Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-11 / 212. szám
Megszüntetni a betegek küldözgetését Egészségügyi intézményeink jelenleg többé-kevésbé egymástól függetlenül kezelik, gondozzák a betegeket. A gyógyítás útja, folyamatossága gyakran megszakad, mert nem egy Intézmény látja el a megelőzés, a kivizsgálás, a gyógykezelés, az utókezelés és a gondozás feladatát. Rendszerint erre vezethető vissza a betegek fölösleges küldözgetése, és a nemegyszer szükségtelen párhuzamos vizsgálat. E szervezeti hiányosságokat kívánják megszüntetni az Egészségügyi Minisztérium vezetői az egészségügyi intézmények átszervezésével. Az utóbbi években már több újonnan épült kórházban és számos régi intézetben megvalósították az egységesítést. Az ezeken a helyeken szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megfelelő átszervezéssel a jelenleginél jobban érvényesíthető a fokozatos, a betegek mindenkori állapotának megfelelő ellátás elve. Az integrált egészségügyi hálózat tervezete már elkészült. A helyi tanácsok egészségügyi vezetői és a kórházak vezetői, orvosai különböző fórumokon még az idén megvitatják a tervezet részleteit. Ülésezik a szállítási bizottság A Békés megyei Szállítási Bizottság szeptember 13-án. pénteken tartja üléséi A napirendi pontokon szerepel többek között az őszi csúcsforgalom fuvarszervezése. A három éve bevezetett szigorú intézkedés — a vasúti kocsiállás pénz és a fekbérek felemelése — ösztönzően hatott a fuvaroztatókra, a termelő üzemeknél előtérbe került a szállítás és a hozzá kapcsolódó rakodás gépesítése — állapította meg legutóbbi vizsgálata során a Központi Szállítási Tanács Titkársága. Az elmúlt három évben a késedelmesen kezeit vasúti kocsik száma 31 százalékkal, a kocsiálláspénzt 42 százalékkal csökkent, a kocsiforduló ideje pedig 3,66 napról 3,30 napra mérséklődött Az elmúlt három évben a fejlesztési alap 542 millió forintos támogatásával és saját forrás felhasználásával 1,3 milIdézzük fel a magyar népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényt — elfogadta az országgyűlés 1970. október 3-án —, mely a többi között kimondotta: „Az ipari beruházásoknál központi állami eszközökkel elsősorban a népgazdaság műszaki fejlődése és korszerű struktúrája szempontjából alapvető és a távlati iparfejlesztést is, szolgáló célokat kell megalapozni ...” S a törvény felsorolja azt a hat — később eggyel gyarapodó — területet, amelyeken ezeket az elveket érvényesíteni kell, s amelyeket ma központi fejlesztési programokként ismer, tart számon a közvélemény. Gyorsuló léptek 1968 és 1973 között több, mint a másfélszeresére növekedett az iparban realizált tiszta jövedelem. Ebben döntő része az iparszerkezet változásának van, amit viszont alapvetően a központi fejlesztési programok mozdítottak elő. A negyedik ötéves terv eddig eltelt három és fél esztendeje alatt ugyanis, a hatvanas évekhez mérten, meggyorsult a munka hatékonyságának javulása. Ezt igazolja, hogy a nemzeti jövedelem — a hozzáadott új érték — a társadalmi terméknél gyorsabban bővült, tavaly például hét százalékkal. S bizonyítja fentieket az is, hogy ugyancsak 1973-ban az ipari termelés növekedésének négyötöde, a mezőgazdaságban az egésze a munka termelékenységének emelkedéséből származott. liárd forint értékű rakodásfejlesztési beruházást valósítottak meg, 1210 rakodógépet, 400 közepes konténert, 25 ezer rakodólapot állítottak munkába, 12 712 méter iparvágányt építettek és 126 ezer négyzetméter rakterületet létesítettek. Mindezek eredményeként — a vagonok állásidejének csökkentésével és egyéb racionalizálással — évente 1615 vasúti kocsi és a hozzá szükséges vonóerő takarítható meg. A fejlesztés eredménye az is, hogy 7 millió órával csökkent a fizikai rakodómunka és a mintegy 2600 nehéz munkát végző dolgozó irányítható át más munkakörbe. (MTI) Tetemes haszonnal fizetnek tehát már ma — a nem kevésbé tekintélyes befektetések fejében — a központi fejlesztési programok. Végrehajtásuk ugyanis — két ötéves tervidőszakot figyelembe véve — hozzávetőleg 170—175 milliárd forintot követel, s ebből az összegből mintegy 75—30 milliárd a mostani középtávú tervben került, kerül felhasználásra. Meghatározó erő Jogos a kérdés: e nagy summa kiadása mit tesz a mérleg másik, a bevételeket