Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-30 / 202. szám
•■lllllllllllHBIimillllllllUIIIIBIIIIIIIIIMmmiBlillUIIIIIIIIIIIIMMIIIIIlilllMlllllllimHIIHMMIfUIUMIIUIIIIIIIIUIIBS fi a tűzvédelem társadalmi ügy A belügyminiszter Végrehajtási Rendelet* jelent meg a tűz elleni védekezésről ég a tűzoltóságról. Akiket közelebbről érint a téma, tudják, hogy régóta aktuális volt ujjáaiaKÍtani, bővíteni, tovább rendszerezni a tíz esztendővel ezelőtti rendelkezéseket, előírásokat, hiszen azóta — mint mindenütt — sok minden változott. fejlődött, alakult. A tűz elleni védekezés túlnőtt a hivatalos fórumok keretein és társadalmi üggyé, problémává vált. De hiszen — vethetné közbe valaki — a tűzvédelem, a tüztől való félelem, az ősi ellenség és barát veszélye, pusztítása szinte örök. S az ellene való védekezés —- hinné az ember — szinte természetes és magától értetődő. Szomorú példák bizonyítják az ellenkezőjét. Dobogó, pusztító lángok nyomát kutatva kerül napvilágra a felelőtlenség, az elővigyázatlanság, a nemtörődömség. Veszendőbe menő százezrek s olykor sajnos emberéletek is figyelmeztettek arra. hogy napirenden kell tartani a tűzvédelmi előírások betartását. a tűzmegelőzés ügyét. A most megjelent belügyminiszteri rendelet legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet az össztársadalmi felelősségre. A felsorolt előírások, szabályok, mellékletek sokasága foglalkozik azzal, hogyan kell és lehet megelőzni a bajt a termelésben, a mezőgazdaságban, az erdőkben, lakóházakban — mindenütt. ahol érték van. A rendeletet olvasva az ember úgy érzi. ezek a dolgok olyan fontosak, annyira saját érdekünket szolgálják, hogy szinte felesleges hangsúlyozni őket s még inkább rendeletekkel kötelezni azok betartására. Hány és hány figyelmeztető bizonyítékát találjuk annak, hogy lebecsüljük a megelőzés, a felkészülés, a tűzvédelemmel j kapcsolatos képzés jelentőségét;! tűzvédelmi előírásoknak meg j nem felelő épületek, raktárak egész sora; eldobott gyufaszálak, parázsló fahasábok az erdőkben; lángra lobbanó benzin-, kannák. Miért ne volna ez elsőrendű feladat a gépkocsivezető száma-, j ra. a személyautók kézi tűzol-1 tó készülékkel való ellátása? Hiszen saját kocsijáról, vagyonáról van szó — a másoké mellett. Példák sokasága bizonyítja — közöttük tragédiák bekövetkezése is —, hogy ennek a nem új szabálynak betartását is elmulasztják. A rendelet részletesen, alaposan foglalkozik azzal a testülettel, amelynek hivatása a tűz elleni harc. És teret szentel azoknak is. akik önként vállalják — napi munkájuk mellett — ezt az áldozatos feladatot. Szó van természetesen adminisztratív intézkedésekről, szervezeti változásokról — 1971 óta a tűzoltóság a megyei, kerületi, járási tanácsok felügyelete alá tartozik — a tűzvédelemmel foglalkozók szakképzettségének biztosításáról. A rendelet lényege egyetlen mondatban határozható meg: a tűz elleni védekezés — össztársadalmi ügy. Ez az, ami meghatározza az elkövetkező feladatokat, tennivalókat — a paragrafusokban foglaltak megvalósítását is (B I.) m Uj bélyegek A posta szeptemberben több új bélyeg kiadásával örvendezteti meg a filatelistákat. Szeptember 4-én Czóbel Béla 91. születésnapja alkalmából 1 forintos emlékbélyeg kerül forgalomba. Szeptember 5-én kezdik árusítani a magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködés 25. évfordulójáról megemlékező 1 és 3 forintos bélyegből álló általános forgalmi bélyegsorozatot. Az 1 forintos ibolya- és azúrkék színű bélyeg az Interszputnyik űrtávközlési földi állomás antennáját ábrázolja, a 3 forintos türkizkék és