Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

■munnn ............................................. S 9ae99SK3as!iESfl«>ap Nyári receptek Salatas dísztál. Egyenlő arány­ban vásárolunk hozzá uborkát, paradicsomot és zöldszínű pap­rikát Az anyagokat szeletekre vágjuk, egy hosszúkás üveg­tálra rákjuk. Középre uborkát, bal szélére a piros paradicso­mot, jobb szélére a zöldpapri­kát Salátaecettel leöntjük, és megszórjuk kevés pirospapriká­val és töröttborssal. A tál szélét körbe rakjuk tisztára mosott zöldpetrezselyemmel, a tál kö­zepét pedig karikára vágott ke­mény tojás-szeletekkel virágfor­mára díszítjük. Rakott tök. (Maradék pörkölt, vagy főtt húst felhasználhatunk hozzá, de készíthetjük apróra vagdalt sonkával is.) A tököt kevés gyengén ecetes vízben megfőzzük, utána szitára önt­jük. hogy lecsurogjon. A főtt húst vagy pörköltet 2-3 ke­ménytojással ledaráljuk, pici borssal, paprikával ízesítjük, 2-3 nyerstojást is ütünk hozzá, majd az egészet összekeverjük. Tűzálló tálat kivajazunk, vál­takozva lerakjuk, a tököt és a húsanyagot úgy. hogy alulra és felülre tök kerüljön. Végül két deci tejfellel meglocsoljuk, né­hány vajdarabkát dobunk rá és megszórjuk vagdalt kaporral. Sütőbe tesszük, néhány perc alatt megsül. Végre Zoltán is napközis lett CSAK SZEPTEMBERTŐL* Eddig.— négy éven át — ma­kacsul ellenállt az édesanyja a tanítónők tanácsának és a barátnők rábeszélésének. Pe­dig édesanyja mennyit kínló­dott vele már elsős korától. Ősszel vette ki az egész évi szabadságát, hogy vele lehes­sen az első hetekben. Harma­dikban és negyedikben azután már „kulcsos” gyerek lett, aki maga melegítette ebédjét, egye­dül indult el a délutáni taní­tásra. Hogy tanult-e valamit otthon, és hogyan oldotta meg a házi feladatát, arról folyto­nos hazatelefonálgatással pró­bált meggyőződni az édesany­ja. De gyakran megesett, hogy Zoltán jelentkezett: „Anyu, se­gíts! Nem tudom megoldani a szöveges feladatot! Figyelj csak! Felolvasom.” Es a jó ma­ma mit tehetett mást, abba­hagyta a munkát és megpró­bált segíteni, ami negyedikben már különösen egy-egy nyelv­tani kérdésnél, számtanpél­dánál egyre nehezebben ment AZ ANYÁVAL egy szobában dolgozott két másik asszony. Egyiknek hatodikos lánya, a másiknak második gimnazista fia van. Ök nyugodtan dolgoz­tak. Nem kellett hazátelefonál- gatni, nem kellett aggódni a gyermekükért; vajon nem csa­■■s t Ami még nyárra való Vannak olyan ruhadarabok, még a hagy kánikulai szezon­ból, amelyek ■ valamiképpen va­riálva egész évben hordhatók. Ilyenek például a blúzfélesé­gek vagy a farmerstílusú öltö­zékek egy-egy darabja. Kiegé­szítve, hűvösebb időben, más tartozékokkal, szinte olyan stí­lus, amely egész évben viselhető otthon, de másutt is. A blúzdivat nagyon előnyös anyagilag és öltözködési szem­pontból is. Különösen jól hasz­nálhatók a gyűrtelenített anyag­ból készült batiszt-karakterű, mintásán nyomott vagy kocká­sán szőtt ingblúzok, valamint a mintás szintetikus hurkolt kel­méből készültek. A formameg­oldás nem különleges, inkább csak praktikus, a gallér a férfi­inghez hasonlóan keményített, elöl holtpánttal vagy végiggom­bolva záródik. Az ujjak kézelő- sek, jól jön, ha egy-két zseb is van a blúzon. Az oldalhasíték nagyon előnyös az erősebb csí­pőjű nők részére is. Az ingblúzt szoknyához, nadrághoz, sort­hoz vagy fürdőruha fölé is le­het viselni. A frottír- vagy kartonruha — legyen az pamut, len vagy szin­tetikus anyagból — nemcsak strandruhaként, üdülőhelyen nappali ruhaként hordható, ha­nem később otthon is, ha jól fűtött a lakásunk. A tunikánál újabb megoldás az a fajta blúz — blúzkabát —, amely akár farmervászonból, akár düftinből vagy kordbár­sonyból készül, sok mindenhez hordható, így például nyáron virágos szoknyához vagy nad­rághoz. Rajzainkon az első modell aprópettyes szintetikus jersey kelméből készült ingblúz, amely igen előnyösen éppen a csípőt takarja. Az oldalvarrásnál van felhasítva, sortot vagy