Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

inesMitesimMi

•neeeeaassaaaseaasieaasweeeeeeee8ea»»eeBéaeeá3eeaséaeaBáésaaáaéeBaeeasséaaaeceeBBBeBaBsaoaeffseeeee6

I

e

I

:

I

I

i

a

s

•

s

;

5

:

:

a

;

*

i

:

*

John Deere traktor kukorleavetés közben. Gazdaságunk #00 hektáron termeszt zárt rendszerben kukoricát

A gyulai Köröstál Termelőszövetkezet mai nevét és jelenlegi kereteit 1967. január elsején nyerte el. Az eltelt negyedszázad sokkal több küzdelmes, kemény munkával, gondokkal terhes esztendőt hozott magával, mint amennyi sikerekben gazdag évet mondhat magáénak a Körösök deltájában gazdálkodó kis közösségünk.

Közös gazdaságunk jogelődje 1948 augusztusában alakult meg. A 38 alapító összesen mintegy 400 holdnyi földdel rendelkezett csak a kezdeti időkben. A földek többsége állami tartalékfőid volt és igen szétszórtan elhelyezkedő táblákból állott. Nem is csoda, hogy a szövetkezeti mozgalom úttörői ilyen körülmények között, kis paraszti termelőeszközökkel gyenge eredményeket értek el a gazdálkodásban.

Az agrárproletárokból álló kis kollektíva azonban mindvégig kitartott. A legnehezebb időkben is helytálltak, s ennek eredményeként a szinte megszokottá váló kudarcokat egyre sűrűbben váltották fel a sikerek, összességében mégis azt kell mondanunk, hogy jelenlegi területünkön a kibontakozó szövetkezeti mozgalom fejlődése rendkívül ellentmondásos volt.

Igazi lendületet a közös gazdálkodás a gépesítés gyors felfuttatásának idején, a kemizá- lás térhódításával kapott. Ekkor ugyanis a kevésbé-termelékeny kézi munkaerőt nagy teljesítményű gépekkel lehetett már helyettesíteni.

Nevezetes mérföldkőnek

számít szövetkezetünk 25 éves történetében az 1959-es év. Ekkorra ugyanis a mostani területünkön végképp urakodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Igaz, hogy a jelenlegi 4 200 hektár területünkön akkor még öt termelőszövetkezet gazdálkodott. Ez az öt közös gazdaság, név szerint: az Erkel Tsz, a Béke Tsz. a József Attila Tsz. a Vörös Csillag T6z és az Űj Élet Tsz.

1962-ben azután az öt tsz-ből egyesülések révén három na- gyob termelőszövetkezet alakult ki, éspedig ügy, hogy az Erkel Tsz a József Attila Tsz-szel, a Vörös Csillag Tsz pedig az Űj

Élet Tsz-szel egyesítette erőit. Am ezek az erők is kevésnek bizonyultak még ahhoz, hogy a Körösök mentén, illetve a Körös-deltában gazdálkodó termelő kollektívák úrrá legyenek az

sának személyi feltételeit. A tagok az új szakmai és politikai vezetőktől várták a korszerű agrotechnikai eljárások, tenyésztési és termesztési technológiák meghonosítását szövetkezetünkben. Reményeikben nem is kellett csalatkozniuk.

A biztonságra törekvő gazdálkodás megvalósításához vezető úton első lépésként elkészült a gazdaság egész területére a belvízrendezés terve, melynek megvalósítása szinte teljes egészében kiküszöbölte a szövetkezet életéből a belvízveszélyt. Az egyesülés utáni első években a termelőszövetkezet területi rendszerbe szervezve üzemegységekben valósította meg éves termelési terveit Ez a szervezés volt akkor a legalkalmasabb a korábban elaprózott beruházások és egyáltalán a munka irányítására, ugyanakkor a tagok is erősen kötődtek még az egyesülés előtti kis szövetkezeteikhez, amelyek a nagy gazdaság üzemegységeit képezték.

Jelenleg a termelési alapok megszilárdulásával, a technikai fejlődés, a gépesítés fokozatos

Jól vizsgáztak az E—502-es NDK-kombájnok az aratáskor

A fonnyasztott zöld pillangóst rendfelszedő továbbítja a pótkocsira

előrehaladásával egy időben már a szervezés tekintetében is előbbre léptünk. Termelőszövetkezetünk ágazati rendszerben gazdálkodik, ami lehetőséget teremt ahhoz, hogy az ágazatok munkáját jól képzett szakemberek irányítsák.

A növénytermesztésben a szakosodás folyamatának erősödésével, a rendelkezésre álló munkaerő állandó csökkenésével a legjobban gépesíthető ágazatok kerültek előtérbe, ezzel lehetővé vált a növénytermesztés jövedelmezőségének fokozása is. Meg kell említenünk, hogy a munkaerő csökkenését nemcsak az Idézte elő, hogy a tagok közül mind többen öregedtek ki a munkából, hanem az is hozzájárult a dolgozók számának csökkenéséhez, hogy a környező városok Iparának elszívó hatására a fiatalok közül egyre kevesebben kerestek munkát a mezőgazdaságban.

Ennek a folyamatnak természetesen a gépesítés kedvező alakulása révén előnyei is vannak, hiszen a dolgozó tagok számának csökkenésével fordított arányban nőtt az egy főre jutó termelési érték, ami a munka termelékenységének emelkedését jelenti. Igaz, ennek is megvan az ára, hiszen ma már az egységnyi termelési értéket csak a korábbinál nagyobb értékű munkát végző, magasan képzett dolgozók foglalkoztatásával és nagyobb anyagi ráfordítással, több géppel lehet elérni.

Sajnos a jelenleg kötött bér- gazdálkodás mellett ezt a magasabb értékű munkát nem mindig tudjuk az elvárásoknak megfelelően díjazni, ennek ellenére a szakembereink megtalálják számításukat gazdaságunkban és mindent meg is tesznek azért, hogy a szövetkezetei saját kategóriájában a jobbak közé emeljék. Ezt egyébként jól tükrözik az elmúlt hat évben elért termelési eredmények is. ősz- szességében ugyanis az éves termelési érték a kérdéses idő alatt mintegy háromszorosára emelkedett,

Részleteiben vizsgálva eredményeinket, kitűnik, hogy az árbevételek egyharmada a növénytermesztés, egy harmada az állattenyésztés és ugyancsak egyharmada a kiegészítő tevékenység produktumainak értékesítéséből származik.

Növénytermesztésünk ma már a korábbi 15—'20 növényféleséggel szemben csupán öt növényi kultúra termesztésével foglalkozik. Fő növényünknek számít a kalászos gabona, a kul^orica, a cukorrépa és a pillangósok. Hogy valóban igyekszünk az ágazatok teljes gépesítésére, Illetve a legkorszerűbbnek számító agrotechnikai eljárások meghonosítására, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy gazdaságunk tagja a nádudvari kukorica- és iparinövény-terme6ztő egyesülésnek.

Az előbbi négy növény mellett

termelőszövetkezetünk a gyulai hagyományokhoz híven zöldség- termesztéssel is kiterjedten foglalkozik. A város ellátására mintegy 6000 négyzetméteren termesztünk üveg- és fóliaházakban korai zöldséget. Ezt a tevékenységet egészíti ki még a húszhektáros szántóföldi kertészetünk. ,

Az állattenyésztés profilja Jől igazodik gazdaságunkban a gazdálkodás adottságaihoz, illetve a növénytermesztés szerkezetéhez. Két állatfajtát tenyésztünk a közösben: szarvasmarhát és baromfit. Az állattenyésztésben a tenyésztői és nevelői munka minőségének fokozatos javítása egyre inkább méghozza gyümölcséi

Az egyéb tevékenységről szólva el kell mondani, hogy a gépek zavartalan üzemelését, karbantartását és felújítását szövetkezetünkben korszerű gépjavítóműhely biztosítja. Ezenkívül a gazdaság saját építőbrigádot Is kialakított, amely eddig önállóan felépített két lucemaszárítót. Ezek a szárítók a tsz húsfeldolgozó üzemével és szeszfőzdéjével együtt jelentős mértékben egészítik ki szövetkezetünk árbevételeit.

A termelőberuházások mellett természetesen nagy gondot fordítunk a tagok szociális ellátottságának javítására is. Minden nagyobb munkahelyen étkezde, tisztálkodóhelyiség áll a dolgozók rendelkezésére. Üzemikonyhánk kedvezményes ebéddel látja el a közös munkában résztvevőket. A központtól távol dolgozókat a szövetkezet autóbusza szállítja a munkahelyükre. Sikeresen oldottuk meg a nők rendszeres foglalkoztatását is. Közülük legtöbben a pri- mőrkertészetben és a baromfi- tenyésztésben dolgoznak.

Szövetkezetünk, a gyulai Köröstáj Termelőszövetkezet tehát a gazdálkodás mostoha feltételei mellett is nagyot /fejlődött az eltelt történelmi negyedszázad alatt. Eredményeit ugyanakkor bizonyos időközönként természeti katasztrófák is lerontották úgy, mint ezen a nyáron. Földjeinknek egyharmad része került az árvíz következtében víz alá. Bizonyosak vagyunk mégis abban. hogy a nehéz esztendőkben edzett kollektíva most is helytáll és a Köröstáj Tsz tevékenységével továbbra is szolgálni tudja tagjai és a körzetében élő lakosság boldogulásának, jobb ellátásának ügyét.

Városellátásra zöldséget termeszt, szarvasmarhát, baromfit hizlal

a gyulai Korostaj Tsz

:

:

■

■

:

m

*

:

*

■

*

I

:

:

:

•euMHaeNeeiiiiiii|HMeieaesBe9Bsss9BBues»as!S9ssi99Ei

BEESS! «SBBSeSEBU

ar- és oemzeK, valamint az aszályok okozta mostoha viszonyokon.

Ez az előbbi felismerés vezette arra a gondolatra a három egysorsú szövetkezet tagságát, hogy közösen kíséreljék meg elérni azt, amire külön-külön csak nagyon gyenge eredményekkel törekedhettek. 1967-ben a három kis termelőszövetkezet dolgozói kimondták gazdaságaik egyesítését abban a reményben, hogy az így létrejövő közepes nagyságú mezőgazdasági üzemben már gyümölcsöztetni és alkalmazni lehet az akkori évek korszerűnek számító technikáját.

Bár a cél a korszerű eszköz- állomány megteremtése, a hatékony beruházások és a nagyüzemi gazdálkodás alapjainak a lerakása volt, a megnagyobbodott szövetkezet az egyesülés évét mérleghiánnyal zárta, majd a régi vezetőséget új váltotta föl.

A közös gazdaság új vezetőségének hivatalba lépésével tagságunk végül is biztosítottnak látta a szövetkezet talpraállítáKukoricavegyszerezés R8—09-e* univerzál-traktor segítségével