Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-10 / 186. szám

Először az USA történelmében Áz elnök lemondásra kényszerült Az eddii helyettes Tette át Nixon tisztét Czinege Lajos befejezi# finnországi látogatását „Ez a 37. alkalom, hogy eb­ből a hivatalból szólok Önök­höz” — kezdte Richard Nixon* az USA 37. elnöke, magyar idő szerint pénteken hajnali 2 óra­kor az amerikai néphez inté­zett búcsúbeszédét, amelyben bejelentette az elnöki tisztség­ről való lemondását. Hangsúlyozta, hogy sohasem volt megfutamodó és minden ösztöne tiltakozik hivatalának a megbízatása lejárta előtt tör­ténő elhagyása ellen* „Ámde elnöki minőségemben — mon­dotta — első helyre kell állí­tanom Amerika érdekeit. Ame­rikának teljesértékű elnökre és teljesértékű kongresszusira van szüksége, kiváltképpen az itt­hon és külföldön, ránk váró problémák közepette. A szemé­lyes igazolódásomért hosszú hó­napokon keresztül folytatandó harc csaknem teljesen lefoglal­ná mind az elnök, mind pedig a kongresszus idejét és figyel­mét olyan időszakban, amikor külföldön minden figyelmet a béke, idehaza pedig az infláció nélküli gazdasági virágzás biz­tosításának feladatára kell irá­nyítani.” „Ezért — tette meg drámai bejelentését, amely az ameri­kai történelemben most először fordul elő — holnap déli ha­tállyal lemondok az elnökség­ről. Gerald Ford alelnök pén­teken 12.00 órakor (magyar idő szerint 17 órakor) leteszi az el­nöki esküt ebben a hivatalban.” „A jövőt illetően első feladat a nemzet sebeinek begyógyítása, az, hogy magunk mögött tudjuk végre a közelmúlt keserűségét és megosztottságát, remélem, hogy ezzel a lépésemmel siet­tetem a gyógyulási folyamat megkezdését, amire Amerikának oly kétségbeejtőeo szüksége van” — hangoztatta Nixon. • Ford alig fél órával azután, hogy Nixon a televízió képer­nyőjén bejelentette lemondási szándékát, rögtönzött nyilatko­zatban tett ígéretet az eddigi külpolitika folytonosságára, a törvényhozó és a végrehajtó ha­Corvolón­intorjú Luxs Corvalán, a Chilei F "m- munista Párt főtitkára nemrég beszélgetést folytathatott az Ex­celsior című mexikói lap újság­íróival, akik részit vettek a chilei katonai junta bűntényeit vizsgáló nemzetközi bizottság munkájában Coiva .n a beszél­getés során kijelentette: „Ajun. ta. a legagyafúrtabb kínzások­kal próbál bennünket erkölcsi­leg és fizikailag megsemmisíte­ni.” A főtitkár elmondotta, hogy Dawson szigeten tíz hónapon át naponta hajnalban kikerget­ték a barakkokból a Népi Egy­ség vezetőit, s csatornatisztítás­ra és más fegyencmunkára kényszerílették őket. Ebből a rothadó hínárral teli és patká­nyoktól nyüzsgő csatornából kapták a foglyok a számukra szükséges vizet, sőt ebből a víz­ből és a tenger által kivetett hulladékokból készítették szá­mukra az „ételt”. Az otthonról kapott élelmiszer-küldeménye­ket jóformán teljes egészében ellopták a fegyőrök. Mint a Prensa Latina kubai hírügynökség a beszélgetést is­mertetve hangoztatja. Luis Cor­valán magnetofonszalagra vett vallomása különösen fontos vá­doló dokumentum a junta eL !m. (MTI) tálam kapcsolatainak megjaví­tására es a hazai problémák orvoslására. Bejelentette azt is, hogy felkérte Kissinger kül­ügyminisztert, maradjon hiva­talában, s a külügyminiszter a kérésre igenlő választ adott. A várományos elnök egyéb tekin­tetben is megkezdte kormány­alakítási tárgyalásait és intéz­kedéséit. Az alkotmány 25. módosítá­sa értőimében az új elnöknek záros határidőn belül ki kell választania helyettesét. A le­endő alelnök személy érői egy­előre csak találgatások vannak, de Ford környezetében úgy tud­ják, hogy a „mérsékelt köztár­saságpártiak” közül kerül majd ki. Az esélyesek között szerepel a találgatásokban Nelson Ro­ckefeller New York-i kormányzó, Elliot Richardson volt igazság­ügyminiszter és Melvyn Laird volt hadügyminiszter. Politikai körök valószínűnek tartják, hogy Ford a kormány tagjai­nak többségét megtartja, de a fehér házi tanácsadó gárdát ki­cseréli. Magyar idő szerint pénteken 17.00 órakor hatályba lépett az 1974. augusztus 9-én délben új korszak kezdődött az Egye­sült Államok történetében. Üj korszak abban az értelemben, hogy olyan eseménysorozat zaj­lott le, amelyre Amerika törté­nelmében még nem volt példa. Nixon — miután helyzete