Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-07 / 183. szám
Gyümölcsöző magjai*—lengyel kapcsolatok Lejárt a pallérok kora? is Altami Építőipari Vállalat a tervezett 400 helyett S23 lakáét adott át az év első felében Magyarország és Lengyelor- szág kapcsolatai az elmúlt több ■mint negyedszázados időszak alatt annak á fontos dokumentumnak a szellemében fejlődtek és gyümölcsözőek ma is, amelyet a két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésként 1948. június 18-án írtunk alá és 1968. május 16-án megújítottunk. Párt- és államközi kapcsolataink . Teljes a nézetazonosság párt-" jaink — a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt — között az alapvető ideológiai és politikai kérdésekben. A két párt illetékes képviselői rendszeresen találkoznak, tájékoztatják, egymást és véleménycserét folytatnak Magas szintű párt- és államközi kapcsolataink fejlődésének jelentős eseménye volt Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz baráti látogatása 1971 májusában Budapesten, Henryk Jablónski magyarországi útja 1972 novemberében; Kádár János és. Fock Jenő 1973 márciusában Varsóban tett baráti látogatása. E magas szintű események sorát folytatja most Piotr Jaroszewicz Iá- i togatása Budapesten. Esedékes — ugyancsak még ebben az esztendőben — Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Lengyelországba: A pártközi együttműködési tervek alapján évente számos pártmunkás-delegációtküldtünk, illetve fogadtunk tapasztalat- csere céljából. Széles körűek a kapcsolatok a két országban működő parlamentek, a tanácsok és a különböző társadalmi szervezetek között; Gazdasápi egyifmPodés. ívről, évre gyarapodnak, a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok Kétoldalú árucsereforgalmunk az elmúlt bárom évben esztendőnként átlagosan 15 százalékkal növekedett. 1973-ban oéldául a magyar—lengyel külkereskedelem összforgalma meghaladta a 300 millió rubelt 1974-ben — a tervek szerint — tovább emelkedik a kölcsönös árucsereforgalom. A különböző termélési területeken mind élénkebbé válnak a két ország kapcsolatai, kölcsönösen előnyös megállapodások jöttek létre. Ezek közül kiemelkedik a timföld-alumínium- egyezmény, a lengyel kénszállítási megállapodás, a műszálipari szakosítási megállapodás, az autóipari kooperáció és egyéb szakosítási szerződések a szerszámgépipar, a gyógyszeripar és a gumiipar területén. Eredményesen működik a meddőhányókból kitermelhető szén fel- használására létrehozott magyar—lengyel közös vállalat, a HALDEX, Előrelépést jelentett a gazdasági együttműködésben a két Varsóban megtartották hét | szocialista ország: Bulgária,, Csehszlovákia, Lengyelország, j Magyarország, az NDK, Romá-i nia és a. Szovjetunió filmarchívumai képviselőinek találkozóját. A résztvevők elhatározták: a 3 rnämmms ** 1974. AUGUSZTUS X ország miniszterelnökének 1973 ■augusztusi találkozója. Megállapodás jött létro komplett ipari berendezések szállítására: a lengyel partner vállalta egy nagy teljesítményű cukorgyár szállítását, valamint öt hajó építését magyar megrendelésre 1976—1980 között. Kormányközi megállapodást írtunk alá ■— a két ország gazdasági együttműködési állandó bizottságának XIII. ülésszakán 1974 májusában — a harmadik világ, elsősorban a fejlődő országok piacain történő együttműködésről. Központi tervező szerveink most dolgoznak a két országnak az 1975 utáni időszakra vonatkozó tervkoordinációs munkálatain. 