Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

„Szépen szól a figemadár” Emlékek Rábai Miklósról Szeptemberi előzetes Óvodai, iskolai és termelési témák a szlovák nyelvű adás műsorában Mennyire vártuk érkezését mindig! Nem jön többé. Rábai Miklós halott. Országszerte meg­rendülést keltett a hír. A vi­lág hírügynökségeinek telexei szűkszavúan, de hasonló dráma- isággal kopogták: elhunyt a nagy magyar koreográfus, aki három földrész 30 országával is­mertette meg népének dal- és táncművészetek Az országban nincs talán hely, ahol ne ismerték volna nevét, mosolyát, arcának jellegzetesen rajzolt parasztbajuszát. Különö­sen a televízió Ki mit tud mű­sorai óta, ahol a zsűri egyik leg­népszerűbb tagja volt. Békés megye községeiben idős paraszt- emberek a megmondhatói, mi­lyen szenvedélyesen járt közöt­tük a felszabadulás után házról házra, hogy begyűjtse a nagy­apáktól tanult táncokat és nép­dalokat. Békéscsabán szinte mindenkinek fűződik hozzá va­lamilyen emléke. Barátok, tanít­ványok. táncosok és nézők százai kénytelenek most elfogadni a visszafordíthatatlanul szomorú eseményt. Ebben a váróéban született, ide jött vissza a biológia-kémia szakos tanári diplomával. A Ró­zsa Ferenc Gimnáziumba, amelynek korábban maga is di­ákja volt. — Két évig volt az osztályfő­nököm — mondja Kökénvessi Tibor. — Minden gondolatában és mozdulatában ott élt a nép­tánc. Nemcsak tanárunk volt, de barátunk is. Órák után hazáig kísértük. Szünet nélkül beszélt a világról, a táncról, a jövőről. Azt mondta, hogy a tánc nem műsor csupán, hanem a nép tör­ténelme és üzenete az életről, az élet értelméről. Szerette a diákokat. őszinte, me­leg szívű, korszerűen gon­dolkodó pedagógus volt. Ez ab­ban az időben (1947—43-ban) még nem volt általános jelen­ség. .. Amikor Pestre került, nagyon hiányzott nekünk. Rábai Miklós Békéscsabán Batsányi néven szervezte meg a felszabadulás után az első nép­táncegyüttest. Egy országos fesztiválon nagydíjat kaptak a „Békési táncok” kompozícióért. Amikor 1953-ban Budapesten megalakult a Magyar Állami Né­piegyüttes, tánckarának vezető­je lett. Hatalmas munkához, lá­tott. Több mint 150 tánckompo- zíciót alkotott. — Közben többször is haza­látogatott — emlékezik Szemen- kár Mátyás. — A 60-as években különösen sok előadást szerve­zett Békés megyében. Bámulatos energiával dolgozott.. Mindenre és mindenkire jutott ideje. Az a ritka művész volt, aki minden egyes előadáson ott ült és druk­kolt a sikerért. Aztán megkö­szönte a táncosok munkáját. Roppant népszerű volt, köztisz­telet vette körül, ha hazajött, de olyan közvetlenül társalgóit mindenkivel, hogy azt kellett hinni, fogalma sincs saját nép­szerűségéről. Minden találkozá­sunknál csillogó szemmel érdek­lődött az itteni eseményekről, vitatkozott, érvelt, mesélt. Azt tervezte, hogy ismeretterjesztő sorozatot indít a televízióban a néptáncról. Ezzel sajnos már szegényebbek maradunk... Bikfalvi Ferenc a Balassi Táncegyüttes 25 éves jubileu­mán találkozott a mesterrel: — Elkezdtünk beszélgetni és azonnal a táncnál voltunk. Az fogott meg, hogy már az első szavaknál elérzékenyült, telje­sen hatása alatt volt a témának és mindenkit magával ragadott. Beszélt az együttesünk általa ve­zetett elődjéről, arról, hogy mi­lyen nehéz körülmények között dolgoztak. Saját költségükön, lo­vas kocsival mentek turnézni. Annak nagyon örült, hogy lelke­sek és fiatalok vagyunk mi is, az utódok. Azt mondta, később még jobban át fogjuk élni, mi­lyen csodálatos művészet a tánc. Rendkívül szerény ember volt. Magáról sohasem beszélt. Fi­gyelmeztetett bennünket, hogy ma még eredetiben láthatjuk a száz év előtti táncokat, de ha nem őrizzük meg őket, akkor tíz év múlva már senki sem em­lékszik ezekre! Nagyon örülök, hogy találkozhattam vele.... Nevéhez fűződik az első ma­gyar népi táncjáték: a Kisboj- tár. Ezt követték a ma már vi-: lágszerte ismert Ecseri táncok, az Üvegestánc, Este a fonóban, Pontozó, Drágszéli