összefogó serpenyőjébe? A korábban említett példák után nyúljunk most egyszerűbbekért. Az alumíniumipar központi fejlesztési programja — amelynek végrehajtásáról 1974. július 4-i ülésén tárgyalt a Minisztertanács — egyebek mellett lehetővé tette, hogy az iparág teljes exportján belül az 1970-es 15 százalékról 1973-ban már 30 százalékra növekedjék a készáruk kivitele. Tehát a teljesen feldolgozott, s ezért értékesebb termékeké. Még az alumíniumiparnál maradva: tavaly 40 százalékkal túlteljesítette exporttervét. A szá- mitottnál is gyorsabban növelte az építőipar, a járműipar számára átadott alumínium félgyártmányok meny- nyiségét, jelentősen bővítette a lakossági felhasználásra szánt cikkek — alumínium edények, radiátorok, aeroso- los palackok stb. — körét. Ez már beszédesebb bizonyság arról, vajon kamatozik-e, s miként, az alumíniumiparban a jelen középtávú tervben befektetésre kerülő nyolc- milliárd forint. Tegyük azonban hozzá, hogy teljes legyen a kép: nemcsak eredmények, haneyn gondok is vannak. Ahogy másutt, úgy itt sem valósulnak meg könnyedén, erőfeszítések nélkül a központi fejlesztési program célkitűzései; elég utalni azokra a nehézségekre, melyek a sószint növekedése miatt most átmenetileg a timföldgyártásnál mutatkoznak. Az azonban bizonyos, hogy a program — a többi területen szintén — meghatározó erőként formálja az iparág jövőjét. Szoros kapcsolatok E meghatározó erő kisugárzása jóval túlterjed a hét iparterület határain. Hiszen a közútijármű-gyártás, azon belül elsősorban az autóbuszok termelése — idén, az év első hat hónapjában 4177 darab készült, 10,5 százalékkal több, mint tavaly, a hasonló időszakban — a kapcsolódó iparágak, üzemek sorát érinti. Tahát ezeken a helyeken is kiköveteli a technológiák korszerűsítését, a gyártmányfejlesztést ; a munka hatékonyságának növelését. Így valahogy haladhatnánk terepszemlét tartva a további központi fejlesztési programoknál is. A textilipar rekonstrukciója a hazai ellátás mindenki által ellenőrizhető javítása mellett biztosítja, hogy 1971 és 1975 között 30 millió dollárral növekedjék a tőkés export, a Szovjetunióba kerülő szállítmányok értéke pedig ugyanezen idő alatt 127-ről 233 millió rubelre emelkedjék. Aminek következtében érthetően vá-sár- lási képességeink szintén nagyobbak lesznek; a haszon, a többlet az egész népgazdaság vérkeringését serkenti. Változó sorrend A központi fejlesztési programok — ezek a teljes ipari termelésnövekedés 30—35 százalékát adják a jelenlegi ötéves tervben — lényegesen átformálják a gazdaságszerkezetet, az egyes iparágak helyzetét. A vegyipar az ipar teljes bruttó termelésének 10,7 százalékát adta 1970-ben, 1973-ban 12,4 százalékát, egy tized híján annyit, mint amennyit a terv eredetileg 1975-re irt elő. Egészen más területre átlépve: a földgázprogram végrehajtása lehetővé teszi, hogy 1980-ra a lakások 65—67 százalékában használhassák a mindennapok megkönnyítésére e természeti kincset Két példa, de mögöttük további tények serege húzódik. Egyet kiragadva:' a kőolaj- termékek vegyipari feldolgozásának fejlesztése — ami szintén központi program — módot nyújt arra, hogy a műszálak felhasználása öt év alatt megkétszereződjék. Az 1969-ben megkezdett munka — mert a központi fejlesztési programok kialakítása ettől az időponttól számítható — első gyümölcsei nemcsak beérnek, hanem már el is fogyasztottuk azokat- Izük arra biztat, hogy érdemes fáradozni az újabb, még zamatosabb gyümölcsökért. Mészáros Ottó V. Alföldi Amatőr film- szemle Gyulán Október 1-!g lehet jelentkezni Az idei ősszel ötödik alkalommal rendezi meg a gyulai „Erkel Ferenc” Művelődési Központ amatőrfilm stúdiója az Alföldi Amatőrfilm-szem- lét. A szemlére Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye amatőrfilmesei az idén készült egyéni vagy csoportos alkotásaikat küldhetik be október 21-ig, de a jelentkezéséket már október 1-ig kell eljuttatni a gyulai művelődési központ címére. Az amatőrfilmes seregszemle célja az, hogy további segítséget nyújtson a résztvevő alkotók munkájához a benevezett filmek részletes szakmai, művészeti elemzésével. A rendező bizottság által elfogadott hangosított amatőrfilmeket október 26—27-én vetítik a TIT gyulai székhazában megrendezésre kerülő szemlén; a zsűri döntése