1974 januárjában a két ország műszaki fejlesztési bizottságainak elnökei megállapodást írtak alá: „a tudományos kutatás anyagi-technikai bázisának kialakításáról”. Kultúra, tudomány, Oktatás. Munkatervek alapján a két ország kulturális és tudományos kapcsolatai megfelelően fejlődnek. Együttműködési és közös kutatási megállapodása van 1972— 1975-re a két tudományos akadémiának. Felsőoktatási intézményeink közvetlen kapcsolatai is kielégítőek. Az idén tárgyalások voltak Budapesten a felsőoktatási intézmények között 1980-ig terjedő együttműködési megállapodás aláírásáról. Aktívak a magyar és a lengyel hírközlő szervek kapcsolatai. Rendszeres az újságírók és televíziós forgatócsoportok cseréje. A Magyar Televízió az idén — első ízben — megrendezi a I,Lengyel íórum”-ot. Eredményes munkát fejt ki kulturális kapcsolataink bővítése érdekében a kulturális, tudományos együttműködési vegyes bizottság. Budapesten és Varsóban eredményesen működik a lengyel, illetve a magyar kulturális intézet. Időszerű események kapcsán meg kell említeni, hogy —megállapodás alapján — a két ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából 1974 szeptemberében Budapesten lengyel, 1975 áprilisában Varsóban magyar kulturális napokat tartanak. Magyarországon számos rendezvénnyel és széles körben megemlékeztünk Lengyelország felszabadulásának 30. évfordulójáról. Vendégforgalom. Magyarország és Lengyelország testvér- megyéi és testvérvárosai, valamint több ipari üzem között széles körű és bensőséges kapcsolatok alakultak ki. A turistaforgalom is jelentősen megnövekedett. 1973-ban például csaknem egymillió lengyel turista érkezett hazánkba és csaknem százezer magyar állampolgár járt Lengyelországban. (MTI) kölcsönös szolgáltatások keretében a filmarchívumok rendszeresen és gyorsan tájékoztatják egymást új szerzeményeikről; filmeket, dokumentációs anyagot (nyomtatványokat, lapokat, fotókat, plakátokat) cserélnek — elsősorban a nemzeti filmművészetek témakörében. Állandó információcserét szerveznek a filmográfiai kartotékok vezetési módszereiről, a műszaki és szervezeti vívmányokról, a gyűjtemény terjesztéséről. Valamikor egy jól képzett építőmester, azaz egy pallér, többé- kevésbé önállóan tudott levezetni egy építkezést, az alapozástól egészen a kulcsátadásig Ma már az építőipari munkák gyors szakosodása következtében ezzel a feladattal nemigen boldogulna el. Hiszen a vákuumos víztelení- téses alapozástól az előregyártott szerkezetek szerelésén át a gépi vakolásig, a szak- és szerelő- ipari munkákig mindenhez értenie kellene és nem is akármilyen szinten. Szemtanúi vagyunk annak ugyanis, hogy a lakóházak, a többszintes lakóépületek, lakótelepek szinte gomba módra nőnek ki a földből. Az építkezés] nemcsak technológiájában vál- j tozott meg, hanem rendkívüli módon fel is gyorsult. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat az idén például az első félévre tervezett 400 lakással szemben 523-at adott át, a negyedik ötéves tervben eddig összesen 2920-at. Emellett kiemelt építkezéseknél is kivitelezőként szerepelnek, ez a vállalat építette és építi ugyanis az orosházi üveggyár kompresszorházát, a békéscsabai növényvédő épületét, a KISZ-tábor, az orosházi kollégium, a gyulai harisnyagyár, a gyulai rendelőintézet és a mezőkovácsházi MNB-fiók épületeit. A sikerek titka Minek köszönheti a vállalat ezeket a szép eredményeket? A választ a múlt heti műszaki konferencián eléggé önkritikusan i fogalmazták meg. Sikereik jelentős részét a nem éppen feszített tervek számlájára írják j Természetesen a dolog nem ilyen j egyszerű. Az elemzés ugyanis ki- ] mutatja, hogy a vállalat jelentős lépéseket tett a rejtett tartalékok feltárásában. A szervezettség növelésével, belső átszervezésekkel, a segédipar és a szakipar gépesítettségének fokozásával elérték, hogy ma már a korszerű követelményeknek megfelelően dolgoznak. A közmű- és mélyépítő föépí- tésvezetőség az egyik legrugalmasabb, legönállóbb és legkez- deményezőbb egységgé fejlődött. Leginkább itt törekszenek a géppark kihasználására, ami nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a többi főépítésvezetőség lemarad a korszerűsödés folyamatában. Az I-es sz. főépítésvezetőség például viszonylag gyengébb eredményeket ért el, mégis a már jól kialakult technológiai eljárásaival a saját építkezései mellett egyéb területekre is képes volt „bevonulni”. Békésen, Gyomán és Szarvason 101 lakásnál ők végezték a paneles épületek ácsmunkáit. A szervezésfejlesztési intézkedések közül az egyik leghatékonyabbnak a vállalati összevont normák fokozatos bevezetése bizonyult. Tűi sok tapasztalat e normák alkalmazásában ugyan még nincsen, de máris megállapítható, hogy ezek jobban igazodnak a vállalati adottságokhoz, az alkalmazott technológiákhoz, a korábbiaknál áttekinthetőbbek, egyszerűbbek, s így nemcsak a munkaszervezésre, hanem az ösztönzési rendszerre is kedvező hatást gyakorolnak. Mindezek a korszerűsítést célzó változtatások tették lehetővé végül is azt, hogy a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a laza tervek ellenére jobb eredményt érjen el ez év első felében, mint 1973-ban, hasonló időszak alatt. Alikor ugyanis —, ha csak a lakásépítést vizsgáljuk — 445 lakást adtak át, ez az éves terv 47,8 százalékát tette ki, az idei 523 lakás, amely a teljes terv 52,3 százaléka, 78-cal több lakást is jelent a tavaly átadottak számához képest; A 139 brigád A szervezeti és szervezési intézkedések mellett nem elhanyagolható a szocialista brigádok szerepe sem a vállalati eredményekben. Megállapítható, .hogy az idén az építőipari vállalat munka versen y mozgalmában minőségi változás következett be. Az előbbieket igazolja egyfelől az, hogy a szocialista brigádok vállalásai mindjobban kötődnél! a vállalati célkitűzések megvalósításához, másfelől pedig az is, hogy ebben az évben már nemcsak a brigádok, hanem valamennyi termelőegység is bekapcsolódott a versenymozgalomba. 1974. első felében 139 brigád 1415 taggal nevezett be a szocialista brigádmozgalomba, a munkaverseny-mozgalomba és ezek kiveszik részüket az ország és a megye közelgő jubileumi ünnepségeinek tiszteletére rendezett versenyekből is. Mellettük 13 termelőegység illetve építésvezetőség küzd a „Kiváló Építésvezetőség” cím elnyeréséért. A versenymozgalom első féléves értékelése már meg is történt, ennek eredménye azt igazolja, hogy a termelőegységek nagyobb hányada, a szocialista brigádok döntő többsége eleget tett vállalásai időarányos részének. Vállalásaik teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért a legtöbbet a lakásépítkezéseken dolgozók tettek. így többek között a Rusz- nák Pál vezette vegyes brigád, a! gyomai lakásépítkezéseken dől- ] gozó vegyes brigád Bencsik Mihály vezetésével, Ancsin György panelszerelő brigádja, valamint a Gyulán dolgozó festőbrigád, Papp Ferenccel az élen. A brigádok mellett nem egy műszaki vezető tett önálló vállalást' is. Külön említést érdemel Puskás Pál technikus, Uhrin János és Vasas Pál művezető, valamint Svecz Mihály részlegvezető, akik védnökséget vállaltak saját területük munkaverseny-mozgal- ma felett. Vannak még hibák A felsorolt kedvező feltételek és jó eredmények ellenére az elmúlt félévben is akadt néhány j olyan külső és belső tényező, amely akadályozta a vállalati törekvések megvalósulását. Ilyenek — ha csak felsorolásszerűen is — az anyagellátásban jelentkező nehézségek: a vállalat még most is csak nagyon nehezen tudja biztosítani a különböző anyagokat az építkezéshez, eddig a legtöbb gondot a középblokkos építkezés, a szerelőipar csővel való ellátása és az egyes lakatosipari alapanyagok, lakásszerelvények beszerzése okozta. A vállalati belső gondok közül elsősorban a súlyosbodó munkaerőhiányt lehet megemlíteni. Ugyanis, míg az elmúlt esztendőben a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat mintegy Í670 fizikai dolgozót foglalkoztatott, addig ez év júniusában ehhez az állományhoz már csak 1466 ember tartozott. Igaz, hogy a műszaki vezetők közül néhányan talán még örülnek is ennek a változásnak, hiszem nyolc-tíz embert jóval könnyebb irányi ca ni, mint ennek a háromszorosát A kilépések okát mindenesetre mégis vizsgálni kell a vállalatnál, hiszen a termelékenységet is csak bizonyos határokig lehet fokozni, s ezen a határon túl a termelés növekedése nem képzelhető el a munkások létszámának növelése nélkül. Egy másik igen nagy gondja a vállalatnak a termelőegységek közötti megfelelő összhang hiánya. A szakszerelő és a segéd- ipari egységek, valamint az építőipari tevékenységet irányító vezetők között ugyan az utóbbi időben sikerült bizonyos termelőkapcsolatokat kialakítani a termelési osztály állandó közbelépésével. ez azonban a jövőben, jelentkező feladatok megoldásához nem elégséges. Less mit csinálni Az év még hátralévő részében az állami építőipari vállalatra még legalább annyi feladat megoldása vár, mint az eddig eltelt időszakban. A közeljövőben kell ugyanis jó néhány építkezést megkezdeniük többek között a békéscsabai ruhagyárnál, a Kö~ JÁL-nál, a Baromfifeldolgozónál és az Univerzál Kisker, áruházánál, valamint az orosházi Volán telepen, illetve a gyulai húskombinátnál. Meg kell gyorsítaniuk a békéscsabai szolgáltatóház és a kötöttárugyár üzemi épületeinél folyó munkálatokat is. Az előbbieken tűi továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell a lakásprogramból vállalt feladatok teljesítésére fordítaniuk: A párt XI. kongresszusának tiszteletére indított munka versenyben ugyanis ebben az évben ezer lakás átadását vállalták. Ezt teljesíteni is tudják, annak ellenére is, hogy egy-két helyen —, mint például a Szigligeti utcai paneles építkezésnél ■—, lemaradtak a határidőkkel. A soron levő feladatok közül a harmadik nagyobb csoport a már megkezdett építkezések befejezése, illetve annak, elérése, hogy az elkészült épületeket határidő előtt átadhassák. Jelenleg az építőipari vállalat négy nagyobb építkezésen dolgozik, ezek: a már említett kompresz- szorház az orosházi üveggyárba!», továbbá a kereskedelmi, vendéglátóipari iskola, a mezőhegyes! szeletraktár, valamint a MÄV- nál folyó villamosítással kapcsolatos építőipari munkák; 1974 második félévében kell egyébként a vállalat brigádjainak jó néhány olyan vállalást is teljesíteniük, amelyek szorosan kapcsolódnak az előbbiekhez. Az építőbrigádok ugyanis legnagyobb részben az építkezések határidejének rövidítését vállalták. Drága energiával olcsón Még egy tényezőről érdemes szólnunk, amely erőteljesen befolyásolja a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat második féléves célkitűzéseinek végrehajtását. Ez az energiahordozók áremelkedésének hatása. Érthető, hogy a szeptember 1-ével életbelépő áremelkedések tetemesen megnövelik a vállalat termelési költségeit, ugyanakkor a szabályok értelmében ezt az áremelkedést a vállalat nem háríthatja át vásárlóira. Ebből kiindulva az építőipari vállalat műszaki és gazdasági vezetésének tovább kell lépnie azon az úton, amit az első félévben — az eredmények tanúsága szerint — már sikerrel bejárt. Vagyis a technológia fejlesztésével, a szervezés további korszerűsítésével energiatakarékosságra kell törekedniük, biztosítaniuk kell gépeik minél jobb kihasználását. Mindezzel egy - időben javítani kell a termelés vállalati szervei közötti együttműködést. hiszen a drága energiával csak így termelhetnek viszonylag olcsón, azaz a korábbi árakon, s csak így tudják együttesen a vállalati, a népgazdasági, s főkéopen a lakossági igényeket kielégíteni. Kövary E, Péter Filmarchívumok együttműködése V
