Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
laaaaaaaaaaaaaaaaina' •■aaaáaaaaaaaaaaaaaaaaaaiaaaaiaa *aaaaaa«aaaaaBaaaaaaaa«*««aaaa*a*#aanaaaaaaaa»ai»avias‘»4<»Hiaia'Hlf « 4 **.»>* 4 n-s^M a \ K étszeres ünnep assgnsztns 20-a a végegyházi Szabadság Tsz-ben Húsz évvel ezelőtti újságcikket idézünk első bemutatkozásként, termelőszövetkezetünk, a végegyházi Szabadság Tsz augusztusi, negyedszázados jubileumára készülődve. Szeretnénk, ha a tisztelt Olvasó jobban megismerné közösségünket, történelmünket, azt a 25 esztendős utat, amelyet bejártunk megalakulásunktól napjainkig. Ebben az újságcikkben szó esik az első esztendők küzdelmeiről és eredményeiről Is, hiszen termelőszövetkezetünk 1954-ben az ország legjobb termelőszövetkezete volt, és ezt országos szintű versenyzászlók elnyerése is bizonyította. Akkori elnökünk, Kerekes András mondta el az újságírónak a kezdet történetét, és most, amikor újra visszatekintünk erre az időszakra, és összehasonlítjuk a huszonöt év egyes szakaszait. örömmel mondhatjuk, hogy a fejlődés Kenderkombájnunk a szerelőműhelyben Az Idén kibővített szárítónk — kisebb-magyobb buktatóikkal ugyan, de — töretlen és egyenes irányú volt. 1949 nyár rége ,1949 nyár végén alakultunk — írja a cikk — és életünket úgy kezdtük, mint a legtöbb termelőszövetkezet Tizenheten voltunk 220 hold földön, egy pár bivallyal Vagyonunk hát nem volt sok — de annál több a munkakedvünk. Hamarosan gyarapodni kezdtünk. 1951 őszén mád ötvem szarvasmarhánk és 220 sertésünk volt. A jó termés után nagy vállalkozásba fogtunk: sertésifiaztatót, süldőszállást, hizlaldát, 48 férőhelyes szarvasmarha-istállót és 2000 férőhelyes csibenevelőt építettünk. Akkor, a gazdag termésű esztendő után úgy láttuk: szövetkezetünk már olyan erős, hogy semmiféle balszerencse nem okozhat nagy bajt' 1952- ben keserűen csalódtunk. A rossz termés nagyon megingatta szövetkezetünket Nagyon sok becsületesen dolgozó család kevés kanyémekvalóval indult a télnek. Meglazult a munkafe- gyélem. Sokan elkeseredtek, és azt mondták: inkább elmennek az állami gazdaságba, mintsem a tszJben küszködjenek. Nehéz esztendő volt, mégis a szövetkezetünk fordulópontja lett. Az emberekkel megértettük, hogy a kesergéstől nem jövünk rendbe, csak akkor élünk majd jobban, ha jobban ggzdáflko- dunk.” Történelem már az is, hogy a termelőszövetkezet kilábalt a bajokból, megerősödött, és néhány év alatt megalapozta a későbbi kiváló eredményieket. 1955-ben elnyerték a Miniszter- tanács és a Termelőszövetkezeti Tanács vándorzászlaját, amelyet Erdei Ferenc adott át az ünneplőknek. Az ellenforradalom után — mely a szövetkezet erejét újra próbára tette — újból helyreállt a rend, és a termelőszövetkezet sorait rendezve látott az újabb gazdasági feladatok megoldásához. Amikor még két tus tolt 1959—60-ra Végegyháza parasztságának csaknem 100 százaléka tagja volt már a két termelőszövetkezetnek, a Szabadságnak és az Üj Életnek. A két tsz közül szövetkezetünk, a Szabadság Tsz volt a jobban megalapozott, az erősebb, nem John Deere traktorunk már a mélyszántást végzi Részlet a sertéstelepről, ahol évente 2400 hízót „termelünk” véletlen tehát, hoigy a két szövetkezet között bizonyos rivalizálás alakult ki. Ez a versengés — hasznossága mellett — nem kívánt súrlódásokat is okozott. Így történt, hogy a vezetőik és a tagság is helyesnek látta, ha az erőket egyesítjük. Két év múlva, 1962-ben így lett a két végegyházi tsz-böl egy. és elindulhattunk a gyorsabb fejlődés útján. Szövetkezetünk legyőzte a nehézségeket, minden évben újabb és újabb eredmények születtek. 1969-ben, a termelőszövetkezet fennállásának 20. évfordulóján örömmel jelenthettük: „Hogy hogyan dolgozott a 20 év folyamán termelőszövetkezetünk tagsága, azt bizonyítja az a több mint 38 oklevél és versenyzászló, melyet a legutolsó évekig szövetkezetünk érdemelt ki eredményes ínunkája révén. Bizonyítja az, hogy szövetkezetünk tagságából eddig 38-an részesültek 52 .kitüntetésben, a Kiváló Dolgozó jelvénytől a legmagasabb kitüntetésekig. Szövetkezetünk utolsó 10 évében. de j legalábbis az egyesülés óta községünk fejlődése, a lakosság, a termelőszövetkezeti tagok életszínvonala jelentősen megnőtt. Amíg szövetkezetünk ' 1949-ben úgyszólván vagyon nélkül kezdte tevékenységét, 1969-re a közös vagyon értéke meghaladta a 30 millió forintot!” A húszéves évforduló után elkövetkezett a negyedszázados is, melynek ünnepét alkotmányunk napján üljük, és ezen a napon emlékezünk vissza a kezdeti évekre, a negyedszázad huszonöt esztendejének küzdelmeire és örömeire is. A negyedszázad ünnepén Az idei nyár eredményei igen biztatóak. Elnökünk. Angus József már a januárt zárszámadó közgyűlésen elmondhatta: „Szövetkezetünk minden tagja, fiatal és idős szorgalmasan dolgozott, erejét nem kímélve végezte munkáját. E munka eredményeit mutatják a mérleg számadatai, és a tagok bérfizetési jegyzéke. Tagságunkat ismerve, e szorgalom továbbra is megmarad és még több eredményről számolhatunk majd be 1975-ben.” 1973. évi gazdálkodásunk számadatai a következők: a szövetkezet' összes árbevétele 47 millió 976 ezer forint volt, az összes ráfordítás 33 millió 214 ezer forint. Mérleg szarinti nyereség 14 millió 729 ezer forint. Jelentős, hogy a bruttó jövedelem az előző évhez viszonyítva 6 millió 488 ezer forinttal növekedett. Tiszta vagyonunk 49 millió 933 ezer forint, a forgóalap pedig 19 millió 298 ezer. Számunkra igen nagy horderejű, hogy idén beléptünk a kukoricaprogramba a nádudvari KITE tagjaként, 1 egységgel, tehát 600 hektár földön termesztünk kukoricát. A gépek beszerzését ez évben kezdtük meg, közel 4 millió forintos ráfordítással. A búza aratáséval július 27-én végeztünk, termésátlagunk hektáromként a tavalyi 42 mázsával szemben 45 mázsa, natúr állapotban 48 mázsa lett. Tervein felül mintegy 8 ezer mázsa búzáit adott termelőszövetkezetünk a népgazdaságnak. Következő nagy feladatúink a cukorrépa-termesztés gépesítésé lesz, szintén a KITÉ-program- ban. Ezzel teljes kapacitásban 1975-ben indulunk- Itt említenénk meg, hogy 1972-ben szárítót építettünk, ennek bővítése az idén fejeződött be. Az állattenyésztés hagy utat tett meg szövetkezetünkben. 1973 óta üzemel a sertéstelepünk, mely 2400 hízót ad évente, újabb, fontos tervünk pedig a szaivasmarhalétszám növelése az előírásos szint elérése érdekében, A létszám növelésére még az idén 1 millió forintot költünk. A negyedszázad ünnepén elmondhatjuk azt is, hogy tagságunk szociális és kulturális ellátáséra nagy gondot fordítunk. Szociális célokra ebben az évben 400 ezer, kulturális célokra pedig 100 ezer forintot költünk, illetve költöttünk. Befejeztük a sertéstelepen a szociális létesítmények építését, kialakítását. a szarvasmarhatelé- pem hasonló feladatokat valósítunk meg. Megszerveztük a csoportos üdülést, kirándulásra visszük tagjainkat, hogy megismerjék hazánk legszebb tájait, támogatjuk a község sportéletét is. A közelmúltban autóbuszt vásároltunk, hagy tagjaink szállítását, és az ismeretgyűjitő kirándulásokat akadály nélkül megvalósíthassuk. ünnepi összejövetelen a szocialista mezőgazdaság további fejlesztése mellett teszünk hitet, mert erre kötelez bennünket hazáink jelene, jövője szövetkeztünk küzdelmes, szép első negyedszázada is. * A 25 éves jubileumát ünneplő termelőszövetkezet o’dalkiaüványa IfiiMiiHiuiMfiHiHfMPWIXIMlMHURMMH'UHiHHHmMiiiiiimiiuisiMUfiiiiKvpauMi aia8NHe«eHM»Mi*MH»>*>uifM»ii?eev9»i»aai>»MP*»*BsuaiB9iM)Ba»HHBaaBiasBHaeaaausMuuaMMH««i