szvit, Sar­kantyús, Első szerelem, Cigány- tánc, a Jeles napok és a többi. Legutóbb a szegedi szabadtérin táncolták verbunkját, csujogató- ját; a Szól a figemadárt. Akkor már hatalmába kerítette a vég­zetes kór, az erős, mindig tréfál­kozó, rendíthetetlen akaratú mű­vészt. Életművét dicséri a Kossuth- díj, az Érdemes Művész kitün­tetés. Az utóbbi években a Ma­gyar Állami Népiegyüttes igaz­gatója és a Magyar Táncművé­szek Szövetségének elnöke volt Folklórművészetünk halhatat­lanjai közé sorakozott már életé­ben és most, 53 évesen végleg is. Szülővárosának, megyéjének örökre őriznie kell nevét. A mű­vész nevét, aki munkásságával megőrizte örökre e táj népének művészetét A népi gyógyítás tárgyi ésj írott emlékeit hazánkban elő- szőr Veszprémben mutatják be. í Az országos jelentőségű kiállí­tásra Szentestől Keszthelyig és Bajától Nyíregyházáig 18 mú­zeum küldött anyagot régi és legfrissebb kutatásainak ered-1 menyeiből. Így folyamatában' szemlélhetöek az elmúlt száza­dok orvos nélküli világában használt, és generációkról ge­nerációkra öröklődve gyarapo­dott szokások, eljárások, eszkö­zök. Sok népi gyógyászati ismeret finnugor, török eredetét mutat­ták ki a kutatók, s bizonyítot­ták a közép- és nyugat-európai népek tapasztalatainak hatását is. Később hatottak a XVI— XVIII. századi kéziratos és nyomtatott orvosi és íüvész- könyvek, amelyeket külföldön tanuló diákok hoztak be. A1 hazai művek közül legjelentő­sebb Méliusz Juhász Péter 1578- as Herbáriuma, majd Pápai Pá- riz Ferenc Pax Corporisa. Igen sok faluban működött gyógyító ember: tudó, tudós, javas. Egy bábaasszony hagya­tékából maradt meg a frász­karika a nagykőrösi múzeum­ban. Ezen a keleszrtetlen tész­tából sütött nagy perecen búj­tatták át a frászos, azaz ije­Felvételre keresünk ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT vagy ÉPÍTÉSZTECHNIKUST műszaki vezetői beosztásba Jelentkezés: Építőipari Szövetkezet Gyula, Nagyváradi tit 74 Munkaügy Szlovák nyelvű adásainkat egyre többen hallgatják a 222 méteres középhullámon, a szol­noki adón. A vasárnap dél­előtti lényegesen jobb vételle­hetőséget a szlovák lakta te­lepülések lakói kihasználják, örömmel olvassuk hozzánk írt leveleikben, hogy aránylag jól hallanak bennünket, értik mű­sorunkat, szimpatizálnak zenei összeállításunkkal is. Augusz­tus 25-én Gyulán a Vérfürdő­ben győződtünk meg arról, hogy — bár gyengén — hall­gatják műsorunkat a fürdő ven­dégei. A következő hónapban, szep­temberben öt alkalommal je­lentkezünk szlovák nyelvű adá­sunkkal. Az új iskolai tanév be­indulása alkalmával először a Szegedi Pedagógiai Főiskola szlovák tanszékét kerestük fel mikrofonunkkal, hogy annak vezetőjétől, dr. Drien Xárolytól több mindent megtudjunk a leendő szlovákszakos tanár­jelöltek felvételéről, tantervűk­ről. Választ kívánunk adni ér­deklődő hallgatóinknak arra is, hogy a nemzetiségi területeken milyen arányban íratták be gyermekeiket a szülők szlovák nyelvű óvodai oktatásra, ho­gyan alakul a szlovák nyelv oktatása az általános iskola felső tagozatán. Békéscsaba október elején ünnepli felszabadulásának 30. évfordulóját, amelyre a város vezetői és lakossága egyaránt készül. Előzetesként Araczki Jánossal, a városi tanács elnöké­vel beszélgettünk a három év­tizedes jubileumi ünnepség programjáról. Ezt megelőzően a város történetéről is szó esik műsorunkban, a nemrég kitün­tetett Hankó György pedagó­riós gyerekeket. Daganatokat, keléseket, apró rongyból ké­szült babákkal simogattak meg; egy keresztútnál eldobták e rontóbábukat. Sokszor a gyó­gyulás reményében keresték föl a búcsújáró helyeket is. Jelentős hatást tulajdonítot­tak a színeknek is. Piros sza­lagot kötöttek a csecsemő csuk­lójára szemmel verés ellen, pi­ros rongyot szögeztek a kü­szöbre, ajtófélfára. A sárgiaság_ ban szenvedőt sárga viaszpo­hárból vagy aranygyűrűből itatták meg. A néphit szerint az égből hullott le, tehát gyógyít a mén­kű vagy nyilakő, azaz mennykő, ami nem volt más, mint kő­korszakból származó kőbalta. Honfoglaláskori emlókanyagok közt ismernek a kutatók kagy­lós nyakláncot, ezt is rontás ellen viselték. Számos beteg­séget próbáltak orvosolni a Szent György-nap előtt fogott békával, kígyóval is. Régészeti leletek tanúsítják, hogy a honfoglaló magyarok ! ismerték a koponyalékelést. A | Juhászok a kergebirkát a kö- j zelmúltig is koponyalékeléssel gyógyították. A népi állatgyógyászatban az érvágással és a köpölyözés-' sei a betegséget okozó rossz vért engedték ki. I gus előadásában. Ugyancsak kapcsolatban van az ünnepség­sorozattal a szeptember végen adásba kei-ülő. dr. Sziráczki Já­nos, a szlovákiai Matyica tit­kárának előadása, amely a külföldre jutott szlovákok éle­téről szól. Közben gyermekműsort adunk az óvodásoknak (szept. 8-án), családi körben beszél­getünk a kardosiakkal. Riport formájában adunk szót a szlo­vákiai Szele község termelő­szövetkezeti elnökének, aki if­jú korában harcosa volt a szlo­vák népi felkelésnek. Tótkom, lóson a várható őszi mezőigaz­dasági munkákról szólunk és természetesen ellátogatunk a pilisi szlovák községekbe is, szót kapnak a nógrádiak. Szeptemberi adásaink közül az elsőt a szlovák népi felke­lés 30. évfordulójára, annak tiszteletére állítottuk össze. Felkerestük Besztercebánya vezetőit, az ottani rádió igaz­gatóját, aki készséggel beszélt a rádió szerepéről és történeté­ről a felkelés idejében. El­mondta, hogy ennek a tömeg­kommunikációs eszköznek mi­lyen nagy szerepe volt 1944- ben a fasizmus elleni harcok irányításában. Műsorunkhoz ezúton is első­sorban jó vétellehetőséget kí­vánunk hallgatóinknak, szeret­nénk, ha minél többen tudo­mást szereznének programunk­ról, de még jobban szeretnénk, ha egyre többen jól hallanák műsorainkat. Minden kérdésük­re szívesen válaszolunk, de el­sősorban észrevételeiket várjuk szolnoki szerkesztőségünk cí­mére. Zelman Ferenc szekcióvezető A legidősebbek még emlékez­nek a fahusi fogódzókra, akik fog törővei járták az országot. A népi gyógyászat egyes el­járásai és eszközei megújulva tovább élnek a modem orvos- tudományban. Különösen a va­don termő és termesztett nö­vényeket hasznosítják ma is. Alapvető szerepüket a népi gyógyászatban nem kisebbítik a rájuk tapadt babonák. A gyógynövényeket főleg teának, köhögés ellen köptetőnek hasz­nálták. A veszprémi piac fü­veseiről fénykép is készült. Régen a pestis és a kolera idején borókafenyő magvaival, ágaival füstöltek. A iájós fo­gakat maszlag és beléndek magvaival füstölték meg. Fok­hagymát gyomor- és bél bántál, mák esetén, magas vérnyomás­ra etettek a beteggel, de vele kenték meg — rontás ellen — a küszöböt, bölcsőt. Fájós fül­be kövirózsa kifacsart levét csorgatták, ezért hívták ezt a növényt sok helyen fülfűnek. Sebeket, vágásokat, keléseket farkasalma levével és lapule­véllel kezeltek. A tanulságos veszprémi vál­lalkozás nagy értékű ismeret- anyagot ad a népi gyógyítás­A Volán 8. sz. Vállalat FELVÉTELRE KERES tehergépkocsi -vezetőket, MÁV AUT-gépkocsi vezetőket, kalauzokat, segédmunkásokat, gyors- és gépírónőt, valamint érettségivel rendelkezi női munkaerőt Jelentkezni: Békéscsaba. Szarvasi u. 37 Munkaügyi önálló osztály x A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyára 6 fő férfit keres felvételre raktan segédmunkás munkakört»» Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés munkanapokon 8—16 óráig a gyulai gyár munkaügyi osztályán 153295 ról. Raffai István Érettségizett, ill. négy középiskolát végzett fiúk, lányok! FELSZOLGÁLÓ TANULÓNAK lehet jelentkezni a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalathoz Képzési idő másfél év Jelentkezés személyesen, 1974. szeptember 5-ig. Békéscsaba. Gutenberg u. 3. a személyzeti vezetőnél R. L Bábák, javasok, füvesek Kiállító• Ve»%prémhen a népi gyógyitá»ról Rábai Miklós legutóbbi békéscsabai látogatásakor, Gées Jenő­vel, a Batsányi együttes egyik alapító tagjával

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom