Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-17 / 217. szám

Kiixmürvlodés-kosait laid* f •• JF kJ] hOHWI'Cií A Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában most jelent meg Fahmi Dzsühamgjr könyve, A Török Köztársaság fél évszázada. A könyv ennek a jelenlegi nem­zetközi események szempontjá­ból is érdekes országnak for­rongó öt évtizedét, új arculatá­nak kialakulását ismerteti. A Szépirodalmi Könyvkiadó a üarvas József müvei sorozatban megjelentette a nemrég el­hunyt író egyik korai regényét, melynek' címe: Elindult szep­temberben, Ugyancsak a kiadó gondozásában látott napvilágot Kóroda Miklós: Bojondok tor­nya, az Olcsó Könyvtár sorozat­ban pedig Lion Feuchtwanger .Simone című regénye, melyhez Pók Lajos írt utószót Királyhe­gyi Pál: Csak te! És ók címmel megjelent kötete újabb karcola- tait, novelláit, valamint A be­csület nem szégyen komédiáját tartalmazza. Urbán Ernő ri- oortkötete. a Világunk varázsa is most került a könyvesbol­tokba. Harmadik kiadásban je­lent meg Gergely Sándor köny­ve, az Achrem fickó és a Hidat vernek című regényekkel. Új­ból megjelent Jókai Mór: A lő­csei fehér asszony című törté­nelmi regénye, a Diákkönyvtár­ban pedig Az aranyember. A Déry Tibor munkái sorozatban két kötetben látott napvilágot híres regénye, „A befejezetlen mondat”. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó is több érdekes új­donsággal jelentkezett. A nép­szerű Búvár zsebkönyvek soro­zatában jelent meg Patay László: Vadak című kötete. Halász Zoltán érdekes útiköny­vének a címe: Képeslapok Ame­rikából. Kovács Agnes válogat­ta és szerkesztette, Reich Ká­roly illusztrálta a második ki­adásban megjelent szép mesés- kötetet; Icinke-picinke a címe és óvodásoknak tartalmaz nép­meséket. Ismét megjelent Gár­donyi Géza Egri csillagok című történelmi regénye; a Grimm mesék válogatása; Mikszáth zony nincs olyan kiadvány, prospektus, amely reprezentál­ná e múzeumot, s a látogatók megvásárolhatnák. Oda kellene figyelni arra a mondatára is, hogy illenék több és látható he­lyen táblákon tudatni a város­ba látogatókat,' hol található az Erkel múzeum. Ha jól emlék­szem, hat kis összefabrikált táb­lát említett Szilvási József. Er­kel nagy tisztelője. Ezt is ő csi­náltatta. ötlötte. A MÚZEUMOT keresse mind az, akinek nem közömbös a ma­gyar zene. Akkor megtud sok egyebet is. A Várfürdőben álló Erkel-fa egyik ágából egy Kiss nevű fafaragó egy darabból fa­ragott ci terét, melynek fejdísze Erkelt ábrázolja. Rendet-fegyel- met szegve megszólaltattam né­hány akkord erejéig Erkel har- móniumát, amelyet a Zichyek- től kapott. És aztán mintha tit­kot áriílt volna el, úgy mondta Szilvás Józsi bátyám, hogy az egyik fényképen ő is látható, csak éppen a képaláírás nem pontos, ugyanis a békéscsabai dalkörről tudósít, holott azon a gyulai és a békéscsabai dalkör lagjai együtt láthatók. 0 csak tudja! Tizennégyen élnek még Szilvási Józseffel együtt, azok közül, akik a híres Erkel dal­körnek voltak a'tagjai. Érdemes lenne felkeresni őket, fényké­pet készíteni róluk. Gyula ének­zene kultúrájának történetéhez ez is hozzátartozik. Gyulának csodálatos a fa-vi­Kálmán könyve, A beszélő kön­tös; Palotai Boris Örök harag című könyve, mely gyerekeknek írt történeteket tartalmaz, Würtz Ádám illusztrációival. Valentin Kata'jev: Hétszínvirág című meséjét Hincz Gyula il­lusztrálta, A Műszaki Könyvkiadónál je­lentek meg — második, javított kiadásban — a személvgépkó- csi-vezetői Vizsga tesztkérdései; Fröhlich János szakkönyve Hi­degkötések az elektronikában címmel került a könyvesbol­tokba. , Az Akadémiai Kiadó a Nyelv- tudományi értekezések sorozat­ban jelentette‘meg Kemény Gá­bor: Krúdy képalkotása című könyvét. Ugyanebben a sorozat­ban adták ki Havas Ferenc: A magyar, a finn és az észt nyelv tipológiai összehasonlítása című füzetet, továbbá egy vas­kos kötetet, Jelentéstani sti­lisztika címmel. Ez a magyar nyelvészek második nemzetközi kongresszusának előadásait tar­talmazza. Érdekes kultúrtörté­neti dokumentum Szemere Gyu­la most megjelent nyelvészeti tanulmánya, Az akadémiai he­lyesírás története 1832—1954. Pór Anna műve, Balogh Ist­ván és a XIX. század eleiének népies színjátéka, az Irodalom­történeti füzetek sorozatában került kiadásra. A nyelvtanulók munkáját segíti a sokadik ki­adásban megjelent Német—ma­gyar kéziszótár és a kétkötetes nagy Német—magyar szótár, mindkettő Halász Előd szerkesz­tésében. A népszerű miniszó'á- rak legújabb kötete Havas LíL via Magyar—német miniszótára. A Terra gondozásában jelent meg a Magyar—bolgár (bolgár —magyar) útiszótár. Két fontos ipargazdasági mű is napvilágot látott. Az egyik Mód Aladámé —Kozák Gyula: A munkások rétegződése, munkája, ismeretei és az üzemi demokrácia a Du­nai Vasmű két gyárrészlegélben, a másik Kiss Tibor; A szoci­alista nemzetközi vállalat. rág-növény kultúrája is. Kés- j kény kis utcái illatoznak a virá- ! goktól, némelyik fölött kétől- ■ dalt csaknem összeérnek a fák ; lombjai. A Béke sugárúton épü- « lő, hosszú üzletkombinát előtt ! kő virágvázák sora áll, s bár Ü nincs még kész az elnyúló épü- : letsor, a virágok már illatoznak. • Igazán szép dolog. Mint az is, ; hogy nagyobb városainkban jár- ; va sem talál az ember annyi ■ kedves virágboltot, mint itt. Felfedeztem még Kossuth és | Petőfi emlékeit. A forradalmi ■ munkásmozgalom hagyományait : táblák hirdetik egy-egy épüle- ■ ten. Beszéltem gyulai emberek- • kel, akik nemcsak kedvelik vá- j rosukat, de cselekszenek is azért, I hogy szép, kellemes legyen. Jár- jj tam a várost átszelő hangulatos : hídjain, néztem az Ifjúsági : presszó teraszáról —, amely az : élő csatorna .fölé épült — az ^s- ; ténként fel-felszökkenő vízsu- ■ garakat. Láttam a régi, patinás • kórházat, s az épülő új pavi- • lont. És reggel a SZOT-szálló • hetedik emeletéről a lent elte- ; riilő piros tetős kertes házakat. * Esti megvilágításban és csendes : éjszakán örülök, hogy felfedez- : lem magamnak az ország e kis j darabját. Gyula városa méltó- ; képpen készül fennállásának 780. • évfordulójára és felszabadulása- J nak 30. születésnapjára. / 0 MIT IS válaszolhatnék ezek • után kedves ismerősöm kérdésé- ; re? Ha módom lesz rá, újra el- « megyek. .. Ahol szemben van a gimnáziummal a művelődési ház „Az Iskolák és a közművelődési Intézmények nem használják ki kellően az együttműködés minden lehető­ségét. A folyamatos művelődési igények kialakításá­hoz az iskolákban szőkék a lehetőségek, de szemléleti okok is akadályozzák, hogy az iskola jobban ellássa to­vábbi művelődésre ösztönző feladatát.” (Részlet* az MSZMÍ KB 1974. március 19—20-i ülésé­re beterjesztett „Jelentés a közművelődés helyzeté­ről” című anyagból.) A sarkadi Ady Endre' Gim­názium neve mellé jelzőként a „jó” szócskát tehetnénk. Ha ok­tatási intézményben „munkahe­lyi közérzetéről lehet beszélni, akkor pozitív példaként a sarka- diakat kell említeni. S erről mindenki meggyőződhet, aki a gimnazistákat meglátogatja. De van még egy igen fontos dolog. A sarkadi gimnázium köz­tudottan már évek, évtizedek óta szoros kapcsolatot tart fenn a község intézményeivel, a ta­náccsal és — a művelődési ház­zal. A fentebb idézett KB-jelen? tésnek akár példája is lehetne a sarkadi közművelődés-közok­tatás kapcsolat; jó példaként. Az iskola igazgatói.irodájában beszélgetünk. Csausz Vilmos terveket mutat. Ezeket a tantes­tület még az elmúlt tanév végén elfogadta; most ennek alapján végzik a tanulók munkájának irányítását, a nevelést. A tervek jelentős része a községi műve­lődési ház segítségére épül. — A művelődési házat az is­kola szerves részének tartom. Itt van szemben, a műúton túl, min­den nagyobb szabású rendezvé­nyünket ott tartjuk meg. Vagy húsz éve szoros a kapcsolat... Például nemrég jelent meg egy határozat, hogy a tornateremmel nem rendelkező iskolák a műve­lődési házat használhatják a test­nevelési órák megtartására. Itt, Sarkadon ez már évék óta így van, hiszen nekünk sincs torna­termünk. A-kapcsolat kölcsönös, és úgy hiszem, mindkettőnknek egyaránt hasznos is. Egy község­ben nehezen képzelhető el más­képpen a közművelődés, ha az iskolák — főleg egy középisko­la, ha van ilyen oktatási intéz­mény a községben — nem támo­gatnák. \ A gimnázium szakköreinek egy része közös a művelődési házéval. Az iskolai fotó-szakkör felszerelése a művelődési ház fel szere1 ését gyarapította, a műn. kásíiatalok a gimnazistákkal együtt hódolhatnak szenvedé­lyüknek. Vagy ott van példaként az országos hírű „Röoülj Páva”- kör: 14—16 gimnazista lány van tagjai között. A községi könyvtárral is szo­ros a kapcsolat. Az iró-olvasó- találkozókat a könyvtárban ren­dezik, de ott tartják a szülői munkaközösség összejöveteleit, az osztályfőnöki órák egy részét is. Ezekre azért van szükség, mert az adott témákhoz a szak- irodalmat, a könyveket azonnal levehetek a szülők, a diákok a polcokról, meg aztán a légkör, a hangulat is más, közvetlenebb. Az irodalomtanítás tanmeneté­ben is benne van, hogv a ma­gyar irodalomórák közül több­nek a színhelye a községi könyv­tár lesz. Pedig az iskolának gazdag, hatezer kötetes könyv­tára van. A közművelődési intézmények adta lehetőséget a szabad idő hasznos eltöltése mellett a tanu­lók művészeti-esztétikai nevelé­sében Is nagyszerűen fel lehet és fel kell használni. A gimnáziumi történelem tankönyvek művé­szetről szóló fejezetei igen gyak­ran esnek áldozatul a tananyag- csökkentés kihúzó-ceruzájának. Pedig a kor embere nehezen kép­zelhető el az alapvető művészeti ismeretek tudása nélkül. — A sarkadi gimnazisták töb­bet járnak színházba, mint a vá­rosiak —, mondja Csausz Vilmos, majd indokol is: busszal járunk be Békéscsabára, a Jókai Szín­ház előadásaira. Évente néhány alkalommal a szegedi Nemzeti Színházba, vagy pedig valame­lyik fővárosi színházba látoga­tunk. A négy év alatt legalább egyszer minden diákunk lát egy budapesti színházi előadást. Az Országos Filharmónia szervezte ifjúsági hangversenyeinek is ál­landó látogatói vagvunk, a mű­velődési ház kiállításaira, a mű­vészeti tárgyú TIT-előadásokra alaiosz érvéretek, osztályok, ér­deklődési körök csoportosan jár­nak. A helyi, járási, megyei vagy akár országos szavalóversenye­ken, irodalmi színipadok sereg­szemléjén szinte mindig talál­kozhatunk sarkadi résztvevővel. — Tavaly az irodalmi szúrnád helvett irodalmi kör működött a művelődési házban. De talán ezekről a diákokat kérdezzük. Az irodalmi színpadról az egyik tag, Bodó Mária beszél, aki „mellesleg” a diák-klub ve­zetője, a községi kulturális bi­zottság tagja is. — Valahogy nem ment a szín­pad, irodalmi kört csináltunk. Egy-egy foglalkozásra a diákok készültek föl, Camus drámáiról éppúgy szó e=ett, mint a ma élő magyar költők verseiről, az eg­zisztencializmusról, vagy éppen Weöres Sándor verseit elemez­tük. ... Alkalmanként a sarkadi, vagy a környékbeli községek in­tézményeinek. üzemeinek felké­résére szavaltunk, a eukorgvári- ak szavalóversenyén zsűriz­tünk ___ H ogy a diákoknak miért jó a