Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
\ ENSZ-seg íiség a tisztább Dunáért Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO megbízásából fcs jelentős anyagi támogatásával az Országos Vízügyi Hivatal szakemberei méréseket végeznek, hogy elsőként a Dunán és a Sajón vizminő- ségvédelmi mintaterületet alakítsanak ki. Az itt szerzett tapasztalatokat más, erősen szennyezett vizeken is hasznosítják majd. A nagyszabású környezetvédelmi munka jelenlegi szakaszában kijelölik az automatikusan működő vizminőségjelző állomások helyét. A Közép-DunavJHgyt Vízügyi Igazgatósás laboratóriumának munkatársai mintát vesznek a Duna vizéből a budapesti szakaszon (MTI Fotó — Csikós Gábor felv. — KS) Léggömb - mint televíziós reléállomás A Bahama-szigeteken egy rögzített léggömböt szereltek fel, amely reléállomás szerepét tölti be a televíziós- és rádióadásoknál. A héliummal töltött léggömb mintegy ötezer méter magasságban „tartózkodik” és ny- j lonkötél köti össze a Földdel. Az I energiaellátásról egy kisebb motor gondoskodik. Az üzemanyag pótlásának biztosítására a . léggömböt hetenként egyszer le kell hozni a Földre. A léggömböt kötéllel úgy rögzítik, hogy még az orkánszerű viharoknak is ellenállhasson. nárdo Rendának például az volt a „bűne”, hogy csendőrségi állomáshelyet nyittatott a Koano- és a Roanello-birtokon, Cucinella bandájának bázishelyén, ezért 1949. július 8-án meggyilkolták. Újabb letartóztatási hullám következett: Giuliano anyját is elfogták újra a csendőrök. És Giuliano meg volt győződve, hogy a csendőrök még nagyobb ellenségei, mint a rendőrség, ezért rájuk fenekedett a legjobban. A banditizmus elleni harcban csakugyan sokszor folyt torzsalkodás, vetélkedés a különböző rendőri testületek közt és kibékíthetetlen nézeteltérés volt a különböző tisztviselők és funkcionáriusok közt. Amíg Verdiani rendőrkapitány minden erejével azon dolgozott, hogy letartóztassa a cinkosokat és bűnpártolókat — de óvatosan és diplomatikusan, a banditával folytatott közvetlen tárgyalások útján —. addig a csendőrök egészen más irányban dolgoztak. 1949 nyara. Giuliano úgy érzi, a maffiások foglya lett, sejti már, hogy az utolsó árulásukra készülődnek. Közben a rendőr- kapitány a maffiások tábórát tanulmányozza, azt a maffiavezért keresi, aki alkalmas arra, hogy Giuliano „fegyverletételéről” tárgyaljon. És a bandita aláírását vizsgálgatja azon az emlékiraton, amelyben a vérengzésről szól. és tagadja, hogy voltak megbízok. Nehéz a választás, miután meggyilkolták a parünicói Santo bátyámat. A rendőrkapitány jó szimatát bizonyítja, hogy a monrealei Gnazio bátyámra, az egyik leghatalmasabb cosca vezetőjére teszi fel kártyáját. Először bűnrészesség vádjával börtönbe csukatja, hadd gondolkodjon egy ideig; aztán hivatja, és azt javasolja: működjön közre terve végrehajtásában. Személyesen akar Giu- lianóval találkozni. Július elején Giuliano arról értesült, hogy Gnazio bátyámat kiengedték a börtönből, és találkozni akar vele. A bandita közben merényletet szervezett a csendőrök ellen, amolyan elkeseredett erőpróbát, szét akarta zúzni a körülötte szövődő maffia- és csendőrcsapdát.' A terrorakciót július 19-én hajtotta végre: egy csendőrségi teherautót, mely Bellolampónál lassan haladt az országúton egy emelkedőn, aknával fölrobbantott, nyolc csendőr azonnal életét vesztette, többen súlyosan megsebesültek. A sajtóban, a parlamentben nyomban a rendőrkapitány leváltását követelték, valamint erőteljesebb föllépést, hogy végre felszámolják a Giu- liano-bandát. Az ellenzék makacsul. bő dokumentumokkal fejtegette, hogy a banditizm us- nak milyen politikai cinkosai vannak. A rendőrkapitányi hivatalt föloszlatták, és helyette megalakították a Banditizmus Ellen Küzdő Különítményt, vezetője Ugo Luca csendőr ezredes lett, tanasztalt kémelhárító. (Folytatjuk) A nyereség forrásai Ha vállalatról van szó, csaknem mindig szerepel az a megállapítás, hogy nyereséggel gazdálkodik, s ehhez automatikusan pozitív gondolatok társulnak. Nem ok nélkül, mert az eredménnyel, nyereséggel záruló vállalati tevékenység végső soron azt jelenti, hogy a dolgozók bére, keresete növekedett, a nyereségből olyan alapok képződtek — részben a vállalatnál, részben a társadalom közös kasszájában, a költségvetésben —, amelyekből a termelés bővítésének