Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
A pasiehotógua írja *.. 3. Utazás a pohár körül ' i Miért sok az ittasságból okozott közlekedési baleset? Az alkalmi ivás veszélyei — \em stimuláns — depresszáns Etetni kell a birkát... A Körösi Állami Gazdaság juhászain bizonyít Az ittasan okozott közlekedési balesetek száma 1974. első negyedévében jelentős mértékben növekedett. Bár hasonló növekedés tapasztalható a forgalomban is (évente 30—40 ezer gépkocsival több közlekedik a közutakon), mégsem lehet azt állítani, hogy a két jelenség között ösz- •szefüggés lenne. ^ Két jelenség konfliktusa Az ittas balesetek növekedésének okait elsősorban abban kell keresni, hogy miközben megnőtt a forgalmi sűrűség és a gyors járművek száma is, a korábbi italozási szokások megmaradtak. Ez a két jelenség együtt már összeférhetetlen a közlekedésbiztonsággal. A közhiedelemmel ellentétben az ittasan karambolozó gépjárművezetők zöme nem megrögzött alkoholista, hanem „alkalmi ivó”. Közlekedési szempontból ez a tény nemcsak hogy nem kedvező, hanem fokozottan súlyosbító körülmény. A kismértékű alkoholfogyasztás is károsan befolyásolja a vezetési tel- jesítőképességiet. A többség úgy véli, hogy vállalati összejövetelekről, esküvőről vagy hét végi kirándulásokról hazatérőben — egy-két pohár sör- vagy borfogyasztás után — még biztonságosan vezethet, mert körültekintőbb, figyelmesebb, óvatosabb. Súlyos tévedés...1 Ilyen esetekben csak azért nem történik baleset —, ha nem történik —, mert útközben nem adódott olyan váratlan akadály, forgalmi szituáció, melynek elhárítása a vezetési képesség maximumát követelte volna. Ha ugyanis adódott volna — a baleset elkerülhetetlenül bekövetkezik, mert már enyhe alkoholos befolyásoltságban sem képes a járművezető akkor és úgy cselekedni, amikor és ahogyan józan állapotban cselekszik. Egy korsó sör — öt óra Jó lenne, ha a következő néhány adatot minden gépjármű- vezető legalább olyan jól ismerné. mint a jotíbkéz-szabályt, vagy az előzési manőver feltételeit... Egy pohár sör 7,2 gramm alkoholt tartalmaz, , és véralkohol koncentrációja 0,14 ezrelék. Fél deci konyak 20 gramm alkoholt, két deci bor 24 grammot. De ilyen kis mennyiség is elegendő ahhoz, hogy a szervezetbe került alkohol — a gyomorból felszívódva, a vérkeringésen át a szervekbe jusson, így az agyállományba is, és gátolja a központi idegrendszer működését. Más szóval: a járművezető ítélőképességét önmaga és . a környezete állapotára vonatkozóan. Az alkoholhatás egyénenként változik és az egyénen belül is eltérő hatást vált ki különböző időszakokban. A tökéletes felszívódás csak fél, egy óra múlva következik be, majd a felszívódott alkohol fokozatosain lebom- li, és eltávozik a szervezetből. De nagyon lassan... Az alkohol koncentrációja óránként egy ezrelékkel csökken, ami annyit jelent, hogy egy korsó sör felszívódása és lebomlása öt órát yesz igénybe. Bár az értékek — a szervezet alkoholtűrő képessége, a táplálkozás ideje és mennyisége, a testsúly szerint — egyénenként változnak, mégis azt kell mondani, hogy sokan még akkor sem nyerik vissza józan ítélőképességüket, amikor az alkohol már távozott a szervezetükből. Ezt az állapotot nevezik posztalkoholos állapotnak, a köznyelv másnaposságnak... yezetni. ebben az állapotban is veszélyes. Tárna tiás az agykéreg ellen Miért veszélyes az alkohol? Gyengíti a látóképességet, a mozgásszervek összerendezett működését, megnyújtja a reakcióidőt, korlátozza a vezetési képességeket, csökkenti az idegi és izombeli működések ellenőrzését. Hasznos azt is tudni, hogy az alkohol nem élénkítő — stimuláns — szer, mint általában hiszik, hanem tompító — depresszáns — hatású ital. Minderről többetr kövesebbet a gépjárművezetők is tudnak, csak éppen nem veszik komolyan. Nem veszik figyelembe, hogy az alkohol kezdeti hatásai magunkon észrevétlenek, csak másokon láthatók... Az alkohol első „támadáspontja” az agykéreg — a gondolkodás és ítéletalkotás központja; a mélyebben fekvő agyrészeket, az agytörzset eleinte nem érinti. Aztán már annál inkább... Józan állapotban a két agyrész közötti kölcsönhatás állandó és kölcsönös. Az első pohár ital után ez a kapcsolat megzavarodik, az agykéreg gonddíkodási központjából eredő gátlások megszűnnek magatartásszabályozó műveleteiket elvégezni, és a viselkedés ellenőrizhetetlen lesz... Ezek megdönthetetlen biológiai — lélektani folyamatok. Akkor is hatnak, ha a gépjárművezető azzal nyugtatja magát: nem történhet baj... hiszen csak egy kortyot ittam... Dr. Réti László pszichológus II. József, a kalapos király ugyan élete végéig megtartotta trónját, a történelembe mégis bukott uralkodóként vonult be. Reformokkal, hasznos újításokkal kísérletezett. Birodalmát szerette volna felvirágoztatni. Nem ment. Semmit nem sike. riilt elérnie. Még azt sem, hogy megértsék — akiknek érteni tisztük — etetni kell a birkát... Ha nyírni akarják Igaz: a Habsburg-ház egykori feje nem éppen azokra a gyapjas és türelmükről közismert jószágokra, hanem az adófizető jobbágyokra gondolt, amikor ezt az agronómiailag is helytálló tételt megfogalmazta, A képlet egyszerű: ha kapni akarunk — akár az adófizetőktől, akár a haszonállatoktól — adni is kell. Hagyni kell, hadd tollasodjanak, pontosabban gyapjasodjanak. Etetni kell őket, hogy többet termelhessenek — nekünk. A birkákról, a juhokről lévén szó. eddig a felismerésig a Körösi Állami Gazdaságban is eljutottak. Sőt még ennél tovább is. No, de vegyük csak szépen sorjában: A Körösi Állami Gazdaság — Gyoma, Körösladány és .Dé- vaványa térségében — mintegy 7200 hektáron gazdálkodik. Méghozzá elég mostoha körülmények között. Földjeinek nagy része erősen kötött talajú, minő. ségük íredig messze elmarad az országos és a megyei átlagtól is. Továbbá a művelt terület 10 százaléka öt és fél aranykorona értékű legelő. Ebből indultak ki. Arra kerestek választ: hogy lehet a kedvezőtlen adottságokat, a termőterület kihasználását akadályozó körülményeket kis áldozattal a leggazdaságosabban kedvezővé alakítani. A legmegfelelőbbnek azt találták, ha a terveiket igazítják a meglevő feltételekhez és nem a terveikhez próbálják jól3 békés 1974. AUGUSZTUS 1. , FELHÍVÁS! Értesítjük kedves Földgázíogyasztóínkat. hogy a Békéscsaba és Gyula várost ellátó nagy nyomású gáztávvezetéken szükségessé váló javítási munkák miatt: 1974. augusztus 1-én (csütörtökön) 16—19 óra között Békéscsaba és Gyula városok területén gázkorlátozás lesz! * A fent jelzett időben, a két város lakossági és kommunális fogyasztóinak csökkentett gáznyomást tudunk csak biztosítani. Kérjük kedves Földgázfogyasztóinkat, hogy a fenti időtartamban (augusztus 1-én 16-tól, 19 óráig) —a lehetőségekhez képest — szüntessék meg, illetve mérsékeljék gázfogyasztásukat, mert az elosztóhálózat esetleges leürülése hosszadalmas gáz alá helyezési munkákat igényel. A szükségszerű gázkorlátozás végrehajtásában a lakosság' megértésére és közreműködésére számítunk, Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat 300512 rosszul hozzáidomítani az adottságokat. Egyáltalán alkalmazkodni próbáltak. Még Kőszigeten is Hatszázharminchárom hektár, azaz 1100 hold. Ennyi az a vize nyős, kopár ősgyep, amely a Körösi Állami Gazdaságban dolgozóknak nagyon sokai# okozott fejtörést. Főleg a kő- sizigeti terület a gazdaság második kerületében. Az ottani tér. mőhelyi adottságoknál kedvezőtlenebbet talán elképzelni is nehéz. Ember, illetve mezőgazda legyen a talpán, aki ehhez alkalmazkodni alkar. Mit lehet kezdeni ekkora gyeppel, amely májusra általában rendszerint kisül? Például meg kell kísérelni felújítani. Még Kőszigeten is. A karcagi kutatóintézet szaktanácsai alapján a Körösi Állami Gazdaságban mijr 1969-ben megkezdték az ősgyep felújítását. Igazán kis befektetéssel — annál nagyobb szakértelemmel, műtrágyázással, öntözéssel — az eddig feljavított 374 hektár gyepről mintegy 42 és fél mázsa szénát hoznak le hektáronként. Háromszor annyit, mint a felújítás előtt. Ezzel azután egész évben blz_ tosítani tudják a juhok zöldszükségletét és téli szilázs- igényét. Nem beszélve arról, hogy a gazdaság LKB-üzeme nagy mennyiségben állíthat elő fűliszfet is. Ha pedig mindehhez még hozzátesszük azt is, hogy a körösiek az ősgyepen magfogással is foglalkoznak, igazán nincs okunk kételkedni abban, hogy Kőszigeten magas fokon alkalmazkodnak az adottságokhoz. A kedvezőtlen adottságokhoz . Tudniillik, ha egy hektárról csak 9 mázsa magot „fognak”, azért is csaknem any- nyit kapnák, mint 50 mázsa szókványbúzáént. Természetesen ez még csak az első lépés. | Új módszerrel — jövedelmezően A takarmány jobbik részével tehát nincs gond. Annál is inkább, mivel van a gazdaságnak egy óránként 5 tonna keveréket előállító takarmánykeverője, amellyel nemcsak a saját állat- tenyészetüknek — a juhok mel_ lett a szarvasmarháknak és a sertéseknek is — készítenek, megfelelő keverékrtakarmányt, hanem még bérmunkát is végeznek a gabonafelvásárlónak. Eddig tehát rendben is volna. Most már csak a juhhodá- lyoknaik kellene utánanézni. Nem akármilyen állomány elhelyezéséről van ugyanis szó. A Körösi Állami Gazdaság mintegy 30 ezer pecsenyebárányt és vágóbirkát értékesít ebben az évben. Megteheti, hiszen 1970-ben hozzáláttak már a korszerű hodályok felépítéséhez és ez év első negyedében a négy, egyenként 1200 férőhelyes anyajuhhodály ég az egy ötezer férőhelyes bárányhizlalda teljes kihasználással üzembe is lépett. A beruházás a 4 millió forintos állami támogatással1 együtt csaknem 19 millió forintba került. Ezzel szemben a telep a fejlesztés előtti 1600 mázsához képest az idén mintegy 9 ezer mázsa juhhúst állít elő. így az alom nélküli, rácspadlós, gépi erővel tisztítható hodályok ban, új módszerrel a juhtenyésztés is jövedelmezővé vált. Olyannyira, hogy a gazdaság jelenleg . az értékesítési árnak több mint lő százalékát könyvelheti él nyereségként. Hogy ez mit jelent a 25 ezer pecsenyebárány esetében, könnyen kiszámíthatjuk, ha tudjuk, hogy az első osztályú expressz pecsenyebárány kilogrammjáért 42 forintot kapnak. Egész egyszerűen ez azt jelenti, hogy a bárányhizlalda árát a barik két év alatt ..kitermelik”, i Ami a leglényegesebb Az adottságokhoz — a kedvezőtlen feltételekhez — való alkalmazkodás, a jól megválasz. tott tartástechnológia követésre méltó példát szült tehát Kőszigeten a Körösi Állami Gazdaság második kerületében. Célunk mindazonáltal nem az volt, hogy akár az ősgyep hasznosításának részleteit, akár az új tartásmód előnyeit tudományosan elemezzük. (Utóbbit egyébként megteszi a Magyar Mezőgazdaság július 17-i száma). Annyit azért közbevetőleg mégis megjegyeznénk, hogy a rácspadlón tartott juhok nemcsak kiváló hússal, hanem kitűnő minőségű gyapjúval is megörvendeztették gazdáikat. Ennek titka egyrészt a rácspadló, amely elejét veszi annak, hogy az állatok piszokba feküdjenek. másfelől pedig az, hogy a felújított legelő viszonylag olcsó, de mégis jó minőségű ta_ karmányozást tesz lehetővé. Ezek után úgy érzem, bizton kimondhatjuk: érvényét vesztette az a tétéi, amely szerint a juh. a legigénytelenebb haszonállat. Azaz, ha nem is kényes, még lehet igényes. És igényeit bizony ki kell elégítenünk, ha várunk tőle valamit. Ezt látták be a Körösi Állami Gazdaságban is, ahol ma már a juhtarfes továbbfejlesztésén gondolkodnak. Távlati elképzeléseik szerint a kész és exportra alkatms pecsenyebárány kiviteli értékének fokozásához egy évi 50 ezer bárány feldolgozására alkalmas vágóhidat építenek majd. Terveznek egy újabb, 5000 férőhelyes hizlaldát is, hogy a húsüzemet alapanyaggal teljesen a gazdaság láthassa el. Végül a húsüzem mellé egy juhbőr- kikészítő és -feldolgozó üzem is társulna. Tovább lehet fejleszteni ■ Voltak, és vannak is, akik a korszerű állattartótelepeket úgy képzelték -el, hogy ott egy hatalmas üzemcsarnok elején bemegy az újszülött állatka, míg a csarnok másik végén már a becsomagolt félkész és kész húskészítményeket,. illetve a feldolgozott melléktermékeket rákják autókra. Még néhány év és Kőszigeten a tréfa komolyra fordul. Akárhogy is van, a kőszige-i ti juhászat alapja mégiscsak az az 1100 holdnyi ősgyep, amivel a Körösi Állami Gazdaságban 1969-ig szinte nem is tudtak mit kezdeni. Most meg... most meg a hozzáértés az ész. szerűségre támaszkodva némi pénz segítségével bebizonyította a különc király állításának igazát: legelőször a takarmányt kell biztosítani, utána lehet csak a juhászától is továbbfejleszteni, illetve minden mást fontolóra venni, vagy ahogy ő mondta, etetni kell a birkát (nemcsak legeltetni), ha nyírni akarjuk. Kővary E, Péter .
