Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

Műszaki könyvek a könyvnapokon Október 9-én kezdődnek — idén tizenharmadszor — a műszaki könyvnapok. A nagy alkalomra a Műszaki Könyvkiadó és más ki­adók is szakkönyvek egész sorát jelentette meg. Ezek közül hív­juk (el néhányra olvasóink (i gyeimét. György István: VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE A kézikönyv a vízgazdálkodás területén dolgozó tervező, épí­tő, üzemeltető, illetve fenntartá­si munkákat irányító mérnökök és felsőfokú képzettségű műsza­ki dolgozóknak kíván napi mun­kájukban segítséget nyújtani. Átfogja a vízgazdálkodási ágazat minden szakágát és a szakágban alkalmazott művek és létesítmé­nyek olyan szintű ismertetését tartalmazza, amely alkalmas ar­ra, hogy az ismert anyagot fel­újítsa, kidolgozási és megoldási módokat ad azokra, útmutatást ad a tervezésnél alkalmazható szabályokra. Bőséges táblázati anyaggal segíti a tervezésben, építésben és üzemeltetésben szükséges számítások elvégzését. Ismerteti az építés végrehajtá­sának módozatait, az építésszer­vezés és építéstechnológiai kér­déseket, valamint a vízépítés­ben ma alkalmazott korszerű technológiát minden szakágban és a technológiánál alkalmazás­ra kerülő gépeket, gépláncokat, azok adatait. Minden szakágban kitér a korszerű gépészeti, elekt­romos, vezérlő és irányító beren­dezésekre olyan szinten és mó­don, ahogy arra a tervező, épí­tő és üzemeltető mérnöknek —, aki nem specialistája a gépészeti, elektromos és automatikai be­rendezéseknek — napi munkájá­ban szüksége van. Módszert és eljárást ad a műszaki létesít­mények összehasonlító gazdasági számításaira. A kézikönyvet bő­séges irodalomjegyzék, valamint 20 ezer címszót tartalmazó név­és tárgymutató egészíti ki. Érdy—Garamszegi— Dr. Prezenszki TARGONCÁK ÜZEMELTE­TÉSE ÉS KARBANTARTÁSA Az „Ipari Szakkönyvtár”-nak ez a kötete a targoncák üzemel­tetési és karbantartási problémá­ival foglalkozik. A targoncák osztályozása után részletesen tárgyalja a targoncák leglénye­gesebb szerkezeti elemeit. Fog­lalkozik a karbantartási, a tech­nikai és szervezési problémák­kal. a gyakrabban előforduló üzemzavarok okaival és elhárí­tásuk módjával, összefoglalja a targoncák üzemeltetésének szer­vezési kérdéseit, a biztonságos üzemeltetés feltételeit, a targon­cavezetők kiválasztásának és ok­tatásának szempontjait. A könyv a targoncák üzemel­tetésével, karbantartásával fog­lalkozó szakemberek részére tar­talmaz hasznos tudnivalókat. Jól felhasználható targoncavezetői tanfolyamok anyagának összeál­lításához és a targoncavezetők továbbképzéséhez. Dr. Bárány Nándor: FINOMMECHANIKAI KÉZI­KÖNYV A Finommechanikai kézikönyv című műben a finommechanika — optika — elektronika szak­emberei szakmájuk legfontosabb elvi és részletkérdéseire kapnak választ: a finommechanikai mű­szerelemek és egységek, a meg­bízhatóság a finommechaniká­ban, mérések, mechanikai mű­szerek, optikai alapismeretek, elemek, képalkotó rendszerek, optikai elemek foglalása, rend­szerek szabályozása, elektro- meehanika-elektronika és a szá­mítógépek finommechanikai­optikai alkalmazása tárgyköre­inek fejezeteiből. Általános érdeklődésre tartar nak számot a távcsöveket és mikroszkópokat, a fiziológiai op­tika alapjait, az üveget, az idő­mérést.. szemüveget és fejlődé­sét. valamint a fényképezés és vetítés eszközeit tárgyaló feje­zetek. A Finommechanikai kéziköny­vet az egyes szakterületek leg- járatosabb ismerői közül kivá­lasztott munkatársak írták, ami biztosítja, hogy e mű a legfon­tosabb ismereteket tartalmazza. Hámory Albert: VILLANYSZERELÉS Ipari Szakkönyvtár. A mű mind az erősáramú, mind az automatika-szerelő és műszerész