Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

Teljesítik vállalásaikat a szocialista címért versenyző brigádok (Tudósítónktól) Már kint az utcán is hallható a gépek zakatolása. Minél bel­jebb érünk, annál hangosabb. Az új épület mellett megtalál­juk a régit. Az udvar felásva, építőanyagok jelzik, hogy vala­mi épül. Egy régi épületben van az igazgató, tJjhegyi Sándomé irodája. Hellyel kínál, majd be­szél a gyárról, az emberekről. Elmondja, hogy a Gyulai Kö- tőipari Vállalatnál öt szocialista brigád működik és kettő küzd a szocialista címért A brigádok munkahelyi feladataikat teljesí­tik, sőt hazánk, felszabadulásá­nak 30. évfordulójára és pártunk XI, kongresszusának tiszteletére több felajánlást tettek. így a termelés emelésére. a minőség javítására, az anyagtakarékos­ságra, a munkafegyelem erősíté­sére és az ideológiai továbbkép­zésre. A felajánlásokból eddig már sokat teljesítettek. Ebben az évben már két alkalommal tartottak kommunista műszakot. Minden, brigádtag 8 óra társa­dalmi munkaórát vállalt. Részt vesznek az olvasómozgalomban és az önkéntes véradáson. Pat­ronálják az idős nyugdíjasokat, a csecsemőotthon kis lakóinak egyik csoportját rendszeresen lá­togatják, s vállalati termékek­ből ajándékozzák meg a kicsi­nyeket. Megalakították a brigádtaná­csot. s ezen keresztül még köz­vetlenebb kapcsolat alakult ki a a brigádtagok és a vállalat veze­tői között. A brigádok munkáját minden hónapban értékelik. Az elmúlt hónapokban a eíkkötőlc Martos Flóra Szocialista Bri­gádjának átlagteljesítménye 138,6 százalék volt, de nem sok­kal maradt el a többi brigád sem. Ezt bizonyítja a sok Kivá­ló Dolgozó kitüntetés is. A szocialista brigádokhoz ha­sonlóan, a KISZ tagjai is aktí­van kiveszik részüket a munká­ból. Védnökséget vállaltak az exportkötelezettségek teljesíté­se felett. A vállalatnál a fiata­lokat megbecsülik. A továbbta­nulni kívánóknak minden segít­séget megadnak. Ennek köszön­hető. hogy 15 fiatal továbbtanu­lását támogatja a vállalat. Hoez- szú évek után indult — a vál­lalaton belül — a szakmunkás- képzés 20 résztvevővel. A tanu­lási. költségeket a. vállalat fe­dezi. A könyveket ingyen kap­ják és munkaidő-kedvezmény­ben részesülnek. Elmondhatjuk: „ Gyulai Kö­tőipari Vállalatnál — g rtébézr séfflek ellenére Is — nagyszerű eredményeiket értei: el. A to­vábbi tervek szépek, minden re­mény megvan arra. hogy egvüt- fotsgn azokat is teljesíteni ing­ják. Ormosi Péter Varrott csarnokokat gyártanak Szagodén A Szegedi Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalatnál kidolgoztak a PVC-vel impregnált, s a var­rással konfekcionált légtartós ponyvacsarnokök gyártási tech­nológiáját. Az új gyártmány és a technológia jól bevált, bel- és külföldön mind nagyobb az ér­deklődés a levegővel fenntartha­tó. varrott csarnokok iránt. Ilyen megoldással mezőgazdasá­gi és ipari raktárakat, fedett uszodákat, kiállítási csarnokokat! —- gyárthatnák mind nagyobb' ■»BBBeaBBSBBSBBEBBBSBBBBBBBBBBSBatBBBSBBBBSa mennyiségben. A „ponyvapane­lek” összevarrása nagy helyet, s különleges körülményeket igé­nyel, ezért most több száz négy­zetméter alapterületű csarnok- varró üzemet alakítanak ki a vállalat szegedi jutaárugyárában. Az üzemrész hamarosan elkészül. Elsőként a Borsodi Vegyikorrtbi- mát megrendelését elégítik ki: két, egyenként több .mint más­fél ezer négyzetméter alapterü­letű raktárai; varrnak meg az új kontókéi óüzemben. ii0Bi8«058f9a®s!B5e:esass!B8Eese9ie538saeassi* s A politikai gyakorlat, mint minden emberi gyakorlat, em­beri ismeretek alkalmazása. Az ismeretek azonban nem feltétle­nül tudományosak, és nem fel­tétlenül korszerűek. Hogy - a dolog még bonyolultabb le­gyen, azt is figyelembe kell venni, hogy a tudományos ja­vaslatok korántsem egyértel­műek. Egy területfejlesztési kérdés eldöntésére például egy­mástól eltérő és egyaránt elvi­leg megalapozott tudományos ajánlások születhetnek. Ami­kor egy politikai döntés elő­készítésénél alkalmazzák a tu­dományos eredményeket, akkor a politikus testület feladata nem abban áll, hogy a szakem­berek által javallott variációk­ról eldöntsék azt, hogy melyik „igaz”, vagy „igazabb”, hanem azt, hogy a lehetőségek mér­legelése során — ez itt a po­litikus funkció — a legalkal­masabbat kiválasszák. ^ Idézhetjük Kossuth Lajos mondását, aki szerint a politika az exigenciák tudománya, azaz a kényszerűségek, lehetőségek megfelelő mérlegelése, a legal­kalmasabb kompromisszum ki­választása. A tudomány alkal­mazása a politikában csak azt * célozza, hogy a döntésre jogo­sultak világosabban lássák a döntési szituációt. A döntéstől — annak felelősségétől és eset­leg dicsőségétől — a tudomány nem mentheti fel a döntést gyakorló testületet. A tudomá­nyos döntéselőkészítés épp ab­ban rejlik, hogy nem egyolda­lú, hanem többoldalú szakér­tői véleményt mérlegelve, az összetett feltételek és ütköző ér­dekek közepette a döntés po­litikai lesz. Ne essünk tehát a tudomány bűvöletébe. A tudomány azon mltsem változtathat, hogy a társadalmi rétegek, gazdasági ágazatok, igazgatási egységek között eltérőek az érdekek, és ezért tökéletes döntés nincs — abban az értelemben, hogy az mindenkinek egyformán jó. Ezeknek az eltéréseknek és ese­tenként konfliktusoknak a ke­zelése a politika feladata, és ha a politika a helyzet világo­sabbá tétele érdekében a leg­korszerűbb tudományos ered­ményeket alkalmazza, úgy el­nyerheti a tudományos jelzőt A tudományos politika azon­ban csak a tudomány sikeres alkalmazása, de lényegében po­litika. A politikai tevékenység­nek az állandó döntési kény­szerben egyeztetni kell az el­térő érdekalapú álláspontokat egy meghatározott politika ér­telmében. De ezen túlmenően állandó kiegyensúlyozottságra van szükség az állampolgárok kívánságát és a törvényes elő­írásokat illetően, valamint a leggazdaságosabb javaslat és a még nem feltétlenül gazdasá­gos, de a tudomány fejlődésé­ből már észle’hatő jövőbeni ál­lapot megfelelő kialakítása szempontjából; i Mindehhez a politikában nagy 5 áttekintő képesség, erköl'-ri bá- • torság képzelőerő és állandó jj tettrekészség kell, A korszerű ! ideológiát és tudományt alkal- j mázó oolltika tehát nevezhető : tudományos politikának. és * ezért igen sokat és állandóan X tenni kell. Csak azt ne feled- ■ jök. hogv egy politika elsődle- X ges feladata és felelőssége nem ; valamely elvont tudományos j Igazság kérdésében rejük, ha- 5 nem a megbízók, a demokráciát ■ gyakorló választók meselégedé- j seben és megbecsülésében G. Cs. A pártmunka gyakorlatából: A szocialista munkaverseny tapasztalatai a Mezőhegyes! Állami Gazdaságban Az üzemi párt-végrehajtó­bizottság szeptember utolsó nap­jaiban tárgyalt a szocialista munkaverseny helyzetéről gaz­daságunkban. Az ülés résztvevői megállapították, hogy „A szo­cialista munkaverseny-mozgalom általános és valamennyi munka­helyre érvényes célkitűzése, hogy szoros összhangban a gazdasá­gi, politikai célokkal, illetve az ezeken alapuló népgazdasági és üzemi tervekkel, munkahelyi programokkal