Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-13 / 214. szám
I Minisztertanács tárgyalta Fejlődésünk ős feladataink Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette dr. Raul Roa Gardának, a Kubai Köztársaság külügyminiszterének augusztus 31. és szeptember 7. között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról szóló jelentést. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a népgazdaság 1974. I. félévi fejlődéséről. A jelentés megállapítja, hogy a népgazdaság az első fél évben dinamikusan, s — a beruházások kivételével — gyorsabb ütemben fejlődött, mint ahogyan azt a terv előirányozta. A tőkés világpiacon végbement változások okozta nehézségek és veszteségek ellenére a gazdasági munka hatékonyságának további céltudatos növelésével az 1974. évre kitűzött céljaink teljesíthetők. A kormány a jelentést elfogadta. A munkaügyi miniszter jelentést tett az idei első félévi munkaügyi helyzetről, amelyet kiegyensúlyozott fejlődés jellemez. Az ipari termelés emelkedésének túlnyomó része a munka termlékenységének növekedéséből származott. Javult a hatékonyság. Az előirányzott bérpolitikai intézkedések megvalósultak. A tervezettnél jelentősen több fiatal jelentkezett szakmunkástanulónak. A Miniszteirtanáes a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését az 1974. I. félévi termékforgalom helyzetéről és a termékforgalomban alkalmazott kontingensek teljesítéséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, 1 A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári betakarítási munkákról, valamint az őszi mezőgazdasági munkákra és a felvásárlásra való felkészülésről. Megállapította, hogy a gabona betakarítására való felkészülés az idén jobb volt, mint eddig bármikor. A termés meghaladja a tavalyit. Az őszi munkákban a késői érés miatt jelentős torlódás várható. A feladatok sikeres végrehajtása érdekében nagyfokú szervezettségre van szükség. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és elismeréssel fogadta, hogy a mezőgazdasági dolgozók feladataikat összekapcsolják a kongresszusi versennyel Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot tett a korábbi intézkedések nyomón megindult kedvező folyamatok erőteljesebb kibontakoztatása érdekében — a budapesti agglomeráció fejlesztésével és szabályozásával kapcsolatos feladatokra. A kormány határozatot hozott a szükséges intézkedések megtételére. A Minisztertanács a Magyar Rádió és Televízió műsorai hatékonyságának növelése, irányításának, a műsorkészítés politikai és műszaki feltételeinek javítása, valamint a műsorfejlesztés tervszerűbbé tétele érdekében úgy határozott, hogy a Rádió és Televízió a jövőben önálló intézményként folytassa tevékenységét. A kormány határozatot hozott Állami Rádió és Televízió Bizottság létrehozására, amely a kormány tanácsadó, véleményező, koordináló és ellenőrző szervei A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Huszonöt év alatt háromszorosára emelkedett acéltermelésünk Sz 1974. év eddigi tapasztalatai a népgazdaság további dinamikus fejlődéséről tanúskodnak. Jellemző például, hogy a munka termelékenysége az iparban 7,1, az építőiparban 6,3 százalékkal haladta túl ez év első hét hónapjában a tavalyi azonos időszak szintjét. A mezőgazdaság túlszárnyalva tavalyi kiemelkedő eredményeit, várhatóan 5 százalékkal növeli termelését 1974. ben. Nagymértékben növekedtek az áruszállítási feladatok, áldozatos munkával különösen a vasúti teljesítmények fokozódnak: A