Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-17 / 217. szám

Seelósiai térkép ! és a Szojoz-9 ! A Szojuz—9 szovjet űrhajó : TüDOMflHY - TECHHIKB I ízotopgenerátorob világítótorony $ Vall a sztratoszféra / zés lehetővé tette ennek a fel­adatnak a megoldását. A kuta­tók olyan vizsgálatról szá­moltak be, amely a sztrato­szférán belül meghatározta a nitrogénmomoxid mennyiségét A számszerű eredmény az, hegy a sztratoszféra különféle ma­gasságú rétegeiben (11 és 55 kilométer között) a nitrogénmo_ noxid részecskesűrűsége száz­millió molekula köbcentiméte­renként A szerzők rámutatnak, hogy magában a sztratoszférá­ban jelen kell lennie valami­lyen olyan meteorológiai folya­matnak, amely állandóan nit- rogónmomoxidot termek A Keleti-tenger észtországi szakaszain zátonyok, szirtek, homok padok nehezítik a hajó zást. De a gyakori köd is aka­dályozza a biztonságos vízi köz­lekedést. A partvidék legveszé­lyesebb helye a tailinnmadali zá­tony, amely a tallinni kikötőbe tartó hajók útjába esik. Ré­gebben e helyen jelzőha jo hor­gonyzott » vizen, amelynek azonban télen vissza kellett vo­nulnia a jói védett kikötőbe. Most különleges alapozású modern világítótornyot építettek ezen a fontos tengerhajózási ponton. Az új. személyzet nél­küli világítótorony 31 méterrel emelkedik a víz színe fölé. Fény. és hangjelző berendezé­seit Tallinnbol távirányítással működtetik. Jelenleg még Die­sel-motorok hajtotta generáto­rok látják el villamos energi­ával, de a közeljövőben izotóp- generátorok termelte atomener­gia-üzeműre állítják át a vilá­gítótornyot. Sokféle feladat elvégzésére alkalmas exkavátor-típust fej­lesztettek ki szovjet mérnökök. Az EO—3322/A hidraulikus forgó-kotró, autóutak és vasutak építésénél, mezőgazdasagi öntö­zőrendszerek létesítésénél, ipari és lakásépítkezéseknél, közmű­vesítésnél. egyaránt munkába ál- Mbato, A kotrógépek haladását és munkamozgásait hidraulikus be­rendezés biztosítja. A hidrau­lika folyamatos sebessegszabá- lyozást, a műveletek szinkromi- •záilását teszi lehetővé. A kotró­gép karjának felső és alsó részét összekötő rúd három különbőz» helyzetbe állítható. A kar felső részének kihúzása névén a kot­rás mélysége — s ezzel együtt a kirakás magassága — 3,2 mé­terről 5 méterre növelhető. A 0,5 köbméter befogadóképességű öntött-hegesztett puttony foga­zata mangántartalmú acélból ké­szült. így a kopásnak jól ellen­áll. A kotrógép vezetőfülkéje tágas, fűthető és megfelelően hangszigetelt: szellőztető beren­dezéssel is ellátták. .Mar régebben tudtuk, hogy a légkörnek a sztratoszféra fe­letti tartományaiban (a me- zoszférában és a felette követ­kező termoszférában) többféle nitrogénoxid fordul elő, közöt­tük a nitrogénmonoxid is. Sok kutatónak azonban az volt a véleménye, hogy a légkörnek olyan, aránylag alacsonyabb ré­szében, amilyen a sztratoszféra, a nitrogénmonoxid legfeljebb annyira csekély mennyiségben van jelen. hogy kimutatása vagy éppenséggel mennyiségi meghatározása rendkívül nehéz feladat. Az infravörös szímképelem­&ilcLÍ tvGSZlTött felvételeden ü f«imniuumiinnft«ttn<iwmiiHimni*iuiHi«iH»iiiMiiiiiuiiHti!minMií mm Hold-kráterekhez hasonló, gyű­rű alakú képződményeket fe­deztek fiéL Ezek az alakzatok, amelyek valószínűleg a Hold krátereihez hasonló eredetűek, a távoli múltban keletkeztek. Átmérőjük több mint 100 km, és mivel nagy területen lepusz­tultak, azonosításuk a Földön igen nehéz. A Szojuz—9 felvé­telei. alapján a szovjet tudósok 8000 km területről, 1:10 millió 'léptekkel egy geológiai térképet állítottak össze. A térkép kimu­tatja a Föld geológiai struktú­rájának eddig ismeretlen, sza­bálytalanságait, és segítheti a geológusokat az ásványkutatás­ban. Közép-Aasoa feltárásai jó megegyezést mutatnak azokkal a. következtetésekkel, amelyek­re a tudósok az űrből érkézéit fényképek alapján jutottak. A napkisugárzás tanulmányozása A Tadzsik Tudományos Aka­démia Fizikai és Műszaki In­tézetének fiatal munkatársad és a moszkvai Atomenergiai Inté­zet tudósai immár negyedik eve tanullményozzáto a kérdést, hogyan fejthetnék meg a tit­kot: miiért növekszenek oly roha­mosan és miért oly magas a terméshozamuk a növényeknek a magas hegyek között? A nap- kisugárzás mérése céljából a Pamir hegységben két berende­zésit szereltek fel- a Pamir— 71-e± és a Pamir—72-t, Ezeket a berendezéseket, amelyek fél- fogják a kozmikus sugarakat, különbőz» szinteken helyezték el. Ezen a nyáron még egy su­gárfogót szerelnék fel: a Pa­mir—73-at. Ez mér 5 ezer méter tenger színit; fölötti magasságban működik majd. A kísérletekben részt vesznek bolgár és lengyel tudósok is. Tudomány, amelynek el kell tűnnie A helmintológia A látvány, amely a mik­roszkópon keresztül a néző elé tárul, nem okozhat nagy örömet. 4 mikroszkóp alá helyezett kém­csőben színtelen, áttetsző férgek nyüzsögnek —, rovarokon para­zitáié neoaplectanák. amelyek mesterséges feltételek között la­boratóriumban kerültek kite­nyésztésre. A kémcsőben eltöltendő életre ítélt lárváknak a laboratórium­ban kezelésen kell átesniök meg kell szabadítani őket a mik­roorganizmusoktól, de ezt -oly módon kell tenni, hogy ne ve­szítsék el életképességüket. Ha mikroorganizmusok jutnak a táptalajba, semmi sem képes fel­tartóztatni intenzív szaporodá­sukat (természetes körülmények között a gazdaszervezet védeke­ző reakciója működik). Ezek a mikroorganizmusok felfalják a lárváknak szánt tápanyagokat és a lárvákat az anyagcseretermék­kel megmérgezik. Mindeddig csak néhány para­zita féregfajt sikerült mestersé­ges táptalajban kitenyészteniük. Emellett laboratóriumi feltéte­lek közepette csak a rovarok pa­razitái szaporodnak normálisan, a gerinces állatokat megtámadó helmintek nőstényei pedig egy­előre életképtelen petéket raknak Világszerte növekszik az ér­deklődés a helmintek tenyészté­sének problémája iránt, mert a parazita férgek, az állati és nö­vényi szervekbe és szövetekbe hatolva, rejtett életmódott foly­tatnak. A laboratóriumokban folyó kutató munka segíti a parazita férgek elleni antigének megta­lálását és a férgek öröklődő tu­lajdonságai megváltoztatásának módjait. A helminttenyésztési kísérletek nemcsak elméleti, hanem gya­korlati jelentőséggel is bírnak. A neoaplectana, melyet a Szovjet­unió Helmintológiai Intézete Bio­kémiai Laboratóriumában mes­terségesen tudnak tenyészteni, megtámadja az almamolyt, a ku­koricamolyt, a jevéltetűt és a ter­més egyéb kártevő rovarait. Ezt a helmintet ipari méretekben képesek tenyészteni, s ezt a fér­get is felhasználják a harcban, melyet a szovjet mezőgazdaság­ban a veszélyes kártevők ellen folytatnak. Égv másik gyakorlati perspektíva: — vakcinák