Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-05 / 207. szám
I IZczjYoi közművelődési bizottságok létesülnek A közművelődés összehangolt területi irányítása, a lehetőségek jobb kihasználása érdekében a megyékben önálló közművelődési bizottság alakítását javasolja most megjelent irányelveiben a Kulturális Minisztérium és a Minisztertanács tanácsi hivatala. A bizottságok a tanácstörvény alapján fejtik ki működésüket Feladataik közé. tartozik, hogy a megyei közművelődés-politika kidolgozásában és végrehajtásában biztosítsák az állami és a társadalmi szervek, a gazdasági egységek összehangolt részvéteiét. célszerű munkamegosztásét. Ugyanakkor ellenőrzik és segítik a közművelődés-politika helyi megvalósítását, különös tekintettel a terület sajátosságaira, Összehangoló feladatokat is ellátnak az állami és a társadalmi szervek között az állami határozatok gyakorlati megvalósításában, a tanácsi határozatok gyakorlati megvalósításában, a tanácsi határozatok előkészítésé, ben. A kiemelkedően fontos feladatokra, akciókban való részvételre mozgósítják az érdekelt szerveket és a lakosságot, ösz- szefogják a szellemi és az anyagi erőket Mindezek érdekében Véleményezik a (közművelődés eigy-egy nagyobb szektorát átfogd koncepciókat és terveket, azokat a fontosabb előterjesztéseket, amelyek a közművelődésben érdekelt szervek megyei — vezető testületé elé kerülnek. Részt vállalnak ezek előkészítésében, illetve ilyeneket maguk is kez' deményezhetnek. A bizottságok végzik, illetve kezdeményezik azoknak a témáknak a területi vizsgálatát, amelyek több szerv együttes fel_ adatkörébe tartoznak, s amelyek megoldásához nélkülözhetetlen a jó együttműködés. Ilyen téma lehet például az egyes társadalmi rétegek művelődési helyzete, a munkahelyek és a települések kulturális ellátottsága, az azoa tanyán lakókat. Mindezek mérséklik a tanyák-külterüle- tek felbomlási folyamatát. A tanyák lehetőségei A maradás igényét juttatják kifejezésre a tanyán lakok is, amikor a jövőt illető kérdésekről nyilatkoznak. A dél-alföldi megyékben végzett és 1580 tanyára vonatkozó felmérés adatai szerint a megkérdezetteknek 30 százaléka a tanyáját bővíteni vagy javítani akarja. A tanyák több mint felében — 55 százalékában — változatlanul akarnak tovább élni és mindössze 15 százalékát akarják lebontani vagy eladni. Ezek a vélemények nagyjából egybeesnek a tényleges változásokkal, vagyis arra utalnak, hogy a tanyai népesség realisztikusan gondolkodik. Az 1949 óta tapasztalt fogyás évtizedről évtizedre tekintélyes volt. A csökkenést azonban alapvetően nem az elvándorlás, hanem a nagyobb te'epek önálló közigazgatási egységekké válása, vagy a belterülettel való ösz- szeépülés okozta. Ez egyben jelzi is a külterületek fejlesztését: felszereltségének növelését,- másrészt' a fejlesztésre alkalmatlanok megszüntetését. Azokon a fcülterüteti-tanyai lakott helyeken, amelyek a mezőgazdasági nagyüzemi vagy helyzeti fekvésük miatt beilleszthetők a távlati települési ■ szervezetbe, célszerű utakkal, villannyal, különböző szo’gál- tetási intézrnénvekkel való ellátásra törekedni. Az utak kínos feladatokat végző intézmények tevékenysége, a közművelődés káderhelyzete. A bizottságok munkájukba — a témától függően — bevonhatják a megyei, a fővárosi köz- művelődési intézmények vezetőit, a vizsgált kérdések szakembereit, a megyében lévő, vagy onnan származó tudósokat, művészeiket. Ahol önálló közművelődési bizottság nem működik, annak megválasztását 1974. szeptember 30-ig javasolják a most megjelent irányelvek. (MTI) építése, a villanyhálózat elvezetése a termelés helyéig nemcsak a tanyán-külterületen élők érdekeit,. hanem a korszerűsítést, a technikai megalapozottságot is szolgálja. A fejlődésnek ez a folyamata a külterületeket még közelebb hozza a központi intézményekhez, (Bizonyos mértékig jellemzik a folyamatot az amerikai farmok, amelyeknek 1935-ig csak 11 százaléka, jó 30 évvel később már 98 százaléka volt villamosítva, és 80 százaléka rendelkezett telefonnal.) Különösen az olyan külterületi-tanyai lakott helyeket kell felszerelni a népesség társadalmi fejlődését meggyorsító és azzal összekapcsolódó eszközökkel, ahol azt a növekvő, az idősebbeket felváltó . generáció is igényli. Ezen települések magasabb szintre emelése távlatilag megtérülő befektetés, mert növeli a társadalom kultúregységeinek, „kultúráé jtjeinek” számát, növeli a társadalom kvalifikáltabb elemeinek sokaságát. Ezzel szemben azokat a tanyákat, amelyek ma már emberi szükségtelepeknek. az ott élők fejlődését, sőt fenntartását is veszélyeztető gazdasági zátonyoknak tekinthetők. mielőbb célszerű megszüntetni. Es 2MW.hen? Az előrebecslésnek az elmúlt év- tizedekben végbement csökkenés mellett figyelembe kell vennie azt is, hogy a korábbi időszak szükségszerű és indokolt társadalmi á‘rétegződése most már a megnyugvás, a meg* ej 9 Eflíllí a gyermek-alap Ulánbátorban új bölcsőde- és óvoda-komplexum építkezése kezdődött meg. Az építkezés felett a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága vállalt védnökséget. Az egyik épület alapkövét a gyermek-alap jelvénye díszíti: az építkezéshez az alap ' biztosítja a szükséges pénzeszközöket. A gyermek-alapot a társadalmi szervezeteik és az állampolgárok önkéntes hozzájárulásaiból hozták létre. (BUDAPRESS—MONCAME) szilárdulás állapotába került. ■ Ez feltehetően a tanyasi né- ■ pességnél is éreztetni fogja ha- j tását, és sem volumenében, ; sem ütemében nem számolha- j tunk az 1960 előtti és utáni ; csökkenéssel. Már csak azért j sem, mert az eddigi apadás ; nagy részét adó közepes és ; nagy népesség-kapacitású kül- : területi telepek időközben a ■ felére csökkentek. A kultúrál- ■ tabb és rendezettebb viszo- ; nyokkal rendelkező városi és ; falusi környezet, továbbá a jj munkahely jellegének és távol- ; ságának változása továbbra is : nagy vonzást fog gyakorolni a ; külterületek-tanyák népességé- ■ re. ■ Ennek hatása különösen az jj új generációnál lesz nagy. S Mindezeket, az egymással el- : lentétes hatásokat figyelembe : véve, becslésünk szerint az ez- ; redfordulókor még csaknem ; ■ 300 ezres külterületi, ezen be- ! lül mintegy 100 ezres tanyai j népességgel kell számolnunk. I Ekkorra azonban a végbemenő ■ fejlődés eredményeként a kül- j területi és a belterületi lakott • helyek között nem lesz olyan j különbség, mint amilyen ma ; még tapasztalható, A feilódéssel ; együtt a külterületi lakott he- « lyek egy része az általános fej- * lődés áramlatába kerül, és így : az ezredforduló tájára megma- ■ radt külterületek és a belterü- | letek fejlettségi színvonala, el- ■ látottsága és egyéb lehetőségei ; közötti kü’önbség lényegesen j csökkenni fog. (Vége) : Dr. Takács József • A békéscsabai Szabadság Tsz- ben előregyártott vasszerkezetekből 300 vagonos takarmánytárolót szerelnek össze. A szerelésnél a tsz brigádjának több Holnap nyűik az együttműködés és a barátság kiállítása NEGYEDSZÁZADOS a magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködés; erre a jubileumra emlékeztet Budapesten, a KGM Technika Házában és a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában szeptember 6-án, holnap megnyíló „A szovjet tudomány és technika eredményei és a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés” című kiállítás. A Szovjetunió a tudományok és a technika fejlődésében is élen járó szerepet tölt be, kutatóintézeteiben, fejlesztő laboratóriumaiban 1 millió tudós és mérnök foglalkozik kutatással fejlesztéssel. Nem volt könnyű feladat a szovjet tudomány és technika sokrétű és úttörő eredményeit néhány témához kapcsolva 1— s ezek: az atomenergia békés célú felhasználása, az energetika, az űrkutatás, a rádióelektronika és a lézertechnika — a teljesség igénye nélkül a néhány ezer négyzetméteres kiállítási területen oly módon bemutatni, hogy érzékeltesse azt a hatalmas arányú tudományos tevékenységet, amelyet a Szovjetunióban végeznek. A kiállítás mintegy 1000 bemutatásra kerülő tárgya — közöttük eredeti modellek, működő makettek — méltán tarthat számot a látogatók érdeklődésére. A szovjet űrkutatás vívmányait bemutató anyagban szerepel a világ első szput- nyikja, első kísérleti űrállomása, a Lunohod 2. automatikus önjáró holdlaboratórium. A Lunohod 2. 37 kilométeres utat járt végig a Holdon, a talaj kémiai és fizikai-mechanikai tulajdonságait vizsgálta, s annak eredményeit rádiókapcsolat révén — összesen hatvan adás keretében — továbbította. A Lunohod 2. eredeti méretű másolatát az Otthon Áruház melletti téren mutatják be s az naponta néhány alkalommal mozgáskészségéről is bizonyosságot tesz. AZ ATOMENERGIA békés célú felhasználását dokumentáló kiállítási anyag — számunkra különösképpen időszerű és érdekes makettja azt a legújabb — Novovoronyezsben üzembe helyezett — reaktortípust mutatja be, amely néhány esztendő múlva már a Paksi Atomerőműben termeli a villamos energiát, A kiállítás atomkutatással és az atom energetikai hasznosításával összefüggő anyaga bemutatja a kutatás fontosabb eszközeit, továbbá az atomerőmű-fejlesztés eddigi eredményeit. A világ első, a Szovjetunióban üzembe helyezett atomerőműve mindössze 5 megawatt teljesítményű volt, azóta az atomreaktorok teljesít- ménve megsokszorozódott. A Paksi Atomerőmű első reaktor- és áramtermelő egysége, amelyet a Szovjetunió szállít, már 440 megawatt teljesítményű. s a Szovjetunióban a jelenlegi tervidőszakban 800—900 —1500—2000 megawattos — több reaktort tartalmazó — atomerőműveket építenek. Az atomenergia békés célú hasznosításának egyik kombinált lehetőségét dokumentálja a Ro- sza sótalanító berendezés, amely a villamosenergia-termelés és a tengervíz sótalanításához egyidejűleg hasznosítja az atomenergiát. A rádióelektronika és a lézertechnika szovietunióbeli fejlesztését bemutató anyag ugyancsak bőven tartalmaz látogatókat vonzó kiállítási tárgyakat. Itt látható a KGST egységes számítógép-rendszerének egyik nagy teljesítményű típusa, az ESZ—1050, amelynek szakosított gyártója a szovjet ipar. A lézertechnikát egyebek között gyógyászati berendezés, lézer- mikroszkóp és lézerpisztoly, illetve sportlövészeti edzés célját szolgáló lézerlőállás mutatja be a látogatóknak. A KIÁLLÍTÁS a tudományos és technikai érdekességek, vívmányok bemutatásával egyidejűleg azt is érzékelteti, hogy a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés révén a szovjet tudomány és technika előrehaladásának, eredményeinek Magyarország is hasznát látja, másrészt — ugyancsak az együttműködés konzekvenciájaként —: szerény mértékben résztvevői is vagyunk ennek a munkának. S noha a szovjet tudomány és technika fejlődését és eredményeit reprezentáló anyag is utal a magyar gazdaságra át- sugár-ó jótékony hatásra, a magyar és a szovjet tudósok és kutatók közös munkáira, a kiállítás az együttműködés negyedszázados jubileumára emlékezve a Kohó és Gépipar Technika Házában önálló kiállítási teremben gyűjtötte össze a két ország ^tudományos-műszaki együttműködésének legjelentősebb magyarországi eredményeit. A kiállítás — miként a szovjet tudomány és technika néhány ágazatának bemutatásakor — ennél a témánál is a bőség zavarával küszködött s a 25 esztendő során a népgazdaság minden ágában felhalmozódott eredményekből csak kóstolót nyújthat a látogatóknak. A szeptember 29-ig nyitva tartó kiállítás anyagának nagyobbik részét a KGM Technika Házában, a szovjet emberek otthonát, a technika mindennapi életben felhasznált vívmányait, a háztartási gépeket, a szórakoztató elektronika termékeit — rádiókat, tévé-készülékeket, magnetofonokat, zenegépeket — pedig a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában mutatják be. A KIÁLLÍTÁSHOZ teszt játék kapcsolódik: a négy változatban készített tesztlapok kérdései a szovjet tudomány és technika eredményeinek és a két ország negyedszázados tudományos-műszaki együttműködésének a kiállításon bemutatandó tárgyainak, dokumentumainak ismerete alapján válaszolhatók meg. A négy tesztláp helyes megfejtői között szovjet gyártmányú fogyasztási cikkeket, fényképezőgépeket, rádiókat. hanglemezeket, színes- tv-vevőkészülékeket — sorsolnak ki. G. L békés Mtcm^ 5 1974; SZEPTEMBER 5. mint 10 ezer csavart kell behajtani. Felvételünk a szerelési munkálatokat ábrázolja (Fotó: Demény) Tízezer csavar
