Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-12 / 213. szám

Korszerűsítésekkel könnyítették a nők munkáját — Több a bölcsödé és az óvoda — Emelkedett az átlagbér A vállalatok. intézmények, párt- és gazdasági vezetőinek; konkrét intézkedései során ked­vezően alakult megyénkben a dolgozó nők munkakörülménye. Az tapasztalható, hogy az évek során jelentősen növekedett az aktív kereső nők száma. Sok helyen arra törekedtek, hogy minél több asszonyt és lányt tudjanak helyben foglalkoztatni, épp ezért a különböző vállala­tok, gazdasági egységek a me­gye jó néhány községében kihe­lyezett telepet létesítettek. így például a Csaba Szőnyegszövő Bélmegyeren, a HÓDIKÖT Me- zőkovácsházán, ezenkívül Szeg­halmon és más községekben is több új munkahely van már. A fejlődés mellett még sok a javítanivaló is a munkakörül­ményeket illetően Több helyen hiányosak a szociális helyisé­gek, főleg az állattenyésztésben, mezőgazdaságban. Másihol nagyfokú a zsúfoltság, többek között Békésen a kötöttárugyár helyi telepén, valamint a tex­tilfeldolgozó szövetkezetnél Az utóbbiban sem ebédlő, sem öl­töző nincs, s a tisztálkodási le­hetőségek is minimálisak. örvendetes viszont, hogy a megyei tanács felhívására nagy­arányú társadalmi összefogás alakult ki a megyében a gyer­mekintézmények. bölcsődei és óvodai helyek számának növe­lésére. Számtalan példa van er­re. Békésen társadalmi össze­fogással több évre szóló fej­lesztési programot kezdeménye­zett a tanács, így 1972-ben már 25 gyermekkel többet tudták elhelyezni egy óvodai bővítés során, 1973-ban három óvodát bővítettek, s 80 gyermekkel több nyert elhelyezést. 1974-ben fje­dig 75 gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát alakítottak ki közös összefogással. f Szarvason társadalmi úton építettek fel egy bölcsödét, ahol 40 gyermek nyert elhelyezést, valamint az óvodát, ahol 75 új óvodás kapott helyet. Ezenkí­vül az egyik óvodát új foglal­kozási csoporttal bővítették. Mezőkovácsházán, Gyulán és máshol is hasonló az összefo­gás. A példát követték a kisebb községek is, legutóbb Csárda- szálláson avattak egy óvodát, melyet társadalmi úton létesí­tettek. A nők munkájának meg­könnyítését segíti az is, hogy a megyében fokozatosan javul a kereskedelmi ellátás. Űj áruhá­zak, boltok egész sora épült a közelmúltban, így többek között Tótkomlóson, Gádoroson, Szeg­halmon, Battonyán. Medgyes- egyházán. Mezőkovácsházán és Mezőberényben. Az ÁFÉSZ-ek és az Élelmiszer-kiskereskedel- | mi Vállalat arra törekszik, hogy minél kulturáltabb legyen a ke­reskedelmi ellátás. Szinte va­lamennyi üzletben megtalálható a hűtőpult, ezáltal lehetővé vált az áruválaszték bővítése, s a minőség javítása. Csupán né­hány helyen tapasztalható — mint például Gyulán, a váro6 periférikus részein —, hogy az ellátás, valamint a szolgáltató hálózat nem kielégítő. Más he­lyeken jelentősen javul a szol­gáltatás helyzete is. Üj felve­vőhelyeket létesített a Patyolat, Gyulán pedig elkészült az új gyorstisztító szalon is. Szarva­son a Szirén Ruházati Szövetke­zet épületében még az idén át­adják a hasonlóan korszerű berendezéssel ellátott tisztítót. Az azonos munkáért azonos bér elvének érvényesülése te­rén tapasztalható az arányta­lanságok fokozatos megszűnése a férfi és női dolgozók bére kö­zött Az elmúlt évben és az idén végrehajtott bérpolitikai intézkedések nyomán a tanácsi ipari és építőipari kivitelező vállalatoknál „ 2134 férfidol­gozóval szemben 1110 nő ré­szesült bérrendezésben. Az egy főre jutó havi átlagos bérfej­lesztés a nődolgozóknál 78—323 forint között alakult. A tanácsi kommunális szolgáltató vállala­toknál 671 nő részesült béreme­lésben. S hogy még mindig vannak olyan munkahelyek, ahol a nők átlagbére nem éri el a férfiakét, annak legfőbb oka. hogy sokkal kevesebb a szak­képzett nők aránya, mint a fér­fiaké. A háztartási munka és a gyermeknevelés mellett kevesen vállalkoznak a szakképesítés megszerzésére, bár a munkahe­lyek általában biztosítják a nők részére is a tanulási lehe­tőséget. K. J. Duplán csomagolva... Ahol reggelenként a tejet ve­szem, a zacskót még egy külön selyempapírba is be szokták cso­magolni. Okos, praktikus dolog: a műanyag zacskó ugyanis nem csak belülről, kívül is tejes, ma- szatos. A második csomagolás nélkül bizony összepiszkolja a szatyorba tett egyéb árut, ke­nyeret, péksüteményt. Meg az­tán a lucskos, nedves zacskók nem is a leggusztusosabbak. Ezért a selyempapír. Máshol egy rongyot rendszeresítenek erre a célra, a „tej” törülgetésé- re. Megint máshol nem ■törőd­nek a dologgal — ami azt illeti érthetően, mivel a zacskók egyenkénti tisztogatása sok idő­be kerül. Egy ilyen, az utóbbi­akhoz tartozó üzletben tűnt fel a dolog, mert a tejes zacskók nemcsak áztak a tejben, de sá­rosak is voltak. Megértük a kenyér csomago­lását, a tej higiénikusabb, prak­tikusabb „kiszerelését”. Most, hogy a tej már tökéletesen tisz­tán, emberi kéz érintése nélkül kerül zacskóba, sorra kerülhetne a csomagolás tisztasága is. Ke­reskedők a megmondhatói, mennyi múlik az áru körítésén, ha el akarják adni- Márpedig tejből többet szeretnénk elad­ni. Emlékszünk még, amikor a zacskók teherbírását mutatták a tévében, egy ember állt a li­teres tejen — s az nem sza­kadt ki. Ha tudnám, hogy a zacskók ragasztását ma is ilyen módszerrel ellenőrzik, kajánul kérdeném: ennyire lefogyott volna a minőségi ellenőr test­súlya? De — úgy vélem —, vannak a meónak korszerűbb módszerei is! Ha nincs, akkor vissza — a zacskón ugráló emberhez! (Erőss) Szarvas napjai... t Mj gy nagy paraszt- J házban alakítot- ták ki annak ide­jén a városka ÁFÉSZ,-irodáit. Az üveg­verandát tanácskozóte­remnek nevezték ki. Nem voltak bőviben a helynek, de szűkösen megfértek. Aztán az évek során nőtt az ÁFÉSZ szerepe, bővíteni kellett a keres­kedelmi hálózatot, hogy a lakosság áruellátása jobb legyen. S a város peremén új üzleteket nyitottak, ne kényszerül­jenek az ott lakók min­denért a központba be­járni. Kapkodnak úgyis eleget az asszonyok, hogy megfőzzenek, ki­mossanak, kivasaljanak, miután hazaérnek a munkából. Az üzlethálózat bőví­tése miatt több munka­erő kellett. Ahogyan az­tán lassanként összeke­resték a megfelelő em­bereket, úgy szorultak összébb és összébb. Üj- ra és újra összeforgatták az íróasztalokat, szekré­nyeket, hogy valamilyen mozgásterük is legyen. De az bizony egyre szii- kebb lett és csak oldal­vást tudtak az asztalok között jönni-menni. Es mind gyakrabban rágták m tlttök fülét, hogy csi­nálni kellene valamit, mert ez így kínlódás. Amikor valamelyik mun­katársat felkeresik, mert meg akarnak azzal vala­mit beszélni, ki kell menniük az udvarra. Bent nem tárgyalhatnak, zavarnák a többieket és azok nem tudnának ad­dig dolgozni. Persze az elnök na­gyon jól ismerte ezt az állapotot, de nem tudott mit tenni. Építeni kellett volna irodaházat, de azt csak központi engedély­ivel lehet, amit pedig nagyon nyomós okok esetén adnak. Mert kell az építőanyag lakásokra, iskolákra, óvodákra, üze­mekre, ahol a javakat termelik, meg sok min­den másra még. Az állandó duruzso- lásra aztán az elnök egy­szer előállt. Hogy hoz­zák rendbe a nyári konyhát, meszeljek ki és költözzön oda a köny ve­lés. A könyvelés dolgo­zói fintorogva nézeget­ték a régen nem használt nyári konyhát, nem tud­ták elképzelni, mi lesz abból, mert a teteje be­szakadozott, ablaka pe­dig tenyérnyi. De nyi­tottak aztán azon nagy ablakot, kicserélték a korhadt szarufákat és új cseréppel fedték be. Majd a régi kocsiszín elejét falazták be, ajtót, ablakot vágtak rajta. És lassan minden mel­lékhelyiséget megcsino­sítottak, kimeszeltek és ezután ezekben helyez­kedtek el a dolgozók. De azok nem tudták mire vélni a dolgot, mert ezekben még összébb kellett szorulniuk. Ha az elnöktől erről érdeklőd­tek, az ilyenkor mormo­gott valamit és elsietett, mintha sürgős dolga len­ne. Egyszer csak azt lát­ták, hogy az építőbrigád tagjai vastag akácoszlo­pokat cipelnek a kiürí­tett irodákba és az utcai frontra. Aztán sok he­lyen aládúcolták azok­kal a mennyezetet, s az utca felőli falat több he­lyen megtámasztották Majd elzárták a járdát és kiírták nagy betűkkel: „Az épület életveszélyes! Közlekedés a túloldalon." Az elnök szobáját pedig úgy dúcolták alá, hogy az akácoszlop félig-med- dig takarja el őt, ami­kor valaki benyit hozzá az ajtón. <5 maradt egye­dül a nagy parasztház­ban, neki már nem ju­tott semmilyen mellék- helyiség. Meg aztán úgy fogta fel, hogy így a fel­sőbb szervek odalátogató emberei jobban érzéke­lik a helyzetet. És ha már az elnök életveszé­lyes épületben kényte­len fogadni az üzleti : partnereket, ügyfeleket, ■ akkor csakugyan súlyos ■ az állapot. Később mondta aztán I a többieknek az ÁFÉSZ ! mérnöke: „Olykor jó ám i a csavaros ész. Nekünk : is segített. Már útban ■ van az építési engedély; A kopasz könyvelő az \ orrát piszkálta, miköz- • ben ezt mondta: „Ennek j a háznak a falai kőből • vannak és ötven év i múlva sem rogynak : meg.” A mérnök erre ; oldalba bökte: „Az elnök ; akácoszlopai nélkül ité- • letnapig ott szoronghat- " tunk volna. Ez pedig ne- t ked sem volt ínyedre.” ! Jóízűen nevettek, az- « tán szétszéledtek és ki- ; ki végezte tovább a na- ! pi munkáját. Cserei Pál ' Mire jó az akácoszlop? Ruzieskay György Szarvason élő festőművész nemrégen kezd­te meg új, monumentális festményének elkészítését. ,,Szarvas napjai” című lesz az alkotás, mely a műterem külső falára kerül. Képünkön: a mester munka közben (Fotó: Ambrus György) A Fáklya Tizenöt éve tették közzé a szovjet kormány nyilatkozatát az általános és teljes leszere­lésről. Ebből az alkalomból a Fáklya új számának vezércik­ke a Bécsben folyó közép-euró­pai kölcsönös fegyverzet- és haderőcsökkentési tárgyalások eredményeit, perspektíváit elem­zi. A történelmi-megemlékezö cikksorozatban Ivor Kallion tallini tanácselnök mutatja be a mai Tallint — a város fel- szabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Folytatódik a szovjet—magyar tudományos-műszaki együtt­működési szerződés megkötésé 25. évfordulójának szentelt cik­kek közlése is. Ezúttal Mihail Rakovszkij, a Szovjet—Magyar Műszaki-Tudományos Együtt­működési Kormánybizottság Ál­landó Albizottsága elnöke ad részletes tájékoztatást a két or­szág eredményeiről, terveiről. A szovjet—magyar járműprog- ram kapcsán a Zsiguli-csalá- dot. illetve az tkarus gyár leg­újabb termékeit mutatja be a lap. A természettudományos ro­vat az Északi-sark távlati fej­lesztési terveiről és a modern szovjet geológiai kutatások leg­új száma újabb eredményeiről számol y' be. A kulturális szemle ezúttal a Revizor leningrádi előadásai­nak magyar vendégszereplőjét, a polgármestert alakító Kállai Ferencet szólaltatja meg, a ré­gészeti rovat pedig színes kép­riportban mutatja be a Dnye­per partján feltárt, páratlan értékű szkíta leleteket. A sakk kedvelői érdekes portrét olvas­hatnak Karpov nagymesterről, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának rendszeres lá­togatói pedig a Ház program­járól tájékozódhatnak. (KS> Békés megyei Tanács atókezelökórháza, Szeghalom, felvételre keres szakképzett ÁPOLÓNŐT vagy szakközépiskolái végzett munkaerőt. Egyedül álló részére' növérott- honi elhelyezés biztosított, szakközépiskolát végzettek ré­szére az ápolónői oklevél meg­szerzéséhez szükséges átképzést biztosítjuk. Címünk: Szegha­lom. Szabolcs vezér a. 9. % Kórház vezetősége x

Next

/
Oldalképek
Tartalom