roha­mos gyorsasággal reménytelen­né vált és saját pártjának sze­nátorai is hátat fordítottak ne­ki — kénytelen volt lemondani elnöki tisztségéről és a Fehér Házba nyomban bevonult Gerald Ford, eddigi alelnök. Ez az első eset, hogy a Fehér Ház egy lakója kénytelen le­mondani. Mint ahogy az ameri­kai történelemben Ford alelnök- ké választása volt az első eset, hogy az alelnöki tisztséget egy elnöki periódus közepén kellett betölteni. (Emlékezetes ugyanis, hogy Nixon előtt Agnew alelnö- köt kényszerítették lemondásra korrupció miatt.) A Watergate-ügy, amely oly hosszú idő óta rátelepedett az Egyesült Államok politikai éle­tére, ezzel lezárult. Ma még nem lehet világosan megmondani, hogy milyen mélyebb hatással lesz az egész ügy az Egyesült Államok belső fejlődésére. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a csata nem egyszerűen a Wa­tergate épületcsoportba történő betörés és annak eltussolása, tehát politikai-morális kérdések körül forgott. Az egész küzde­lemnek volt egy alapvető hatal­mi gyökere. Nevezetesen az, hogy az Egyesült Államok tár­sadalmi és politikai viszonyai között milyen mértékig lehetsé­ges a végrehajtó hatalom kon­centrációja. összpontosítása az elnök kezében. S ami ennek a másik oldala: a hatalom tör­vényhozói és bírósági ágazata mennyire kap lehetőséget a vég­rehajtó hatalom ellenőrzésére és ellensúlyozására. Történelmileg az utóbbi évti­zedekben az Egyesült Államok­ban az általános áramlat a végrehajtó hatalom erősödése irányába mutatott. Ez sokak sze­rint azért volt törvényszerű, mert különösen nemzetközi kér­désekben a politikai élet fel­gyorsult ritmusa sokszor azon­nali döntéseket követel. Ford elnöKsége, mint ismere­USA 37. elnökének lemondása és ezzel egyidejűleg a Fehér Házban ünnepélyesen letette a hivatali esküt az USA 38. el­nöke, Gerald Rudolph Ford. A moszkvai televízió pénteken délután mutatta be nézőinek Gerald Rudolph Fordot. Életraj­zának rövid ismertetését követő­en a televízió kommentátora a hivatalba lépő elnöknek azt a kijelentését idézte, mely szerint a köztársaságpárti politikus to­vább kíván haladni az ameri­kai—szovjet kapcsolatok rende­zésének útján. Az Izvesztyija hírmagyarázó­ja amerikai közvéleménykutatá­sok eredményeire hivatkozva ki­mutatja, hogy az Egyesült Álla­mok lakosságának kétharmada ingadozás nélkül támogatja a Szovjetunióhoz fűződő kapcsola­tok további javítását. A kom­mentátor külön felhívja a fi­gyelmet arra, hogy most, amikor Nixon elnök az utóbbi napok belpolitikai fejleményeire hivat­kozva benyújtotta lemondását, az Egyesült Államok vezető sze­mélyiségei egymás után nyilat­koznak az enyhülés, a szovjet— amerikai közeledés folytatása és fenntartása mellett. tes, 1978 novemberéig tart, hi­szen ebben az időpontban ese­dékesek az Egyesült Államok négyévenként ismétlődő elnök- választásai. Ez a tény, valamint az, hogy Nixon elvesztette a végrehajtó hatalom csatáját a kongresszussal és a legfelső bí­rósággal szemben, arra enged következtetni, hogy 1976-ig kü­lönösképpen belpolitikai kérdé­sekben megnő a kongresszus szerepe az amerikai politika irányításában. Erre utal Ford első nyilatkozatának hangvétele is. Ebben az új elnök hangsú­lyozta, hogy életében sok ellen­fele volt a politikai arénában és a kongresszusban, de reméli, „hogy ellensége egy sincs”. Nixon lemondásának és Ford hivatalba lépésének pillanatá­ban a drámai elemek még túlsá­gosan erősek, semhogy Ford po­litikáját illetően részletekbe le­hessen bocsátkozni. A külvilág számára e pillanatban a legfon­tosabb dolog biztosítottnak lát­szik. Nevezetesen: az enyhülési politika folytatása. Mint erre a szovjet politika vezetői is több ízben rámutattak, az utóbbi években az amerikai külpolitika vezetése a nemzetközi realitá­soknak a korábbinál józanabb figyelembevételén alapult. Eb­ben az értelemben ez a politika egy olyan belső amerikai fejlő­dés terméke volt. amely nem kötődik személyekhez. Ami a belpolitikát illeti, az úi elnök önmagáról egy ízben azt mondotta, hogy „pénzügyi kér­désekben konzervatív, belpoliti­kai kérdésekben mérsékelt”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Republikánus Párt centrumához tartozott Már 1963-ban a Repub­likánus Párt országos konferen­ciájának elnöke volt. Ez