készí­tése a helmintózisok (féregbeteg­ségek) ellen. A Helmintológiai Intézetben már elkezdődtek az ilyen kísérletek. Az intézetben azt is tanulmányozzák, hogyan Fémszállal erősített műanyagok A petrolkémiai termékeik, így a különféle (poliészter, epoxi) műgyanták ára az utóbbi idő­ben jelentősen emelkedett Ang­liában hiány is van belőlük, ezért az angol műanyagipari vállalatok eredményes kísérlete­ket folytattak' az üvegszállal rétegelt műanyagok helyettesí­tésére nagy szilárdságú acél szálakkal rétegelt műanyagok­kal. Az acélszállal rétegelt mű­anyagok szilárdabbak, azonos szilárdságú formatest készítésé­hez vékonyabb darabok hasz­nálhatók, mint üvegszál-erősí­tés esetén és így mintegy 25 százalék műgyantát lehet meg­takarítani. Az azonos szilárdsá­gi követelményeket kielégítő acélszállal rétegelt műanyag formatest 10 százalékkal olcsóbb és 5 százalékkal könnyebb. Sokoldalú exkavátor lehetne a giliszta betegségek ko­rai diagnosztikáját megkönnyí­teni. A helminttenyésztés — ,e fon­tos probléma megoldása még csak kezdeti stádiumban van. A Szovjetunió területén tanul­mányozták a háziállatokon, a hasznos vadállományon, mező- gazdasági növényeken parazitáié férgek faji összetételét, vizsgál­ták a velük összefüggő legveszé­lyesebb megbetegedések keletke­zését és elterjedését; megállapí­tották kétszáznál több kórokozó féreg fejlődési ciklusait. Az intézet fennállása alatt há­romszáznál több expedíciót szer­veztek a különböző földrajzi öve­zetekben. az állatvilágnak száz­ezernél több képviselőjén vé­geztek vizsgálatokat. Az első számú probléma a féregbetegségeknek a nagy ál­lattenyésztési komplexumokban való megelőzése. Egy állatte­nyésztő gazdaságban, ahol pél­dául 100 000 sertést tartanak, na­ponta négyezer tonna trágya ke­letkezik. A helmintológusok fel­adata, hogy megtalálják a ga- néjmennviségek ártalmatlanná tételének módjait és azok továb­bi felhasználására ajánlásokat adjanak. Szovjet specialisták már javasolták a biotermikus mód­szert: a trágyát specifikus bak­tériumok révén 52 fok és en­nél magasabb hőfokra hevítik és ennek folyamán a férgek embriói elpusztulnak. Az intézet munkájának fon­tos része az, hogy a féregbeteg­ségek leküzdésére szolgáló újabb szerek — antihelmenthi- cumok után kutat. Nemrég az opisthorchia és f^sciolosis (gilisz- tás májméteüykórok) ellen egy orvosi készítményt javasolt — a hexochlorparaxilolt. Ez megbíz­ható gyógyszer; hatékonysága száz százalékos. Külföldön sok­ra értékelik. SzOFOS kapcsolatot tarta­nak egymással a szovjet és a magyar helmintológusok. A Szovjetunióban vizsgálat alá ve­szik a Magyar Népköztársaság gyógyszervegyészeti ipara által forgalomba hozott antihelmen- thicumokat. A Szovjetunióban különböző éghajlati zónákban kvalifikált specialisták felügye­lete alatt vizsgálják ezeket a sze­reket. A szovjet és a magyar hel­mintológusok évente közös kon­ferenciákat tartanak; itt a kar- társak kicserélik tapasztalatai­kat. „Olyan tudomány, amelynek el kell tűnnie” — így fogalmazta meg a helmintolósia sajátossá­gát Konsztantyin Szkrjábin aka­démikus. a kiváló szovjet tu­dós. — Ez azonban csak az ösz- szes veszélyes helmint elpusztu­lása után történhet. Most en­nek a problémának a megoldá­sa foglalkoztatja a tudósokat. B. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom