Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-11 / 212. szám
Szórakozás, művelődés, szabad idő ií— Mit csináltatok szombaton? — Szórakozni voltunk, táncolni”. Ugye milyen ismerős ez a válasz és milyen természetes, hogy a szórakozást említve a tánc, a nevetés jut először eszünkbe. Vagy mégsem? Ha jobban belegondolunk, több mindent fel tudunk sorolni, ami szórakoztat minket és mégsem a nevetéssel, a „mulatóssal” van összefüggésben. Mostanában oly sok 6zó esik a szórakozásról, hogy önkéntelenül felvetődik sokunkban a kérdés, hogy miért, minek köszönheti a szórakozás ezt a nagy figyelmet? A szórakozás tartalma, a szabadidő-felhasználás kérdései iránt mutatkozó nagy érdeklődést a gyakorlat szülte. A szabadszombatok egyre több munkahelyen való bevezetése, a szolgáltatások népszerűsége, terjedése a lakosság körében a társadalom egyre szélesebb rétegeiben növeli meg a szabad idő mennyiségét. Annyi plusz idő áll a rendelkezésünkre, amely lényegesen több, mint amennyi ház körüli teendőink elvégzéséhez, a munkavégzés közben elhasznált energiák pótlásához, a felfrissülésünkhöz elegendő. A korábbi évekhez, évtizedekhez képest egyre több idő jut művelődésre, szórakozásra. Kérdés, hogy élünk-e. és hogyan ezzel a lehetőséggel? Nemcsak az egyes embert érintő kérdés ez. Az egész társadalom érdeke, művelődés- politikánk egyik célkitűzése, hogy a megnövekedett 6zabad idővel okosan gazdálkodjunk, hogy azt kellemesen, hasznosan, változatosan töltsük. Politikai kérdésről is van sző, hiszen a jól, a hasznosan töltött szabad idő, a valóbem kikapcsolódó időtöltés — szórakozás pozitív hatása jól mérhető a munkateljesítményen is. Azonkívül az ügy közművelődésügyi kérdés is, hiszen műveltségünk, ismereteink jelentős részét éppen szórakozásaink során, szinte észrevétlenül szerezhetjük meg. E szempontból klasszikus példának számít, hogy egy-egy isényes színházi előadás megtekintése, egy-egy jól választott kirándulás mennyivel járulhat hozzá irodalmi. esztétikai, történelmi stb. ismereteink gyarapításához. Nem tagadhatjuk, jócskán vannak ma még, akiknek a szórakozás valóban nem jelent többet. mint a táncot, a mulatást, a sörözést, vagy a kártyát. A társadalom egészében azonban elindult és egyre inkább általánossá lesz a szabad idő felhasználásának egészségesebb folyamata. Miben jelentkezik ez? Megnőtt a tanulási kedv, növekedett az érdeklődés a kulturális intézmények — színházak, mozik, múzeumok — látogatása iránt. Az utóbbi években az eladott lemezek számával is mérhetően nőtt a komolyzenei érdeklődés, egyre növekszik hétvégeken a kirándulók száma stb. A társadalom anvagi-gazdasági helyzete — az, hogy évről évre jobban élünk, hogv jut pénz a kirándulásra, autóra, telekre, színházra. hanglemezre — nagymértékben hozzájárul ehhez a feilődés- hez. Megteremtődtek tehát a gazdasági. anyagi feltételek. Lássuk be azonban, hogy nemA JÓKAI SZÍNHÁZ műhelymunkára férüszabót és öltöztető szabót keres. Jelentkezés a portán 735 csak pénz kérdése ez. Igényeink is megnőttek és állandóan növekednek, hiszen enélkül a folyamat el sem kezdődhetett volna. Az igények növekedését, érdeklődésünk változását jelzi az is, hogy ma — még inkább, mint korábban — nem választhatjuk szét mereven a művelődést és a szórakozást Nem két külön kérdésről, hanem nagyon is egymásba fonódó tevékenységekről van szó. Vannak ugyan a művelődésnek és a szórakozásnak is olyan területei, amelyek határozottan szétválnak. A tanulási tevékenységet például természetesen inkább a művelődés szándékával végezzük, zenés szórakozóhelyre viszont elsősorban kikapcsolódni, szórakozni megyünk és aligha jutna eszünkbe erről a művelődés szándéka. Szabadidőtevékenységeink egész sorára viszont inkább az jellemző, hogy a művelődést, a szórakozást szolgáló elemek együttesen megtalálhatók bennük. Nyilvánvaló, hogy a szórakozási-művelődési formák kiválasztását nagyon sok tényező befolyásolhatja. Természetes, hogy minél igényesebb valaki, minél szélesebb érdeklődési körrel, nagyobb műveltséggel rendelkezik, annál igényesebb lesz szórakozásának megválasztásában is. Az egész társadalom szempontjából pedig ez azt jelenti, hogy a társadalom műveltségének jó jelzője szórakozásunk színvonala is. Szórakozásunk igényesebbé és sokrétűbbé válását jól mutatja a saját munka- területemről, a Tömegkommunikációs Kutaközpont egyik vizsgálatából vett példa is. E vizsgálat a nézőknek és hallgatóknak a rádió és a televízió szórakoztató szerepéről, a szórakoztató műsorokról alkotott véleményeit vizsgálta és többek között azt állapította meg, hogy a legnagyobb szórakozást az emberek többsége számára a televíziózás jelenti. Ez a tény persze önmagában még azt is jelenthetné, hogy ez azért van így, mert a televízió a legkényelmesebb, a legkisebb fáradsággal elérhető szórakozásforma. Miért hát, hogy mégis idézzük? Azért, mert a tévénézők a műsor egészét, magát a televíziózást tartják Igen szórakoztatónak. A televízió műsorpolitikájának alapja a művelődés, a tájékoztatás és a szórakoztatás egvségének megteremtése. A televízió nemcsak szórakoztató műsorokat sugároz, hanem ismeretterjesztő, komolyzenei stb. műsorokat is. A nézők számára pedig többé-kevés- bé mindem va.gv majdnem minden műsor, a Nyitott boríték, az Iszlám vagy a nemzetközi karmesterverseny. a kabaré szórakozást nyújt. Ez pedig nem jelent egyebet, mint azt, hogy olyan műsorok is. aimelvek gyarapítják Ismereteinket, fejlesztik zenei Irodalmi stb. Ízlésünket, be tölthetik a szórakozás szerepét igen sók ember számára. Azt jelenti tehát, hogy igen sokan vagyunk, akiknek a szórakozás nem egyenlő csak a mulatóssal, a nevetéssel. A képzőművészeti műsor, a Hét vagy a 168 óra is, amelyek egvút+al mi mindennel megismertetnek, mi. mindenről tájékoztatnak, szórakoztathatnak is, ha tetszették. ha élményt nyújtottak számunkra. Nem különleges jel<ms*g ez. hanem egvre szélesebb körben terjedő folyamat. Feltétlenül összefügg az iskolázottsági -szint emelkedésével, a tanulási kedv terjedésével. A társadalom fejődése abban az irányban halad, hogy ez a folvamat, amelv művelődési kedvünk növekedésében, szórakozásaink igényesebbé válásában elindult, minél általánosabb, minél természetesebb legyen. Politikai, világnézeti kérdés ez, és egész társadalmunk érdeke. Nagy Márta Irodalmi Klub Békéscsabán Az irodalom három nagy műfaji csoportjában a dráma mellett a vers az, amely előadót, előadást kíván. Ilyenkor a költő által papírra írt szavak, gondolatok, képek életre kelve a könyvtár- vagy a klubszobában ülő közönségnek valami nagyon szépről, vagy éppen a gonoszról, azaz: a líráról vallanak. S ebben a folyamatban van egyvalaki, akinek a közvetítés hálás, de nehéz feladata jut: az előadó. S váz ő személye határozza meg a vers hatásának beteljesülését, hiszen az ó felfogásán, az ö gondolatain át szűrődött a műalkotás, ekképpen fogalmazódnak szavakká a leírt sorok. Az irodalmi esteknek varázsa van. Az előadóművésszel a személyes találkozás, a versek szavalása alatt kialakult kapcsolat teszi azzá. A Megyei Művelődési Központ ebben az évadban hat ilyen találkozást tesz lehetővé Békéscsaba irodalom-, illetve verskedvelőinek A már tíz éve működő Irodalmi Klub öt neves színművész, valamint az ELTE Balassi szavalókörét látja vendégül. Az esteken mai magyar liránk öt reprezentáns képviselőjének és a fiatal, első kötetes költőinknek legszebb alkotásai szólalnak meg. Békéscsabán a nagyközönség részére az ifjúsági és úttörőház nagytermében tartják a\ rendezvényeket, s ezen kívül a Kner Nyomda és a Bamevál, valamint a MEZÖBER MTESZ Klubjának és az Ipari Szövetkezetek „Gyopár” Pinceklubjának dolgozói, illetve tagjai szűkebb körben ismerkedhetnek havi egy alkalommal, az irodalmi esteken a versekkel. Az Irodalmi Klub idei évadjában Juhász Ferenc költészetét Nagy Attila színművész, Nagy László verseit Cs. Németh Lajos, Illyés Gyula költeményeit Tímár Béla, Benjámin László verseit Vallai Péter, Váci Mihály költészetét Bitskey Tibor, s a fiatal, első kötetes költők közül néhány alkotó költeményeit az Eötvös Loránd Tudományegyetem Balassi Szavalóköre mutatja be a csabai közönségnek. Szemüveglencsék vidéki gyárból A Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregységében kétezren dolgoznak. Itt készítik a szemüveglencséket. A Zeiss li- cenc alapján gyártott meniscus és torlcus lencsék csaknem nyolcvan százalékát exportálják. Az üzem teljes felépítése 19"5-re fejeződik be. Képünkön: A kész szemüveglencséket speciális mérőmikroszkóppal ellenőrzik (MTI Fotó—Kovács Sándor felv—KS) Jl/eff/e lenit 11 Békési Klubélet" Megyénkben 111 ifjúsági klub működik a megyei klubtanács felmérése szerint. A klubvezetők megbeszélésein, tanácskozásain nemegyszer felvetődött már egy módszertani kiadvány megjelentetésének gondolata. A Megyei Művelődési Központ a megyei klubmozgalmat támogató szervek, intézmények segítségével a napokban jelentette meg „Békési Klubélet” címmel a régen kívánt kiadvány első számát. A gazdag anyagú Klubélet a módszertani útmutatók, pályázatok közzétételére, a klubok életével általánosan foglalkozó elméleti és gyakorlati témákat boncolgató írások megjelentetésére, egy-egy klub megvalósított programjának — példaképpen — publikálására vállalkozik. Az első szám ennek jegyében készült. Az ifjúsági klubok működési irányelvei, a megyei klubtanács működési szabályzata, a játékos vetélkedők szervezése és hatása az ifjúsági klubokban — hogy csak néhány címet említsünk: — az írások igen jól felhasználható ismereteket, a klubok irányításához, vezetéséhez elengedhetetlenül szükséges adalékokat tartalmaznak. S külön üdvözölhető, hogy az első számot a klubmozgalom „ábécéjével” töltötték meg. A 70 oldalon még igen sokféle dokumentum található, így a köröstarosai Petőfi Sándor-1 Ifjúsági Klub kidolgozott munkaterve, az október hónapban Hódmezővásárhelyen megrendezésre kerülő országos