Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

HARMINC ^ESZTENDEJE

w ,

19. DSmenadrág is a cinkosok (IgYOlmeztetise

Az idén megjelent A pénz című tanulmánykötet így ír az 1944-es magyarországi helyzetről: „Az egyre apadó állami

bevételek pótlása és a nagy- mértékben fokozódó igények kielégítése céljából egyre nagyobb arányú bankjegykibocsátásra került sor. A bankjegymennyiség a gyors szaporodás következtében az 1937 és 1944 vége közötti időszakban több, mint negyvenszer énére (467 millió pengőről kereken 20 mtl- Hárdra) emelkedett,”

A tanulmónyrészlet mellett álljon néhány mondat egy, az 1944-es békési viszonyokra vonatkozó emlékezésből (megtalálható az MSZMP Békés megyei Bizottsága Archívumában): „A cséplés megkezdése előtt be kellett jelenteni, hogy a csép- lőmunkások igényelnek-e munkaruhát és mennyit. Természetesen minden férflmunkás igényelte. de nem kapott mindenki. ., Égy munkacsapat igényelt például tizenhat öltöny munka, ruhát, kapott tizenhárom nadrágot és kilenc zubbonyt, Ezek a ruhák juta-zsákazövetbőll kék színűre festett anyagból készültek, méltányos árért, de olyan gyalázatos festéssel, hogy aki egyszer megizzadt vagy megázott benne és történetesen fehér színű alsónemüje volt, úgy nézett ki utóbb, mint a tarka kutya. Ennek a ruhának —■ Sztójay Döme miniszterelnökről elnevezve — dömenadrág és dömezubbony volt az elfogadott neve.”

Halljunk ezek után egy harcias nyilatkozatot Bonczos Mlk- dós akkori belügyminisztertől, augusztus 12-ről: ..Minden rendelkezésemre álló eszközzel megóvom a csendőrszuronynak és s rendőrkardnak azt a tisztaságát és tekintélyét, amely megremegteti a gonosztevőt, de amely bátorságot, nyugalmat, biztonságot ód minden kötelességtudó magyarnak ... Mindenkit át kell hatnia a nemzet élnl- akarásának, katonát, munkást, gazdát egyaránt. Bíznunk kell abban, hogy a nemzet élni fog, éspedig nem akármilyen, hanem magyar életet.”

Ugyanebből ai Időszakból való a Magyar Front felhívása: „A népellenes, nemzetünk becsületét beszennyező zsoldos had uralmának napjai immár meg vannak számlálva ... Fel- virrad a felelősségre vonás és számonkérés napja! A Magyar Frontba tömörült demokratikus pártok figyelmeztetik a magyar- országi fegyházak, börtönök, fogházak igazgatóit, tisztviselői karát és karhatalmi szervezetének tagjait; a rendőrség tisztjeit, altisztjeit és legénységét; a rendőrségi, csendőrségi és katonai nyomozótesület tagjait; a katonai büntetőszázadok parancsnokait és keretlegénységét, hogy testületileg és személy szerint is felelősséggel tartoznak a politikai foglyok vagy túszként elhurcolt hozzátartozóik életéért és testi épségéért... Felhívják e szerveket és azoknak minden tagiát: ne vállaljanak közösséget és ne legyenek cinkosai a gyilkos, elvetemült rendszernek, az emberiesség szavát kövessék azokkal szemben, akik ma magyarságukért rabságot szenvednek*’

(daniss)

4 sftömmsz*

1971. AUGUSZTUS 11.

Gyula szerepe az ország idegenforgalmában

Egymillió vendég 1980-ban a Vár fürdőben

1973. szeptember 1-én kezdte meg működését Békéscsabán a Földrajztudományt Kutatóintézet. Három dolgozó diplomáján még alig száradt meg a tinta, s már itt végzik az érdekes, sokágú kutatómunkát. Mosolygó László tudományos munkatárs is az egyetem elvégzése után került az intézetbe. Egy érdekes tanulmányt irt a közelmúltban Gyula idegenforgalmi földrajzáról, erről beszélgettünk vele:

— Mikor gondolt először arra. hogy ezt a hatalmas, sokrétű témát feldolgozza?

— A kutatócsoport egyik ülésén sok »zó esett a számomra kedves városról, s vállaltam az érdekesnek ígérkező feladat megoldását.

Mosolygó László — mint elmondta — február elején kezdte az adatok összegyűjtését. Ellátogatott a gyulai Park szállóba, az Idegenforgalmi Hivatalba, a Várfürdőbe, a Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságára, a Békés megyei Vendéglátó Vállalathoz és még sok más helyre. Lassan összegyűlt a megfelelő mennyiségű „nyersanyag”, elkezdődött a sok ezer adat feldolgozása, ami bizony nem ki* időt és fáradságot vett igénybe. Végre a „mozaiklapokból” kialakult a végleges kép Gyula idegenforgalmáról.

— Mi a felmérés eredménye?

— Az Országos Idegenforgalmi Hivatal beosztása szerint Gyula gyógyhelyi és régión belüli jelentőségű idegenforgalmi centrum. Szerintem ez a kategorizálás túlságosan leegyszerűsített, hiszen Debrecen és Szeged után, Gyula az Alföld egyik legjelentősebb Idegenforgalmi központja. Az ide érkezők 17,4 százaléka külföldi. Az adatok szerint 20 országból járnak ide. Ezeknek a vendégeknek 91 százaléka szocialista országból; Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából érkezik. Az itt töl_ lőtt Idő átlaga 2.9 nap. Természetesen a nem európai országból Ide utazók tovább Itt maradnak, mert számukra így gazdaságos. Mint megtudtuk, az idegenforgalom 1960-ban kezdett kibontakozni, ugyanis ebben az időben nyitották meg a Várfürdőt. Népszerűségét bizonyítja, hogy az elmúlt évben több mint 790 ezer látogatója volt. Közülük 150 ezren gyógykezelésre jöttek. Az eddigi kimutatás alapján 1980-ra valószínű, hogy a vendégek száma eléri az évi egymilliót.

— Milyen a szállodák kihasználtsága?

— Ez az arány látszólag csekély, 40 százalékos, ám hónapokra bontva egészen más képet kaptam. Júliusbán és augusztusban 70—80 százalékos a telítettség. Ezért nagy szükség van egy kisegítő szálláshely létrehozására, amely a szezon- időszakban befogadja az ideérkezőket.

A sokrétű munkából az is kiderül. hogy Magyarország három területéről; Budapestről, Pécsről. Gyula es környékéről keresik fel legtöbben a vár ott. Az utóbbi érthető, hiszen a távolság kicsi. A másik két területtől valószínűleg a táj változatosságának Igénye, és — mivel ez a rész egybeesik az ország fontos ipari és bánya- területeivel — a gyógyulni akarás az oka, amiért Gyulát felkeresik.

Mosolygó László térképét is készített, amelyen azokat a helyeket jelölte meg, ahonnan a legtöbben utaznak Gyulára, s bizony fehér loltok is maradtak, ezért széles körű propagandára van szükség ahhoz, hogy az ország mindéin részén tudjanak a népszerű üdülővárosról.

Gyula természeti, földrajzi adottságainál fogva — a két különböző terület határán lévő ártérperemi település — hamar átkelő- és vásárhellyé vált.

Idegenforgalmi fejlődésében nagy jelentőségű az 1942 és 1958 között feltárt vasas alka- likus gyógyvíz. A létrejött Várfürdő és 34 hektáros arborétum jellegű parkja nagy vonzerőt jelentett. Történelmi emlékekben sem szegény Gyula, s alföldi viszonylatban kiemelkedően gazdag műemlékekben. Nem elhanyagolható az 1500 személyes szabadtéri színpad, valamint a várjátékok és zenei fesztiválok kulturális Jelentősége sem. No és természetesen sok olyan vendég is érkezik ide, akinek a vadászat a szenvedélye. Az utóbbi időben a forgalom növekedésében a megnyílt határállomás is fontos szerepet játszik.

Végül a szükséges fejlesztésről beszélgettünk, «melyek elősegítenék az Idegenforgalom további növekedését.

Szerinte feltétlen növelni kellene a város taxiállományát és parkolóterületét. A *Várfürdő zöld területét a Fehér-Körös bal parijáig lehetne kiterjeszteni, s biztos még kedveltebbé válna ez a heíly, ha a többszintes fürdőkomplexum elkészülne, amely az egész napi szórakozást biztosítaná a gyermekeknek. felnőtteknek egyaránt.

Az érdekes tanulmány három hónap alatt készült el. Most újabb nagy feladat előtt áll Mosolygó László és munkatársai; a tervek szerint elkészítik megyénk monográfiáját.

Nagy Ágnes

Ember és a természet

Környezetvédelem Bulgáriában

A levegő, a viz és a föld megvédése a szennyeződéstől, a növények és állatok, a történelmi műemlékek és természeti szépségek megóvása a pusztulástól, hozzájárulás az ember anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítéséhez, egészségünk fenntartásához.

Bulgária 26 körzetében 1990- ig terjedő komplex terveket dolgoztak ki a környezetvédelemre. Ezeket a lakosság behatóan megvitatta, mielőtt jóváhagyás végett a tanácsok elé kerültek. A tervek kidolgozását a kutató- intézetek irányították, az erdőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium, valamint a természetvédelmi országos bizottság közreműködésével.

A Minisztertanács egyik idei határozata a környezetvédelmet az összes üzem és agrár-ipari komplexum terveinek elválaszthatatlan részévé tette. A víz, a levegő és a talaj tisztán tartására erkölcsi és anyagi ösztönzőket vezetnek be. Intézkedéseket tettek a tervezés megjavítására és a tisztítóberendezések építésére. Bulgáriában jelenleg 79 rezervátum, 7 nemzeti park. több mint 600 természeti nevezetesség, 427 történelmi hely, 400 állat- és növényfajta áll védelem alatt. A bolgár szakemberek együttműködése a balkáni országok és általában az európai államok hasonló intézményeivel égyre Intenzivebbé válik.

(BUDAPRESS-SOF1APRESS)

A szegedi játékok negyedik Turandotja

Caetano Bardini, Kalaf herceg szerepében

Eddig 73 ezer belépőt adtak él a szegedi szabadtérin, többet, mint hasonló időszakban * bármikor. A szegedi játékokról ismét bebizonyosodott, az ország keresett nyári népszínháza.

Hét végén Puccini Turandotja került a dómszinpadra, a szegedi szábadtéri történetében negyedszer. Még 1938-ban a kor ünnepelt csillagaival, köztük Gina Cignávai és a fiatal Székelj Mihállyal — Nédasdy Kálmán rendezésében. Az 1939-es bemutatót Rubányi Vilmos vezényelte, az 1965-öst és a mostanit Vaszy Viktor, s a két utóbbi tervezői gárdája is azonos: Szinetár Miklós a rendező, FÜlöp Zoltán a díszlettervező, Márk Tivadaré a jelmezek. Ezúttal is külföldi vendégművészek kapták a főszerepeket, két

olasz; Maria Angela Rosatti (Turandot) és caetano Bardini (Kalaf), valamint a lodzi opera jeles szopránja, Delfina Ambróziák. Semmivel sem maradtak mögöttük magyar partnereik, mindenekelőtt Gregor József vagy a három miniszter alakját megformáló Radnai György, Palcsó Sándor ée Külkel László. A rendező Szinetár Miklós remekelt, a 180 tagú statisztéria és a 120-as kórus bravúros mozgatásával, a fényeffektusok kihasználásával, látványos képek egész sorát varázsolta a dóm elé.

A Szegedi Szabadtéri Játékok idei utolsó premierje a Magyar Állami Népi EgyÜtteisé. Augusztus 15:én, 18-én és 20-án Táncra, muzsikára címmel mulatják be Rábai Miklósék legfrissebb összeállításukat.

Felice Chilanti:

Három zászlót Salvatore Giulianónak

38.

Július 5-én éjszakg Pisclotta elment De Mariához. Castelvet*. ranóba. Végigfeküdt „ tábori ágyon Cluliano mellett. Sokáig beszélgetek, késő éjszakáig. Az« utcán, az udvarban aggódva vá_ rakoztak a csendőrök. Amikor mégha Hot t ik a lövéseket, berohantak: Plsclrytta holtsápadtan, remegve menekült gyalázata színhelyéről. Beszállt a csendőrök zúgó motorral várakozó autójába, és elszáguldott Paler_ móba. Gluliano testét kidobták az ablakon az udvarra, aztán belelőttek néhány sorozatot.

Másnap egy csendőr-tiszt nyilatkozott az újságíróknak: tűzharcban megölték Giullanót. A rögtönzött változat azonban nem sokéig tartotta magát, az újságok nyomban meghazudtolták a csendőr-tisztet.

Az igazságét, amelyet egy bátor újságíró, Tommaso Besozzi már előbb felfedett, a portellai tömegmészárlás bírósági tárgyalásán, n viterbói esküdtszék előtt Plsclotta kiáltotta világgá 1951. április 16-án;

— fin öltem meg Salvatore Giullanót!

Az‘án jöttek a tanúk, ésmeg_

! erősítették amit mondóit.

EPILÓGUS

! Másnap, hogy Giullanót tviég- • ölték, e Sorok írója bejárta Palermo és Castelvertrano vidékét, a bandita egész útját, menekülését a halálba. Látta gyilkosságainak és bosszújának színhelyét; a magányos kaszárnyát; a kopár jjegyek közé vájt utat, amelyet hét évig uralt géppisztolyéval; aztán Montéi eprét is megnézte, a helyreállított teraszos házat a folyóvíz-tartályokkal meg a nagy fölirattal: Giuliano-Cusimano Tésztagyár,

A bezárt kapura Maria Lombardo fekete vászoncsfkot szögezett. „A fiamért” fölirattal, ahogyan Szicíliában szokásos.

Aztán az anya elment Oas- telvetranóba, ahol fia holtteste mellett láttuk viszont. A mon- teleprei lakosság, úgy látszott, nem örül különösebben Giulia- no halálának. És talán nemcsak azért nem, mert a bandit« bőkezűen megfizette cinkosságukat és hallgatásukat.

A kiégett földeken a szicíliai nagybirtok szokásos módszerével csépeltek a parasztok: a bekötött szemű szamarak egy karó körül járkáltak, és patájukkal csépelték a gabonát. „Vérrel csépelnek” — mondják erre a kezdetleges módszerre A parasztok szőlőlevelekkei takarták be a fejüket a tűző nap dől. Aztán Partinico követke-