Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-05 / 207. szám
Franciaországba repül a Balassi és a Körös Táncegyüttes A Megyei Művelődési Köz-| pont a napokban Caracasból, a Dél-Amerikában turnézó Napsugár Bábegyüttestől kapott üdvözlő lapot. Ma délután a békéscsabai Balassi és a gyulai Körös Táncegyüttes repül Franciaországba. A meghívó a Balassi címére érkezett a dijoni nemzetközi folklór-fesztivál rendelőitől. Hozzájuk csatlakoznak a gyulai táncosok is, akikkel az utóbbi időben közvetlen munkakapcsolatot teremtettek. Bőm Miklós koreográfus még csak 18 éves volt, amikor a Balassi 1949-ben először utazott külföldi szereplésre. Akkor a bécsi zeneakadémián képviselték hazánkat. Viharsarki táncok című kompozíciójuk fergeteges sikert aratott. A mostani utazás már a 28. külföldi turnéjuk. Európa tizenegy országának színpadát járták be azóta. Francia- országba negyedszer kaptak meghívást. Az 1969-es párizsi bemutatkozásuk egyszerre népszerűvé tette a köztársaságban az együttest, így a mostani dijoni fesztivál-program után ismét várják őket a francia fővárosban, a Bag- neux munkáskerületben. A dijoni „szőlő ünnepén” 25 ország ötven együttesével versenyeznek a 16 darab La- jos-aranyból összekapcsolt láncért. Negyven táncosunk a színpompás felvonulás 3 kilométeres szakaszán menet-táncot mutat be, majd a katona-hagyományok ünnepén huszár ruhában táncolják a to borzót és rögtönöznek regfutabált. Az aranylánc-programban Békés megyei összeállítást mutatnak be. Üjabb kompozíciójukat, Born Miklós Tápéi ugrós és frisses táncát is láthatják a résztvevők, valamint a 60 tagú nemzetközi zsűri. Ezenkívül színpadra kerül a Csabai fonó, a Dobozi emlék, a Summás tánc. Zenekarunk a szőlőtermesztőket köszöntő folklórmisén ad műsorából színes összeállítást. Az együttes művészeti vezetője, Born Miklós szerint a nagy mezőnyben legnagyobb ellenfelek a spanyol, a román, a jugoszláv táncosok lesznek. Huszonegy pontos címmel ellátott fonott kosárral, egy kerekeken guruló öreg tulipános ládával, nagybőgővel, cimbalommal indultak útnak. Nagy örömmel várják már francia barátaik viszontlátását, a dijoni szőlő-ünnep káprázatos hangulatát. Az együtteseket elkíséri a 21 napos franciaországi útra Araczki János, a Békéscsabai városi Tanács elnöke és Goldberger János, a KISZÖV elnöke. R. I. Csomagolnak a táncosok Born Miklósné ügyintéző a zárakat ellenőrzi Műszaki könyvnapok, 1974 Néhány nappal ezelőtt Budapesten, a Zeneművészek Klubjában sajtótájékoztatón beszélt Fischer Herbert, a Műszaki Könyvkiadó irodalmi vezetője az 1974. évi műszaki könyvnapokról. A tájékoztatón szembetűnő adatokkal bizonyította, hogy könyvkiadásunk e nagy fontosságú szellemi ágazata egyre jobban napi szükségletté válik, más' szóval: a technika rohamos fejlődésével együtthaladni csak az új eredményeket ismertető szakkönyvek módszeres tanulmányozásával lehet. A lendületesen változó, bővülő érdeklődés a számok tükrében ezúttal pontosan fedi a valóságot. A tájékoztatón az előadó félreérthetetlenül feltárta a műszaki könyvek iránti érdeklődés okait. Elmondotta, hogy a hetvenes évekre az egész technikai atmoszféra megváltozott és a műszaki színezetű kulturális változások korát éljük. Nem véletlen, hogy a hatvanas években zömmel monográfiák, tankönyv- szerű, értekező stílusban írt műszaki könyvek jelentek meg, míg napjainkra a műfaji