a testü­let határozza meg a párt álta­lános politikai magatartását a törvényhozás mindkét házában. Ezt követően 1965-től kezdve Ford volt a kópviselőház repub­likánus pártcsoportjának veze­tője, s ezt a tisztségét alelnökké választásáig megtartotta. Mind­ebből arra lehet következtetni, hogy a törvényhozás és az új el­nök között lényegesen kiegyen­súlyozottabb lesz a kapcsolat, mint Nixon időszakában volt A hivatalos látogatáson Finn­országban tartózkodó Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és kísérete csütörtö­kön látogatást tett a pori dan­dárnál és harcászati bemutatót tekintett meg. Czinege Lajost délután fo­gadta Kekkonen köztársasági elnök, aki szívélyesen elbeszél­getett a magyar honvédelmi miniszterrel. A látogatáson je­Nagy-Brttannia, Görögország és Törökország külügyminiszterei csütörtökön a késő esti órákig tanácskoztak a Ciprus jövőjé­ről folyó genfi tárgyalások má­sodik szakaszának megnyitó ülésén. Megállapodásra jutottak, hogy pénteken előbb magánjel­legű megbeszéléseket és a szak­értőik találkozókat tartanak, majd az értekezlet este folytat­ja munkáját. Jól értesült körök szerint Mav- rosz görög külügyiminiszter a nyitó ülésen követelte az azon­nali tűzszünetet és kilátásba he­lyezte, hogy elhagyja a tárgya­lások színhelyét, ha Cipruson folytatódik a harc. Günes török külügyminiszter azzal érvelt, hogy a politikai rendezés leg­alább olyan fontos, mint a tűz­szünet. James Callaghan brit külügyminiszter, aki a két fél között a közvetítő szerepét játsz- sza, állítólag kijelentette, Cip­rus lakossága „kaotikus helyzet­be kerül”, ha összeomlanak a genfi tárgyalások. Egy görög szóvivő a csütör­töki ülést „a süketek párbeszé­dének” minősítette. Hozzáfűzte: Mavrosz görög külügyminiszter azért nem hagyta ott a tárgya­lásokat, hogy alkalma legyen a török álláspont kipuhatolására. Eközben Nicosiában hétnapos tárgyalások után a török és a görög hadsereg megbízottai, va­lamint Nagy-Britannia és az ENSZ képviselői csütörtök este megállapodásra jutottak a tűz- szüneti vonalak és a szemben ál­ló haderőket elválasztó ütköző övezetek kijelöléséről. A meg­állapodásról az ENSZ rendfenn­tartó erőinék szóvivője számolt be. Görögország, Törökország, Nagy-Britannia és az ENSZ ka­tonai megbízottai Nicosiában pénteken kora délután aláírták len volt Kristian Gestrin finn honvédelmi miniszter és Rónai Rudolf, a Magyar Népköztár­saság helsinki nagykövete. A magyar delegáció pénte­ken délelőtt üzemlátogatáson vett részt és a délutáni órák­ban elutazott Helsinkiből. A búcsúztatásnál megjelent a vendéglátó Kristian Gestrin és a finn hadsereg több vezető személyisége. a ciprusi tűzszünet! vonalakat feltüntető dokumentumokat, amelyek nem tartalmaznak meg­állapodást, hanem pontosan fel­tüntetik a szemben álló felek állásainak elhelyezkedését. A dokumentumokat elküldték a genfi értekezlet résztvevőinek. Nagy-Britannia katonai kép­viselője elmondotta, hogy a do­kumentumok jelen pillanatban Görögország, Törökország, Nagy- Britannia és az ENSZ-főtitkár birtokában vannak, s nyilvános­ságra hozatalukról a genfi ta­nácskozás résztvevői döntenek. Az ENSZ békefenntartó had­erők képviselője elmondotta, hogy a dokumentumok aláírásá­val befejeződött a tűzszüneti vo­nalak kijelölésével kapcsolatos munka első szakasza. A máso­dik szakaszban — az ütköző­övezet létrehozásáról tanácskoz­nak majd Genfben az összes ér­dekelt felek képviselői* A kormány ellenőrzi a görög hadsereget Az új görög kormány ellenőr­zése alá vonta az ország fegyve­res erőit. Gizikisz köztársasági elnök pénteken nyilvánosságra hozott törvényerejű rendelet« visszaállította a katonai junta által 1967-ben feloszlatott leg­felső nemzetvédelmi tanácsot. A legfelső nemzetvédelmi • tanács kinevezi a fegyvernemek pa­rancsnokait, meghatározza a gö­rög hadsereg állományát és ha­tározatokat hoz a fegyveres erők tevékenységének szabályo­zására. A fegyveres erők tevé­kenységének közvetlen ellenőr­zése a hadügyminiszter hatás­körébe esik. Husszein=^Trudeau találkozó Husszein Jordániái király Ottawában találkozott Trudeau ka­nadai miniszterelnökkel (Telefotó—AF—MTI—KS) A Centrooress péntek esti kom men tcrri a: Gerald Ford első napja Genfi tárgyalások Ciprusról

Next

/
Oldalképek
Tartalom