Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-15 / 216. szám
Nyolcvannégymillió forintos vagyon Dobozon Amikor negyedszázaddal ezelőtt az első zárszámadást megtartották a dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben, nemigen gondolták, hogy 25 év múlva már a „multimilliomosok” közé tartoznak majd. Annál is inkább, mivel 1950- re mindössze 67 ezer forintot tudtak fejlesztésre félre tenni amellett, hogy a tagok egész évi keresete még any- nyit sem tett ki, mint ma az egyhavi munkadíjuk. Az eltelt két és fél évtized alatt a dobozi Petőfi Tsz — együtt a megye többi közös gazdaságaival — a nehézséBékésí tárlat 74 Békési tárlat *74 Cfawnel nyitja meg ma délelőtt 11 órakor Békésen, a Jantyik Mátyás Múzeumban rendezett (kiállítást Ino- kai János, a városi pártbizottság első titkára. A tárlaton 10 Békés megyei alkotó 38 olaj- és pasz- tell-képpel szerepel. Az alkotások többsége a Körösök vidékének tájait és embereit örökíti meg. gek, a kísebb-nagyobb zökkenők ellenére, és azokkal együtt is jelentős fejlődést ért el. Abban a szövetkezetben, amelyben 1955-ben 14Ó0 holdon 330 tag gazdálkodott húszmillió 300 ezer forint közös vagyonnal, az elmúlt évben már több mint 84 millió volt az összvagyon, a tagok évi jövedelme hatezer forintról 23 ezerre nőtt. Az időközben hétezer holdra gyarapodott tsz ezer tagja ma már a 20 évvel ezelőtti 50 szarvasmarha helyett 400-at, a 190 sertés helyett szakosított telepen hatezret gondoz. Emellett figyelemre méltó eredményeket értek él a növénytermesztésben] is, hiszen az 1955-ös búzatermés- átlagot tavaly csaknem megkétszerezték, a cukorrépa átlagtermése háromszor akkora volt, mint két évtizeddel korábban. Mindez alapot szolgáltat ahhoz, hogy a gondokkal küzdő, de milliomos közösség le- küzdje a jelentkező nehézségeket, ••B-t-«a;ase»9*II*SffS?ianfSISlISIiíSSSIi#*SSi*-SífeS»5íSt2SIISS5ft«S11515fiaII5SlIfISSiaSSSlS3*» T eljesítik kongresszusi vállalásaikat A Medeyesegyházi Bőr- fel Textilruházati Szövetkezet építő.' brigádja a kongresszus lisztele- I téré vállalta, hogy az új 900 í négyzetméteres üzemcsarnokot november 7-ig tető alá hozza. Ha ezt megvalósítják, akkor a belső szerelési munkákat ez év végéig be tudják fejezni és 1975 elején már az újonnan felszerelt üzemben kezdődhet a termelés. A bővülés egy év alatt 2 milliós termelési érték növekedést biztosít a tagságnak, de szociálpolitikai téren jóval többet jelent az új épület átadása. Itt lesz ugyanis U szövetkezet mintegy 320 dolgozójának a higiéniai követelményeknek megfelelő új öltözője, mosdója, zuhanyozója, a jelenlegi düledező, elavult épület helyett. Az új műhelycsarnok, illetve szociális létesítmény átadása sok éves gondot old majd meg, A Vállalás teljesítése jól halad. A Kojnok-építöbrigád — bár a vállalás megtétele óta hattal csökkent a létszámuk — mindent elkövet, hogy megvalósítsa ígéretét. Ilyen jelenleg az öltözőhelyiség Jól halad a Ü szintes műhelycsarnok építése, amelyben lesznek az új szociális létesítmények Miiyea megye Békés megye? Egy ország, egy megye, dfe még egy település is ugyanúgy lehet ipari, mint mező- gazdasági. Attól függ, hogy I melyik termelési ágazat szere-! pe a döntő iaz adott egység életében. Természetesen ezt a szerepet sok szempontból lehet megítélni. Megítélhető annak alapján, hogy az egy év alatt termett értéknek hány százalékát állították élő az iparban, hány százalékát a mezőgazdaságban. Helyes következtetéseket vonhatunk le a fenti témában, bizonyos fenntartások mellett abból is, hogy a foglalkoztatottak milyen arányban oszlanak meg az egyes ágazatok között. Megyénkben 1965-ben 160 emberből 24 dolgozott az iparban, 54 a mezőgazdaságban. Tehát nem lehet semmiképpen azt állítani, hogy Békés megye 1965-ben ipari megye volt. Nem mondhatjuk el ezt még ] most seb^. annak ellenére sem, hogy már 1971-ben is a foglalkoztatottaknak több mint 60 százaléka nem a mezőgazdaságban kereste kényeiét. Az említett 60 százalékon belül ugyan csupán alig 32 százalék jut az iparra, mégis megállapítható, hogy Békés megye! jelentősen előrehaladt az utóbbi két ötéves tervben, az iparosodás útján. Nézzük meg ezt azí előrehaladást részleteiben. Van itt nehézipar isi Borsod megyéhez viszonyít- j va Békés megye tehát nem j ipari megye, még kevésbé ne- j hézipari. De a kohó- és gépipar az utóbbi időkben .jelentős ágazattá fejlődött körzetünkben. Míg 1958-ban a minisztériumi ipart egyedül a forgácsolószerszámgyár, a helyi ipart három kisvállalat, a szövetkezeti ipart tíz szövetkezet képviselte, és az ágazat összfoglalkozta- tottainak száma alig haladta meg az ezret, az elmúlt évben már hét nagyvállalati gyáregység, egy helyiipari vállalat és tíz ipari szövetkezet mintegy hétezer embert foglalkoztatott Az ágazat fejlődése különösen 1969-től lendült fel a Hír- adótetíhnikai Vállalat és a Csellel Autógyár Békés megyei gyáregységeinek létrehozásával. Időközben a szövetkezeti ipar- I ban dolgozók száma két és félszeresére növekedett, a tíz szövetkezet közül öt elérte a középüzemi szintet és a legkisebb szövetkezet termelése is meghaladja ma már az évi 20 millió forintot, A megye elmúlt évi ipari termelésének több mint 11 százalékát adta a kohó- és gépipari ágazat, az iparban dolgozók 13 százalékának foglalkoztatásával. Az ágazat foglalkoztatottsági viszonyait vizsgálva kitűnik, hogy ezen a területen a szövetkezeti ipar súlya a legnagyobb, hiszen az ipari szövetkezetekben 1973-ban mintegy 4200-an, a minisztériumi ipar vállalatainál 2500-an, a tanácsi iparban pedig alig 400-an dolgoztak. Megyénkben a nehézipari ágazat termelési értékéből csaknem 16 százalék az export, emellett évről évre növekvő jelentőségű a szolgáltató tevékenység is, amelynek jelenlegi j arányaivá1 annak ellenére sem i lehetünk elégedettek, hogy az j utóbbi három évben a szolgál- tatásök mértéke több mint 14 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor, mivel a szolgáltató tevékenység fejlesztése beruházás- igényes és a folyamatban levő beruházások lényegében a régi. kedvezőtlen munkaviszonyokat ' számolják fel, a kapacitások növekedésének üteme semmiképpen nem lehet arányos a fejlesztési ráfordításokkal. A jelen tervidőszakban egyébként a nehézipari vállalatoknál megyénkben rekonstrukciós fejlesztésre 280 millió forintot irányoztak elő, ebből eddig csaknem 200 millió forintot használtak fel. A megye nehéz- [ ipara a tervidőszakban kapott! 130 millió forintnyi iparfejlesztési támogatásból több mint 36 millió forinthoz jutott, így az összes beruházásainak csupán ' 60 százalékát kellett saját erőből megvalósítania. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy az áremelkedések követ- Irezményeként, ha nem is jelentősen, de a fejlesztések mégiscsak elmaradták a tervezett ütemtől. Jelentős támogatást kapott a tervidőszakban a lakossági ja_ vító szolgáltató tevékenység is. Ezzel a híradástechnikai és elektroakusztikai készülékek javításában a megye különböző területein fellelhető hiányosságok nagy részét fel leihet számolni. Az ötödik ötéves terv legfőbb feladatai megyénk nehézipari ágazatában is a műszaki színvonal emelése, illetve a sárréti területen, valamint a mezőkovácsházi járásban a foglalkoztatottság növelése. a könnyűipar súlya Az eddig elmondották eile- . nére megyénk iparában legnagyobb súlya adottságainak és hagyományainak megfelelően mégiscsak a könnyűiparnak j van. Ebben az ágazatban nálunk két közvetlen minisztériumi vállalat, kilenc vállalati gyáregység. 17 ipari szövetkezet, nyolc háziipari szövetkezet, hat helyiipari vállalat és egy helyiipari vállalati gyáregység működik. Maga a könnyűipar a megye 1973. évi ipari termelésének csaknem egyharmad részét adta. melynek egynegyed része került _ exportra. Nemcsak súlyát tekintve áll első helyen megyénk iparában a! könnyűipar, hanem a növekedé- j si ütemével is, amely évente j csaknem 10 százalékot ér el. A termelésből legnagyobb aránnyal, mintegy 54 százalékkal a minisztériumi ipar veszi ki részét, a szövetkezeti ipar hozzájárulása 38,5 százalékos, a j tanácsi iparé pedig nem éri el I a 8 százalékot. Békés megye könnyűiparában* legjelentősebb egyébként a textilruházati ágazat, amely az össztermelés 41,5 százalékát ad_ ja, A Békéscsabai Kötöttáru- gyár, a