összetétel sokkal bonyolultabb lett, informatívabb jellegű könyvekre, példatárakra, ismerettárakra is szüksége van az avatott olvasónak. Az érdeklődés fellendülésében kitűnő katalizátor volt több párt- és kormányhatározat, melyek a műszaki életre és benne a műszaki könyvekre irányították a figyelmet, ösztönözték a kutatómunkát és előtérbe került a szakmunkások képzésének, továbbképzésének megfelelő szervezése és megvalósítása is. Végül — de nem utolsósorban — segítette a könyvforgalom növekedését, hogy a műszaki könyvek relatíve olcsóbbak, mint más könyvek. A növekvő érdeklődés a Műszaki Könyvkiadó munkáját A népi Korea új építkezései A Koreai Népi Demokratikus I Köztársaságban 1974-et az építkezések évének nyilvánították. Az újságok naponta adnak hírt új vállalatok üzembe helyezéséről, illetve a már működők rekonstrukciójáról és bővítéséről. Az egyik legfontosabb objektuma, — a. Cshöngzsini „Kim Csak” Kohászati Kombinát új részlege. A Szovjetunióból szállítják ide a legújabb komplex berendezéseket, s az építkezésen szovjet szakemberek is dolgoznak. Az új műhelyek üzembe lépésével csaknem kétszeresére növekszik majd a gyár kapacitása. A nehézipari vállalatokkal együtt gyors ütemben fejlesztik a könnyűipari üzemeket is. Szarivonben nemrégiben kezdte meg működését a legújabb technikával felszerelt. nagy textilgyár, amely 40-féle, természetes és mesterséges szál- J ból készült szövetet állít elő ] A Phenjanban felépült űj bőr-1 gyár termékeiből cipők és más árucikkek készülnek. Nagy figyelmet fordítanak az élelmiszeripari vállalatok építésére. A phenjani és a puk- chönei édességgyár már megkezdte a termelést. Szintén a fővárosban épült a KNDK első ásványvíz-üzeme, amely naponta 409 900 üveg ásványvizet hoz forgalomba. Gvors ütemben folynak a lakásépítkezések is. A dolgozók sikeresen teljesítik a Koreai M'mkanárt V. kongresszusának határozatát, amelv a városokban évente 109 000 vidéken pedis; 150 000—290 090 lakás énítését, iránvozza elő. E célra tavaly 1, R-smr annyit fondítnt+ak Tnír,t 1972-ben. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban minden énítkezés — országos ügy. Ezért a kiemelt obielrhimotv>n az épííőmunkiook mellett önkéntesek ezrei dolgoznak — háziasszonyok, eaye+em!~“„k. iskolások. sokoldalúan befolyásolta. Az idén már 24 különböző műszaki ágazatban jelentettek meg műveket alapfokon, középfokon és magas színvonalon tárgyalva az egyes témákat. A műszaki könyvnapok idén 13. alkalommal segíti a legújabb művek terjesztését, a műszaki könyv propagandát, a műszaki ismeretek bővítését. A könyvnapok számos rendezvénye hivatott arra, hogy október 9. és 31. között erőteljesebben irányítsa a figyelmet ezekre a nagyszerű és (nélkülözhetetlen művekre. Tervezik, hogy országszerte an- kétokat, könyvvásárokat renn deznek és remélik, hogy tovább növekszik majd a könyvnapo- kon eladott könyvek száma is. Négy évvel ezelőtt, 1970-ben 4.3 millió forint értékű műszaki könyv kelt el a könyvnapok időszakában, tavaly már 9.8 millió. Az idén 10 millió feletti eredményre számítanak Az országos megnyitó 1974. október 9-én Szombathelyen lesz, a budapesti pedig október lt-én a Ganz-MÄVAG-ban, ahol Csergő Jánps vezérigazgató nyitia meg az eseménysorozatot, a 600 kötetes renrezentatív műszaki könyvkiállítást és a gvári fórumot, ahol a nagyüzem dolgozóinak kérdéseire válaszolnak