szerelők számára ösz- szefoglalja a legfontosabb szere­lési előírásokat, kapcsolásokat. Az előző kiadáshoz képiest a szerző figyelembe veszi a szab- ványelőírésok változásait, vala­mint az új szerelvénytípusokat és módszereket. Szabó—Tavasz—Uray: ELEKTROTECHNIKA E tankönyv célja olyan át­fogó ismeretanyagot nyújtani a bánya-, kohó- és gépészmérnök hallgatók részére, amelyre mint biztos alapra épülhet a külön­böző szakok igényeit kielégítő" spieciális elektrotechnikai isme­retek oktatása. Könyvünk a fi­zika tantárgyban előadottakat ismertnek tételezi fel, ezért azoknak csak technikai vonat­kozásait tárgyalja. A szükséges ismeretanyagot két fő részben foglaltuk össze: általános elektrotechnika és villamos gépek, és Iparj elektronika és villamos­művek. E tankönyv célja, olyan át- gatókon kívül minden nem vil­lamosmérnök is jól használhat­ja a mindennapi munkájában. Nagy Elemér: ERIK GÜNNAR ASPLUND E. G. Asplund (1885—1950) a XX. 6zázad első felének legje­lentősebb svéd építésze, az eu­rópai modern építészet nagy al­kotó egyénisége. Munkásságá­nak első szakasza a romantika, majd a neoklasszicizmus hatása alatt bontakozik ki. Az 1930-as stockholmi nemzeti kiállítás épületegyüttesénél alkalmazza először a modern funkcionális építészet elveit, ami meghozza számára a nemzetközi elismerést. Ettől fogva munkásságának leg­főbb törekvése és eredménye a modern építészet alkotómódsze­reinek és a hagyomány szinté­zisének megteremtése. Ennek legfontosabb állomásait életmű­vének három kiemelkedő jelen­tőségű alkotása példázza: a Brendenberg áruház Stockholm­ban (1933—35), a göteborgi vá­rosháza műemlékegyüttesének bővítése, a stockholmi déli te­mető központi ravatalozója. Ez utóbbinak természeti környezet­be illesztése, tömegformálása és részlelképzése az eszmei tarta­lom nagyszerű építészeti reali­zálása. az éurópai modern építé­szet remekműve. E. G. Asplund építészetének hatása nemcsak Skandináviában érvényesült, hanem egész Euró­pában. Huszonegy ország 145 cégének termékeit mutatja be az AGROMASEXPO 74 kiállítás Nem kell szakembernek len­ni ahhoz, hogy tudjuk: a ma­gyar mezőgazdaság eddigi si­kereiben, elmúlt évtizedes föl­ívelésében és évről évre ta­pasztalható dinamizmusában éppúgy meghatározó szerephez jutott a gép. miként néhány te­rületen tapasztalható pangás­ban is közrejátszott a gépesí­tettség elmaradása Ha ezt a terméshoziamokban és más ada­tokban is dokumentálható gon­dolatot előrevehetjük, úgy ah­hoz sem kell magyarázat: az értő kezek és emberfők leg­fontosabb segítője a következő esztendőkben sem lehet más, mint a növénytermesztés, az állattenyésztés fokozódó gépesí­tése. Hol is lehetne másutt akkora választókra lelni mezőgazdasági gég>ekből. mint a szombaton megnyíló AGROMASEXPO ’74 elnevezésű kiállításon? Ez a kissé hosszú elnevezésű ese­mény — Nemzetközi Mezőgaz­dasági. Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás és Vásár — 21 ország 145 cégének ter­mékeit mutatja föl az idén, s e cégek között 63 a külföldi. A három agrárgépesítési óriás — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az NSZK — éppúgy jelen lesz a vásáron, miként a kicsiny Liechtenstein, a távoli Japán, s néhány környező or­szág: Csehszlovákia, Ausztria, Jugoszlávia mezőgazdasági gép­ipara. Ismeretes, hogy egy—két éve gyarapodó lendülettel bonto­gatják szárnyaikat a különféle iparszerű termelési rendszerek. A legifjabb közülük, a nádud­vari Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet által összefogott KITE (Kukorica és Iparszerű növé­nyek Termesztési Együttműkö­dés) például működésének első esztendejében 60 mázsa fölötti átlagos kukoricahozamot be­csül az őszre, s jövőre újabb 45—50 ezer hektáron termesz­tenek kukoricát a taggazdaságai, nem szólván a cukorrépáról, szójáról, napraforgóról, s egyéb olyan, növényekről, amelyeket szintén bevonnak a rendszer szigorú követelményeibe. So­mogytól Hajdú-Bihang további százegynehány szövetkezet je­lentkezett fölvételre pusztán eb­be a társulásba, s mindegyikük új és több gépet igényel vállal­kozásuk természetéből követke­zően. Egy minapi, a megyei taná­csok elnökhelyetteseinek rész­vételével megtartott MÉM-érte- kezleten vetődött fel a nem új­keletű dilemma: és a rendszereken kíviilmara- dó gazdaságokkal mi lesz, nekik mi jut? Mint Kazareczki Kálmán mi­niszterhelyettes az egyedül el­fogadható választ megfogalmaz­ta: ők sem lehetnek, lesznek hátrányban, tehát számukra is lehetővé kell tenni a vásárt. Je­lentős gondok származtak már abból, hogy a háztáji gazdálko­dást szóban és gyakorlatban erősítjük, ösztönözzük, másfelől ezzel nincsen arányban az ellá­tottság a különféle kisgépekből, örvendetes, hogy az AGRO­MASEXPO ’74-en most megje­lenik az a tavaly hiányzott szö­vetkezet, a HERMES, amely már tett egyet és mást. s még többet tehet a háztájiban al­kalmazható kisgépek elterjesz­tésében, forgalmazásában. Szovjet Nyiva és Kolasz, amerikai John Deere kombáj­nok, a nyugatnémet Claas, Hoechst és Rau cégek termékei, osztrák fejőberendezések és ekék, japán kisgépek, s nem utolsósorban a magyar mező- gazdasági gépipar produktumai — tárcsák és vetőgépek, adap­terek és szárítóberendezések — sorakoznak föl a látogató elé, olyanok, amelyéket már isme­rünk. s olyanok is. amelyek az utóbbi esztendő műszaki ered­ményeit reprezentálják. Az-al, hogy az AGROM4S­EXPO a BNV-vei egyidejű­A szervező, tervező embert akárcsak a művészeket — fan­táziája is dicséri az invenciózus tehetség bizonyítékaként. Ez a csillogó szó: fantázia — sokak számára a valóságtól való el­szakadást jelenti. No, de egy konstruktőr elveszítheti-e — akár egy pillanatra is — való­ságérzékét szakmai képzelőere­je bűvöletében? A kategorikus válasz: nemi, hiszen a gyárt­mányszerkesztő fantáziájával a gyárak jövőjét, több ezer ember boldogulását befolyásolja. A konstruktőr azonban mert al­kotó ember és nem reproduká­ló — a szakmai képzelet szár­nyalása nélkül sem dolgozhat, rossz konstruktőr lenne önmaga és a vállalat kárára. Ezért a gyártmányszerkesztőtől valóság­hű fantáziát kívánunk. Napjainkban persze a konst­ruktőrt rengeteg minden csá­bítja: a technikai haladás és a technikai forradalom számta­lan új lehetőségle csillan fel előtte: praktikumban, korsze­rűségben. élettartamiban, minő- j ségben. Megannyi szirénhang a technikai fejlődés óceánján a vitorlázó konstruktőr-hajósok fülében, és hol az árboc, amely­hez odakötheti magát, hogy el ne térjen a hazai gazdaság re­alitásaitól? Naponta kísértő veszély ez az elcsábíttatás a gyártmányfej­lesztő munkájában, amire több jelenség utal. Ezek közé tarto­zik például a gyártási költségek emelkedése. Ez ugyan több ok­ból növekedhet, ott is. ahol esetleg új gyártmányt nem is indítottak. Másfelől az is igaz, hogy a termelési ráfordítások egy korszerű, új gyártmány be­vezetésénél bizonyos mértékig természetszerűen növekszenek: új szerszámok, új gépek, új anyagok kellenek, s itt az új kézenfekvőén nem mást, hanem korszerűt, tehát magasabb ér­tékűt is jelöl. Ha ez az indokolt ráfordítás-többlet az értékesí­tésben megtérül, akkor a konst­ruktőr bizonyosan jól. a reali­tásoknak megfelelően dolgozott. A konstruktőrök munkájának színvonalára következtethetünk abból is. ha az új gyártmányra több lesz a panasz, minit a régi­re és megnövekszik a selejtkár, a garanciális költség. Persze az új termék kapcsán a gyártás­ban is keletkezhetnek hibák — mondják a szerkesztők ilyenkor —, amelyek nem a konstrukció gyengeségéből adódnak. No, de éppen ez a pont az, amire nern le* tart nyitva, bizonyára még több látogatója lesz ennek a két égkívül szakmai jellegű seregszemlének, jóllehet tavaly is százezren te­kintették meg Logikusnak mondható „meg- hosszabítása” a korunk legfej­lettebb affrártechni'káját kifeje­ző kiállításnak, hogy három gazdaságban a gyakorlatban is tanulmányozhatják az érdeklő­dők, mit tudnak, mire képesek a magyar mezőgazdaság további fejlődését szolgálni hivatott ma. sínák. Keresztényi Nándor figyelnek eléggé az új termékek indításakor. Tehát: ha a régi terméket kevés selejttel gyártot­ták, s az újnál magas lesz a se­lejtarány — akkor ezt nem le­het csak a gyakorlatlanság számlájára írni. Ne feledjük ugyanis, hogy mondjuk a rádió­gyárban, vagy a tömegcikk­gyártó gépipari üzem ben, vagy a cipőgyárban a munkásokra háruló feladat jellege általáno­san, és gyökeresen, sohasem vál­tozhat meg. Például a szak­munkás a tömeggyártás kereté­ben kialakult munkamegosztás- ban többnyire szakadatlanul szerel, forgácsol, vagy — cipő­gyárban: ragaszt. Képzettségé­nek megfelelő rutinmunkát vé­gez — megfelelő eszközökkel. Ha ennél a munkáját jól ismerő és begyakorlott embernél a hi­bák sokasodnak, akkor itt alig­ha az emberben — sokkal in­kább az új feladatban kell ke­resni az okot, amely megbontot­ta a kialakult munkafogások és addig megfelelő gyártó eszkö­zök közti összhangot Az új konstrukció — s ez a lényeg — még átmenetileg sem szakadhat el az üzemben létező technikai szinttől, személyi felkészültség­től és adottságoktól. Kibúvó, ha ilyen helyzetben elhangzik a mondat: majd beletanulnak... Sokszor tapasztalhatjuk pél­dául, hogy a prototípusból csak hosszú idő után lesz e sorozat­ban gyártott termék. Amikor az ötlettől a sorozatgyártás meg­indulásáig különösen hosszú idő, évek telnek el, ez árulkodik talán a legékesebben a gyárt­mányszerkesztői elképzelés túl­zásairól. Ebben az időszakban zajlik ugyanis a konstruktőrök és a technológusok birkózása: a szerkesztői elképzelést be kell szorítani a vállalat műszaki le­hetőségei, a dolgozók szakkép­zettsége, és a fejlesztési alap szabta korlátok közé. Azt is meg kell nézni, hogy az új termék szabta követelmény összhang­ban áll-e a kooperáló partnerek képességeivel: minőségben, ár­ban. mennyiségiben. Ha ezeket a tényezőket nem vizsgálják meg alaposan és nem teremtik meg a megfelelő összhangot az adottságok és az új konstruk­ció között, akkor a gyártás igen kockázatos vállalkozás lesz: örökös kompromisszumok­kal, magas selejttel, költségek­kel és a szállítási határidők szüntelen megsértésével. Hol az árboc tehát, amely­ben a konstruktőr megkapasz­kodhat, hogy fantáziája ne sza­kadjon el a valóságtól? Ezt az „árbocot” társaiban kell rregta­0S 613 típusú Ölesei elektromos 60 kV eröműberemSezés stabil kivitelben, igény esetén helyszíni szereléssel, kedvezményes áron eladó GANZ-MÁVAQ GYÁREGYSEGE, Kiskunhalas. Ügyintéző: Deák Sándorné. Telefon: 122. Telex: 26—342. 58901 gusban. aki a kivitelezés reali­tását nyújthatja a szerkesztő elképzeléseihez. Társa a piacku­tató: létezik_e már az új ter­mékre a kereslet. Társa a köz­gazdász. aki a pénzügyi lehető­ségek és az új termék fejlesz­tési szükségletei közt teremthe­ti meg a harmóniát. Ez „ szak­embercsoport adhatja meg nagy bizonyossággal a legmegfelelőbb iránytűt a gyártmány tervező szamára: velük szoros har­monikus együttműködésben ölt­het testet a szerkesztő alkotó fantáziája, _ Gerencsér Ferene A konstruktőr fantáziája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom