Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-10 / 186. szám

MA: LEMONDOTT NIXON (2, oldal) HUSZONÖT ÉVE NÉPMŰVELŐ (4. oldal) KIS VÄLLALAT — NAGY FELADATOK (5. oldal) A tervezettnél gyorsabban nőtt a termelőágazatok termelése — Öt százalékkal emelkedett a lakosság pénzbevétele A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1974. I. félévi jelentése a megye gazdasági és társadalmi helyzetéről Programvezérlésű esztergagép a Forgácsolóban A budapesti Csepel Művek programvezérlésű rövid eszterga­gépet szerel a forgácsoló-szerszámgépgyárban, Békéscsabán. Az elvégzendő műveletet egy vezérlő egységbe kell beprogramozni, s ezután az esztergagép már csak felügyeletet igényel. Képűn­kön: Barcsik Márton, a Csepel Művek szerelője beállítja a gé­pet és Schilling András, aki majd a gépet kezelni fogja (Fotó: Demény) Véghajrá a szeghalmi és a gyulai járásban Egynapi aratnivaló maradt a földeken A megye déli feléből 120 kombájnt küldtek segíteni Az 1974. év első hat hónap­jában az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelése ága­zati szinten az éves előirány­zottnál kedvezőbben alakult. Élénkült a beruházási tevé­kenység, de a termelőkapaci­tások üzembe helyezése után a befejező munkák és a hiány­pótlások esetenként elhúzódtak. Az ipari termelésnövekedésben még mindig jelentős a létszám­növelés szerepe. A mezőgazda­ságban a növénytermesztésben mindjobban terjednek az ipar­szerű termelési rendszerek, az állatállományra pedig a ser­tés- és baromfiállomány jelen­tősen megnövekedett részará­nya jellemző. Főként a központi intézkedé­sek hatására a nem mezőgaz­dasági munkából származó la­kossági jövedelmek gyorsabban nőttek, mint a mezőgazdasági jellegű bevételek. A lakosság a jövedelem emelkedésével ará­nyosan növelte vásárlásait. A központi és a szabadpiaci ár­változások következtében 7 szá­zalékkal nagyobb mennyiségű áru vásárlására 9 százalékkal több pénzt adtak ki a fogyasz­tók. A lakosság takarékbetét- állománya gyorsabban növeke­dett, mint a hitelek összege. A megye társadalmi és gaz­dasági helyzetében bekövetke­zett főbb változásokat az aláb­biakban ismertetjük. (Jelenté­sünkben néhány 1973. évi je­lenségre is visszatérünk, mivel az éves összesítések ezekben az esetekben most készültek eL) Beruházás, építőipar 1973- ban as egyensúly meg­szilárdítása érdekében a beru­házáspolitika célja a mennyi­ségi növekedés helyett a beru­házási tevékenység hatékony­ságának fokozása volt. A me­gyében a beruházások összege mintegy 4-5 százalékkal több (3 milliárd 764 millió forint) volt, mint 1972-ben. Egyidejű­leg csökkent a befejezetlen be­ruházások állománya, kedve- zőbb lett az anyagi -műszaki összetétel, nőtt a kommunális beruházások aránya. 1974- ben a népgazdaság! terv a beruházások értékének 10-11 százalékos növekedését irányoz­ta elő. A megyében az első fél­évben ennél mérsékeltebben emelkedett a beruházásokra for­dított összeg, de a beruházási hitelek növekedése 10 százalé­kos volt. A szocialista építőipar saját építési-szerelési munkáinak ér­téke 1974 első hat hónapjában 5 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyít­va. Ezzel egy időben a termelé­kenység lényegében javult, mi­vel a létszám időközben 4 szá­zalékkal csökkent. A megye lakásépítési tervé­nek teljesítése szempontjából kedvező az építőipar* lakás- i építési tevékenysége. Hat hónap alatt majdnem kétszer annyi lakást adtak át, mint 1973 ha­sonló időszakában. (Az összes lakásépítésről jelentésünk más fejezetében számolunk be.) Ipar Az 1974. évi népgazdasági terv a belföldi kereslet jobb ki­elégítésére és az exportképes áruk arányának növelésére — többek között — a termelés szerkezetének javítását, a mun­katermelékenység emelését tűz­te ki célul. Országosan az ipar termelésének növelését 5,5—6,0 százalékban irányozták élő úgy, hogy ezen belül a könnyűipar és az élelmiszeripar termelése nagyobb mértékben emelked­jen. Ä megyében a félév folya­mán tovább bővült az ipar ter­melőkapacitása, ami általában a korszerűbb termékek gyártá­sának a feltételeit is javította. Többek között üzembe helyez­ték az Orosházi Húzottsíküveg- gyárat, a békéscsabai cserép­gyárat, a kötöttárugyárat, a Gyulai Tejporgyárat és Haris­nyagyárat pedig tovább bőví­tették. A szocialista ipar 1974 első félévi termelése 9,1, ezen be­lül az állami iparé (az országos­sal csaknem azonosan) 7,6, a szö­vetkezeti iparé 13,6 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. Az első félévi ered­mények alapján sem országo­san, sem a megyében nem va­lósult meg az 1974. évi népgaz­dasági terv azon célkitűzése, hogy a könnyűipar és az élel­miszeripar termelése jobban emelkedjen az átlagosnál. A kereslet és az alapanyagtűi hiánya miatt a megyére jellem­ző fontosabb iparcikkek terme­lése rapszodikusan változott az előző év azonos időszakához ké­pest. FONTOSABB IPARCIKKEK TERMELÉSE 1974.1. félév 1973.1. félév %-ában Kőolaj 79 Földgáz TJ Égetett tégla 95 Égetett cserép 97 Konzervipari és ház­tartási idényüveg 92 Öntött síküveg 54 Különleges hőszigetelő ablaküveg 145 Kötöttára összesen 102 Kolbászfélék 122 Vágott baromfi összesen 123 Gyümölcskonzerv 105 Főzelékkonzerv 77 A megyei székhelyű vállala­tok és szövetkezetek termelése általában igazodott a kereslet­hez: a szocialista ipar (élelmi­szeripar nélkül) 1974 első félév értékesítése 13 százalékkal, fél­év végi késztermékkészlete pe­dig 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A me­gyében érvényesült az 1974. évi népgazdasági terv azon előírá­sa, hogy növekedjék az export­képes áruk aránya. Az első félévi adatok alapján az ipar­ban 1971 óta az idén volt a legmagasabb (25 százalékos) a külkereskedelem részére történt értékesítés. Emellett növelték a belföldi eladást is. Az első félévben a munkaerő termelékenyebb volt, mint egy évvel korábban. A terméstöbb­letnek 60 százaléka származott a termelékenység emelkedésé­ből. A szocialista iparban 1974 első félévében átlagosan 56 300 fő, ebből 42850 munkás dolgo­zott, 3,5, illetve 3,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év első felében az ipari munkások havi átlagkeresete 7 százalékkal emelkedett. A má­sodik negyedévben központi in­tézkedésre emelték az iparban dolgozó kisegítő alkalmazottak bérét. Az ipari és építőipari munká­sok keresetét a korábbinál erő­teljesebben határozta meg szakképzettségük és végzett munkájuk társadalmi hasznos­sága. Az 1973 márciusi bérren­dezés előtt ugyanis a betanított és szakképzett munkások bér­szintje a segédmunkásokéhoz viszonyítva, kevésbé volt dif­ferenciált. A béremelés másik kedvező hatása, hogy a mun­kásnők bére — akiknek a me­gyei székhelyű állami iparban (Folytatás a 3, oldalon.) Pénteken, augusztus 9-én a 148 ezer hektár kalászos gabo­na vetésterületéből megyénk­ben már csak 4000 hektáron maradt lábon a gabona. A szeghalmi és a gyulai járás kötött talajú földjein mint­egy kilenc községben 200 ven­dégkombájn segít az aratás végrehajtásában. A 200 kom­bájn közül 120 a megye déli gazdaságaiból érkezett. A csütörtök éjszakai és Békés megye közelgő 30 éves felszabadulási évfordulójának programjában' ma hajnalban a békéscsabai vasútállomásról Moszkvába indult az első szö­vetkezeti békevonat. A Dél-Bé­kés megyei Tsz-ek Területi Szö­vetsége, a Körösök Vidéke Tsz- ek Területi Szövetsége és az .ÁFÉSZ-ek képviselőit viszi. A 270 személyből álló küldöttsé­get Báli István, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövet­ségének elnöke, a medgyesbod- zás-pusztaottlakai Egyetértés Tsz elnöke vezeti. A különvonat délelőtti 9 ara péntek hajnali esők ugyan újabb akadályt gördítettek a nyári nagy betakarítás befe­jezése elé, megnyugtató vi­szont az a tény, hogy a meg­maradt aratnivaló a megye kombájnparkjának csupán egynapos munkát jelent Az előzetes mérések alapján egyébként megyénk búzából az idén is eléri a tavalyi 37- 38 mázsás termésátlagot hek­táronként tájban érkezik a záhonyi ha­tárállomásra s innen Kijevbe vezet az út. A csoport vasárnap Kijevben időzik, hétfőn a dél­előtti órákban érkezik Moszk­vába, ahol gazdag program vár­ja a Békés megyei szövetkeze­teit képviselőit Az utazást a QOOPTUR1ST megyei irodája szervezte a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­sággal. A szövetkezeti küldöttség augusztus 18-án, vasárnap a haj­nali órákban érkezik vissza Bé­késcsabám. Elutazott az NSZEP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására augusztus 5—9. között hazánkban tartózkodott a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának párt­munkás küldöttsége Karl-Heinz Steuemak, a KB osztályvezető- helyettesének vezetésével. A küldöttséget fogadta Övári Mik­lós, a Központi Bizottság tit­kára. A német testvérpárt kép­viselőjét a Ferihegyi repülőté­ren Nagy Tibor, a KB osztály­vezető-helyettese búcsúztatta. Jelen volt Georg Folk, az NDK budapesti nagykövetségének ta­nácsosa. (M.TI) Meszkvátia indult ma hajnalban az első szövetkezeti békevunat Vasárnap Kijevvel ismerkedik a 270 utas

Next

/
Oldalképek
Tartalom