költségeit lehet finanszírozni. Az is pozitívum, hogy szinte minden vállalatnak van nyeresége, a valóságos veszteséggel gazdálkodók száma oly csekély, hogy azokat két kezünkön is számba vehetjük. Népgazdasági szinten a vállalati nyereség összesített summája jóval meghaladja a 100 milliárd forintot. Az elmúlt esztendőben különösképpen szép volt a vállalati gazdálkodás mérlege, mert a nyereség majd 20 százalékkal gyarapodott. A nyereség összege, növekedésének üteme elegendő indok arra. hogy elégedettek legyünk. A vállalati nyereségben ugyanis átfogóan tükröződik egy-egy gazdálkodó egység munkájának eredménye. Ebben a logikai ösz- szefüggésben a nyereség növekvő összegéhez az élő és holt munka jobb hasznosítása, a termelékenység javulása, az önköltség csökkenése társul. Annál is inkább, mert a vállalati nyereség az árbevétel és az elszámolható költségek különbségéből jsdódik s az utóbbiak legjelentősebb tétele az anyag-, a bér- és az úgynevezett általános költség. Kétségtelen, hogy a nyereséget ez a forrás is táplálja. A költségszint épp az elmúlt esztendőben javult — a korábbiakhoz képest — legjelentősebben, s az ebből származó nyereségnövekmény a vállalati gazdálkodás érdeme. A nyereség összegét azonban olyan forintok is gyarapították, amelyek más forrásokból származnak. Az iparvállalatok az elmúlt esztendőben kedvezőbb, jobb áron értékesítették termékeiket, s a nagyobb árbevétel ugyancsak tevékenyen alakította a nyereséget. Ebből a szempontból a tőkéspiaci értékesítésnek volt döntő szerepe; a tőkés piacokon értékesített ipartermékek árszintje majd 9 százalékkal emelkedett. Nem írható a vállalati gazdálkodás javára az a nyereségsumma sem, amely az importárak költségvetési támogatása következtében keletkezett. Az elmúlt esztendőben — s erről gyakran esett szó — a tőkés világpiacon példátlan ütemben emelkedtek az anyagárak. A költségvetés a viszonylagos ár- stabilitás megőrzése érdekében milliárdokkal dotálta a íegfon- tosabb nyersanyagok hazai termelői árát. s ez — a változatlan anyagárakkal dolgozó — magyar ipar versenyképességét, az export-árbevételben pedig a nyereségét növelte. Hadd utaljunk arra is, hogy ez a nyereségforrás, amelyet egyrészt, a növekvő importtámogatás, másrészt a tőkéspiaci értékesítési árak emelkedése táplál, ma még bővizű, de a termelői árak Hovekszik az éta.'ajfogyasztás — biztató terméseredmények részleges — 1975. január elsejei rendezése elapasztja, a jövő évben azzal már aligha lehet kalkulálni. B vállalati nyereségnek __ számos iparágban — a kedvezmények is fontos összetevői. Népgazdasági szinten az eszköz- állomány majd egyharmadát ingyen használják a vállalatok,, azokért nem fizetnek eszközlekötési járulékot, sokan pedig a bérjárulék fizetése alól kaptak felmentést. Ezek a kedvezmények ugyancsak milliárdokkal gyarapítják a vállalati mérlegekben kimutatott nyereséget. A nem minden arany, ami fénylik közmondásnak a vállalati nyereség vetületében az 'a jelentése, mondanivalója hogy a nyereségként keletkező forintoknak számos összetevőjük van. Az évről évre gyarapodó vállalati nyereség egy része bizonyíthatóan a jobb gazdálkodás eredménye, de vannak olyan nyereségforintok is, amelyek nem a gyárkapukon belül végzett jobb munkából származnak. A vállalatoknak minden forint nyereség egyformán kedves s aligha tesznek különbséget azok eredete, forrása alapján. Mi sem ünneprontás célzatával tettük. Nem titok azonban, hogy a részleges termelői árrendezés és az eszközlekötési járulékfizetés egyidejű módosítása majd minden vállalatot érinteni fog. A tervezett intézkedések végrehajtásának ugyan az az alapelve, hogy az egyes vállalatok jövedelmi helyzete ne változzék — seprő, se kontra — indokolatlanul, mégis arra kell figyelmeztetni, hogy a nyereség előállításának feltételei bizonyos értelemben mások lesznek. Az importár-támogatás csaknem teljesen megszűnik, az anyagköltségek hányada magasabb lesz, sor kerülhet egyes támogatások, avagy elvonások kiiktatására is. Az év első hét hónapjában, az elmúlt évinél 15 százalékkal több étolajat vásárolt a lakosság és csaknem egynegyedével több margarin fogyott. A növényolaj ipar szakemberei arra számítanak, hogy az év hátralevő részében tovább növekszik az érdeklődés a korszerű táplálkozásnál nélkülözhetetlen termékek iránt és a növényi olajokból 20—30 százalékkal több fogy majd, minit 1973-ban. Erre annál is inkább lehetőség van, mert biztatóak a termés- kilátások. Az üzemek, várhatóan az elmúlt évinél több alapanyaghoz jutnak a következő hetekben, hónapokban. A jelentések szerint a káposzta-repce — fonitos ipari alapanyag — aratása jó ütemben halad. Az üzemek 4 250 va- gonnyi terményre számítanak, ebből háromezer vagonnyit már átvettek a termelőktől. Az országban elsőiként, Szolnok megyében augusztus elején megkezdték az olajlen betakarítását. Az országos termés egy- harmadáit várják a feldolgozó üzemek erről a vidékről. Az összes termés 1450 vagonra tehető, ez jobb eredmény az elmúlt évinél, s így a festékgyáraknak elegendő olajalapanyagot biztosítanak majd. A gazdaságok ebben az évben 113 000 hektáron termesztenek oapnaforgót. ez a termő- terület 10 százalékkal nagyobb az 1973. évinél. Ez azonban nem teliinthető végleges adatnak, mert sainos az ár- és belvízkárok miatt a számítások szerint legalább ötezer hektár termése kiesett. A mezőgazdasági nagyüzemekben azonban nagy területen korszerű téchnológiá- kat vezettek be az idén, s így remény van arra, hogy az olajipar a tavalyinál több napraforgóhoz jut. 11 felhasználó és feldolgozó iparvállalatok csak akkor módosíthatják saját termékeik árát — és i kizárólag hatósági engedéllyel, ha az ár- és a járulékváltozás egyenlege meghaladja a termelési költség 2 százalékát s a vállalati nyereséget legalább 15 százalékkal csökkenti. Ha a negatív hatás ennél kisebb mértékű, azt a vállalatnak saját erőből kell ellensúlyoznia. Aligha kétséges, hogy ezek a körülmények a nyereség szemszögéből előtérbe állítják a költségek csökkentését, ennek szerepét növelik. A vállalatok figyelme, munkája ma még nyilvánvalóan az idei gazdasági feladatok, az idei nyereségterv teljesítésére összpontosul, de jól teszik, ha előrelátóan az árrendezés menetét követve költségszámítással, okos mérlegeléssel és műszaki, gazdasági intézkedésekkel egyaránt felkészülnek 1975-re. G. I. ISorgiszszcrcncse? Barátom — aki veleszületett szerénységétől indíttatva megkért, hogy az ő nevét ne írjam ki — tegnap az alábbi kis horgásztörténetet adta elő: — Szombaton, pontosabban augusztus 3-án kocsival mentem pecáz- ni. Sarkadon tankoltam. Igaz ugyan, hogy egy fia halat sem fogtam, de a giliszták biztosan örültek a kényszerfürdőnek a nagy kánikulában. Hazaérve, este bánatomban beültem egy vendéglőbe, de csak halászlé volt. Sört ittam inkább, s amikor fizetni akartam, ijedten vettem észre, hogy nincs meg a brif- tasnim Atya világ — villant át az agyamon —, azt bizony a benzinkútnál a kocsi tételén hagytam, onnan esett le valahol, Mi lesz most? Az igazolványom, a jogosítványom, a kilenc érvényes havi lottó még csak hagyján, de benne volt az is, ami a fizetésemből a havi részletek kifizetése után megmaradt: 1330 forint. Szerencsére a pincér régi haver. Adott még öt korsó sört hitelbe. Én meg igazi magyaros keserűséggel kívántam minden egyes korsónál jó egészséget pénzem szerencsés megtalálójának. Odahaza pedig a feleségemmel — véleményeink kölcsönös kicserélése után — beláthatatlan időre szóló mosolyszüneti egyezményt irtunk alá őszinte, baráti légkörben, mindkét fél megelégedésére. Vasárnap úgy döntöttem, eladom a horgászfelszerelést. Peches ember ne menjen a jégre A feleségem meg a ruhatáramat leltározta: mit vihetne hétfőn a bizományiba. Másnap reggel el is indultam a botokkal. a hálóval meg a többivel vevő után. Előtte azért, csak úgy próbaképpen, telefonáltam a sarkadi rendőrségre. Azt mondták, már szombaton is vártak. Ott van náluk a briftasnim. Egy gyulai motoros vitte be még délben. Minden megvolt: az iratok, a lottók meg a pénz is, az Utolsó fillérig. Úgyhogy most szombaton — fennállásunk óta először — a feleségem is eljön velem pecázni. Mit szólsz ehhez? Ez az igazi horgászszerencse, nem? « * * Mit szólhattam volna? Én magam nem hódolok a pecázás nemes szenvedélyének. Nem tudhatom, mi az igazi horgászsze- renese. Annyit tudok csupán, hogy a szerencsének legtöbb köze a véletlenhez van. Márpedig az, hogy Márta László, Gyula, Kisfaludy utca 53. szám alatti lakos úgy vitte a rendőrségre az elveszett irattárcát, ahogy találta, egyáltalán nem véletlen. Az ilyesmi ugyanis nem a szerencse, hanem a becsület dolga, (küv»vr)
