Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-10 / 186. szám
fl KSH Békés inepei Igazgatóságának 1974. 1. félévi jelentése Élelmiszer-kímélet Nem tűnik el a tápanyag A Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet legújabb kísérletei alapján lehetővé válik az élemiszerek új fajta, kíméletesebb feldolgozása, és ezáltal a nyersanyagok értékes tulajdonságainak megőrzése és jobb hasznosítása. Az élelmiszeripari feldolgozás során sok értékes vitamin, tápanyag elvész az élemiszerekből. Az intézet kutatói azon fáradoznak, hogy a konzervek és más módon tartósított élelmiszerek minél több tápanyagot őrizzenek meg (MTI fotó— Fehér József felv. — KS) »«*•«■•»••••••••••••••» .............. Ő szi számítástechnikai tanfolyamok Ismét időszerű és keresett témakörökben szervez őszi speciális és továbbképző tanfolyamokat a KSH Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ (SZÁMOK). A tan föl vamokon a SZÁMOK saját előadóin kívül neves hazai és külföldi szakemberek ismertetik a számítástechnika legkorszerűbb gyakorlati megoldásait A tanfolyamok konzultatív jellege lehetőséget nyújt arra. hogy a jelenlevő hallgatók feltett kérdéseikre választ kapjanak. Xiemelten ismertetünk néhányat az őszi programból. Az „Adatbáziskezelő rendszerek” c. tanfolyamon — melynek célja segítséget adni az olyan vállalati és számítástechnikai szakembereknek, akik a jövőben adatbáziskezelő rendszert kívánnak üzembe helyezni — az adatíbáziskezelés nemzetközileg elismert szakértője, dr. E. William Olle ad elő. A minikomputerek ügyviteli alkalmazásáról, programozási sajátosságairól angol és francia szakemberek tájékoztatják a hallgatókat Az elmúlt évben, nagy érdeklődéssel kísért ^A számítógépes rendszerek biztonsága és ellenőrzése” e. tanfolyamot nyugatnémet és holland előadókkal szervezi meg újból az Oktató Központ. A téma aktualitását a számítógépek gazdasági, ügyviteli célú alkalmazásának egyre fokozódó tendenciája adja. Ezzel párhuzamosan a számítógépek felhasználói egyre nagyobb követelményeket támasztanak az eredményadatok megbíztatósága és pontossága iránt, mely csak az ellenőrzés megjavításával biztosítható. A számítógépek alkalmazása esetén a belső és külső ellenőrzés alapelvei nem változnak, de az alkalmazott ellenőrzési módszer és technika igen. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik és ad választ a felvetett problémákra ez a speciális tanfolyam. Külön figyelmet érdemel a „Vezetési rendszerek” speciális tanfolyam, mely egy sorozat első állomása. Ezzel a témával először jelentkezik a SZÁMOK, és különösen vezető beosztásban dolgozók és a rendszerszervezők számára hasznos. A tanfolyam módszerbeli rendszereket ismertet, mely a vállalat egészére vagy részére alkalmazható, s nagyobb hatékonyságot biztosít. A tanfolyam arra is kitér, hogy milyen szervezeti sémánál milyen rendszer alkalmazható. Rendkívül időszerű témával foglalkozik a „Számítóközpont létesítése" c. spec, tanfolyam. A hallgatók az előadások során pontos behatárolást kapnak, a számítóközpont helyéről a vállalat szervezetében, ismertetést kapnak a kiválasztandó géptípus és ezen belül a konfiguráció meghatározására. A konzultációs kérdések során az egyéni problémáikra is választ kaphatnak a hallgatók. A tanfolyamokkal kapcsolatban a SZÁMOK oktatásszervezési osztálya ad bővebb felvilágosítást, Bp. XIV. 1426 Baktat Gyula u. 7. Telefon: 830- 500, 632-489. Telex: 224498. (Folytatás az í. oldalról.) kb. 59 százaléka váltakozva, több műszakban dolgozik — jobban közelíti a férfiak bérét, mint azelőtt. , Mezőgazdaság A szántóföldi növénytermesztés szerkezete a megyében 1974-ben többségében a tervnek, illetve az igényeknek megfelelően alakult. A kalászos gabonafélék együttes vetésterülete 1974. május 31-én csaknem 4000 hektárral volt több az előző évinél. Rizst 80, cukorrépát 800, burgonyát 170, zöldség- és főzelékféléket csaknem 900 hektárral nagyobb területen termelnek. Az előző évek kedvező tapasztalatai alapján 1974-ben tovább növekedett a termelési rendszerekben termelt növények területe. Békés megye nagyüzemi gazdaságai szántóterületük 18 százalékára (kukoricából 35 000, cukorrépából 4500, rizsből 4700, napraforgóból 