népgazdaság idei eredményei jó alapot szolgáltatnak a lakosság életszínvonalának az előző éveknél némileg gyorsabb ütemű emeléséhez. A reáljövedelmek 5—5,5, a reálbérek 4 százalékos emelése várható 1974- ben. Javult az áruellátás, az ipar átlagát meghaladó mértékben növelte termelését a híradás- technikai, a bútor-, s az idén először az építőanyagipar az év első hét hónapjában. Ugyanezen időszakban 14 százalékkal több új lakás készült el, mint tavaly július végéig. A takarékbetétállomány eddigi mintegy 6 milliárd forintos növekedése főleg felkészülés a nagy értékű családi beruházásokra, és kevésbé az áruhiány, a vásárlások elhalasztásának következménye. Jellemző, hogy újabban egyre több személygépkocsi-típus kapható sorbaállás. előjegyzés nélkül. A negyedik ötéves terv valamennyi fő célkitűzése reális és teljesíthető. így összegezték a Minisztertanács csütörtöki ülésén a tervidőszak utolsó előtti évének eddigi tapasztalatait, kilátásait. De szóba kerültek a gondok, a problémák, s tennivalók is. Az építőipar például az idei mintegy 7 százalékos termelésnövekedés ellenére sem elégítette ki maradéktalanul a beruházási igényeket. A tervhez képest lemaradás tapasztalható az állami, azon belül is elsősorban az egyedi nagy beruházásoknál. Az idei év és a jövő esztendő egyik fontos feladata tehát az építőipar fejlesztése általában és az állami kivitelező vállalatok műszaki gazdasági színvonalának emelése, szervezettségének fokozása. Bár a külkereskedelmi áruforgalom egészében véve az idei terveknek megfelelően alakul, az ország tőkés deviza elszámolásai mégis a vártnál kedvezőtlenebbek. Noha a terv eleve a külkereskedelmi cserearányok romlásával számolt a nem szocialista piacokon, ennek mértéke azonban lényegesen nagyobb, mint az várható volt. Amíg a magyar exportcikkek árszínvonala dollár viszonylatban átlagosan 24 százalékkal volt magasabb 1974 első félévében, mint egy esztendővel azelőtt, addig az importé 43 százalékkal. Vagyis a tőkés világpiaci infláció nagyobb mértékben érintette az importot, főleg az energiahordozókat, az alapanyagokat és a kőolaj-származékokat. Az így képződő árveszteség 1974-ben igen jelentősnek mutatkozik, szinte egy aszályos, rossz mezőgazdasági év terméscsökkenésével azonos hatású lehet. Az árveszteség nemcsak a tőkés fizetési mérlegben okoz hiányt, hanem az állami költség- vetés deficitét is növeli, mivel a hazai árstabilitás fenntartása végett előreláthatóan mintegy háromszorosára nő az import ártámogatás összege. (Még rágondolni is rossz, hogy milyen veszteségek, hiányok képződtek volna akkor — ahogyan ezt hazánknál gazdagabb, fejlett tőkés ország példája mutatja —, ha az energiahordozók és alapanyagok túlnyomó többségét nem a szocialista országokból, főleg a Szovjetunióból szerezzük be az idén is, csakúgy mint 1975-ben _ r ögzített áron!) A feladat kettős. Egyrészt maximálisan takarékoskodni kell az energiahordozókkal, a tőkés piacokról származó importanyagokkal. Másrészt pedig nem általában kell a termelést és a kivitelt mindenáron szorgalmazni — főleg a gépiparban tapasztalhatók jelenleg ezzel ellentétes törekvések —, hanem a gazdaságos tőkés exportot kell fokozni, megteremtve az importban mutatkozó árveszteség és mérleghiány fedezetét. Máris több rugalmas intézkedés szolgálja e célok elérését. A hatásos vállalati érdekeltséget azonban csak az 1975. januárjában életbe lépő termelői ár-, illetve bizonyos szabályozó, eszközmódosítások teremtik majd meg. Ám a vállalatok és