módszer- vásár pályázati felhívása, s végül a „Mindenféle” című rovatban a megyei klubok listája, A kiadvány a tervek szerint negyedévenként jelenik meg. Bizonyára az elkövetkezendő számok hasonló színvonalon, soksok írással szolgálják az egyre erőteljesebben kibontakozó klubmozgalmat, s a klubok kihasználják ezt a segítséget. I. világhá- _—JA. ború utáni időben a lapok hasábjain furcsa börtönablakrácsok jelentek meg. Az emberek eleinte nem tudták, mit kezdjenek ezzel a kockás micsodával, aztán néhány nap alatt, mint járvány, úgy kapta el az egész emberiséget az új divat, a keresztrejtvény. Kávéházakban, villamoson fejüket gondokban apróra tördelő embereket lehetett látni, kezükben ceruzával. Majd meg a szomszéd lakás ajtaján csörgött a csengő: — Bocsánat, csak néhány percre megkaphatnám a lexikont! — Vagy az egyszerűség okáért: — Szíveskedjék megnézni a lexikonjában, mi az, hogy N-nel kezdődik, N- nel végződik, nyolc betűből áll és világverő hadvezér neve. Az emberiség tehát megkapta a keresztrejtvény-lázat, és könnyelmű volt az, aki azt jósolta, hogy mint minden divat, ez is hamarosan kimúlik. Aki e*t jövendölte, az nem számolt azzal, hogy e nyugtalan ember Idegességének legjobb levezetője a keresztrejtvény, amely koncentrált figyelmet kíván és bizonyos fokú enciklopédiás tudást. Hogy az emberiség kinek köszönhette ezt az „ópiumot”, senki nem kutatta. Ma már tudjuk, hogy francia volt, Victor Orville-nak hívták és 75 éves korában halt meg Londonban. Azt pedig, hogy a találmánya éppen rács formájú, nem a véletlen idézte elő. Orville ugyanis éveken át fegyenc volt egy börtönben, gondatlanságból okozott emberölés miatt. Idős ember létére már nem tudták a börtönben foglalkoztatni, ezért kikezdte a börtön unal- massága. Éveken át csak nézte börtönablakának rácsozatát, amíg apránként be nem népesültek ennek a rácsnak a kockái betűkkel, amik szavakká. értelmes szöveggé tolultak össze. Mihelyt kiszabadult, első dolga egy híres napilap felkeresése lett, melynek főszerkesztőjét megnyerte az új találmány, s ezzel megindult az egész világra az új lavina. A börtönlakó megajándékozta az emberiséget, s megindult a keresztrejtvény-őrület, Mert azok munkái már feledésbe merültek vagy új tudománnyal megdőltek. de Victor Orville börtönrácsos keresztrejtvényei ma is élnek. Egy ajándéka amelynek felbecsülhetetlen kulturális haszna lett. Milliók tanultak szórakozva, a könyvkiadók pedig a rejtvény- fejtők szükségleteit kielégítendő, százezrével adtak ki gyorslexikonokat, egyéb ismeretterjesztő munkákat. Orville, a volt börtöntöltelék találmánya révén kultúr- igényekkel oltotta be az emberiséget a század elején. Óriási dolognak, szinte kultúrforradalom- nak számított ez abban az időben. Olyan szép hivatás ez egy rabtól, amit sok réei bölcselő és tudós megirigyelhetne. Nincs lap a világon, amely legalább hetenként ne adna kereszt- rejtvényt, hazánkban a Füles, az Üti társ és több rejtvényma gazin kizárólagos- profilja a kereszt- rejtvény. A rejtvényfej- tők tábora nyerhet is helyes kitöltésével, de együttesen sem annyit, mint Orville, a börtöntöltelék. Ugyanis 75 éves korában. dúsgazdagon hántolták el. Vagyonának nem maradt örököse. de találmányának több milliárd ember. Mi magunk, keresztre j tvény-fejtök. Dénes Géza
