Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
Bartók és Kodály útján Beszélgetés Bige József furulyaművésszel — Kodály Zoltán (három hónappal a halála előtt) a Magyar Tudományos Akadémia népzenei csoportjának nyilvánossága, előtt hallgatta meg az ön beszámolóját, amikor is elragadtatással vette tudomásul az ősi paraszthangszerek továbbfejlesztésében elért eredményeit. Mi volt ennek a n,agy elismerésnek a lényege? — Kodály Zoltán zseniális tevékenységével a nemzeti kultúra egészévé tette a népdalt. Életműve nyomán kivirágzott az énekkultúra. Ez a munka óriási energiát igényelt, így Kodály már nem foglalkozhatott a népi hangszerekkel. Bartók Bélán és Lajtha Lászlón kívül tulajdonképpen mindenkinek elkerülte a figyelmét ez a gazdag kutatási terület. Sajnos ezt az érdektelenséget csak fokozta Kodály Zoltánnak egy korai kijelentése: „Nem különösebben hangszerkedvelő nép vagyunk.” Ezzel a kijelentéssel én kezdettől fogva vitatkoztam. Hacsak az összehasonlító nyelvészet segítségével vizsgáljuk a kérdést, máris más eredményre jutunk: az ősi magyar családnevek között feltűnően sok a Sípos, Dudás, Dobos, Ütő, Lantos, Kürtös, Trombitás, Tekeres stb. Ezek megtisztelő családnevek voltak. Ilyen nevet nem kaphatott akárki, csakis a legjobb hangszerjátékosok. Eszerint nagyon is hangszerked_ velő nép voltunk. Az idős Kodály mesternek bemutattam az általam továbbfejlesztett, azaz a tisztán hangolt formában újra készített fúvóshangszereket. Elragadtatásával elismerte, hogy vokáfl, azaz ének centrikussá vált népdalgyűjtésünk. A felgyújtott anyag 97 százaléka szöveges. A kimondottan hangszeres anyag (fúvósok, húrosok) csak 3 százalék. Így nem kapunk valóságos képet népzenei értékeinkről. Ezért fowtoß folytatni és gyorsítani ezen a területen a gyűjtőmunkát. — Bizonyára nem elegendő begyűjteni ezeket a hangszereket. — Ez az elvem. A dudát, * tekerőlantot, kanászkürtöt nem elég kiállítani és megcsodálni. A hangszereket nem lehet vitrin-halálra ítélni. Meg kell szólalniuk! Ez a funkciójuk. __ A mai zenekedvelőknek n em szokatlanok ezek az ősi hangok? Azt mondják rájuk a mai zenekedvelők, hogy hamisak. A magyar paraszthangszerek csak egy hangot adók voltak. Nem különösebb tisztasági igénnyel és technikai pontossággal készültek, ezért valóban hamisak. A mi feladatunk a fejlesztésük ügy, hogy a mai zenei igényeknek megfeleljenek. __ Tudomásom szerint ön i parigazolvánnyal re ndelkező népi hangszerkészítő is. __ 1970 óta készítek félhivatásban hangszereket. Ez egyelőre melléktevékenység, hiszen a Magyar Állami Népi Együttes tagja vagyok. — Hogyan kezdődött a népzenei munkássága? __ Az egyetemen bronzkori r égészként végeztem. Már diák koromban foglalkoztatott a népzene, ezért a diploma után választás előtt álltam. Zene vagy régészet? És a népzene mellett döntöttem, mert úgy gondoltam, hogy ezen az elhanyagolt területen nagyobb feladat vár rám, mint egy múzeumban. 1950-ben csatlakoztam az állami népi együtteshez. Valamennyi földrészt bejártam, mint zenekari tag és közben módszeres kutatómunkába kezdtem. Elindultam a zenetörténet légkezdetlegesebb szakaszától... — És a saját készítésűi hangszerek? I __ Tisztában voltam azzal, h ogy az iparosok egy láda kuglibábu mellett csinálnak egy láda furulyát. Ez nem hangszer! Elhatároztam, hogy az eredetiek alapján magam készítem el a hangszereket. Az első furulyával egy évig kísérleteztem, a többi már köny- nyebben ment. Természetesen most is csali egyedi megrendeléseken dolgozom. — Sokat szerepel a rádióban és külföldön. Mit jelent önnek a siker? — A rádió valóban sok felvételt készített velem. Külföldön nem lépek fel szólistaként, ott esetleg a hangszereimért kapok elismerést. A sikernek örülök, mert az nemcsak az enyém, hanem a magyar népi hangszereké, a magyar népzenéé is. / Réthy István (Fotó: Dcmény Gyula) Az AFIT Szerviz gyulai üzemegysége felhívja tisztelt ügyfeleinek figyelmét: hogy a GARANCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSBA BEKAPCSOLTA A KIS TEHERGÉPKOCSIKAT IS. (Barkas, Nysa, ZUK) SZEMÉLYGÉPKOCSIK KÖZÜL A ZAPOROZSECET. Ezúton kérjük ügyfeleinket, hogy a kis teher- és személy- gépkocsik garanciális igényükkel keressék fel szervizállomásunkat. AFIT ÜZEMVEZETŐSÉGE GYULA Orgonaest Békéscsabán ORGONAHANGVERSENYRE gyűlt össze Békéscsaba komoly zenét kedvelő közönsége augusztus 5-én, hétfőn este a katolikus templomban. Kovács Endre orgonaművész műsorának tengelyében J. S. Bach két hatalmas orgoniaműve állt: az Esz-dúr prelúdium és fúga valamint a c-moll passacaglia. Ezt keretezte egy lcorálelőjáték, szintén Badhtól, illetve a műsor nyitó száma: Buxtehude: A- dúr prelúdium és fúgája, majd a két zárószám: Liszt: Evocation c. műve és Boelmamn: c- moll toccatája. A Buxtehude-mű laza szerkezetével: toccata-szerű indításával. könnyed, lebegő második részével, egyszerű, áttekint, hető fúgájával, s a recitativikus, majd nagy lélegzetű negyedik részével impozánsan vezette be a hangversenyt. Ennek ellenpólusaként hatott Bachnak a „Jöjj, népek Megváltója” kezdetű korái' dallamára írott korálelőjátéka. A három , feldolgozás közül a legbensőségesebb hangon megszólaló darabot tűzte műsorára az előadj s a hallgató méltán feledkezhetett bele az ünnepélyes lassúsággal lépkedő basszusok fölött áradó, különlegesen gazdagon díszített korái dallam szépségébe. A Barokk Ünnepet idéző, monumentális hatású, francia nyitány típusú Esz-dúr prelúdium kimondatlanul is közA berlini Pergamon Múzeumban Három évezred japán művészete címmel érdekes kiállítás nyílt meg a közelmúltban. A | 155 japán műremek nagy részét először mutatják be Európában, a kiállítási tárgyak közül jó néhány pedig még sohasem hagyta él hazáját. A műkincseket egyébként japán múzeumok, templomok és magángyűjtők kölcsönözték a Pergamon Múzeumnak, t Míg az európaiak eddig legjobb esetben a japán fafaragást ismerhették meg, a Pergamon Múzeumban most figyelemmel ponti helyet foglalt el a program egészében; súlyozott, pontozott ritmusaival, majd a hármas fúga reneszánsz foganta- tású első, elevenen pergő második, és az előző kettő témáját is szintetizáló, sodró, harmadik részével. Bach orgonaműveinek gazdag tárházából is kiemelkedik a nyolcütemes basszustémára épülő hatalmas variáció- sorozat: a c-moll passacaglia. A húsznál több változatot felvonultató mű nagyszabású kettős fúgába torkollik. Különösen nehéz feladat elé állítja az előadót az a zenei tény, hogy a sokféleséget, a különböző variációkat nagy egységbe kell foglalni, a hallgató jelenlétében kelj felépíteni ezt a grandiózus zenei alkotást. Érezhető volt, hogy Kovács Endrének különösen szívügye lehetett a Passacaglia: az orgona technikai és hangszínlehetőségei teljes kiaknázásával, változatosan, szép színekkel fejtette meg közönsége számára Bachnak csak a jó előadásban feltárulkozó zenei titkát. Liszt orgonaműveinek jellemzői közé nem tartozik a szigorú szerkesztettség, a következetes zenei formaképzés. Ezt még fokozottabban mondhatjuk el az Evocation c. műről, amelynek megszólaltatása csak azoknak a koncertlátogatóknak szerezte meg a felismerés örömét, akik zenei emlékeik között tudják Mozart: Ave verum corpus kísérhetik a japán művészet fejlődését. A kiállításon láthatók: agyagfigurák, sírmellékletek, buddhista szobrok, tussal festett képek, a noszínház 16.—18. századi csodálatos köntösei, i. e. 1500—200-ból származó agyagplasztikák és a zen szerzetesek kaligrafiái. A kiállítás viszonzása annak a három tárlatnak, amelyet az NDK rendezett Tokióban és Kiotóban, s amelyeken főképpen Dürer és Rembrandt műveit mutatták be a japán közönségnek. (BUDAPRESS-PA- NORAMA) c. kompozícióját (ui. a Lisztműben idézetként hangzott el). Nagy hatású, virtuózán előadott romantikus hangvételű francia szerző művével, a Caeser Franck iskoláján nevelkedett Boeünann: c-moll toccatája hangjaival búcsúzhattunk a koncerttől. Feltűnhetett a hallgatónak, hogy a plakátokon meghirdetett orgonaműsor az egyetlen Liszt-mű kivételével teljesen megváltozott. A műsor_ változtatás látszólag önkényesnek tűnt, holott az orgonám ű- vész Kovács Endre rugalmasságát dicséri, aki messzemenően figyelembe vette a rendelkezésre álló orgona adottságait, valamint az akusztikai viszonyokat. A fennálló objektív feltételeknek (mint a hangokat összemosó akusztika, a hangok kimaradása vagy nagyarányú és zavaró késése) tulajdonítjuk az időnként észlelhető ritmikai bizonytalanságot. Különösen a tutti hangzásoknál — melyektől Kovács Endre hallhatóan és indokoltan tartózkodott — támadhatott a jelenlevőknek az benyomása, hogy a jól hangolt, rendszeresén ápolt, karbantartott orgona a művészileg átélt előadás mellett elengedhetetlen tényezője a teljes, hiánytalan esztétikai élménynek. Az or gon a kon certen Fülöp Attila énekművész, a Magyar Állami Operaház magánénekese működött közre. Monteverdi: „Exúlta filio” motettájának előadásában, a műbe komponált stile con- citato -ban (izgatott stílus, ban) nugradéktalanul tükröződött a kora barokk túlfűtöttsége, s az eszköztelenül, nemes egyszerűséggel, a zene iránti bensőséges alázattal előadott Bach-korálok (a Geistliche Lieder első ízben két, másodízben egy darabja) betekintést engedtek a hallgatónak az orgonaművek hatalmas konstrukciót mellett és között Bach kontemplativ költői világába. Fülöp Attila szép fényű tenorhangja, külön figyelmet keltő tiszta intonációja, plasztikus formálása, s a megszólaltatott zenével mindig sikeres azonosulása tette teljessé a szép hangversenyt. Laczó Zoltán Japán műkincsek Berlinben Felice Chilanti: Három zászlót Salvatore Giulianónak 30. • Verdiani rendőrkapitány ne- : héz feladatot kapott: le kell ; zárnia az egész banditizmus-so• rozatot, éspedig botrányok nél■ kül, anélkül, hogy alkalmat ad■ na a bűnözőknek, hogy besároz- ! zák a közéletet, szégyent hozza- : nak a társadalomit; ugyanis a ; vádlottak padjára ültethették ■ volna Szicília jó néhány politi• kusát, jó pár szövetséges ügy- S nököt, akik politikai terrort S hurcoltak az országba a bandi• tizmus révén. ■ Ez a kényes feladat jutott a I rendőrkapitánynak. Azt tudta, S hogv Giuliano megírta az első ; emlékiratot, sejtette, hogy töb- 5 bet is írt, és azzal is tisztában ; volt. hogy Giulianónak segítenie I „kell” azokat a fiúkat, akiket ■ 5 vitt bele a portellai lövöldö- 5 zésbe, s akik most börtönben j ülnek a tömegmészárlás vádiá- { val. Ha ugyanis nem segít raj- j tűk, akkor elveszti Montelepre j rokon szervét, baráti érzését, szo- S lidaritását; a fiúk bebörtönzése • után már úgyis gyűlölködés vette körül házát, az anyák elátkozták az ő anyját. A maffiások is azt kívánták, hogy mossa le róluk a cinkosság vádját. És a monrealei maffiások ezért hízelegtek neki, ezért hozták-vitték a lányoknak irt leveleit, ezért ajánlották fel lakásukat a találkái számára. Rá akarták venni, hogy írjon alá egy hamis emlékiratot, amelyet egy palermói ügyvéd szerkesztett. Amikor pénzre volt szüksége,' rendelkezésére bocsátották újra virágzásnak indult szervezetüket, hogy lebonyolíthassa rablásait. zsarolásait. Annyira buzgólkodtak, hogy amikor egyszer megtudták: Tra- paniban úisütetű banditák Giuliano nevében elraboltak egy dúsgazdag gyárost, akkor nyomban elkobozták az élő zsákmányt, és mint egy ajándékot nyújtották át Giulianónak. Tárgyalni is ők tárgyaltak, és a válbságdíiat is ők szerezték meg. Aztán feleztek Giulianóval: a két újsütetű banditát pedig minjt veszélyes tanúkat, akik szervezetlenül, főnök nélkül dolgoztak, pár héttel később megölték. 1949 nyarán Mannino és Candela hazatért Tunéziából. Nem vették be őket az idegenlégióba. Csak Palma Abbatét sorozták be és vitték nyomban az indokínai háborúba. Terranova és csapatának néhány tagja brigan- tiéletet kezdett Tunéziában is, pár. hónap múlva az Interpol le is tartóztatta és egy palermói börtönbe szállította őket. Mannino föl akarta venni újra a kapcsolatot Giulianóval, ezért a monrealei maffiásokhoz kellett fordulnia Ám Giulianót, igen nehezen lehetett utolérni, a maffiások féltékenyen őrizték, bár közben tárgyaltak a rendőrséggel, mert azt forgatták a fejükben, hogy az egész bandát véglegesen fölszámolják. Persze. mert amíg Giuliano. Pis- ciotta, Passatempo. Badalamenti meg a többiek ugrásra kész farkasként járják a vidéket, addig a maffiások élete is hajszálon függ Pár héttel azután, hogv Castellammaréban nartra szállt, Manrunónak sikerült találkoznia Camparealéban Pisciottával, de a csapatkaoitány se volt ekkor közvetlen kancsolatban Giulianóval. Hetekig. hónanokig kellett várnia, amíg találkozhatott a vezérrel. Giuseppe Cucinella, bandája zömével —. melynek erőssége a gyilkolásban tanúsított kegyetlenség és határozottság volt — Alcamo körnvékét tartotta rettegésben A kereszténydemokrata párt alcamói titkárának, Leo-