fürdőru­ha nadrágot lehet hordani alá. 2- es modellünk egy igen bő molinó vászonruha, amelynek oldalvarrásából előre csukódó, bújtatott öve van, a háta szaba­don esik. A nyakkivágást és a ragián ujjak szélét többszínű pántdíszítés keretezi. Ez a ru­haforma erősebb termetűeknek és kismamáknak is megfelelő, de a vékony nőknek is jól áll, 3- as rajzunkon bemutatjuk a kötött részekkel díszített ejtett- vállú farmerkabátot, amely a tunikát helyettesíti. Alatta vagy blúzt, vagy olyan pamuttrikót viselhetünk, amelynek elejére színes matricát nyomtak. Öv­vel, vagy anélkül — kinek hogy áll jól —, hordható a kabátka, amelyet rajzunkon virágos szok­nyával mutatunk be, de nad­rághoz is igen csinos. Nádor Vera varog-e el, nem jár-e rossz ba­rátokkal, sikerül-e az ebédme­legítés, el tudja-e segítség nél­kül készíteni a házi feladatát, mert a hatodikos Jutka napkö­zis, a második gimnazista Pé­ter pedig tanulószobás volt este 6-ig. Szüleik befizették nekik az étkezést, aminek a térítési díja a szülők összjövedelmétől, illetve az egy főre eső összeg­től függően magasabb vagy alacsonyabb. A gyermekek a napköziben, a tanulószobában segítséget kapnak feladataik megoldásá­hoz. A tanulószobába szakta­nárokat (matematika, fizika, magyar, orosz stb.) osztanak be, akik segítenek a tanulóknak. A tanuláson kívül pedig sportra, játékra, levegőzésre is jut idő. Zoli édesanyja mindezt sok­szor hallotta két munkatársnő­jétől. Most ő is beíratta a fiát a napközibe. Ötödikben már úgysem lesz elegendő neki az ő segítsége, meg gondolta, kö­zeledik a veszélyes kor: a ka- maszodás és jobb ha szervezett foglalkozás keretei között él a fia is. AZT TANÁCSOLJUK, hogy a dolgozó szülők éljenek azzal a lehetőséggel, hogy a gyerme­keiket napközi otthonba, illet­ve tanulószobába járatják, írassak be a tanév elején és ellenőrizzék, hogy éppen olyan pontosan járjon a napközibe, tanulószobába, mint az iskolá­ba. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy amíg jó idő van, addig sok a „lógó” gyermek a nap­köziből. Sokszor maguk a szü­lők igazolják a távolmaradást. A hideg, esős idő beálltával azután benépesedik a napközi, behúzódnak a játszótérről az addig el-elmaradozók, sőt min­dennap újabb és újabb jelent­kező jönne, de addigra rend­szerint nincs hely. JÖ érzés a szülőknek, ha munkahelyükön nyugodtan * dolgozhatnak, nem kell kap- : kodni este vagy reggel az ebéd- [ készítéssel, s tudják, hogy mind S tanulmányi ellenőrzés, mind ; nevelés szempontjából jó ke- j zekben van a gyermek. Hat óra 5 után pedig már gondtalan a E tanuló. Az esti órákban nem E kelj leckézéssel gyötörni. A napközi otthon, illetve a E tanulószoba pedagógusai jó- E részt leveszik a szülők vállá- E ról az iskolai gondot, de azért E érdeklődniük kell a gyermek- S tői tanulmányai, élményei fe- S 161. Nézzék meg a szülők egy- j szer-egyszer a füzeteit, kísérjék 5 figyelemmel az Ellenőrző- E könyvben az osztályzatait, tart- E sanak jó kapcsolatot a tanuló- ! szoba, illetve a napközi otthon S vezetőivel és keressék meg a 5 pedagógusokat fogadóórákon,; szülői értekezleteken, mert csak ■ velük együttműködve, közös ne- ■ velési elvekkel érhetnek el jó» eredményt. : Dr. Gergely Károlyné E |] úÉumi 1974. SZEPTEMBER 1 JAPAMVMAS MELLÉNY Anyaga klb. 30 dkg Kalocsa gyapjúfonal. Kötéséhez 3-as és 3 Vs-es kötőtűt használunk. Mintájának 1. sora: (a munka visszáján) 1 sima, * 3 fordított 2 sima * ismételjük a sor vé­géig. A sort 3 fordított és 1 si­mával fejezzük be. 2. sor: 1 fordított * a következő 3 sima egy szemét leemeljük, utána 1 sima. 1 ráhajtás. 1 sima és a leemelt szemet áthúzzuk a két szemen és ráhajtásom, 2 for­dított • ismételjük. 3; sor; egyenlő az első sorral. 4. és 5. sor: simára sima, fordítottra fordított 2—5 sorokat ismétel­jük. Háta: 132 szemmel kezd­jük a 3 és 1/2-es tűvel és min­tásán kötünk. 