mozdítsa elő a ter­melés eszközeinek, valamint az emberi munkának ésszerű hasz­nosítása útján a gazdálkodás ha­tékonyságát.” Az üzemi pártbizottság a ha­tározat alapján az éves tervek tárgyalásakor, a pártáiapszerve- zetekben a szocialista brigádve­zetők tanácskozásain, a szakem­berek különböző fórumain., fel­hívta a figyelmet, hogy minden szerv segítse elő a maga terü­letén a szocialista munkaverseny kibontakozását; hogy a verseny résztvevői ismerjék meg a kor­szerű termelési és munkaszerve­zési eljárásokat, s a rendelke­zésre álló eszközök komplex fel- használásával, egyéni és kollek­tív tevékenységükkel törekedje­nek a hozamok növelésére; hogy a párt-, szakszervezeti és gaz­dasági szerveink széles, demok­ratikus mozgalomként irányít­sák a szocialista munkaversenyt. Kapcsolatok a brigádokkal A közös erőfeszítések új len­dületet adtaik a mozgalom ki­szélesítéséhez. Mindenki megér­tette a fő célkitűzéseket és fe­lelősséget érez a hatékonyabb gazdálkodás kialakításáért. Dol­gozóink méltóan készülnek a XI. pártkongresszus és hazánk fel- szabadulásának megünneplésére. Elmondhatjuk, hbgy a gazdaság különböző szintű vezetői, szak­emberei sokkal többet foglalkoz­nak a szocialista, brigádmozga­lommal, a versennyel, mint ko­rábban bármikor. A párt- és szakszervezett titkárokkal együtt igen sok szakember rendszere­sen részt vesz a brigádértekezle- teken, megmozdulásokon: Gödé Hubert, Bihari László, Czabarka György, Müller Lajos, Kovács János, Körösi Jenő, dr. Török Imre, Házi Mihály, 6 még több elvtárs. Ismerik területük min­ién gondját, feladatát és töre­kednek a verseny feltételeinek biztosítására. Rajtuk kívül több szakvezető is ugyanezt teszi. Hiba azonban, hogy több ma­gas képzettségű szakember nem ismeri eléggé a brigádok életét. E tapasztalat a középvezetők körében is érvényes. Főleg ott van távolság az emberek között, ahol a területet irányító brigád­vezető vagy szakember nem azo­nos a szocialista brigádvezetővel. Kezdeti eredmények Erősíteni kell a brigádoknál azt a felfogást,, hogy az egyszeri és teljesített felajánlásokat ne tekintsék végérvényesen elintá- zettneik. Többet kell foglalkoz­niuk a gazdaságossági, haté­konysági követelményekkel. Cél­szerű közösen keresni azokat a lehetőségeket, amelyekkel csök­kenteni lehet a ráfordításokat, növelni lehet a munka szerve­zettségét, a technika kihaszná­lását. Néhány példát erre: — Az 1100-as sertéstele-pi szo­cialista brigád 2 százalékos túl­teljesítést vállalt a tervezett hí­zó-súlygyarapodásnál. Augusz­tus «végére 6,5 százalékot teljesí­tettek. — A 18-as major borjúnevelő szocialista brigádja július végé­ig 83 százalékra teljesítette ter­vét az időarányos 58,3 százalék helyett — A központi tejüzem szocia­lista brigádja a tervezett 0.50 százalékos hűtési veszteséget le­csökkentette 0,37 százalékra és ezzel 3894 liter terven felüli megtakarítást értek el, csaknem 20 ezer forint értékben. A bri­gád ezenkívül a peregpusztai te­henészeti telep hűtőjének meghi­básodásakor négy esetben, össze­sen 24 430 liter tejet mentett meg a romlástól, azt lefölözte és a tejszínt jó minőségben át­adta a tejipari vállalatnak. A brigád részt vett a széna beta­karításában is. — Szólni kell még a 13/11-es tehenészeti szocialista brigádról, amely teljesítette a 14 vagon lását, míg a borjúnevel de! szo­cialista brigád a hitjrid kukorica címerezésóben vett részt. Irányítás és ellenőrzés A legfontosabb, hogy minden párt-, szakszervezeti és gazdasági vezető megfelelően irányítsa és ellenőrizze a versenymozgalmat a saját területén. Az a tapasz­talatunk, hogy néha zökkenők vannak az ellenőrzéssel. A ver­seny menetéről, az eredmények­ről több esetben utólagosan szá­moltatják be a brigádvezetőket. Hasznosabb lenne, ha a kollek­tívák irányítói munka közben tájékoztatnák a vezetőt, hogy mire van szükségük feladataik teljesítéséhez. A hasznos kezde­ményezéseket, javaslatokat mi« előbb meg kell valósítani. . , A közéleti tevékenység fejlő­dése során a taggyűléseken mind tartalmasabban tesznek jelentést a szocialista versenymozgalom­ról. Az a tapasztalat, hogy a párt- és szakszervezeti bizalmiak sok esetben tartanak közös meg­beszéléseket az ómezői, peregi, csatói, újmezöhegyesi alapszer­vezeteknél, ahol. értékelik a párt­tagok, aktivisták munkáját és megszabják a feladatokat. Igen sok párttag példamutatóan dol­gozik, mint például B ajnóczi István, Gurzó János. Lazanyeez, Pál, Emódi Mihály, Megyeri Jó­zsef, Kiss Jánosné, Paku Sándor, Bányai József, Szentmihályi Jó­zsef. Példamutatásukkal ma­gukkal ragadják munkatársai­kat, egész brigádjukat. A párt-, szakszervezeti és KISZ-aktivisták tevékenysége tette lehetővé, hogy a brigádok döntő többsége munkát vállalt a kommunista szombatokon, va­sárnapokon. Ómezőhegyesen 90 hektáron rímerezést, 20 hektá­ron szénabehordást vállaltak. Pe- regen, Dombegyházán az építé­szetnél és a hizlaldánál is szép eredményeik születtek. Üj vonás, hogy a kapott összegeket nem osztották fel, hanem azokat kö­zös célokra használták fel, töb-. bek között a chilei hazafiak se­gítésére és községfejlesztésre. Az előrehaladás érdekében Tavaly 96-an, Jelenleg T8-an tanulnak az általános iskolában, 28-an gimnáziumban és 23-an a szakközépiskolában. A politikai oktatásra 1120 dolgozónk jelent­kezett, közülük 960 fizikai mun­kás. Növekszik az érdeklődés a klubélet, az olvasás iránt. A kul­turális szerveknek azonban az eddiginél több támogatást kel­lene nyújtaniok az ilyen irányú érdeklődés kifejlesztéséhez. A SZOT határozata is kiemeli: ,a szákszervezet és a vállalatok jobban népszerűsítsék, segítsék a szocialista brigádok, a munkások kulturális éis műszáki előrehala­dását”. A munkafegyelem megszilár­dításáért több brigád tagsága ön­ként lép fel a fegyelmezetlenke- dőkkel szemben. Többször kérik a kerületeik vezetését, hogy bíz­zák órájuk a hanyagok, a fe­gyelmezetlenek megrendszabá- ly ozását. A szocialista brigádmozgalom fejlődése megköveteli, hogy jobban hozzuk összhangba a résztvevők kötelességeit és jo­gait. Helyes azokat a brigádo­kat követni, amelyek együttesen gyakorolják jogaikat a fegyel- mezetlenkedők ellen. Pártszer­vezeteink feladata, hogy mozgó­sítsanak minden párttagot a pal­lóit feladatok teljesítésére, érez­zék át, értessék meg a munka­verseny jelentőségét Segítsék a szakszervezetek és gazdaságve­zetés közötti jobb munkameg­osztást a szocialista munkaver­seny fellendítése érdekében. Lapusnyik Lajos a Mezőhegyest ÁG pártbizottságának titkára széna betakarítására tett valla­í1 diilők alkalmazottainak téli foglalkoztatása A dél-balatoni SZOT-üdülök ben már negyedik esztendeje biztosítják az üdülők alkalmazottainak a téli foglalkoztatott­ságát, s ezzel az egész évi folyamatos munkát. Balatonlel- lén, az Esztergomi Látszerészeti Eszközök Gyára időszaki üze­mében — a Hullám Szállóban — hatvan fő kezdte meg a munkát és négyszázezer szemüvegkeretet készítenek szovjet exportra. (MTI fotó—Bajkov József felv.—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom