Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

MR 1974. A MEGYEI PÁRTBIZOtfíÁC'tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA AUGUSZTUS 11., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM Világ proletárjai, JÓ NAPOT. KEDVES VEVŐK! (3. oldal) MINI MAGAZIN (8. oldal) SZARVAS KÉSZÜL AZ ÉVFORDULÓRA <9. oldal) / Szérűn a gabona „Szeljárta földeken ring a bű_ to tenger. Vidám nóta száll. Vil­lannak a kaszák, dőlnek a ren­dek, szedik a markot. Aratnak.” — írta 1948. július 27-én vezér­cikkében Békés megye napilap­ja, a Viharsarok. Szép a kép. amit a 26 évvel ezelőtt íródott vezércikk szerzője elénk fest. Szinte romantikus. Aki olvassa úgylehet sajnálja is. hogy nem vehet részt egy effajta aratás­ban. De mi lenne, ha most is úgy kellett volna aratnunk, ahogy 1948-ban arattak? Az idén 148 ezer hektár betakarítani valója volt a megyének. Ez megközelí­tőleg 256 ezer hold, s ha csak 20 mázsás holdanként! átlagtermés­sel számolunk, az is több. mint ötmillió mázsa kalászos gabona termésével egyenlő. A Viharsarok című lap meg­írj.* azf ts egyébként, hogy 1948- ban öt mázsa búza termett hol- dankénti átlagban Békés megyé­ben. vagyis annyi gabonát, mint az idén, 26 évvel ezelőtt egy millió 240 ezer holdon tudtak volna megtermelni. És hogy folytassuk: az idei aratásban a kombájnosókkal a terményszállító gépek vezetőivel, a szérűkön dolgozókkal együtt mintegy 10—12 ezer ember vett részt. Mivel kaszával, egy ember egy nap alatt jó egy holdnyit, azaz öt mázsa búzát aratott le altnak idején, a mostani termést ez a 12 ezer ember 125 nap alatt tudta volna csak levágni. Csak levágni. s akkor hol van még a szérűre hordás, a csép- lés. Ezzel szentben az aratás már az elmúlt esztendőben is csak 25 napig tartott. Az idén pedig — bár az első kombájnok júni­us 3 5-én futottak ki az arcvo­nalba és augusztus 10-én még. ha elszigetelt „csetepaték” for­májában is. de tartott a gabona- csata (a 25 nap tehát most is eltelt) — elmondhatjuk, hogy a tavalyinál is szervezettebben és gyorsabban takarította he me­gyénk a termést. Mi bizonyítja ezt? Kezdjük ott, hogy tavaly háromezer hek­tárral kevesebb aratni valónk volt, mint most. Ugyanakkor az esőmentes és teljes egészében kihasználható munkanapokat fi­gyelembe véve. az 1973-as , 25 aratási nappal szemben az ugyanakkora területről idén 20 nap alatt hozták le az aratók a .gabonát. Tegyük hozzá: rendkí­vül nehéz körülmények között. Már júniusban annyi csapadék hullott a földekre, hogy a múlt évhez képest ezen a nyáron tíz nappal később indulhatták csak el a kombájnok. Július végén a gépek előrenyomulását újabb esőzések állították meg. Ennek következtében most' már nem­csak a kései érés. hanem a soha nem látott gyomoscdás is a szó szoros értelemben vált kerékkö­tőjévé a gyors előrehaladásnak. Akik nyomon követték a Bé­kés megyei Népújságnak a be­takarításról szóló híreit, megál­lapíthatták: nemcsak három év­tizeddel ezelőtt volt nehéz arat­ni. Bebizonyosodott, hogy a nyá­ri nagy betakarítás még ma is igazi próba embernek és gép­nek. Ez a próba természetesennem egyértelműen jelent erőpróbát csupán. Az aratóknál; szerve­zőkészségből is vizsgázniuk kell. Mert igaz ugyan, hogy a szeg­halmi és a gyulai járásban any. nyi eső esett, hegy a kombájnok napokig állni kényszerültek, s volt, ahol csak lánctalpasokkal lehetett a földekre rámenni, mégis ebben a térségben egyné- melyik gazdaság a műszakok nyújtásával. rendrearatással egyéb módon talán többet is te­hetett volna a gazdag termés megmentéséért. Mert az idei termés gazdagnak mondható Az előzetes mérések alapján megyénk annak ellené­re is eléri a tavalyi 37—38 má­zsás hektáronkénti átlagtermést, hogy az aratás utolsó napjaiban betakaruló gabonák fajsúlya már hát—tíz százalékkal kisebb a ko­rábbiakhoz képest. Nem véletlen egyébként, hogy kimagasló eredmények éppen az elsők között végzett tsz-ekben születtek. A nagyszénás! Lenin Tsz-ben 57 mázsa búzát takarí­tottak be hektáronként. A vég­egyházi Szabadság Tsz-ben 44, a medgyesegyházi Haladás Tsz- ben 41 mázsát arattak átlagban és 40 mázsán felüli hozamot ér­tek el a csabacsűdi. az orosházi és a békéscsabai közös gazdasá­gok is. A magas átlagok egyfelől a jól megválasztott technológiá­nak. a kiváló búzafajtáknak, az előírásosan megművelt, táp­anyagban gazdag földeknek kö­szönhetők. Ugyanakkor nem ha­nyagolható el a termést beta­karító ember és a gép szerepe sem ebben a szép eredményben. Az idén több mint ezer kombájn segítette az aratókat. Számuk egyébként 150-nel nagyobb a ta­valyinál. Még örvendetesebb az a tény, hogy a mennyiségi nö­vekedéssel együtt járt a gépek teljesí tőképességének emelkedé­se. illetve a kombájnpark mi­nőségének javulása is. 'Az átla­gosnál nagyobb teljesítményű új kombájnok általában jóval ki­sebb szórással, szemveszteséggel is dolgoznak. így már az első aratásnál „kitermelik” azt az összeget, amennyivel többe ke­rülnek az immár hagyományos­nak számító kombájnoknál Mindezek mellett sok múlott még azon is, hogy az alkatrész- ellátás lényegesen zökkenőmén- tesebb volt, a gabona átvételére jobban felkészültek és több ter­ményszárító is üzemelt az idén megyénkben, mint az elmúlt esz­tendőben. A felszabaduló kom­bájnok átcsoportosítása is terv­szerűbben zajlott le. S így most mintegy 200 kombájn tudta sa­ját munkáját befejezve a lema­radókat segíteni. Sajnos erre a segítségre sokan szorultak rá. A mostani hét vé­gén ugyanis a megye ászaid fe­lének kilenc községében össze­sen négyezer hektáron maradt még fenn a gabona. Ennyit ugyan megyénk 'kombájnpark­ja egy nap alatt képes learatni, mégis le kell vonnunk azt a ta­nulságot, hogy a jövőben az északi részeken a szárítókapa­citás további növelésével, a szer­vezettség fokozásával, illetve a megye kombajnállománya ösz- szetételének javításával 10—12 napos aratásra kell berendez­kedni. Jöhetnek ugyanis a leg­korszerűbb gépek, a legjobban termő búzafajták, a legmegfe­lelőbb technológiák, a leghatá­sosabb műtrágyák és növényvé­dő szerek — a mezőgazdaságban dolgozók fáradságának jó része vész kárba, ha nincs időben szé­rűn a gabona. Köváry E. Péter Díszes felvonulás Békéscsabán Munkás-paraszt találkozók a megyében augusztus 20-án az ifjúmunkások találkozóját Alkotmányunk ünnepén, au­gusztus 20_án megyeszerte ün­nepségeket rendeznek, ezek kö­zül legjelentősebb a békéscsa­bai, ahol a rendezőszervék fel­elevenítik a régi hagyományo­kat, az új kenyér ünnepét. Eb­ből az alkalomból nagyszabású felvonulás lesz, többek között a termelőszövetkezetek díszes hi.n_ tókat vonultatnak fel. s a részt­vevők régi népviseletbe öltöz­nek. Felkutatják azokat a szál­lító eszközöket, amelyekkel an­nak idején a gabonát vitték a malmokba. Búzakévéket, új bú­zát. valamint új kenyeret hoz­nak a menetben. A felvonulás alkalmával a kenyér előállításá­nak régi eszközét is bemutatják. A menetet a Szabadság Terme­lőszövetkezet sport lovascsapata vezeti, ezt követik a különböző élelmiszeripari üzemek terméke bemutató kocsijai. Többek kö­zött a sütőipari vállalat, a kon­zervgyár, a hűtőház, a BARNE- VÄL és a MÉK termékeivel vo­nul fel. A felvonulás időpontja augusztus 20-a 16 óra lesz. s a menet a felszabadulási emlék­műtől indul végig a Tanácsköz­társaság útján, majd rátér a | Szabadság térre. István király I térre és a Kis Ernő. illetve Kór- ! ház utcán át jut el a • Gabona- feldolgozó Vállalathoz Az új kenyér ünnepélyes fogadása a városi tanácsnál történik, ahol dr„ Soós Gáioor államtitkár' Sok ezer ember fordult meg' az elmúlt napokban megyénk j Univerzál üzleteiben és a békéscsabai Centrum Áruház- ■ban. A szezon végi vásár az idén j is szép eredménnyel zárult. Er- I ről érdeklődtünk Cs. Szabó Im- | rétöl, az Upiverzál Kiskereske­delmi Vállalat; igazgatóhelyette-j sétől, aki elmondta, hogy az | idei vásárt 22,8 százalékkal jobb I forgalommal zárták az elmúlt j évinél. Mintegy 9 millió 200 ezer j forint értékű áru kelt el a le- I mond köszöntőt. Az ünnepsé- j Sión közreműködik a Vasa® Kó- i rus és a Békéscsabai Munkás Dalkör Vass Lajos vezetésével. Ezután lovasbemutató, érdekes, színes, és kulturális, sportprog­ram várja az érdeklődőket a Széchenyi ligetben, a Derkovits ligetben és a kis sportpályán. A felvonulás útvonalán hatalmas színes tablókon ismertetik az MSZMP XI. kongresszusa és ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére tett mun- kaverseny-félajánlásokat. Szarvason a járás és város szocialista' brigádjai vesznek részt egy találkozón. Sarkadon Ezelőtt 25 évvel szervezték meg az ország első falusi kultúr- otthonaként a békésit, mely után szerte az országban sorra alakultak meg a művelődési ott­honok. hogy hozzájáruljanak a lakosság kulturális felemtelkedé- séhez, szabad idejének hasznos eltöltéséhez. A negyedszázados jubileum alkalmával Békésen értékelés ideje alatt. A vásár­lók ezt 6 millió 300 ezer forin­tért vásárolták, így csaknem 3 millió forintot takarítottak meg. A Centrum Áruházban Szlá- vik Lajos, az áruház igazgatója elmondta, hogy a vásár ideje alatt közel 3 millió forintos for­galmat bonyolítottak le az el­adók. A 30—40 százalékkal le­értékelt árukat mintegy 937 ezer forinttal kevesebbért vehették meg a vásárlók. rendezik meg, számos helyen tartanak ünnepi tanácsüléseket. Tótkomlóson. Nagyszénáson és Csorváson munkás-paraszt ta­lálkozók lesznek, ezeníkívül több helyen ekkor ünnepük a terme­lőszövetkezetek megalakulásuk negyedszázados évfordulóját is. Alkotmányunk ünnepe alkalmá­ból új létesítményeket is átad- naik^ így Csárdaszálláson a tár­sadalmi munkával felépült óvo­dát, Lökösházán a Haladás Ter_ melőszövetkezet kavicsbányájá­ban új lengyel úszódarut he­lyeznek üzembe. megnyitják a Körös menti kultu­rális heteket, majd tanácskozá­son emlékeznek meg a mozga­lom jubileumáról. A művelődési központhan rendezett tanácsko­zást kedden délelőtt 10 óraisor Vámos László, a város tanácsel­nök-helyettese nyitja meg, oiajd Acs Miklósné, a Népművelési Intézet igazgatója „A művelő- désiotthon-mozgalom 25 éves fejlesztésének feladatai és lehe­tőségei” címmel tart előadást. Korreferátumot Csende Béla, a Békés megyei Tanács művelő­désügyi osztályának közműve­lődési csoportvezetője mond ,,A művelődési otthonok 25 éve Bé­kés megyében” címmel, majd Litauszki Tibor, a Békés megyei Művelődési Központ igazgatója beszél a munkásművelődésről, a művelődési otthonok kiemelt te­vékenységéről. A tanácskozáson megyénk va­lamennyi főhivatású népihűve- lője részt vesz. A nap program­jában ezenkívül jubileumi kiál­lítások és filmvetítések szere­pelnek. Véget ért a szezon végi vasér Huszonöt éves a békési műveiődési központ Kedden délelőtt nyitlak meg a Körös menti kulturális heteket Tótkomlósi hímzések exportra Az elmúlt évben 17 millió forint értékű nép- művészeti ruházati cikket készítettek a tótkom­lósi Háziipari Szövetkezetben. A színes népi hímzésű blúzoknak és bébiholmiknak külföldön igen nagy sikere van, és ezért remélik, hogy ebben az évben ezekből a cikkekből bevételük meghaladja a 20 millió forintot. Felvételünk a szövetkezet varrodájában készült í (Fotó; Demény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom