Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-12 / 213. szám
Korszerűsítésekkel könnyítették a nők munkáját — Több a bölcsödé és az óvoda — Emelkedett az átlagbér A vállalatok. intézmények, párt- és gazdasági vezetőinek; konkrét intézkedései során kedvezően alakult megyénkben a dolgozó nők munkakörülménye. Az tapasztalható, hogy az évek során jelentősen növekedett az aktív kereső nők száma. Sok helyen arra törekedtek, hogy minél több asszonyt és lányt tudjanak helyben foglalkoztatni, épp ezért a különböző vállalatok, gazdasági egységek a megye jó néhány községében kihelyezett telepet létesítettek. így például a Csaba Szőnyegszövő Bélmegyeren, a HÓDIKÖT Me- zőkovácsházán, ezenkívül Szeghalmon és más községekben is több új munkahely van már. A fejlődés mellett még sok a javítanivaló is a munkakörülményeket illetően Több helyen hiányosak a szociális helyiségek, főleg az állattenyésztésben, mezőgazdaságban. Másihol nagyfokú a zsúfoltság, többek között Békésen a kötöttárugyár helyi telepén, valamint a textilfeldolgozó szövetkezetnél Az utóbbiban sem ebédlő, sem öltöző nincs, s a tisztálkodási lehetőségek is minimálisak. örvendetes viszont, hogy a megyei tanács felhívására nagyarányú társadalmi összefogás alakult ki a megyében a gyermekintézmények. bölcsődei és óvodai helyek számának növelésére. Számtalan példa van erre. Békésen társadalmi összefogással több évre szóló fejlesztési programot kezdeményezett a tanács, így 1972-ben már 25 gyermekkel többet tudták elhelyezni egy óvodai bővítés során, 1973-ban három óvodát bővítettek, s 80 gyermekkel több nyert elhelyezést. 1974-ben fjedig 75 gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát alakítottak ki közös összefogással. f Szarvason társadalmi úton építettek fel egy bölcsödét, ahol 40 gyermek nyert elhelyezést, valamint az óvodát, ahol 75 új óvodás kapott helyet. Ezenkívül az egyik óvodát új foglalkozási csoporttal bővítették. Mezőkovácsházán, Gyulán és máshol is hasonló az összefogás. A példát követték a kisebb községek is, legutóbb Csárda- szálláson avattak egy óvodát, melyet társadalmi úton létesítettek. A nők munkájának megkönnyítését segíti az is, hogy a megyében fokozatosan javul a kereskedelmi ellátás. Űj áruházak, boltok egész sora épült a közelmúltban, így többek között Tótkomlóson, Gádoroson, Szeghalmon, Battonyán. Medgyes- egyházán. Mezőkovácsházán és Mezőberényben. Az ÁFÉSZ-ek és az Élelmiszer-kiskereskedel- | mi Vállalat arra törekszik, hogy minél kulturáltabb legyen a kereskedelmi ellátás. Szinte valamennyi üzletben megtalálható a hűtőpult, ezáltal lehetővé vált az áruválaszték bővítése, s a minőség javítása. Csupán néhány helyen tapasztalható — mint például Gyulán, a váro6 periférikus részein —, hogy az ellátás, valamint a szolgáltató hálózat nem kielégítő. Más helyeken jelentősen javul a szolgáltatás helyzete is. Üj felvevőhelyeket létesített a Patyolat, Gyulán pedig elkészült az új gyorstisztító szalon is. Szarvason a Szirén Ruházati Szövetkezet épületében még az idén átadják a hasonlóan korszerű berendezéssel ellátott tisztítót. Az azonos munkáért azonos bér elvének érvényesülése terén tapasztalható az aránytalanságok fokozatos megszűnése a férfi és női dolgozók bére között Az elmúlt évben és az idén végrehajtott bérpolitikai intézkedések nyomán a tanácsi ipari és építőipari kivitelező vállalatoknál „ 2134 férfidolgozóval szemben 1110 nő részesült bérrendezésben. Az egy főre jutó havi átlagos bérfejlesztés a nődolgozóknál 78—323 forint között alakult. A tanácsi kommunális szolgáltató vállalatoknál 671 nő részesült béremelésben. S hogy még mindig vannak olyan munkahelyek, ahol a nők átlagbére nem éri el a férfiakét, annak legfőbb oka. hogy sokkal kevesebb a szakképzett nők aránya, mint a férfiaké. A háztartási munka és a gyermeknevelés mellett kevesen vállalkoznak a szakképesítés megszerzésére, bár a munkahelyek általában biztosítják a nők részére is a tanulási lehetőséget. K. J. Duplán csomagolva... Ahol reggelenként a tejet veszem, a zacskót még egy külön selyempapírba is be szokták csomagolni. Okos, praktikus dolog: a műanyag zacskó ugyanis nem csak belülről, kívül is tejes, ma- szatos. A második csomagolás nélkül bizony összepiszkolja a szatyorba tett egyéb árut, kenyeret, péksüteményt. Meg aztán a lucskos, nedves zacskók nem is a leggusztusosabbak. Ezért a selyempapír. Máshol egy rongyot rendszeresítenek erre a célra, a „tej” törülgetésé- re. Megint máshol nem ■törődnek a dologgal — ami azt illeti érthetően, mivel a zacskók egyenkénti tisztogatása sok időbe kerül. Egy ilyen, az utóbbiakhoz tartozó üzletben tűnt fel a dolog, mert a tejes zacskók nemcsak áztak a tejben, de sárosak is voltak. Megértük a kenyér csomagolását, a tej higiénikusabb, praktikusabb „kiszerelését”. Most, hogy a tej már tökéletesen tisztán, emberi kéz érintése nélkül kerül zacskóba, sorra kerülhetne a csomagolás tisztasága is. Kereskedők a megmondhatói, mennyi múlik az áru körítésén, ha el akarják adni- Márpedig tejből többet szeretnénk eladni. Emlékszünk még, amikor a zacskók teherbírását mutatták a tévében, egy ember állt a literes tejen — s az nem szakadt ki. Ha tudnám, hogy a zacskók ragasztását ma is ilyen módszerrel ellenőrzik, kajánul kérdeném: ennyire lefogyott volna a minőségi ellenőr testsúlya? De — úgy vélem —, vannak a meónak korszerűbb módszerei is! Ha nincs, akkor vissza — a zacskón ugráló emberhez! (Erőss) Szarvas napjai... t Mj gy nagy paraszt- J házban alakítot- ták ki annak idején a városka ÁFÉSZ,-irodáit. Az üvegverandát tanácskozóteremnek nevezték ki. Nem voltak bőviben a helynek, de szűkösen megfértek. Aztán az évek során nőtt az ÁFÉSZ szerepe, bővíteni kellett a kereskedelmi hálózatot, hogy a lakosság áruellátása jobb legyen. S a város peremén új üzleteket nyitottak, ne kényszerüljenek az ott lakók mindenért a központba bejárni. Kapkodnak úgyis eleget az asszonyok, hogy megfőzzenek, kimossanak, kivasaljanak, miután hazaérnek a munkából. Az üzlethálózat bővítése miatt több munkaerő kellett. Ahogyan aztán lassanként összekeresték a megfelelő embereket, úgy szorultak összébb és összébb. Üj- ra és újra összeforgatták az íróasztalokat, szekrényeket, hogy valamilyen mozgásterük is legyen. De az bizony egyre szii- kebb lett és csak oldalvást tudtak az asztalok között jönni-menni. Es mind gyakrabban rágták m tlttök fülét, hogy csinálni kellene valamit, mert ez így kínlódás. Amikor valamelyik munkatársat felkeresik, mert meg akarnak azzal valamit beszélni, ki kell menniük az udvarra. Bent nem tárgyalhatnak, zavarnák a többieket és azok nem tudnának addig dolgozni. Persze az elnök nagyon jól ismerte ezt az állapotot, de nem tudott mit tenni. Építeni kellett volna irodaházat, de azt csak központi engedélyivel lehet, amit pedig nagyon nyomós okok esetén adnak. Mert kell az építőanyag lakásokra, iskolákra, óvodákra, üzemekre, ahol a javakat termelik, meg sok minden másra még. Az állandó duruzso- lásra aztán az elnök egyszer előállt. Hogy hozzák rendbe a nyári konyhát, meszeljek ki és költözzön oda a köny velés. A könyvelés dolgozói fintorogva nézegették a régen nem használt nyári konyhát, nem tudták elképzelni, mi lesz abból, mert a teteje beszakadozott, ablaka pedig tenyérnyi. De nyitottak aztán azon nagy ablakot, kicserélték a korhadt szarufákat és új cseréppel fedték be. Majd a régi kocsiszín elejét falazták be, ajtót, ablakot vágtak rajta. És lassan minden mellékhelyiséget megcsinosítottak, kimeszeltek és ezután ezekben helyezkedtek el a dolgozók. De azok nem tudták mire vélni a dolgot, mert ezekben még összébb kellett szorulniuk. Ha az elnöktől erről érdeklődtek, az ilyenkor mormogott valamit és elsietett, mintha sürgős dolga lenne. Egyszer csak azt látták, hogy az építőbrigád tagjai vastag akácoszlopokat cipelnek a kiürített irodákba és az utcai frontra. Aztán sok helyen aládúcolták azokkal a mennyezetet, s az utca felőli falat több helyen megtámasztották Majd elzárták a járdát és kiírták nagy betűkkel: „Az épület életveszélyes! Közlekedés a túloldalon." Az elnök szobáját pedig úgy dúcolták alá, hogy az akácoszlop félig-med- dig takarja el őt, amikor valaki benyit hozzá az ajtón. <5 maradt egyedül a nagy parasztházban, neki már nem jutott semmilyen mellék- helyiség. Meg aztán úgy fogta fel, hogy így a felsőbb szervek odalátogató emberei jobban érzékelik a helyzetet. És ha már az elnök életveszélyes épületben kénytelen fogadni az üzleti : partnereket, ügyfeleket, ■ akkor csakugyan súlyos ■ az állapot. Később mondta aztán I a többieknek az ÁFÉSZ ! mérnöke: „Olykor jó ám i a csavaros ész. Nekünk : is segített. Már útban ■ van az építési engedély; A kopasz könyvelő az \ orrát piszkálta, miköz- • ben ezt mondta: „Ennek j a háznak a falai kőből • vannak és ötven év i múlva sem rogynak : meg.” A mérnök erre ; oldalba bökte: „Az elnök ; akácoszlopai nélkül ité- • letnapig ott szoronghat- " tunk volna. Ez pedig ne- t ked sem volt ínyedre.” ! Jóízűen nevettek, az- « tán szétszéledtek és ki- ; ki végezte tovább a na- ! pi munkáját. Cserei Pál ' Mire jó az akácoszlop? Ruzieskay György Szarvason élő festőművész nemrégen kezdte meg új, monumentális festményének elkészítését. ,,Szarvas napjai” című lesz az alkotás, mely a műterem külső falára kerül. Képünkön: a mester munka közben (Fotó: Ambrus György) A Fáklya Tizenöt éve tették közzé a szovjet kormány nyilatkozatát az általános és teljes leszerelésről. Ebből az alkalomból a Fáklya új számának vezércikke a Bécsben folyó közép-európai kölcsönös fegyverzet- és haderőcsökkentési tárgyalások eredményeit, perspektíváit elemzi. A történelmi-megemlékezö cikksorozatban Ivor Kallion tallini tanácselnök mutatja be a mai Tallint — a város fel- szabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Folytatódik a szovjet—magyar tudományos-műszaki együttműködési szerződés megkötésé 25. évfordulójának szentelt cikkek közlése is. Ezúttal Mihail Rakovszkij, a Szovjet—Magyar Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormánybizottság Állandó Albizottsága elnöke ad részletes tájékoztatást a két ország eredményeiről, terveiről. A szovjet—magyar járműprog- ram kapcsán a Zsiguli-csalá- dot. illetve az tkarus gyár legújabb termékeit mutatja be a lap. A természettudományos rovat az Északi-sark távlati fejlesztési terveiről és a modern szovjet geológiai kutatások legúj száma újabb eredményeiről számol y' be. A kulturális szemle ezúttal a Revizor leningrádi előadásainak magyar vendégszereplőjét, a polgármestert alakító Kállai Ferencet szólaltatja meg, a régészeti rovat pedig színes képriportban mutatja be a Dnyeper partján feltárt, páratlan értékű szkíta leleteket. A sakk kedvelői érdekes portrét olvashatnak Karpov nagymesterről, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának rendszeres látogatói pedig a Ház programjáról tájékozódhatnak. (KS> Békés megyei Tanács atókezelökórháza, Szeghalom, felvételre keres szakképzett ÁPOLÓNŐT vagy szakközépiskolái végzett munkaerőt. Egyedül álló részére' növérott- honi elhelyezés biztosított, szakközépiskolát végzettek részére az ápolónői oklevél megszerzéséhez szükséges átképzést biztosítjuk. Címünk: Szeghalom. Szabolcs vezér a. 9. % Kórház vezetősége x