7100, szójából 2300 és lucernából 10 200 hektárra kötöttek termelési szerződést valamelyik gesztor-gazdasággal. A megye állatállománya az első félév folyamán az 1974. évi előirányzatnak megfelelően alakult. A sertésállomány kiheverte az 1972—1973.' évi száj- és körömfájás következményeit, a szarvasmarha- és juhállomány pedig az értékesítés csökkenése következtében emelkedett. Békés megyében 1974. június 30- án 127 ezer szarvasmarhát és 1 millió 106 ezer sertést tartottak. A szarvasmarha-állomány fél év alatt több mint 7200 db-bal nőtt, a sertésállomány pedig az eddigi legmagasabb szintet érte el. Először haladta meg az 1 milliót. 1974 első hat hónapjában a fontosabb vágóállatok és állati termékek epmttes értékesítésének alakulása megyénkben eltért az országostól; Békés megyében 4 százalékkal csökkent, országosan 10 százalékkal emelkedett 1973 megfelelő időszakához viszonyítva. Békés megyében vágósertésből 4, vágómarhából 31 százalékkal kevesebbet, tehéntejből 9, baromfiból 17 és tojásból 34 százalékkal többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági nagyüzemek koncentrációja az elmúlt egy évben tovább folytatódott. 1974 közepén 10 állami gazdaság és 116 mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdálkodott a megyében. A mezőgazdasági üzemek átlagos területnagysága az állami gazdaságokban megközelítette a 8200 hektárt, a közös gazdaságokban pedig meghaladta a 3000 hektárt, azaz egy év alatt 20, illetve 11 százalékkal nőt.. A mezőgazdaság munkaerő- helyzetét lényegében a termelő- szövetkezetekben végbe menő változás határozta meg. 1973-ban csaknem 64 000-en részesültek munkadíjazásban a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben; 5%-kal kevesebben, mint 1972- ben. A foglalkoztatottak létszámának változását a következők jellemezték az utóbbi három évben: — az aktív (nem nyugdíjas) dolgozó tagok és családtagok száma csökkent, — az állandó alkalmazottak és a nyugdíjas korú dolgozó tagok létszáma pedig alig változott. Közúti úru- és személyszállítás Az első félév folyamán nőtt a közúti teherszállítási kapacitás és teljesítmény. A Volán 8. számú Vállalat 1974 első félév végén 11%-kal több tehergépkocsivá] rendelkezett, mint egy évvel korábban. A szállított áruk súlya 8%-kal meghaladt« a* egy évvel korábbit, a raksúly-tonnakilométer 17%-os emelkedése pedig a nagyobb teherbírású járművek üzembe helyezésének eredménye. A közúti személyforgalom mind jelentősebb a megyében is. A 8. sz. Volán Vállalat autóbuszai csaknem 15 millió utast szállítottak az év első hat hónapjában, 5%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanezen idő alatt a járműállomány 4%-kal gyarapodott. Az utasforgalom csaknem 40%-a a helyi járatokon bonyolódott le. A lakosság közlekedésének javítása érdekében a vállalat nagy erőfeszítéseket tett a Szajol—Lökösháza közötti vasútvonal villamosítása és a Sarkad—Gyula közötti árvízkárok következtében előállott szállítási feladatok megoldására, vonatpótló autóbuszok beállításával. Kedvező intézkedés volt, hogy a megye üdülőhelyeire (Gyulára és Orosházára) sűrítették a hétvégi buszjáratokat, valamint a gyulai várjátékok idején éjszakai járatokat közlekedtettek. Foglalkoztatottság, jövedelmek 1974. első félévében a megfigyelt adatszolgáltatóknál az ösz- szes foglalkoztatottak, s ezen be_ lül a munkások száma is, ágazatonként erős szóródással, 3%- kal emelkedett. A létszámváltozás — a szolgáltatás kivételével — a szövetkezeti szektorban volt nagyobb mérvű. Az egy foglalkoztatottra jutó havi átlagkereset 2586 forint volt, 150 forinttal több, mint 1973 első felében. A munkások keresetének változása az összes foglalkoztatottakéval csaknem azonos. 1974. első hat hónapjában a lakosság készpénzbevétele az előző év azonos időszakához képest az országosnál mérsékeltebben, 5%-kal emelkedett; a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme viszont megegyezik azzal. II Kiskereskedelem forgalma A megye kiskereskedelme 1974. első félévében 3,5 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le. folyóáron 9, mennyiségben mintegy 7%-kal többet az egy évvel korábbinál. Ez a megyei terv célkitűzéseit meghaladja. A megelőző két év hasonló időszakában tapasztalt tendenciával szemben az idén az élelmiszereknél jobban nőtt az iparcikkek eladása. A kiskereskedelemben elköltött minden 100 forintból 57 forint 60 fillér jutott iparcikkek vásárlására. Az iparcikkek közül a ruházati forgalom csaknem megegyezik a tavalyival, a vegyes iparcikkek eladása pedig 13%-kal nagyobb. A forgalomnövekedés az ÁFÉSZ-eknél ütemesebb, mint a tanácsi kiskereskedelemben. A megye idegenforgalma az előző év első feléhez viszonyítva jelentősen fellendült. A félév végén a szállodai férőhelyek száma 96-tal (a gyulai Motel), az egyéb szálláshelyeké 179-cel1 volt több, mint egy évvel korábban. A megyében megszállt vendégek száma csaknem 20%-kal, a vendégéjszakák száma 8%-kal emelkedett; ezen belül a külföldi vendégek száma megkétszereződött. * Lakásépítés Az év első felében 1170 lakást építettek a megyében, s ez több, mint másfélszerese az 1973 hasonló időszakában használatba vett új lakások számánál. Az előző évekhez viszonyítva főként a városok lakásépítése gyorsult meg. A Békéscsabán befejezett lakások száma háromszorosa, a Gyulán befejezetteké őt és félszerese az előző év első hat hó- tiapjában elkészültekének Idén az állami erőből épült lakások száma 189, az 1973 első felében átadott 54-gyel szemben. Évről évre kedvezőbb a lakások nagyság szerinti megoszlása is. 1972 első félévében az épített lakások 8%-a, 1973 hasonló időszakában 24%-a, az idén már 27%-a három- és több szobás. A június végéig használatba vett új lakások 41%-a családi ház volt. i Egészségügy Az év első felében a megbetegedések számának emelkedése nagyobb terheket rótt az egészr ségügyi apparátusra. A megye egészségügyi ellátásában lényeges változás — 1973 első félévét alapul véve — nem történt. Bár a napi szakrendelői szakorvosi órák száma 28-cal, a körzeti orvosoké 11-gyel emelkedett, még mindig sok a rendelőintézetekben a szakorvos-hiány miatt kihasználatlanul maradó rendelési óraszám és az első félév végén 10 általános és 1 körzeti gyermekorvosi állás maradt betöltetlen. 1974 első hat hónapjában a táppénzes napok száma meghaladta az egymilliót, vagyis az előző év azonos időszakához viszonyítva 16%-kal emelkedett. Művelfidésügy A megyében az 1973/74. tanévben 5400, az előző évinél mintegy 300-zal kevesebb tanuló végezte el az általános iskola 8. osztályát. Az 1955 utáni demográfiai hullám következményeként már 1968 óta tapasztalható létszámcsökkenés az utóbbi években mérséklődött. Az általános iskolát végzettek közül a tanulmányaikat valamilyen formában folytatni szándékozók aránya kismértékben emelkedett, 94%-os lett. Megnőtt az érdeklődés a középiskolák — elsősorban a szakközépiskolák — iránt, ezekbe a végzett tanulók 46%-a jelentkezett. A különböző szakmunkásképző intézetekbe 2560 tanuló kérte felvételét; 69%-uk ipari, 12%-uk mezőgazdasági szakmát választott. A munkás-paraszt szülők gyermekei közül az idén 4300 döntött a továbbtanulás mellett. A középiskolába jelentkezettek között arányuk a tavalyi 73-ról 75%-ra emelkedett. A dolgozók általános és szakmai műveltségének növelése az MSZMP X. kongresszusa, illetve az 1972 júniusi párthatározat szellemében számos intézkedés született. Jórészt ezeknek az eredménye, hogy az utóbbi években a felnőtt korban tanulók száma országosan, de Békés megyében is fokozatosan emelkedett. Az elmúlt tanév folyamán a megye 55 általános iskolájában folyt felnőttoktatás, összesen több mint 3000 tanulóval. Közülük munkástovábbképző tanfolyamokra 2360-an iratkoztak be. 1970 óta a dolgozók középiskolái iránt is újra megnőtt az érdeklődés. A gimnáziumokban tanulók száma négy év alatt megkétszereződött, s csak az utóbbi két tanévben több mint más- félszeresére emelkedett. A szak- képzettséget adó középiskolákban 70%-kal többen tanultak az elmúlt évben, mint az 1969/70: tanévben. A tanulási kedv fokozódásában nagy szerepet játszott a munkahelyek növekvő támogatása. 1970 óta az esti és levelező tagozaton tanuló fizikai dolgozók száma megkétszereződött; az elmúlt tanévben már a hallgatók 61%-a volt fizikai foglalkozású, A dolgozók középiskoláiban tanulók 15%-a emelt szintű, 34%-a hagyományos szakmunkás-előképzettségű volt az 1973/74. tanévben.
