu­sában — ugyanez a /szervezet döntött úgy, hogy „a tagorszá­gok szakítsák meg a diplomá­ciai kapcsolatot Kubával, szün­tessenek meg minden kereske­delmi és gazdasági együttműkö­dést, s állítsák le a Kubába irányuló hajó- és repülőgép- járataikat. „Akkor — Mexikó kivételével — minden latin­amerikai ország teljesítette az észak-amerikai parancsot. Mint ahogy Gonzalo Facio Costa Rica-i külügyminiszter megfogalmazta: „A blokád hi­vatalos megszüntetése nem azt jelenti, hogy a tagországok azonnal elismerik Kubát. Csu­Gromiko a szocialista országok diplomatáival tárgyalt Keserű Jánosné Prágában Keserű Jánosné könnyűipari miniszter hétfőn Prágába uta­zott a KGST Könnyűipari Ál­landó Bizottságának 23. ülésére. A tanácsit ozás napirendjén sze­repelnek többek között a köny- nyűipari közös beruházások, tár­gyalnak továbbá termékszakosí- tásokród. textilipari nemzetközi szervezet létrehozáséról és meg­vitatják az állandó bizottság jö­vő évi munkatervét. követelései hogy a kormány gazdasági prog­ramja következtében az állam­polgárok százezreinek rosszabbo­dik az anyagi helyzete, növek­szik a munkanélküliség, kiélező­dik a gazdasági válság, meggyor­sul az infláció üteme. Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere vasár­nap fogadta Dimitr Zsulevet, a Bolgár Népköztársaság moszk­vai nagykövetét, Jan Havelkát, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság moszkvai nagykövetét, Pák Szi Gvont, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövetségének kö- véttanáososát, Severo Aguierra del Cristot, a Kubai Népköz- társaság moszkvai nagykövetét, Zénón Nowakot, a Lengyel Népköztársaság moszkvai nagy­követét, Rapai Gyulát, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét, Hajangijn Banz- ragost, a Mongol Népköztár­saság moszkvai nagykövetét, Arno Goedet, a Német De­mokratikus Köztársaság moszk­vai nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője^ Gheorghe Bad- rust, a Román Szocialista Köz­társaság moszkvai nagykövetét, valamint Nguyen Huu Hieut, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság moszkvai nagyköve­tét. A baráti megbeszélés során Gromiko tájékoztatta a szocia­lista országok diplomáciai kép­viselőit az SZKP és a szovjet kormány külpolitikai lépéseiről, amelyeket a Szovjetunió .a szo­cialista országoknak a nemzet­közi feszültség enyhítését és a béke szilárdítását célzó közös irányvonalával összhangban hajt végre. A megbeszélés szívé­lyes és baráti légkörben folyt le. Chilei tiltakozó gyűlés Rómában kubai blokád? feloldást, öt ország — az USA, Brazília, Bolívia, Haiti és Gua­temala — nem nyilvánított egy­értelmű véleményt. (MTI) A Szurdl István belkereske­delmi miniszter vezette magyar kormánydelegáció Helsinkiben megkezdte tárgyalásait Jermu Laine finn külkereskedelmi mi­niszterrel a magyar—finn ke­reskedelmi kapcsolatok kiszé­lesítéséről és az ideienforgalom fejlesztéséről. A baráti együtt­működés jegyében megkezdett tárgyalásokon áttekintették a fogyasztási cikkek importja nör A „Salvador ATI ende” Olasz —Chilei Baráti Társaság kezde­ményezésére Rómában tiltako­zó gyűlést tartottak a chilei katonai junta gaztettei ellen. A résztvevők a világ nőihez vetésének lehetőségeit, valamint eszmecserét folytattak az ide­genforgalmi együttműködés fej­lesztésének kérdésében. Szúrdi István belkereskedel­mi minisztert fogadta Kalevi Sorsa miniszterelnök és szívé­lyes légkörben eszmecserét folytattak országaink gazdasági együttműködése fejlesztésének kérdéseiről. intézett felhívást fogadtak el, s ebben felszólítják őket, hogy harcoljanak valamennyi chilei politikai bebörtönzött szaba­don bocsátásáért, akik között sok nő is van. A gyűlésen szét­osztották a csaknem 200 chilei hazafi nevét tartalmazó listát, akik a junta kínzókamrái bar» sínylődnek, a dokumentum hangsúlyozza, hogy a börtönök­be és a koncentrációs táborok­ba vetett személyeket bírósági ítélet és vizsgálat nélkül tárté ják fogva. A felhívást különböző nem­zetközi és országos nőszerveze­tek tekintélyes képviselői, töb­bek között Valentyina Tyeres- kova, Anna Seghers, Angela Davis, Hortensia Bussi de Al- lende írták alá. (TASZSZ) Belkereskedelmi miniszterünk finnországi tárgyalásai l■■■■■•■•••«*•■c■«n■■■•av■es■M■■■saee<sa•9'ss•ea•«a««>M■s•eae■aesssa0■■•«aeM Hazaérkezőit Moszkvából a magyar partizánszövetség küldöttsége A Szovjet Háborús Veteránok Bizottságának meghívására no­vember 5. és 11. között a Szov­jetunióban tartózkodott a Ma­gyar Partizán Szövetség kül­döttsége Markő Imre ttlkar ve- zetésével. A delegáció — amelyet baráti találkozón fogjadott Pavel Ba­tov hadseregtábornok, a Szov­jet Háborús Veteránok Bizott­ságának elnöke, a Szovjetunió kétszeres hőse, valamint Alekr szej Mareszjev, a bizottság fele­lős titkára, a Szovjetunió Hőse •— részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. év­fordulójának ünnepségein, ezen­kívül Moszkva és Leningrad ne­vezetességeivel ismerkedett.­A delegáció elhelyezte ko­szorúját a Lenin-mauzóleumnál és az ismeretlen katona sírjánál. (MTI) pán a kollektív tilalmi szabá- S íyokat oldjuk fel”. • A szavazásra kedden este, i magyar idő szerint hat óra kő- I rül kerül sor. A kétharmados ; többséghez a szavazójoggal ; rendelkező 21 ország 14 szava- ; zata szükséges. Hétfő estig 12 j kormány döntött úgy, hogy az | embargó feloldására adja le • szavazatát Négyen ellenzik a ■ ■ ■ — I II.NII I. ■ II.II. III ——-- n . M Az RKP XI. í ■ kongresszusa \ előtt Romániában megkezdődtek a : Román Kommunista Párt XI. • kongresszusát megelőző megyei • pártkonferenciáik. Ezeken a ver £ zetőség beszámol a X pártkong- j resszus óta végzett munkáról, j megválasztják az új vezetőséget, S valamint a kongresszusi kitt- 5 dőlteket és megvitatják a kong. | resszusi dokumentumokat. - S Zavarok Ford japán Ford amerikai elnök novem­ber 18-án kezdődő tokiói láto­gatásának első számú zavaró tényezője a japán közvéle­ménynek az a meggyőződése, hogy az Egyesült Államok meg­sértette Japán hármas elvét, amely szerint az ország terüle­tén nem állítanak elő, nem tá­rolnak és nem tűrnek meg atomfegyvereket. A Szánkéi Slmbun című lap közvélemény­utazásában ■ ■ kutatásának tanúsága szerint a : japánok nagy többsége biztos £ benne, hogy az Egyesült Álla- £ mok hadihajói nukleáris fegy- í . verekkel a fedélzetükön tartóz- £ kodnak a japán kikötőkben. A : japánok zöme követeli, hogy a [ kormány tartson ki nukleáris § fegyvereket tiltó politikája £ mellett és érvényesítse azt az £ amerikaiakkal szemben is. • Tudomány és politika Tudomány-e a politika? Mondjuk meg rögtön, hogy nem az. A politika nem tudo­mány. A politika elsődlegesen társadalmi gyakorlat, a társa­dalmi tevékenység egyik fajtá­ja, ami a hatalmi viszonyok megváltoztatása vagy megszi­lárdítása területén zajlik, és az egész társadalom irányításának feladatkörében mozog. De ahogy a termelőtevékeny­ség — ami szintén nem tudó- mány — a tudományos kutatás tárgyává tehető, ugyanúgy a politika is különböző elméleti vizsgálódások területe lehet. S bár a tudomány nagyon látvá­nyosan fejlődik a XX. század­ban és igen sok összefüggést világított meg a politika terü­letén is, semmi jel nem mutat arra, hogy a politika tudo­mánnyá változott volna, vagy, hogy a jövőben azzá válna. Ezért szokták inkább képle­tesen azt mondani, hogy a po­litika művészet. Ezzel azonban mindig csak az hangsúlyozó­dik, hogy a politika kevésbé egyértelmű, mint a tudományos kutatás eredményei, és hogy Irányítása sokszor bravúros ké­pességeket követel. Ha azonban a politika ata**- vetően nem is tudomány, köl­csönhatása a tudományos vizs­gálódásokkal igen összetett. A politikusok azonban nem tudósok. Régi vágya az emberiségnek, hogy a társadalom iránvftói a legtöbbet tudó és legbolasebtt emberek legyenek. Platón, a görög filozófus is arról álmo­dott, hogy a tökéletes államban majd a filozófusok lesznek a vezetők, A társadalmi tapasz­talat azonban azt látszik mu­tatni, hogy a tudósok, a legrit­kább esetben képesek megfele­lően betölteni a politikai posz­tokat. (E ritka példák egyike: Lenin!) Igaz, Marcus Aurelius, a sztoikus bölcs a Római Bi­rodalom császára volt, Francis Bacon és Morus Tamás Anglia lordkancellárja, Wilson pro­fesszor az Egyesült Államok el­nöke, és még sorolhatnánk jó pár nagy tudományú férfiút, aki egyben államférfiként is számottevő volt Ezek az embe­rek azonban a politikai fel­adatok betöltése 6orán elsősor­ban politikusok voltak. Politi­kusok voltak abban az érte­lemben, hogy nem elméleti megfontolásokból kutattak tudo­mányos összefüggések után. Egy politikusnak ugyanis a hatalomgyakorlás során köz­vetlenül kell elfogultnak és részrehajlónak lennie azon nemzet, társadalmi osztály vagy réteg szempontjából, amelyet a politika porondján képvisel, míg ez egy tudósnál sokkal el- vontabban jelentkezik. A poli­tikusnak épp abban áll elsőd­leges feladata és felelőssége, hogy érdekeket képviseljen és érvényesítsen más érdekekkel szemben. 1 Nem műveltség, tu­dás vagy becsü’et kérdése az, amelyben a tudós eltér a po­litikustól, hanem a konkrét munka milyensége. A társada­lomban kialakult munkameg­osztás különböző, ha nem is egymástól független helyeit je­lenti a politikai és a tudomá­nyos tevékenység. Vannak azonban politikai tu­dományok. A tudományos gondolkodás persze mindig érdeklődött a po­litikai tevékenység iránt. A gondolkodás történetében szá­mos es jelentős szellemi érték született a politikai viszonyok vizsgálata során. A legújabb időkben pedig néhány viszony­lag új tudományág kifejezetten a politikával foglalkozik. Ilyen tudományág például a politikai szociológia, a politikai filozófia, a politikai antropológia és az egyre inkább művelt politikai tudomány. Fölösleges lenne itt az egyébként is nehezen meg­határozható különbségeikre ki­térni, mert éppenséggel közös erőfeszítéseik figyelemre mél­tóak tárgyunk szempontjából. Ez Pedig az, hogy a tudomány sokoldalú megközelítési lehető­ségeivel feltárják a politikai gyakorlat belső összefüggéseit és világosabbá tegyék számunk­ra politikai tevékenységünk módját, értelmét, célját, lehe­tőségét Mindezek nagy dolgok, mert valamit világosabbá tenni fon­tos és nagyszerű. Ebből azon­ban nem következik az, hogy a tudomány elfoglalja, vajjy el­foglalhatná a politika helyét. A politikus nem lesz tudós __ m ég ha személyében esetleg arra nyert is képesítést — és állampolgári tevékenységünk nem válik tudományos tevé­kenységgé. , A politika azonban alkal­mazhatja a tudományt

Next

/
Oldalképek
Tartalom