Békéscsabai Férfifehér- nemű-gyár és a Gyulai Harisnyagyár együttes termelése éves szinten eléri az egymilliárd forintot. A textilruházati alágaza- tot 14 százalékos részesedéssel a nyomdaipar követi. Előretörését annak köszönheti, hogy a negyedül ötéves terv időszakában a Rner Nyomda kiemelt nagyberuházása és a Dürer Nyomda fejlődése következtében a nyomdaipari termelés | megkétszereződött. Jelentősnek mondható még a kézmű- és háziipari alágazat termelése is. A megye hagyományainak megfelelően még ma is nyolc ilyen jellegű szövetkezet tartozik éhhez a területhez. A kisebb termelési értéket előállító egységek közül a fogyasztói igények kielégítésében betöltött szerepüknél fogva kiemelhetők a bútoripari és fa- feldolgozó, valamint cipész- szövetkezetek, illetve a tanácsi j ipar szőrme- és börruházati te- j vékenysége. Nem elhanyagol- i ható a könnyűipar lakossági j szolgáltatásainak fontossága sem. A méretes ruha- és cipőipari tevékenységgel, cipőjavítással, személyi szolgáltatásokkal, textiltisztítással ez az ágazat az ossz megyei szolgáltatásoknak mintegy egyötöd részét bonyolítja. Az iparban foglalkoztatott 55 ezer emberből minden második a könnyűiparban dolgozik megyénkben. A dolgozó nők jelentős része talált munkára ebben az ágazatban, arányúk meghaladja a 70 százalékot, A negyedik ötéves tervben előirányzott 790 millió forintból az ágazat eddig 390 millió forintot ruházott be. Ezekből az összegekből valósul meg a kötöttárugyári beruházás, a Gyulai Harisnyagyár rekonstrukciója, a Békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezet, a Körösvidék! Cipész Szövetkezet, a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet üzembővftése, az Endrődi Cipész Szövetkezet és a Szarvasi Faipari Szövetkezet fejlesztése, valamint az Orosházi Faipari Vállalat, a gyulai Dürer Nyomda és a békéscsabai Patyolat Vállalat beruházása. Javít, szolgáltat a kisipar Békés megyében a javítások, szolgáltatások szempontjából a magánkisiparosoknak kiemelkedő szerepük van. Megyénk területén az ipar jogosítvány alapján tevékenykedő kisiparosok száma 1974 első negyedében több minit 4400 volt. Ezzel az ország 19 megyéje közül Békés megye az ötödik helyen áll. A jogosítványok kiadásánál az illetékesek a jobb ellátás érdekében igyekszenek a kisipar területi elhelyezkedését befolyásolni, illetve a városok peremkerületeiben és kisebb létszámú községeiben a javításokat és szolgáltatásokat ilyen módon megoldani. Összességében megállapítható, hogy megyénkben a javítás, szolgáltatás területén a magánkisipar a korábbi időkhöz viszonyítva jelentős fejlődést ért el, amit jelez az is, hogy a kisiparosok összlétszámához képest a magánkisipari árutermelés foka csak 17 százalékos. Elősegíti a szolgáltató tevékenység fejlődését az is, hogy a területi iparhatóságok változatlanul kiadják az iparjogosítványokat mindazon kérelmezők részére, akik az iparűzés általános feltételeit biztosítani tud_ jak. A magámkisiparosok Békés megyében a lakossági javító, szolgáltató igények kielégítésében oly módon is részt vesznek, hogy azokra a településekre, területekre, ahol az ellátás nem teljesen megoldott, rendszeres időközökben kijárnak, * * * Békés megyét az ország közvéleménye, a statisztikák — joggal — mezőgazdasági megye-' nek tartják. A megye adottságait, termelési hagyományait tekintve ez a megállapítás feltétlenül indokolt. Ugyanakkor mégsem jelenti ez azt, hogy Békés megyének ne lennének lehetőségei az ország ipari termeléséhez való fokozottabb hozzájáruláshoz. Hogy ez mennyire így van. talán a fentiek is bizonyítják. S hogy ezek után milyen megye Békés megye? Ügy érzem, a kérdés nyitott marad —, hiszen a mező- gazdaság is iparosodik. Kőváry E. Péter AZ ERDŐGAZDASÁGI FŰZ- ÉS KOSÁRIPARI VÁLLALAT pályázatot hirdet a békési kosárgyára adminisztratív vezető (főkönyvelő) munkakör betöltésére. Az elvárás: számviteli főiskola vagy mérlegképes könyvelői oklevél, megfelelő szakmai gyakorlattal. Fizetés megegyezés szerint. A pályázótól részletes önéletrajzot kérünk az alábbi címre: ERDŐGAZDASÁGI FŰZ- ÉS KOSÁRIPARI VÁLLALAT, 1251 Budapest, Pf,; 30.
