Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
I Tudományos vizsgá7 Lehetőségek és feladatok Az üzemi demokrácia érvényesüléséről Milyen fejlődés, előrelépés tapasztalható az üzemi demokrácia érvényesülésében? Erre a problémakörre keres választ a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének kutatócsoportja, amely januárban kezdte, s előreláthatóan októberben fejezi be a vizsgálatokat. — Tizennégy iparvállalatnál végzett vizsgálatok alapján kívánunk feleletet adni a kérdésre — mondta dr. Kárpáti Tamás tudományos osztályvezető, a kutatás vezetője. — Külöixös gonddal választottük ki a vállalatokat, s azokat a dolgozókat, akiket megkérdeztünk. A vállalatok az ipar valamennyi ágazatát képviselik, s szerepelnek i közöttük, a Láng Gépgyár, a MOM, a 43-as ÁÉV 1. számú szentendrei házgyára, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Budapesti Csokoládégyár, a Dorogi Szénbányák, a Komárom megyei Építőipari Vállalat, és a Vörös Október Férfiruhagyár. Valamennyi vállalatnál az üzemi demokráciával kapcsola_ tos dokumentumokat elemezték. Ugyanakkor — kérdőíveken, s négyszemközti beszélgetések során — kikérték a dolgozók véleményét is. A válaszadásban részt vevő 5200 dolgozó főleg szak- és betanított mupkás, brigád- és csoportvezető, de megkérdeztek közvetlen termelés- irányító. műszaki és szakigazgatási alkalmazottakat is. Mire kíváncsiak a kutatók? Az üzemi demokrácia alkotó elemeiből elsősorban is a legfon tosabbfekra. így például: hogyan informálják az üzemi életről, helyzetről a vezetőik a beosztottakat, illetve azok véleménye mennyiben jut el a vezetőkhöz? Az eddig végzett vizsgálatok alapján ezzel kapcsolatban megállapították: általában egyoldalú az információ-áramlás, felülről lefelé sokkal erőteljesebb. Sőt nem ritka, hogy több szerv is — a gazdasági vezetés mellett általában a párt-, a KISZ- és a szakszervezet párhuzamosan ugyanazokat a termelési, gazdasági, politikai információkat közli a dolgozókkal. Akadozik viszont az információ visszafelé áramlása: a munkásók és alkalmazottak közlik ugyan véleményüket közvetlen feletteseikkel, azok viszont csak abban az esetben adják tovább, ha fprtö- keik kifejezetten kérik azt. Milyen beleszólásuk van a beosztottaknak a helyi döntésekbe? Eddigi 'megállapítás: a vállalatok szervezeti fejépítése miatt a munkahelyeken dolgozóktól még mindig végrehajtó szerepet várnak csak él, s az alsóbb szintű üzemi vezetőknek is csekély önálló döntési joguk van. Jó kezdeményezésekkel is találkoztak: ha a gazdasági vezetőknek és a helyi szakszervezetnek eltérő véleménye Amit fontos kérdésekről, közös fórumon a dolgozók elé vitték a kérdést, s az ott született állásfoglalás figyelembevételével döntöttek a gazdasági vezetők. Van-e közvetlenül is beleszólásuk a beosztottaknak a béremelésekbe, jutalmak és kitüntetések elosztásába? A negatív tapasztalatok közül csupán egy: sok helyütt a brigádvezetők sem szólhatnak bele, hogy brigádtagjaik közül ki mennyi béremelésben részesüljön, s kifogásolják, hogy a vezetők hajlanak arra, hogy a lógósokat is jutalmazzák a „békesség” kedvéért, netán azért, hogy megtartsák őket a vállalatnál. A „plusz pénzek” — jutalom, prémium. kitüntetések — elosztásánál viszont két év alatt olyan jelentős volt a fejlődés, hogy az számít kivételnek, ha valahol nem a közösség véleményének figyelembevételével történik az erkölcsi vagy anyagi elismerések elosztása. A szocialista brigádmozgalom eredményének tudják be, hogy egy-egy brigád saját maga állítja össze: mit vállal a versenyben, s a teljesítésért járó jutalomból pedig ki hogyan részesedjen. Milyen lehetőség van a szakmai képzésre, továbbképzésre? A SZÉKI kutatói szerint ezen a téren a legjobb a helyzet a vizsgált vállalatoknál. Mindenütt nagy súlyt fektetnek a dolgozók általános iskolai végzettségének megszerzésére. A1 legtöbb helyen kihelyezett üzemi középiskolák is működnek; s az üzemek törődnek a munkások szakmai továbbképzésével is. Általában a továbbtanulók előléptetését is biztosítják. Hiányosság: egyes helyeken nem tervszerű a képzés, s a szakember-túlképzés miatt feszültségek adódnak. Másutt viszont nem segítik a továbbtanulni szándékozókat, ha- j csak az üzem közvetlen érdeke nem diktálja. Dr. Kárpáti Tamás elmondta, hogy az eddigi vizsgálatokból kiderült: a konfliktusok és érdekellentmondások munkahelyi feloldása segíti ipari üzemeinkben az üzemi demokrácia érvényesülését. Egyre több feltétel születik ehhez, s máris nagyon sok új és jó kezdeményezéssel találkoztak a kutatók. Czippán György A Szolnok—Dékés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat ajánlata: Gyorsan elkészíthető, olcsó, ízletes vacsorák készéteUkonzer vekből: Natúr lecsó Tölteni való paprika Rakott káposzta Babfőzelék kolbásszal 1 kg-os 13,20 Ft « 1 kg-os 13,20 Ft 1 kg-os 13,20 Ft j,5 kg-os 8,40 Ft Jó étvágyat kívánunk!!! 67893 ! ■ n ■ • n K ■ ■ ■ ■ il : * : Gondolatok a megyei szakszervezeti ifjúsági klubokról A Bélkés megyében jelenleg működő 117 ifjúsági klub közül 24-et a szakszervezeti bizottságok tartanak fenn. A klub-, mozgalom fejlődésével ez a szám a jövőben megyénkben, is tovább növekedik. Az üzemi, munkahelyi ifjúsági klubokban — szervezett keretek között — lehetőség nyílik arra. hogy szélesedjen a fiatalok politikai ismerete, emelkedjen általános műveltégük színvonala. s nem utolsósorban fokozódjék közéleti aktivitásuk. A fiatalok kulturális igényé- nyek felkeltése és kielégítése összetett feladat, ez rétegenként és korosztályonként más és tmás formában jelentkezik. Éppen ezért a szakszervezeti bizottságoknak az eddigieknél hatékonyabban kell' foglalkozniuk az új ifjúsági, elsősorban ifjúmunkás klubok létrehozásával. a lehetőségekhez mérten biztosítani kell a zavartalan működési feltételeket, valamint különös gonddal kell támogatni a már működő klubokat. o A Szakszervezetek Országos Tanácsa központi alapjaiból is támogatja az ifjúsági klub-mozgalmat. Az elmúlt évben egymillió forinttal járult hozzá 38 szakszervezeti üzemi ifjúsági klub létrehozásához, illetve fejlesztéséhez. Az idei évben a központi támogatás összege megegyezik az elmúlt évivel. A központi támogatásiból csak azok az ifjúsági klubok kaphatnak, amelyek tagjai társadalmi munkával fejlesztik klub. jukat. Az Országos Ifjúságpolitikai ! és Oktatási Tanács (OIOT) az ősz folyamán ismét pályázatot hirdet. Az elbírálásban azok a klubok vesznek részt, amelyeknek létrehozását, illetve fejlesztését a ■ fiatalok társadalmi munkával és a helyi szervek jelentős támogatásával végzik. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa elnöksége az elmúlt év októberében jelentést fogadott el a szakszervezeti ifjúsági klubok helyzetéről. Az elnökségi állásfoglalás kiemelt feladatként jelölte meg. hogy az üzemek és vállalatok párt-, gazdasági és társadalmi veze- i tése foglalkozzék * az ifjúsági klub-mozgalommal, anyagilag is támogassa a- klubvezetők képzését, valamint biztosítsa. 1 hogy. a klubok tapasztalatcserén vehessenek részt. Megyénk 24 szakszervezeti fenntartású ifjúsági klubja közül többet nem kellőképpen támogat az illetékes üzem, vállalat. A tartalmi munka segítésére a Megyei Művelődési Központ a nyár elején egyhetes bentlakásos továbbképzést szervezett a klubvezetők részére. Több klubban a programokat spontán alakítják ki. Természetesen vannak kimagaslóan jó eredményeket elérő klubok is. amelyek éves, havi munka- , tervek alapján tartják foglalkozásaikat. A programtervekben a politikai, a kultúrám és a szórakoztató jellegű foglalkozások jól kiegészítik egymást Közkedvelt az ismeretterjesztő előadások, a vitafórumok az író-olvasó találkozók. film. és zenei rendezvények (gyulai hárisnyagyár „Ötök” Klubja, q Szarvasi ÁG „Bagi János” Klubja, Sarkadi Cukorgyár „Radnóti Miklós” Klubja). o A klub-mozgalom aktuális feladatai közül a legfontosabb: a klub vezetői lehetőséget teremtsenek arra. hogy klubjuk a társadalmi, közéleti érdeklődés fórumaivá, az alkotói légkör teremtő műhelyévé válhassanak. A klubok programjuk középpontjába állítsák a szocialista építés 30 éve eredményeinek megismerését; a klubtagok vegyenek részt a KISZ és a közművelődési intézmények áJL tál meghirdetett, az évforduló megünnepléséhez (kapcsolódó mozgalmakban. A klubok tagjai társadalmi .munkával járuljanak hozzá környezetük és klubjuik kulturáltabb kialakításához. Bertalan Sándor, az SZMT politikai munkatársa Pályázati felhívás A kulturális Minisztérium képzőművészeti osztálya — a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal egyetértésben — hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a házak falán és egyéb« objektumokon elhelyezendő plakátok megtervezésére nyilvános pályázatot hirdet a Képzőművészek Szövetsége tagjai, valamint Művészeti Alap-tagsággal rendelkező grafikusművészek részére. A pályázatra beküldhető tervek száma nincs korlátozva, mérete 50x70 centiméter. A pályázat jeligés: a szerző nevét és címét jeligével ellátott zárt borítékban kell mellékelni. A beküldési határidő: 1974. december 2. déli 12 óra. A pályázatot a Képző- és Iparművészeti Lektorátushoz — Budapest, I. Űri utca 54—56. — kell beküldeni. A pályázati díjak: egy I. díj 20 000 forint, 2 II. díj 10 000— 1Ö 000 forint, négy 111. díj 5 000 —5 000 forint. Az első és második díj magában foglalja a felhasználás jogdíját is. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus — a kiíró szervvel egyetértésben — a pályadíjakat a kiírástól eltérő megosztásban is kiadhatja. A bíráló bizottságot a Képző- és Iparművészeti Lektorátus jelöli ki. (MTI) Felice Chilantis Három zászlót Salvatore Ginlianőaak , 24. Elhaladnak egy zöld moha- 25 levélrengeteg közt rejtőzködő barlang előtt. Bent, a forrás mellett bújt meg a prostituált, meg a három fiatalember. Ezek négyen a barlang mélyén, egyre közelebbről hallják Giuliano bandájának lépteit, aztán látják is a fegyveres embereket, amint sorban elvonulnak a barlang előtt. A fáradt, izzadt Gaspare Pisciotta fülét megüti a barlangban csörgedező forrás hangja. A három fiatalember már tartja is föl a kezét, a lánynak már kiáltásra nyílik a szája, ám Pisciotta egy mozdulattal hallgatásra inti. Iszik párt korty vizet, majd kimegy a barlangból, siet a többi bandita után, csatlakozik Giulianóhoz — és nem szól semmit. Plana della Ginestrán lassan föltápászkodik valaki. Körülnéz. Végre csönd borult a vérfürdőre, és ebben a némaságban egyre erősebben hallatszik a sebesültek jajgatása, az asz- szonyok sírása, a gyerekek kiabálása. Lassan-lassan fölállnak az épségben maradtak, és elindulnak szeretteik kétségbeesett keresésére: ág már vannak asz- szonyok, akik csíkokra szaggatják ünneplőjüket, a szép népviseleteket, és kötést készítenek belőle. * * * A tizennégy bandita odaér a dzsiphez. Tizenegy fölnyergeit ló várakozik az autó mellett. A nehéz fegyvereket fölrakják a kocsira, és Giuliano, Pisciotta, meg a maffiás is beszáll. A többi tizenegy lóra ült, és Vágtatva indul a Strasatto- birtokra. A völgyben a nyolc halott köré már nyolc csoport gyűlt, asszonyokból, rokonokból, barátokból. Az anyák, a feleségek siratóénekükben már a meggyilkolt férj. gyerek dicséretét zengik. Közben a fiatalemberek, lányok segítséget visznek a legsúlyosabb sebesülteknek. Óvatosan kocsira rakják őket, másokat a gyümölcs- és zöldségárusok szekereire emelnek. Az emelvényt rohamtempóban szétbontják, és széles hordágyat csinálnak belőle. A megbokrosodott lovak ügetve térnek vissza a völgybe, keresik gazdájukat. Provvidenza egyedül indul a városkába, kezét vérző arcára szorítja. A dzsip Monreale felé száguld. Pisciotta elkeseredett, tombolva fordul Giulianóhoz: — A maffiások átvertek bennünket! — Én nem vertem át senkit, én is veletek lőttem — védekezik a maffiás. — Csak Morrtelepre lőtt. Egyedül vagyunk, elátkoztak bennünket. — A Cumefa-hesven is voltak. — De elmentek, egy lövést se adtak le. Giuliano azt mondja: — Nagy vérfürdőt rendeztünk, nagyobbat, mint egész Monte- lepre, mint az egész banda. Mindenki lőtt: egész Szicília benne volt ebben a mészárlásban. Most a szekerünkhöz kötöttük őket. — Csak ne végezzük egy szakadékban, ahová éppen ők löktek bennünket. — Azok a népek is velünk