a Műszaki Könyvkiadó vezető munkatársai. Az előkészületek Békésben is megkezdődték. S. E. A tanyavilág a mai társadalomban Az urbanizáció hatásai 3. A termelőerők fejlődésének egyik jellegzetessége a területi koncentrálódás. A termelőerők koncentrációjának folyamata viszont átalakítja a település- szerkezetet is. Az urbanizáció nemcsak azt jelenti, hogy mind több település éri el kulturális, egészségügyi, szociális és kommunális ellátottságban a városi színvonalat, hanem kiváltja a népesség állandó városokba (nagyobb községekbe) áramlását is. Nálunk ez az áramlás különösen meggyorsult az utóbbi évtizedben. 1960 és 1970 között az 500-nál kisebb létszámú községekben a népesség 12,3 százalékkal csökkent, a megyei jogú városokban viszont 21,4 százalékkal nőtt. (Budapesten céltudatos gazdaságpolitikai intézkedések fékezték a növekedést.) E hatás alól a tanyai-külterületi telepesek sem tudják tartósan kivonni magukat. A tanyák esetében másik, ugyancsak a csökkenés irányába mutató hatás is érvényesül. A tanyák kialakulásának és létezésének alapvető okát a gazdasági tényezők (a kismagán- tulaidon) indokolták. Logikus tehát a következtetés, hogy gazdasági alapjuknak eltűnését a tanyák gyors megszűnése követi. Az ország iparosodása, s különösen a termelőszövetkezetek létrejötte után a tanyák elvesztették gazdasági alapjukat, mégis nehezen apad a tanyalakók száma. Fennmaradásukban olyan szívósságot árultak el, amely olykor türelmetlenséget vagy meg nem értést váltott ki az irányítószerveik részéről is. A túlzott türelmetlenség pedig káros, nagy ára van, mert bizonyítható, hogy a mintegy 130—150 ezer tanya megszüntetése legszerényebb számítás szerint is 35—40 milliárd forint kiadással járna, ami az állami lakásépítési beruházás 3,5—4 évi teljes összegét venné igénybe. A nagyüzemi gazdálkodás és a tanya A termelőszövetkezetek létrejötte elsősorban perspektivikusan szemlélve rendítette meg a tanyán élés gazdasági alapját. A szocialista nagyüzemi termelés megtagadja a kisüzemi termelés lényegét, de ez a megtagadás a gazdasági és társadalmi adottságok miatt csak olyan mértékű lehet, hogy annak bizonyos elemeit, formáit még egy ideig megtartja és a lehetőségek felhalmozásának birtokában folyamatosan átalakítja. A termelőszövetkezetek örökölték, és gazdasági-technikai felszereltségük elégtelensége folytán még hosszabb időn keresztül őrzik is a kisüzemi munkaszervezet olyan elemeit, mint a részesművelés és a háztáji termelés. Ezen túlmenően I a külterületi-tanyai lakott helyek nemcsak gátjai a nagyüzemi táblák kialakításának. sokszor hasznosan beilleszthetők a nagyüzemi szervezetbe is. >Üj állattenyésztő- vagy feldolgozó-telenek létesítésénél a lakhatási környezet és feltétel (talajviszonyok, vízviszonyok, levegőáramlás, fertőzési gócok stb.) ismerete sok előnnyel jár. A mezőgazdasági termelés figyelőszolgálatának megszervezése is köny- nyebb és az üzemnek nagy előnyt jelent, ebben a tanyák „élő jelentőszolgálatként” hasznosíthatók. A gépek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagok, alkatrészek, továbbá a munkagépek tárolása is biztonságosabban oldha+ó meg a tanyai létesítmények igénybevételével. Nem elhanyagolható érv a tanyák mellett., hogy létezésük generálókon keresztül sajátos élet- és szemléletmódot alakított ki, ami gazdaságilag, társadalmilag és érzelmileg is köti
