Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

HARMINC ^ESZTENDEJE w , 19. DSmenadrág is a cinkosok (IgYOlmeztetise Az idén megjelent A pénz című tanulmánykötet így ír az 1944-es magyarországi helyzet­ről: „Az egyre apadó állami bevételek pótlása és a nagy- mértékben fokozódó igények kielégítése céljából egyre na­gyobb arányú bankjegykibocsá­tásra került sor. A bankjegy­mennyiség a gyors szaporodás következtében az 1937 és 1944 vége közötti időszakban több, mint negyvenszer énére (467 millió pengőről kereken 20 mtl- Hárdra) emelkedett,” A tanulmónyrészlet mellett álljon néhány mondat egy, az 1944-es békési viszonyokra vo­natkozó emlékezésből (megta­lálható az MSZMP Békés me­gyei Bizottsága Archívumában): „A cséplés megkezdése előtt be kellett jelenteni, hogy a csép- lőmunkások igényelnek-e mun­karuhát és mennyit. Természe­tesen minden férflmunkás igé­nyelte. de nem kapott minden­ki. ., Égy munkacsapat igényelt például tizenhat öltöny munka, ruhát, kapott tizenhárom nad­rágot és kilenc zubbonyt, Ezek a ruhák juta-zsákazövetbőll kék színűre festett anyagból készül­tek, méltányos árért, de olyan gyalázatos festéssel, hogy aki egyszer megizzadt vagy meg­ázott benne és történetesen fe­hér színű alsónemüje volt, úgy nézett ki utóbb, mint a tarka kutya. Ennek a ruhának —■ Sztójay Döme miniszterelnök­ről elnevezve — dömenadrág és dömezubbony volt az elfoga­dott neve.” Halljunk ezek után egy har­cias nyilatkozatot Bonczos Mlk- dós akkori belügyminisztertől, augusztus 12-ről: ..Minden ren­delkezésemre álló eszközzel megóvom a csendőrszuronynak és s rendőrkardnak azt a tisz­taságát és tekintélyét, amely megremegteti a gonosztevőt, de amely bátorságot, nyugalmat, biztonságot ód minden köteles­ségtudó magyarnak ... Minden­kit át kell hatnia a nemzet élnl- akarásának, katonát, munkást, gazdát egyaránt. Bíznunk kell abban, hogy a nemzet élni fog, éspedig nem akármilyen, ha­nem magyar életet.” Ugyanebből ai Időszakból való a Magyar Front felhívása: „A népellenes, nemzetünk be­csületét beszennyező zsoldos had uralmának napjai immár meg vannak számlálva ... Fel- virrad a felelősségre vonás és számonkérés napja! A Magyar Frontba tömörült demokratikus pártok figyelmeztetik a magyar- országi fegyházak, börtönök, fogházak igazgatóit, tisztviselői karát és karhatalmi szervezeté­nek tagjait; a rendőrség tiszt­jeit, altisztjeit és legénységét; a rendőrségi, csendőrségi és katonai nyomozótesület tagjait; a katonai büntetőszázadok pa­rancsnokait és keretlegénységét, hogy testületileg és személy szerint is felelősséggel tartoznak a politikai foglyok vagy túsz­ként elhurcolt hozzátartozóik életéért és testi épségéért... Felhívják e szerveket és azok­nak minden tagiát: ne vállal­janak közösséget és ne legye­nek cinkosai a gyilkos, elvete­mült rendszernek, az embe­riesség szavát kövessék azokkal szemben, akik ma magyarságu­kért rabságot szenvednek*’ (daniss) 4 sftömmsz* 1971. AUGUSZTUS 11. Gyula szerepe az ország idegenforgalmában Egymillió vendég 1980-ban a Vár fürdőben 1973. szeptember 1-én kezdte meg működését Békéscsabán a Földrajztudományt Kutatóinté­zet. Három dolgozó diplomáján még alig száradt meg a tinta, s már itt végzik az érdekes, sokágú kutatómunkát. Mosoly­gó László tudományos munka­társ is az egyetem elvégzése után került az intézetbe. Egy érdekes tanulmányt irt a kö­zelmúltban Gyula idegenforgal­mi földrajzáról, erről beszélget­tünk vele: — Mikor gondolt először ar­ra. hogy ezt a hatalmas, sok­rétű témát feldolgozza? — A kutatócsoport egyik ülé­sén sok »zó esett a számomra kedves városról, s vállaltam az érdekesnek ígérkező feladat megoldását. Mosolygó László — mint el­mondta — február elején kezd­te az adatok összegyűjtését. El­látogatott a gyulai Park szálló­ba, az Idegenforgalmi Hivatal­ba, a Várfürdőbe, a Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazga­tóságára, a Békés megyei Ven­déglátó Vállalathoz és még sok más helyre. Lassan összegyűlt a megfelelő mennyiségű „nyers­anyag”, elkezdődött a sok ezer adat feldolgozása, ami bizony nem ki* időt és fáradságot vett igénybe. Végre a „mozaiklapok­ból” kialakult a végleges kép Gyula idegenforgalmáról. — Mi a felmérés eredménye? — Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal beosztása szerint Gyula gyógyhelyi és régión be­lüli jelentőségű idegenforgalmi centrum. Szerintem ez a ka­tegorizálás túlságosan leegysze­rűsített, hiszen Debrecen és Szeged után, Gyula az Alföld egyik legjelentősebb Idegenfor­galmi központja. Az ide érke­zők 17,4 százaléka külföldi. Az adatok szerint 20 országból jár­nak ide. Ezeknek a vendégek­nek 91 százaléka szocialista or­szágból; Szovjetunióból, Cseh­szlovákiából, Romániából és Ju­goszláviából érkezik. Az itt töl_ lőtt Idő átlaga 2.9 nap. Termé­szetesen a nem európai ország­ból Ide utazók tovább Itt ma­radnak, mert számukra így gaz­daságos. Mint megtudtuk, az idegenforgalom 1960-ban kezdett kibontakozni, ugyanis ebben az időben nyitották meg a Várfürdőt. Népszerűségét bizonyítja, hogy az elmúlt évben több mint 790 ezer látogatója volt. Közülük 150 ezren gyógykezelésre jöttek. Az eddigi kimutatás alapján 1980-ra valószínű, hogy a ven­dégek száma eléri az évi egy­milliót. — Milyen a szállodák kihasz­náltsága? — Ez az arány látszólag cse­kély, 40 százalékos, ám hóna­pokra bontva egészen más ké­pet kaptam. Júliusbán és au­gusztusban 70—80 százalékos a telítettség. Ezért nagy szükség van egy kisegítő szálláshely létrehozására, amely a szezon- időszakban befogadja az ide­érkezőket. A sokrétű munkából az is ki­derül. hogy Magyarország há­rom területéről; Budapestről, Pécsről. Gyula es környékéről keresik fel legtöbben a vár ott. Az utóbbi érthető, hiszen a tá­volság kicsi. A másik két te­rülettől valószínűleg a táj vál­tozatosságának Igénye, és — mivel ez a rész egybeesik az ország fontos ipari és bánya- területeivel — a gyógyulni aka­rás az oka, amiért Gyulát fel­keresik. Mosolygó László térképét is készített, amelyen azokat a he­lyeket jelölte meg, ahonnan a legtöbben utaznak Gyulára, s bizony fehér loltok is marad­tak, ezért széles körű propagan­dára van szükség ahhoz, hogy az ország mindéin részén tudja­nak a népszerű üdülővárosról. Gyula természeti, földrajzi adottságainál fogva — a két különböző terület határán lévő ártérperemi település — hamar átkelő- és vásárhellyé vált. Idegenforgalmi fejlődésében nagy jelentőségű az 1942 és 1958 között feltárt vasas alka- likus gyógyvíz. A létrejött Vár­fürdő és 34 hektáros arborétum jellegű parkja nagy vonzerőt jelentett. Történelmi emlékek­ben sem szegény Gyula, s al­földi viszonylatban kiemelke­dően gazdag műemlékekben. Nem elhanyagolható az 1500 személyes szabadtéri színpad, valamint a várjátékok és zenei fesztiválok kulturális Jelentősé­ge sem. No és természetesen sok olyan vendég is érkezik ide, akinek a vadászat a szenvedé­lye. Az utóbbi időben a forga­lom növekedésében a megnyílt határállomás is fontos szerepet játszik. Végül a szükséges fejlesztés­ről beszélgettünk, «melyek elő­segítenék az Idegenforgalom to­vábbi növekedését. Szerinte feltétlen növelni kel­lene a város taxiállományát és parkolóterületét. A *Várfür­dő zöld területét a Fehér-Körös bal parijáig lehetne kiterjesz­teni, s biztos még kedveltebbé válna ez a heíly, ha a többszin­tes fürdőkomplexum elkészülne, amely az egész napi szórako­zást biztosítaná a gyermekek­nek. felnőtteknek egyaránt. Az érdekes tanulmány három hónap alatt készült el. Most újabb nagy feladat előtt áll Mosolygó László és munkatár­sai; a tervek szerint elkészítik megyénk monográfiáját. Nagy Ágnes Ember és a természet Környezetvédelem Bulgáriában A levegő, a viz és a föld meg­védése a szennyeződéstől, a nö­vények és állatok, a történelmi műemlékek és természeti szép­ségek megóvása a pusztulástól, hozzájárulás az ember anyagi és szellemi szükségleteinek kielé­gítéséhez, egészségünk fenntar­tásához. Bulgária 26 körzetében 1990- ig terjedő komplex terveket dol­goztak ki a környezetvédelemre. Ezeket a lakosság behatóan megvitatta, mielőtt jóváhagyás végett a tanácsok elé kerültek. A tervek kidolgozását a kutató- intézetek irányították, az erdő­gazdasági és környezetvédelmi minisztérium, valamint a termé­szetvédelmi országos bizottság közreműködésével. A Minisztertanács egyik idei határozata a környezetvédelmet az összes üzem és agrár-ipari komplexum terveinek elválaszt­hatatlan részévé tette. A víz, a levegő és a talaj tisztán tartásá­ra erkölcsi és anyagi ösztönző­ket vezetnek be. Intézkedéseket tettek a tervezés megjavítására és a tisztítóberendezések építé­sére. Bulgáriában jelenleg 79 re­zervátum, 7 nemzeti park. több mint 600 természeti nevezetes­ség, 427 történelmi hely, 400 ál­lat- és növényfajta áll védelem alatt. A bolgár szakemberek együttműködése a balkáni orszá­gok és általában az európai ál­lamok hasonló intézményeivel égyre Intenzivebbé válik. (BUDAPRESS-SOF1APRESS) A szegedi játékok negyedik Turandotja Caetano Bardini, Kalaf herceg szerepében Eddig 73 ezer belépőt adtak él a szegedi szabadtérin, töb­bet, mint hasonló időszakban * bármikor. A szegedi játékokról ismét bebizonyosodott, az ország keresett nyári népszínháza. Hét végén Puccini Turandot­ja került a dómszinpadra, a sze­gedi szábadtéri történetében ne­gyedszer. Még 1938-ban a kor ünnepelt csillagaival, köztük Gina Cignávai és a fiatal Szé­kelj Mihállyal — Nédasdy Kál­mán rendezésében. Az 1939-es bemutatót Rubányi Vilmos ve­zényelte, az 1965-öst és a mos­tanit Vaszy Viktor, s