szövetkezetek intézkedései, erőfeszítései nem tűrnek halasztást. Jóllehet a vállalatok és a szövetkezetek nyeresége az idei első félévben 25 százalékkal volt nagyobb, mint egy esztendeje, nép- gazdasági szinten azonban máris hiányok és veszteségek mutatkoznak. S a tartalékok feltárását egyébként sem lehet naptári időszakhoz kötni, előre kell őket tervezni és folyamatosan kihasználni. A kibontakozó kongresszusi és jubileumi verseny, a munkások, a műszakiak tömeges kezdeményezése máris sok helyen az energiával és a nyugati 'importtal való takarékosságra, a termékek versenyképességének fokozására irányul. A jövő év és az új ötéves terv feladatainak kidolgozása pedig jó alkalmat kínál arra, hogy mindenütt mélyrehatóan és távlataiban elemezzék az új helyzetből adódó feladatokat. Bár a prognózisok ugyan a tőkés világpiaci árhullámzás csillapodását, de a cserearányok további, bár mérsékeltebb arányú romlását jelzik. Az idei esztendő nagy tanulsága, hogy a tervezésnek a jövőben jobban kell számolnia a bizonytalansági tényezőkkel. Egyebek közt több tervváltozat összeállításával is szükséges felkészülni az előre pontosan nem látható negatív hatások ellensúlyozására. A magyar népgazdaság és a KGST-országok mind szorosabb összefogásának eredményeként, élve a szocialista tervgazdálkodás előnyeivel dinamikusan fejlődik. Képes erőteljesen korlátozni a rendkívüli mértékű tőkés infláció és válságjelenségek zavaró hatásait. Hazánkban senkit nem fenyeget létbizonytalanság, sőt az életszínvonal az idén gyorsabban emelkedik, mint az előző években. S az előzetes elképzelések szerint mind a reál- jövedelmek, mint a reálbérek 1975-ben is ilyen felgyorsult ütemben emelkednek tovább. Tőlünk függ, hogy időben megteremt jük-e a fokozódó jólét szilárd anyagi fedezetét. K. KISZ-védnökségi tábor nyílt Tatán A KISZ Központi Bizottságának rendezésében csütörtökön nemzetközi nehézipari védnök- ségi tábor nyílt Tatán. Mintegy 500 fiatal érkezett a táborba, azok az alapszervezeti KISZ- titkárok, aktivisták és szocialista brigádtagok, akik a KISZ védnökségével épülő beruházásokon dolgoznák. A magyar fiatalokon kívül részt vesznek a tábor munkájában több szocialista ország ifjúsági szövetségének képviselői, azok, akik saját országukban hasonló véd- nökségi akciót kezdeményeztek. Az egyhetes tábor első napján a KISZ Központi Bizottságának képviselői beszámoltak a magyar fiatalok védnökségeinek eredményeiről. Elmondották, hogy a KISZ-esek sokat tesznek a jelentős nehézipari beruházások meggyorsításáért. Az egyik legsikeresebb védnökségvállalási a leninvárosi, ahol az olefin- mű, a kőolajipari vállalat és a hőerőmű építésének szorgalmazáséira kötöttek szocialista szer. ződéseket. E hatalmas beruházás felett vállalt védnökségben 54 tervező, beruházó, kivitelező és üzemeltető vállalat KISZ- szervezete, mintegy 15 000 fiatal vesz részt. Becsülettel, nagy felelősséggel dolgoznak, s nem kis részük van abban, hogy a beruházások összességében nincs lemaradás, sőt az olefinműben határidő előtt kezdhetik meg a próbatermelést. A KISZ Központi Bizottsága példamutatónak tartja azt a módszert, ahogyan megismertették .az itt dolgozó ifjúmunkásokkal az egész leninvárosi beruházás gazdasági, politikai jelentőségét. Hasonlóan eredményesnek ígérkező véd- nökségvállalá.s bontakozik ki a „Testvériség’’ gázvezeték építésénél is. A XI. pártkongresszus tiszteletére a szovjet és magyar kivitelező vállalatok fiataljai szerződésben vállalták a vezeték határidő előtti elkészítését. A tábor 500 résztvevőjének tájékoztatására összegezik a védnökségi akciók nemzetközi tapasztalatait. Tájékoztatók hangzanak el a KGST 25 éves történetéről, komplex programjának megvalósításáról. A magyar—szovjet műszakitudományos együttműködési megállapodás 25. évfordulója alkalmából csütörtökön Dunaújvárosban kétnapos országos vaskohászati szimpozion kezdődött. A jubileumi szimpozi- ont Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója nyitotta meg, majd Gácsi Miklós kohó- és gépipari minisztériumi államtitkár bevezető előadásában a vaskohászatban és gépiparban kialakult magyar-— szovjet együttműködés eredméA fokozottabb energiatakarékosságról az év elején hozott kormányhatározat alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — a TOT-taJ egyetértésben — rendeletben kötelezte a tárca felügyelete alá tartozó vállalatokat, gazdaságokat éves energiatakarékossági intézkedési terv összeállítására. A rendelet — amely előírja, hogy a takarékossági intézkedési tervet évenként, az éves tervvel egyidejűleg, első ízben 1975-re kell készíteni — felhívja a vállalatokat, üzemeket: gondoskodjanak elsősorban a folyékony energiahordozók felhasználásában elérhető megtakarítás, valamint az üzemanyag-veszteségeket okozó tényezők megszüntetésének módjairól. A miniszteri rendelet vonatkozik a MÉM vállalatain, az élelmiszergazdaság szakigazgatási intézményein túl az állami gazdaságokra, a mezőgazdasági és a halászati szövetkezetekre, valamint ezek társulásaira is. A miniszteri rendelet kiadására a mezőgazdaság sajátos helyzete miatt került sor. A minisztérium takarékossági irányelvei nyeít összegezte. Elmondotta, hogy a háború után az iparág szinte valamennyi nagyüzemét szovjest segítséggel építettük újjá, a hazánkban termelésbe állított szovjet gépek, berendezések értéke pedig felbecsülhetetlen. A magyar—szovjet műszaki- tudományos együttműködés eredményeként például a magyar acéltermelés 25 év alatt több, mint háromszorosálra emelkedett és 1974-ben eléri az évi 3,5 millió tonnát. ugyanis — a gazdaságirányítás rendjének megfelelően —, a termelőszövetkezetekre nem kötelező érvényűek. Bár a mezőgazda, ságban eddig is törekedtek az energiatakarékosságra, a rendelet most ennek fokozására hívta fel az üzemeket, gazdaságokat. Miután a mezőgazdaság évi mintegy 12 000 milliárd kilokalória energia-felhasználásának 80 százaléka a termelőszövetkezetekre jut — s akár egy-két százalékos megtakarítás is százmilliókat hozhat a népgazdaságnak —, nem közömbös, hogy a közös gazdaságok a maguk területén kötelesek szervezési és egyéb műszaki intézkedésekkel is elősegíteni az energia-takarékoskodást. A MÉM felkérte az állami energiafelügyelet területi szerveit, hogy nyújtsanak segítséget a gazdaságoknak az intézkedési tervek kialakításához és ellenőrizzék végrehajtásukat. A minisztérium ugyancsak rendszeresen vizsgálja majd az intézkedési tervek megvalósítását, amit figyelembe vesz a gazdaságok munkájának értékelésénél is. AZ ERDŐGAZDASÁGI FŰZ- ÉS KOSÁRIPARI VÁLLALAT pályázatot hirdet a békési kosárgyára adminisztratív vezető (főkönyvelő) munkakör betöltésére. Az elvárás: számviteli főiskola vagy mérlegképes könyvelői oklevél, megfelelő szakmai gyakorlattal. Fizetés megegyezés szerint. A pályázótól részletes önéletrajzot kérünk az alábbi címre: ERDŐGAZDASÁGI FŰZ- ÉS KOSÁRIPARI VÁLLALAT. 1251 Budapest. Pf.; 30. x Energiatakarékosság a mezőgazdaságban Miniszteri rendelet intézkedési tervek készítéséről