ibolyavörös színű bélyegen pedig a Béke távvezeték, a Barátság kőolajvezeték százhalombattai állomása és a vison- tai Gagarin Hőerőmű egy-esgy részlete látható. Bélyeggel emlékezik meg a posta Pablo Nerudáról is. csak érthetetlenül rám nézett, látszott rajta, hogy ezt bizony tanulnia kell még. Csupacsont felemelte a fejét, amikor mindent összeszámolt. — Érdemes volt, Dróthajú? — pöccintette meg az állam a ceruza hegyezetlen végével. Éreztem, hogy ezt valamennyiünknek célozta, akiknek pénteken este savanyú volt az ábrázatuk, amikor a vasárnap éjszakai műszakról esett szó. Valamennyien láttuk a végső összeget, mégis Ilonka néni nagy büszkén egyenesedett fel, és olyan hévvel ejtette a szavakat, mintha valamilyen rendkívüli hírt közölne velünk: „Látjátok, gyerekek!” Engem nagyon megleptek a szavak, mert eddig mindig szaktársaknak szólított bennünket. Olykor puk- kadoztunk is, mert Csupacsont következetesen kollégának szólította Ilonka nénit is. Bandi bácsinak mosolyra húzódott az ajka, hiszen Ilonka néni négy évvel fiatalabb nála, még a harminckettőt sem töltötte be. Aztán valamennyien hangosan nevettünk. Amikor rájött Ilonka néni, hogy miért tört ki belőlünk a nevetés, lekapta fejéről a kendőt, mellyel hosszú fekete haja volt lekötve, és azzal csapott felénk. — Szemtelen kölykök! Most már heherésztek, mert van 1500 forintunk a házi bankban, Bezzeg péntek este olyan volt a képetek, mintha ecetet ittatok volna. — s meglegyintette az arcomat a kendővel. Nemsokára ezután szabadságra mentünk valamennyien, PP Ősök, isißstak, CSEREI PÁL: „Nedves, agyagos Körös part. Sáros kéz agyagból henger alakú szobrot formál. A szuperközeli felvételekből erő sugárzik. A jelenet helyszín nélküli és időtlen, a kéz, amely birkózik az agyaggal és formálja, a teremtést idézi.” Ezekkel a mondatokkal kezdődik a forgatókönyve annak az ismeretterjesztő színes filmnek, amelyet a televízió stábja készít, és amelynek egy jelentős részét a vésztői Mágori-halom ásatásánál forgatják. Rendezője Schuller Imre, szerkesztője Oskó Judit, riportere Rapcsányi László. A kamera és a riporter és egyúttal természetesen a nézők kalauza dr. Trogmayer Ottó, a Csongrád megyei múzeumok igazgatója. Miről is szól ez a film, amely év végén kerül majd a nézők elé? Nem kevesebb feladattal birkózik meg, mint azzal, hogy bemutassa a régészek múltat feltáró munkáját és a hazánkban található kőkorszak leleteit, amelyek már nagy sikert arattak külföldi bemutatótermekben, s hazánkban is nemrégen mutattak be a nyíregyházi Józsa Múzeumban. Hét ágra tűz a nap — ki is használják ezt, a tv-sek számára optimális időjárást —, és egymás után telnek meg a színes celluloid filmszalagok, S hogy miért éppen Vésztőt választották a forgatás színhelyéül? Erre Hegedűs Katalin, a szentesi múzeum igazgatója, az ásatás vezetője válaszol. — A régész szempontjából rendkívül nagy jelentőségű hely a Mágori ikerhalom. 1972-ben T. Juhász Irén régész hívta fel a figyelmet az itt talált őskori rétegekre. Felcsigázta az érdek- _ lődésemet és megkértem, hogy. Évezr%lek titkai kerülnek a napfényre az ásók nyomán mazó csontok. Ilyenről Európából eddig mindössze kettőről tudtunk. Egyet Drezda környékén, egyet pedig Ausztriában találtak. Ennek a korszaknak az emberei .vastag vörös festékkel kenték be a halottat azokon a bal lába. A ház még csak részben van feltárva. Bízunk abban, hogy további értékes tárgyak is előkerülnek, így a szobor többi része is. Gondolom, ezeknek az Európában is egyedülálló kőkorszaki leleteknek köszönhető, hogy a televízió stábja a vésztői ásatásokat választotta a film egyik színhelyéül. Természetesen az egész halom feltárása még éveket vesz igénybe, de reméljük, hogy az itt felszínre kerülő évezredes emlékek nemcsak hazánk, hanem az egyetemes emberiség kultúr- és gazdaságtörténetét gazdagítják. Béla Ottó » ezeket a rétegeket én „vallathassam” ki. Sok érdekes tárgyat sikerült felszínre hozni már az első halomból is, de még többet ígért — az előzetes kutatóárkok vallomásai alapján — a vele szemközt levő ikerhalom. Nem is csalódtunk. A tavaly megkezdett ásatások ritka régészeti szenzációkkal szolgáltak. A halom rétegei mintegy hatezer év történéseiről beszélnek. Minden rétegből előkerült néhány ritkaság számba menő lelet. Csontok, kerámia-töredékek, használati tárgyak. Az úgynevezett új kőkorszaki rétegben például 11 koporsós temetkezésből szárrészeken, ahol — valószínűk* halotti lepelben voltak — szabadon maradt a testrész, az alsó lábszár, a két kar és a fej. Ez vallási szertartásra vezethető vissza. A vöröst az élet színének tartották, s ezért használták kedves halottaikon. Az új kőkorszaki rétegben ép pen az elmúlt napokban újabb meglepetés ért. Feltételezésünk szerint éppen egy szoba közepén ástunk le. ahonnan egy áldozati együttes került napvilágra. Fav oltár, esv táUrq és annak fedője, négy kőbálta, égett állatcsontok — valószínűleg az áldozati állatok csontjai — és egy istenszobor karja, feje és Áldozati együttes az új kókorszakból Az Orosházi Üveggyár felvételre Keres: vizsgával rendelkező kazánfűtőket, elektroműszerészeket, villanyszerelőket, férfi és női segédmunkásokat (18 éven felüli! Bérezés megegyezés szerint- Jelentkezni lehet a gyár felvételi irodájában. Csupacsont Pisti észrevette rajtunk, hogy a vasárnap éjszakai műszak nem tetszik nekünk. Nem szólt ugyan erről semmit, de ismerve őt, abból megtudtam, amikor gyorsan végignézett bennünket és már mondta is: „Ehhez tartjuk magunkat. És most már mehetünk haza”. Közben el is indult, majd hirtelen visszaszólt: „Holnap kérek engedélyt, hogy vasárnap este tíz órára bejöhessünk”. Pali. a vörös hajú Kisgömböc rám rneresztette a szemét, mintha mondta volna: „Lőttek a vasárnap esti tervnek”. Pedig egész héten fűzte Pirikét, hogy együtt menjenek vasárnap este a moziba. Piriké nem akart kötélnek állni és olyanokat mondott Kisgömböcnek, hogy csak nem mutatkozik ilyen rókafejű- vel. Amikor Kisgömböc már kifogyott a szóból, csúfolódni kezdett, még ugrálni akar a’giliszta. Piriké ugyan vékony, törékeny lány, mégis annyit eszik, mint a kiscica, mert fél, hogy elhízik. Kisgömböc mesélte artáp nekem, hogy Piriké végül beadta giliszta derekát, együtt mennek vasárnap a moziba. Szélesre nyílt a szája, hogy mégiscsak mutatkozik vele Piriké. A lány most kárörvendve nézett Kisgömböc arcába és fügét- mutatott annak, aztán az asz- szonyok közé bújt, s azokkal ment ki az üzemből. A szabad szombaton valamennyién pontosan ott voltunk az üzemben. Vasárnap este hamarabb mentünk be, s együtt néztük a tévét. Kisgömböc a klubban Piriké mellé ült a műbőr díványon. Mégsem fűzte hiába egész héten a lányt. Jól ment a munka a szabad szombaton, meg vasárnap éjszaka is. A Tomi automatból 80 ezer darabot nyomtunk. Majd siettünk, hogy a következő munkát is beigazítsuk. Hajnali négyre sikerült. Ezután Csupacsont kezdte összeszámolni, hogy mennyi tőkét vertünk össze Valameny- nyien körülálltuk és figyeltük, nehogy valamit eltévesszen. Piriké, aki nyolc hónapja' érettségizett nyomdaipari szakon, kicsit mosolyogva kezdte figyelni a számokat, mint aki nemrégen' még matematikai képleteket vezetett le. Egyszer / Oróthajú naplójából