a két utóbbi tervezői gárdája is azo­nos: Szinetár Miklós a rendező, FÜlöp Zoltán a díszlettervező, Márk Tivadaré a jelmezek. Ez­úttal is külföldi vendégművé­szek kapták a főszerepeket, két olasz; Maria Angela Rosatti (Turandot) és caetano Bardini (Kalaf), valamint a lodzi opera jeles szopránja, Delfina Ambró­ziák. Semmivel sem maradtak mögöttük magyar partnereik, mindenekelőtt Gregor József vagy a három miniszter alakját megformáló Radnai György, Palcsó Sándor ée Külkel Lász­ló. A rendező Szinetár Miklós remekelt, a 180 tagú statisztéria és a 120-as kórus bravúros moz­gatásával, a fényeffektusok ki­használásával, látványos képek egész sorát varázsolta a dóm elé. A Szegedi Szabadtéri Játékok idei utolsó premierje a Magyar Állami Népi EgyÜtteisé. Augusz­tus 15:én, 18-én és 20-án Tánc­ra, muzsikára címmel mulatják be Rábai Miklósék legfrissebb összeállításukat. Felice Chilanti: Három zászlót Salvatore Giulianónak 38. Július 5-én éjszakg Pisclotta elment De Mariához. Castelvet*. ranóba. Végigfeküdt „ tábori ágyon Cluliano mellett. Sokáig beszélgetek, késő éjszakáig. Az« utcán, az udvarban aggódva vá_ rakoztak a csendőrök. Amikor mégha Hot t ik a lövéseket, bero­hantak: Plsclrytta holtsápadtan, remegve menekült gyalázata színhelyéről. Beszállt a csend­őrök zúgó motorral várakozó autójába, és elszáguldott Paler_ móba. Gluliano testét kidobták az ablakon az udvarra, aztán be­lelőttek néhány sorozatot. Másnap egy csendőr-tiszt nyi­latkozott az újságíróknak: tűz­harcban megölték Giullanót. A rögtönzött változat azonban nem sokéig tartotta magát, az újsá­gok nyomban meghazudtolták a csendőr-tisztet. Az igazságét, amelyet egy bá­tor újságíró, Tommaso Besozzi már előbb felfedett, a portellai tömegmészárlás bírósági tárgya­lásán, n viterbói esküdtszék előtt Plsclotta kiáltotta világgá 1951. április 16-án; — fin öltem meg Salvatore Giullanót! Az‘án jöttek a tanúk, ésmeg_ ! erősítették amit mondóit. EPILÓGUS ! Másnap, hogy Giullanót tviég- • ölték, e Sorok írója bejárta Pa­lermo és Castelvertrano vidékét, a bandita egész útját, mene­külését a halálba. Látta gyil­kosságainak és bosszújának színhelyét; a magányos ka­szárnyát; a kopár jjegyek közé vájt utat, amelyet hét évig uralt géppisztolyéval; aztán Montéi ep­rét is megnézte, a helyreállított teraszos házat a folyóvíz-tartá­lyokkal meg a nagy fölirattal: Giuliano-Cusimano Tésztagyár, A bezárt kapura Maria Lom­bardo fekete vászoncsfkot szö­gezett. „A fiamért” fölirattal, ahogyan Szicíliában szokásos. Aztán az anya elment Oas- telvetranóba, ahol fia holtteste mellett láttuk viszont. A mon- teleprei lakosság, úgy látszott, nem örül különösebben Giulia- no halálának. És talán nemcsak azért nem, mert a bandit« bő­kezűen megfizette cinkosságu­kat és hallgatásukat. A kiégett földeken a szicíliai nagybirtok szokásos módszeré­vel csépeltek a parasztok: a be­kötött szemű szamarak egy ka­ró körül járkáltak, és patájuk­kal csépelték a gabonát. „Vérrel csépelnek” — mondják erre a kezdetleges módszerre A pa­rasztok szőlőlevelekkei takar­ták be a fejüket a tűző nap dől. Aztán Partinico követke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom