Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-12 / 213. szám
f Harminc évvel ezelőtt, 1944. «September 12-én osztott fe| a Békepárt; a párt röpiratá- ban adta hírül: ismét kommunista párt néven folytatja tevékenységét. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy 1940 és 1943 között egymást, érték a Horthy-rend- szer kommunistaellcnes megtorló akciói. A legsúlyosabb csapást az 1942 tavaszi letartózta- tási hullám mérte a párt soraira. Az ország akkori területén mintegy hétszáz kommunistát fogtak el. s a rendőri szervek el_ jutottak a párt középkádereihez cs vezető szerveihez is. A Központi Bizottság titkárát, Schön- herz Zoltánt kivégezték. a párt másik titkárát. Rózsa Ferencet, vallatás közben gyilkolták meg. Százakat börtönöztek be. internáltak, majd büntetőszázadokban a frontra hurcoltak. A nagy \ érveszteség után a vezető szervek, soraikat kiegészítve, késedelem nélkül megindították a párt szervezeti életét; újjáterem, tették a megszakadt kapcsolatokat és folytatták a politikai munkát. A hazai kommunista mozgalom 1943 júliusától — az antifasiszta egységfront hatékonyabb szervezése érdekében — a Békepárt nevet vette fel. Szervező és agi- tációs munkája eredményeként jött létre 1944 májusában a magyarországi ellenállási mozgalomban részt vevő szervezetek tömörülése, a Magyar Front. 1944 szeptemberétől azután a Kommunisták szervezete a Békepárt elnevezés helyett ismét Kommunista Párt néven vezette a kibontakozó fegyveres ellenállást. Szervezte a partizán- csoportok akcióit, a különböző szabotázsokat, a kiürítés — vagyis a gyárak kirablásának, az értékek elpusztításának — megakadályozását. A szovjet hadsereg előrenyomulása következtében 1944 októberében megkezdhette tevékenységét a felszabadult területeken — negyedszázados illegális küzdelem után most már legálisan — a Magyar Kommunista Párt, ló a cakorrépaiermés Kütegyánban A kötegyánj Petőfi Termelőszövetkezetben közel 200 hektáron termeltek az idén cukorrépát A betakarítást folyamatosan vé »zik két gépsorral, s naponta 8-9 hektárról szedik fel a termést. Képünkön a szállítást és a rakodást láthatjuk (Fotó; Demény) ■ ■■■■I ■■■■■ II Ilii IMII Ilii I ■■!■■■■■ II BlIBBBIBlHCElIflRiaBMIMMIIIMaMICBfllMIICSMSCaHIVIISaillPIVIBI ■■■■■■■SÍM ■■■■■■■■■■■■«•■■•■••< TV. jegy set egy vitaműsorról Egy százalék: egymilliárd Kedden este sugározta a televízió a „Munkások, vezetők egymás közt” című vitaműsorát a Békéscsabai Kötöttárugyárból és a budapesti Ganz-MÁVAG-ból. Nem ez volt az első alkalom, és az érdeklődő néző kíváncsian várhatta; sikerül-e úgy a vita- műsor, mint az eddigiek? Ad-e valami úiat a résztvevők és a nézők számára is? Sajnos, azt kell megállapítanunk, hogy ezúttal“ balszerencsénk volt: békéscsabai gyárunk egy mérsékelten, az átlagszínvonal alatt sikerült vitaműsorban szerepelt. És erről korántsem a Kötött tehet, az egész közel egy óra nagyon egyoldalúan, más vonatkozásban pedig statikusan próbálta előhozni a gyárak szocialista brigádmozgalmának jellemzőit. Egyoldalúan, mert kiderült: nem elég az adott témakört feszegetni, körbejárni; statikusan, mert ahogy haladt előre a műsoridő, úgy volt egyre kínosabb látni a minden oldottság nélkül egymás mellé csoportosított munkásokat (főleg itt, Csabán!! és azért is statikusan, mert jószerével nem tudtak kimozdulni a kérdezz-felelek körből, és vitaműsor, a két gyár dolgozói között — és vezetői között! — egyáltalán nem alakult ki. Kár érte, a már eddigi műsorok után sokkal nagyobb érdeklődéssel vártuk ezt a tegnapit. Tanulság is volt azonban, amit mégis a műsornak köszönhetünk: a szocialista brigádmozgalomban még mindig rengeteg a formális elem, és gyenge a tartalmi tényező, a hármas jelszó — szocialista módon dolgozni, tanulni, élni — megvalósulása. Ami pedig még szembetűnőbb: tenni akaró brigád tagjaink többségében kevés a tudatosság és sokkal több az ösztönösség. Persze, ez sem baj, de a munka, a többtermelés, a szocialista brigádmozgalom céljainak tudatps felfogása lesz majd a következő lépcsőfok, melyről széttekintve gazdagabb, nagyobb sikereket láthatnák majd üzemeink munkásai. A kulturális vállalások gyér voltára is rávilágított a műsor. és arra elsősorban, hogv szocialista brigádjaink sokoldalú és nem felületes támogatása nélkül az egész mozgalom szenved károkat. A magyar mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelési értéke 1973-ban megközelítette a 100 milliárd forintot, az egy százalék tehát egymilliárdot jelent. Az országos termelési és jövedelmi átlagok egyenletes, számos területen a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlődésről tanúskodnak. A hozamok, költségek, üzemi jövedelem és a személyes jövedelem országos átlagai mögött azonban közismerten lényeges eltérések találhatók. A mezőgazdasági szövetkezetek mintegy 40 százalékának eredményei az átlag körül helyezkednek el. kereken 46 százalékának eredményei az átlag alatt vannak, s 13—14 százalékuk eredményei jobbak az átlagnál. Az elmaradó tsz-ek felzárkózása az ' átlagosokhoz, illetve közepesek csatlakozása a legjobbakhoz lényeges előrelépést jelenthetne egész termelőszövetkezeti mozgalmunkban. Nem a föld minősége... E cél elérésének előmozdítása végett a területi szövetségekben beható elemző munka indult meg. Számba veszik az eltéréseket, elemzik az eltérések okait és javaslatokat dolgoznak ki az eredmények fokozására, az elmaradók felzárkózására. Elemzéseik többek között azt bizonyítják, hogy a legjobb eredményt elérő szövetkezetek egy része gyengébb termőképességű földön gazdálkodik. A közepes eredményűéit között találhatók nagyon jó és nagyon rossz földön gazdálkodók is. A gyenge eredményt elérő szövetkezetek többsége rossz földeken, egy részük azonban kőzeoes, vágj7 époen jó földön gazdálkodik. A különbségekben teháj általában "nem a föld minősége (az aranykorona értéke) a meghatározó. A nagvbán- hegvesi Zalka Tsz földjei például 34.R. a tótkomlósi Alkotmány Termelőszövetkezeté pedig 35,2 aranykoronásak. Az egy hektárra jutó halmozhtlan termelési érték Nagybánhegyesen mégis több mint kétszerese a tótkomlósinak. A különbség egy része abból adódik, hogy az egy hektárra jutó eszközök értéke a Zalka Tsz- ben 26.7, az Alkotmány Tsz-ben pedig 15,2 ezer forint. A Zalka Tsz az egy hektárra jutó összes eszköz értékét 4 év alatt 18-ról 27 ezer forintra, a termelési ér- | tékát pedig 120 százalékkal növelte. A tótkomlósi tsz ugyancsak í 4 év alatt eszköz-értékét 13,5 ezerről csak 15,2 ezerre emelte, ugyanezen idő alatt termelési értékét 70 százalékkal növelte. A két szövetkezet termelési értékének növekedésében 4 év alatt 50 százaléknyi eltérés mutatkozik. Ennek okai között — az esz- . közellátottság különbözősége mellett — legjelentősebb tényezőnek látszik a vezetők hozzáértése és szervezőkészsége. A Zalka Tsz-ben 11, a tótkomlósiban csak 4 mérnök dolgozik. E különbség a termelés szerkezetének, technológiájának alakításában és az eredményekben is tükröződik. A bruttó jövedelem például a Zalka Tsz-ben hektáronként 18,4 ezer, a tótkomlósi Alkotmány Tsz-ben 5,1 ezer forint volt lényegében azonos minőségű földeken. A dolgozók átlagos évi jövedelmében ez úgy mutatkozik, hogy a Zalka Tsz-ben 25,5 ezer, az Alkotmány Tsz-ben 15,4 ezer forint jutott egy főre. Az eltérések tehát nem egy-két százalékosak, hanem bizonyos mutatók- r nál olykor meghaladják a száz százalékot is. 0 vezetés színvonala Akár a hasonló adottságú szövetkezetek, akár egy-egy szövetkezet több évi gazdálkodását elemezzük, kiderül, hogy 3-4 év alatt esetenként 100 százalékos is lehet az eredményjavulás mértéke. Miután országosan egy százalékos eredménynövelés értéke egymilliárd forint, nagy társadalmi, egyben szövetkezeti és egyéni érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél szélesebb területen törekedjünk az egy vagy több százalékos javulásra. Első pillanatra ügy látszik, hogy a gazdaságok eszközellátottságának növelésével és a# vezetés színvonalának emelésével lényegében ellensúlyozható a kedvezőtlen termőhelyi adottság, s évenként 10—20—30 százalékos fejlődés is elérhető. Sajnos ezzel szemben a valóságban gyakran előfordul, hogy az elért 6zint megtartása vagy egy-két százalékos előrelépés is nagy erőfeszítéseket igényel: mégis valahol itt lehet és itt kell a milliókért és a milliárdokért küzdeni. A területi szövetségek elemzései szerint a haladás alapvető tényezője a termelőszövetkezetekben a vezetés színvonalának emelése. Ennek eredményeként) elerhetö terméktöbblet es költ-í ségcsBkkenés teremtheti meg az anyagi alapját a műszaki fejlesztésnek, továbbá a tsz-tagság élet- és munkakörülményei nagymértékű javításának. A tervszerű és biztonságos gazdálkodáshoz ez ma már elengedhetetlen. Kollektív bölcsesség A vezetés színvonalának emelésével kapcsolatos teendőkre részletes eligazítást adnak a párt káderpolitikai határozatai és az ezek alapján kiadott kormányhatározatok, miniszteri rendeletek. Ezek alapján hosz- szabb távon — haladéktalanul hozzákezdve — minden szövetkezet tagságának megfelelő közgyűlési határozatokkal el kell érni, hogy a választott testületekbe és az üzemi vezetői posztokra is politikailag és erkölcsileg feddhetetlen, szakmailag képzett, vezetőképes emberek kerüljenek. Az üzem vezetői posztjaira olyan szakemberek valók, akik megalapozott javaslatokat tudnak készíteni a szövetkezet termelési szerkezetére, a vezetés szervezetére, a munkaerő- és pénzügyi gazdálkodási tervekre. Gondoskodni kell arról, hogy minden szakember feleljen a területét érintő javaslataiért, azoknak a többi szakemberrel történő összehangolásáért, képes legyen javaslatait a vezetőségi ülésen, bizottsági üléseken és végső soron a közgyűlésen, demokratikus vitában megvédeni. Az ily módon született döntések végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a szövetkezet belső szabályzataiban az üzem- és munkaszervezeti egységekben a vezetők és a beosztottak jogait és kötelezettségeit egyértelműen megfogalmazzák. Sok szövetkezetben már eddig is jelentős eredményeket értek el és ezek tükröződnek a termelés, a gazdálkodós eredményeiben is. A középmezőnyben elhelyezkedő szövetkezetek az előzőekben ismertetett feladatok megoldásával gyorsuló ütemben közeledhetnek a jókhoz. Ehhez jelentős segítséget adnak és kell is, hogy adjanak az utóbbi időben kialakult termeié*! rendszerek rendszergazdái, a szövetkezetek társulásai és mindenekelőtt a területi szövetségek. Moharos JOtwf. a TÓT elnökhelyettese S. E. A BÉKÉSCSABAI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET (Békéscsaba. Vörös Október sor.) felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: — 1 fő belső ellenőr — 1 fő teljesitmény-elszámolo — titkárnő — 1 fő gépírni tudó adminisztrátor, valamint ' — egy takarítónőt, — asztalos szakmunkásokat. — asztalosüzembe férfi, női segédmunkásokat. — vasbetonszerelő szakmunkást. — festő, mázoló szakmunkásokat — éjjeliőröket. — kőműves szakmunkásokat. — kőművesek mellé segédmunkásokat 44 órás munkahét, minden szombat szabad Fizetés: megegyezés szerint jelentkezni lehet: fenti címen, a személyzeti előadónál. 352012