alapján ekkor osztják ki a különböző szervek által felajánlott díjakat is. Szociális támogatás A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari ég Népi Iparművészeti Szövetkezet az idén 38 egyéni és két családi beutalót adott dolgozóinak. Ezenkívül társasutazásokat is szerveztek, melyekhez az üzem személyenként ezer forinttal járult hozzá. A BÉKÉSCSABAI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET (Békéscsaba, Vörös Október sor.) felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: — 1 fő belső ellenőr — 1 fő teljesítmény-elszámoló — titkárnő — 1 fő gépírni tudó adminisztrátor. valamint — egy takarítónőt, — asztalos szakmunkásokat. — asztalosüzembe férfi, női segédmunkásokat. — vasbetonszerelő szakmunkást. — festő, mázoló szakmunkásokat — éjjeliőröket. — kőműves szakmunkásokat. — kőművesek mellé segédmunkásokat 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: fenti elmen, a személyzeti előadónál. 352012 | A biztonságos és a jól jövedelmező lucernamag-termesztésért Megbeszélés a Szeghalmi Lucernamas-termesztési Rendszerben A Szeghalmi Lucemamag-ter- mesztési Rendszerbe tömörült gazdaságok vezetői — az Öntözési Kutató Intézet, a Vetómagter- meltető Vállalat és a Mezogaz- i dasági GépkÍ6érletj Intézet be- | vonásával — a gyomai Győzelem Tsz területén tánácsikozást tartottak. A mintegy 60 mezőgazdasági üzem és intézmény képviselői között ott volt Sárközi Ferenc, a MÉM Termelés,, és Műszaki Fejlesztési Főosztályának főelőadója, Asztalos Károly, az Állami Gazdaságok Országos Központjának osztályvezetője, dr. Szaibó József, a Vetömagter- meltető Vállalat vezérigazgatója, Sándor József, a Békés megyei Tanács szeghalmi Járási Hivatalának vezetője, országgyűlési képviselő. Dr. Kovács Gábor, az ÖKJ igazgatója, a rendszer korszerű technológiájának előkészítéséről beszélt. Méltatta a korszerű lu- cernamag-termelés jelentőségét a fehérjegond megoldásában. Közismert, hogy a lucernamag termelését a takarmánytermeléstől el kell különíteni. Ezt követeli meg az az éles különbség, amely a két termelési irány biológiai igénye (tápanyag-, talaj-, éghajlat-, te- nyészterület-igiény) között fennáll. A rendszer gazdaságaiban a lu_ cemamag-termelésnek az üzem szerkezetében elfoglalt helye szükségessé teszi, hogy az ágazat jövedelmezőségi szintjét a búza és a kukorica termelésének jövedelmezőségéhez közelítsük. Kívánatos, hogy a megtermelt magas szaporítási fokú lucernamag biztonságosan mentes legyen a veszélyes gyomoktól (aranka, vöröshere, Rumex). Ennek megteremtésére a rendszer korszerű technológiája lehetőséget nyújt. A többi szántóföldi növény- * hez hasonlítva, a lucemamag termelésének bizonytalansági tényezője sokkal nagyobb, mely a lucerna biológiájából fakad. Az 1974. évi időjárás az új telepítésű lucernák beállottságát segítette, de a csapadékos' nyár kedvezőtlen hatással volt a magtermelés eredményességéi«. Az előadó a termesztéstechnológia pontos betartását ajánlotta, mivel a technológia egyes elemei szorosan egymásba kapcsolódnak. A rendszer technológiájától való eltérés minden esetben a lucernáé ilomány gyengüléséhez vezet, ebből következően kevesebb magtermést eredményez. Korolovics' Rajos, „ Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet szolnoki irodájának vezetője ismertette a technológiában leírt talajelőkészítő- és vetőgépeket, s e gépek üzemeltetését Dr. Kovács Gábor, a Békés megyei Növényvédő Állomás főmérnöke beszámolt a Szeghalmi Állami Gazdaságban beállított lucerna-gyomirtási kísérletekről. A kísérletek célja a rendszer gyom irtási technológiájának továbbfejlesztése. A kísérletek eredményeiről a részletes tájékoztatást rövidesen megkapják a partnergazda- ságok. Az előadások után valamennyi részvevő megtekintette a termelőszövetkezet póhalmi területén a gépbemutatót. A bemutató után Sárközi Ferenc, a MÉM Termelés, és Műszaki Fejlesztési Főosztályának főelőadója hozzászólásában elmondotta. hogy a Termelési Rendszerek Operativ Bizottsága a közelmúltban elfogadta a Szeghalmi Lucernamag termelési Rendszert Most meggyőződött arról, hogy itt Is igen .kedvező a tudomány és a gyakorlat kapcsolata, amely a továbbfejlődés záloga. Ijí. Tóth Sándor né Csökkent az állásidő, gyorsult a rakodás A központi fejlesztési programok haszna