38 cm-es magas­ságtól a 3-as tűvel dolgozunk úgy, hogy a munka színén si­mán kötünk, de mindig a sze­mek hátsó szálába öltünk, a bal oldalán pedig végig fordí­tottan kötünk. Mindkét oldalon 4 soronként 1-1 szemmel 6-6 szemet szaporítunk az ujjak ré­szére. Utána egyenesen kötünk és 17 cm magasságnál 5X4 és 4X7 szemmel a váltak szemeit fogyasztjuk. A 4. vállfogyasztás- nál a nyakkivágás részére be­fejezzük a középső 34 szemet és ehhez még 3X2 és 1 szemet fogyasztunk a két oldalon a be­fejezésig. Elejét két részben kötjük. Egyik felét 67 szemmel kezdjük. A hátához hasonlóan mintásán dolgozunk, majd az ujjak sza­porításától sima kötéssel foly­tatjuk munkánkat. Ezzel egy­idejűleg a nyakkivágás szemeit is (a középvonal fölött) minden 2. sorban 1 szemmel fogyaszjuk. A vállak szemeit a hátrésszel azonosan fejezzük be. «■mbbbbbbbbbbbbbbbbb»bbib«ib8M«b«bbbmmbm«í összeállítás előtt csak a si­ma kötésű részt gőzöljük, majd összevarrjuk a vállat. Ezután felszedjük az előrész szemeit és a nyakkivágásét és 2 sima 2 fordított váltakozásával a 3-as tűvel 2 és 1/2 cm széles pántot készítünk és a gomblyukakat is belekötjük. Az ujjak szélét is hasonlóan szegjük, majd ösz- szevarrjuk az oldalakat. IB9*lSlBB8SS**e9S«Se98BB8**BBB9M*SSSB9®»' Madaraink a nagy vándorút előtt Rendszerint szeptemberben történik, hogy a szépen színe­sedő falevelek közül az egyik hirtelen leválik az ágáról, majd lassan, keringve elsőként indul lefelé a földre. Nem a tulajdon­képpeni lombhullás kezdete ez, csak amolyan intő, figyelmez­tető jel, a közelgő ősz néma előhírnöke. Vannak, akik mégis értenek belőle. Szeptemberben ugyanis nem csak a levelek, de költöző madaraink is útra készii_ lödnek. Sőt a „sietősek” már el is indulnak. A sarlósfecske pél­dául. melynek egyébként csak a neve fecske, mert valójában inkább a kolibrikkel tart rokonságot, már augusztusban, a legnagyobb kánikula idején el­indul dél felé. Május elején ér­kezik, így azután róla igazán elmondhatjuk, hogy csak költe­ni jár haza. Az év legnagyobb részét Afrika meleg, déli tája­in tölti. Hogy miért jönnek mégis vissza minden évben, sok ezer kilométer távolságról, azt csak ők tudják talán. Ne­künk sajnos nem árulják eL Ha a sarlósfecskét nem is, de a házaknál fészkelő igazi fecs­kéinket mindnyájan jól isme­ritek. Javában készülődnek ők is. A karikaturisták ilyenkor szokták őket útitáskával a vál­lukon ábrázolni. Valójában hosszú sorokban üldögélnek a villanydrótokon, szorosan egy­más mellett, és közben szaka­datlanul csivitelnek. „beszélget­nek”. Néha fel-felrebbennek, leírnak egy-egy ..tiszteletkört” a falu felett, azután tovább pi­hennek, tollászkodnak a vékony drótszálakon. Egyszer fiúkat láttam, akik csúzlijukkal lövöldöztek a gya­nútlan madarakra Szerencsére a repülő kövecskék csak a leve­gőt lyukasztották ki, de a fecs­kék így is odébbálltak, felke­rekedtek és sietve elhagytak a veszedelmes környéket. Megkérdeztem az egyik fiút, vajon miért haragszanak úgy szegény Ms fecskékre? — Dehogy haragszom *** vá­laszolta csodálkozva. —- De hát akkor miért akar­tad lelőni őket? — kérdeztem, — Nem is tudom —r volt a válasz, ég közben restellkedve hajtotta le a fejét. Talán, a bi­ológia órára gondolt, ahol a tanár bácsi annyit mesélt a fecskéik nagy hasznosságáról. Két nap múlva újból talál­koztunk. Mintha kicserélték volna. Mosolyogva nézett fel az apró, acélkék tollú vándorokra, melyek ismét szokott helyükön üldögéltek, azután továbbment. Közben vidáman fütyürészett. De n csúzli már nem volt a zsebében és nem is láttam nála többé. Szeptember a madárvonulás fő ideje. Bokrok, erdőszélek, nádasok néha csak úgy nyü­zsögnek a tollas utasoktól. Van. nak fajok, amelyek egyedül, mások inkább csoportokban repülnék. Ha csendes estéken kiálltok az udvarra, néha hal­lani fogjátok a magasban lát­hatatlanul repülő madarak hang­ját. A csapat tagjai így tartják a kapcsolatot egymással. Köz­ben pedig repülnek, sebesen, megállás nélkül, a messzi dél napsütötte partjai felé Schmidt Egon

Next

/
Oldalképek
Tartalom