gimnázium és a művelődési ház közötti kapcsolat, erről hőrinczi Etelkával, Adók Máriával. Zol­áén/ Máriával, Hadnbás Klárá­val, Kiss Rózával. Bodó Máriá­val Debreceni Zsuzsával és Sza­bó Endrével beszélgettünk. „ök azok, akikre mindig le­het számítani” — mondta róluk az igazgató. A művelődési ház irodáiéban Vlgh Imre művészeti előadó a Jókai Színház tájelőadásainak plakátjait dótuimozza: 22-én a Részeg éjszakát láthatják a sar- kadiak. Tímár Imre igazgató elő­ször a közművelődés-közoktatás kapcsolatáról általánosságaiban beszél. — A határozat szükséges volt, kétségtelen. De ez a kapcsolat még mindig nincs a helyére té­ve, s főleg az oktatási szervek azok, akik a legtöbb helyen nem szorgalmazzák ezt az együttmű­ködést. Itt, Sarkadon kedvezőnek is mondhatnánk a helyzetet: rela­tiv értelemben jó, természetesen még sok-sok mindent tehetnénk. Az iskolákkal — a gimnázi­ummal és a két általános iskolá­val —_ a rendezvények által tartják a kapcsolatot. Az Igazga­tó adatokat mond: tavaly négy hangversenyt a gimnázium kért. Az általános iskolák ugyaneny- myit kértek. Az idén ez megis­métlődött. Az Állami Bábszínház előadásai is kedveltek, a kisdo­bos- és az úttörő bábszakkörök a szórakozáson kívül „szakmai továbbképzőnek” is tartják. Az esztétikai nevelés eszközei a ki­állítások. A művészeti szakkörök, csoportok évenként egy-egy tár­lattal, előadással mutatkoznak be. A zsűri tagjai az iskolák ta­nárai. — A művelődési házat először meg kell ismertetni a fiatalok­kal, hogy aztán Ide járjanak, mondja Tímár Imre. — Minden évben egy alkalommal eljönnek a nyolcadikosok, végigvezetjük az osztályokat a termeken, a klubszobákon, bekukkanthatnak a kulisszák mögé, ahonnét a „színész bácsi’’ pár nappal ez­előtt kilépett... A program vé­gén szellemi vetélkedőt rögtön- zünk, játszunk egy nagyot... — A tanárokkal személyes kapcsolatunk van. A szakkörök, klubok legtöbbjének pedagógus a vezetője. Itt az épületben ka­pott helyet a községi TIT-csoport is, amelynek titkára a gimnázi­um igazgatója. Persze, hogy a di­ákok szívesen jönnek rendezvé­nyeinkre, abban jelentős szerepe van annak Is, hogy tárgyi .felté­teleink sókat javultak, esztéti- kusabb a környezet. A beszélgetésben a legtöbb szó természetesen a Röpülj páva kö­rökről esik, mert gyermek-kör is van, sikerrel szerepel járás-szer- te. Oktatási szempontból igen hasznos a kör. A tananyagban 10—14 népdal szerepel, a kör tagjai egy év alatt ennek több­szörösét megtanulják. A próbá­kon megismerik azt is, mi a kü­lönbség a népdal és a magyar • nóta között. Ez is a művészeti nevelést szolgálja.... Aztán a tervekről beszélge­tünk. A helyi erőforrásokra szá­mítva. öt-tíz év múlva emelet- ráépítéssel szeretnénk bővíteni a házat. A szabadtéri színpadot mozi- és színházelőadásokra em- aránt alkalmassá tennék, a mű­velődési ház kertjében ifjúsági park lenne. Á közoktatás-közművelődés közös útjait már régóta járják, ismerik Sarkadon. A megjelent határozatok új lehetőségeket tár­hatnak fel. A sarkadi példa fi­gyelemre méltó. Hivatásuknak élő népművelők, pedagógusok fogtak össze a holnap emberének érdekében. Hogv lehetőleg min­den eszközt; felhasználhassanak arra, hogy a Sarkadon tanuló, ott dolgozó, élő fiatalok mindent megkaphassanak, amit a „mű­veltség, kultúra” szavak fednek. S bizonyára holnap még többet, holnapután annál is többet kér­nek A GYULAI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES ács szakmunkásokat, segédmunkásokat, takarítónőket Bérezés kollektív szerződés szerint, Jelentkezés; GYULA, Henyei út 19 Munkaügyi csoport. 153383 Farkas Kalman Nemeid László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom