Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

HARMINC ESZTENDEJE as.\ 4kik vállalták a harcot , A magyar külügyminiszter - helyettes — „hivatalból” az egyik legjobban tájékozott poli­tikus — 1944. augusztus második felében beszédet tartott, amely­ben többek között kijelentette, hogy „külföldről jött' hírek sze­rint ma mindenki a magyar és román kérdéssel foglalkozik. Ankarában az angol követ oda­nyilatkozott, hogy most jelent­kezik a pillanat Magyarország­ra nézve, hogy csatlakozzék a szövetségesekhez. Most még módjában állna Magyarország­nak gyors cselekvéssel gyökere­sen megváltoztatni háborús po­litikáját. Madridi és lisszaboni körök is ugyanígy nyilatkoz­nak ___A külföldről jövő hírek a zt mondják, hogy az ellensé­ges és szövetségesekkel tartó semleges államok közvéleménye erős nyomást akar gyakorolni Magyarországra olyan irányban, hogy aiktívan lépjen fel Német­országgal szemben.” A valós helyzetértékelést ftem követte megfelelő cselekedet. Csak kevesen voltak, akik nem­csak tudták, hanem tették is, amit kellett. Az augusztus 8-tól október 26-ig tevékenykedő Uszta-csapat — egyik volt ez a Bükktől a Kárpátokig húzódó terület partizáncsoportjai közül — tagjai így esküdtek: „Én, aki szabad elhatározásomból, önként léptem be a magyar szabadság- harcosok soraiba, esküszöm, hogy minden erőmmel és tudá­sommal harcolni fogok a ma­gyar nép teljes felszabadulásá­ért, ősi ellenségünk, a németek, a hazaáruló Horthy és követői ellen. Mint a nemzeti független­ség katonája, hűségesküt teszek a szabad, független és demokra­tikus Magyarországra — törté­nelmünk nagy szabadságharco­sainak e szent eszméjére. E cél elérése érdekében kész vagyok . a harccal járó minden viszon­tagságot és veszélyt fegyelmezet­ten vállalni, s ha kell, életemet is feláldozni.” Sokan vállalták a harcot és so­kan áldozták életüket a harc­ban. A harcban, amelyben Úsz­ta partizánjai sokat ártottak az ellenségnek. A csoport beszámo­lója szerint: „Az egység felrob­bantott hét szerelvényt, meg­semmisített hét mozdonyt, to- 1 vábbá huszonhét lőszert, huszon- 1 két katonai felszerelést és har­minc katonákat szállító vagont — összesen hetvenkilenc vasúti ko- , csit. A különítmény felrobban­tott egy vasúti hidat, felgyújtott két teherautót, egy személyautót Megsemmisített háromszáznyolc- vanhét katonát és tisztet, meg­sebesített négyszáztizenkét főt, fogságba ejtett kétszázhatvanhét főt... Hadizsákmány száznyolc­vanhét puska, negyven géppisz­toly, tizenöt golyószóró, három gépfegyver, három aknavető, negyven ló, nyolc szekér, egy személyautó, egy motorkerék­pár, két kerékpár, egy írógép, öt nyereg, egy konyha és három ka- , tonai rádióállomás.” Ez volt a fasiszták és magyar csatlósaik vesztesége, amit az Uszta-csoport okozott nekik —, ennyi emberrel és fegyverrel, felszereléssel állt kevesebb a rendelkezésükre a háború meg­hosszabbításához, katonák és ci­vilek szenvedéseinek fokozásá- r' hoz. (daniss) Pingáló asszonyok Kanári-szigetek — Verona — Barcelona — Budapest — Békéscsaba Vén La Jós né a népművészet mestere, Szvétek Antalné népi iparművész. Anya és leánya. Mindketten a Kalocsai Népmű­vészeti Háziipari Szövetkezet bedolgozói. A mintákat nem rajzolják le előre. Csak ecsettel és festék­kel dolgoznak. Nem tanulták a mesterséget. Látták a szüleiktől és már gyermekkorukban el­kezdték a pingálást. Aztán to­vábbfejlesztették. A festéket régen tejjel, tojás­sal keverték, ma temperát és olajat használnak. A legtöbb­ször falra, bútorra, tányérra pingálnak. Szeretik a munkáju­kat és ügyelnek arra. hogy amit csinálnak, az ízléses, szép legyen. Ha elkészülnek, a ne­vüket olvashatóan írják az al­kotásuk mellé. Nem szégyellik. Most Békéscsabán dolgoznak. A KlOSZ-étterem egyik termé­nek a falát pingálják. Ez lesz a magyaros terem, ahol cigány­zene mellett szórakozhatnak majd a vendégek. Amikor külföldön járnak, pingálás közben kalocsai hím­zésű népviseletben láthatják őket az érdeklődők. A leg­többször olyan országokba utaz­nak. ahol Magyar Heteket és kiállításokat rendez a HUN- GEXPO Külkereskedelmi Vál­lalat. Vén Lajosné volt már Londoniban. Párizsban. Teherán­ban és több más ország fővá­rosában. Szvétek Antalné is eljutott sok helyre. Ritkán utaznak együtt Elő­fordult azonban, hogy például mind a ketten egy időben ke­rültek Spanyolországba. Vén Lajosné Barcelonában, Szvétek Antalné Valenciában dolgozott. Az anya egyszer ellátogatott a lányához, amire így emlékezik vissza: — Áprilisban történt. Amikor A mostoha időjárás ellenére is mezőgazdasági üzemeink nagy részében a lehetőségekhez ké­pest gyorsan betakarították a bűzét. v A Békés megyei Gabonafel- vásárió és Feldolgozó Vállalat eddig 27 eszer 500 vagon étke­zési búzát vett át és még 3-4 ezer vagonra számítanak. Javult a vállalat tárolókapacitása, s így mindössze 8 ezer vagonnyi búza az, amelyet termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok | helyeztek biztonságba. Jövőre még jobb lesz a helyzet, mert1 várhatóan a legközelebbi ara- [ tásra már elkészül Szeghalmon is a most épülő 2 ezer vagonos tároló. repülőn Spanyolországba indul­tam. itthon még nagyon hűvös volt. Ott Barcelonától Valenci­áig 30 fokos hőségben narancs­erdők között robogott a vona­tom. Nagyon sok szép «mlScük van. Vén Lajosné tavaly Vero­nában aranyórát kapott az egyik olasz cég vezetőjétől, mert nagyon megtetszett neki a pingálás. Egy miniszter is oda­jött. aki még három másik minisztert elhívott. A fiatalasszonynak a dél-ame­rikai útja jelentett különösen izgalmas élményt — Januárban utaztam. Soká­ig repültünk a tenger felett. Caracasban szálltunk le, ahol szinte elviselhetetlennek érez­tem a hőséget De a város cso­dalatosán szép volt — mondja. Ahová mennek, onnan aján­dékkal. egy-egy kedves emlék­kel térnek haza, ami legtöbb­ször a vitrinbe kerül. Az utazás legboldogabb pillanata pedig mindig az. amikor a repülő új­ra magyar földet ér. Itthon az­tán van mesélni való. Vén Lajosné az idén január­ban a Kanári-szigeteken, már­ciusban Veronában, áprilisban és májusban Barcelonában, jú­niusban Budapesten járt Nemrég a lányával együtt Orosházán dolgozott. Most meg Békéscsabán van munkájuk, amit augusztus végéig befejez­nek. Hogy ezután hová fogják irányítani őket. az még a jövő titka. Néhány éve a május 1-1 fel­vonuláson így üdvözölték a ka­locsai pingáló asszonyokat: ,,Köszöntjük a népművészet mestereit. akik virágaikkal meghódították a világot”. A vi­rágokból néhány csokorra való most szőkébb hazánkba is elju­tott. Pásztor Béla A jó termés, lehetőségeladott arra is, hogy étkezési búzából exportálni tudjunk. Így jelen­leg a Román Szocialista Köz­társaságba szállítunk 1500 va­gon búzát. A KISZ Központi Bizottságá­nak mezőgazdasági osztálya, va­lamint a KISZ Békés megyei Bizottságának mezőgazdasági ré­tegtanácsa közös rendezésében augusztus 30—31-én kétnapos tanácskozást rendeznek Békés­csabái}, II Minisztertanács határo­zatában hozzájárult — 1975. ja­nuár 1-től kezdődően' — az egészségügyi és a szociális ellá­tás valamennyi területén a munkaidő-csökkentés bevezeté­séhez. Nem volt könnyű erre az el­határozásra jutni ezen a terü­leten. még az egészségügyiek érdekeit védő, a 44 órás munka­időért oly régóta harcoló szak- szervezetnek sem. Közismert a terület szűkös munkahelyi hely­zete. Ami egyben nagyon indo­kolta volna már eddig is — éppen a túlterheltség miatt — a rövidített munkahetet. De ha valahol, itt igazán életbevágóan fontos, hogy a munkaidő-csök­kentés ne hasson károsan a munkára, a betegellátás szín­vonalát ne csökkentse. Az egészségügyi tárca tehát nemcsak az anyagiak miatt ke­rült a sor végére. Bár ezek ha­tásai sem lebecsülendők: 150 millió forint többletkiadás éven­te. S ebből jelentős összeg megy arra, hogy a munkaidő­csökkentés miatt kieső létszá­mot előbb pótolják. A kieső és pótolnivaló létszám méreteit mutatja: csak ezen a címen újabb hatezer egészségügyi dol­gozót kell alkalmazni. Mert a betegekkel közvetlenül foglal­kozó ápolónők, műtősök, meg­különböztetett figyelemmel a munkájuk jelentőségére, munka­hete 42 órás lesz. fl legfőbb nehézség most már nem a státusz, hanem az ember hiánya. Az Egészségügyi Szakszervezet által készített fel­mérés szerint az egészségügyi dolgozók 15 százaléka tartósan hiányzik munkahelyéről. Nem holmi laza munkafegyelemből, hanem azért, mert ezen a pá­lyán főleg nők dolgoznak, akik közül sokan igénybe veszik a gyermekgondozási segélyt, gya­kori a betegség is, s ezek ad­ják az előbbiek magyarázatát. Az is igaz viszont, hogy ma már lényegesen kevesebb a betöltet­len státuszok száma, mint koráb­ban. így a túlórákat is csökken­tették valamelyest. De ahhoz, hogy a fiatalokat még jobban vonzza ez a hivatás, további lé­péseket tesznek. Mert ez a vonzerő kölcsönhatásban van a létszámmal, a kereseti lehető­ségekkel, a munkakörülmények­kel, Ennek jegyében növelik most jelentősen az éjszakai pótlékot. Az éjszakai pótlék mértéke a ténylegesen teljesí­tett éjszakai munka időtartamá­ra járó alapbér 30, illetve 50 százaléka lehet. Az 50 százalé­kos éjszakai pótlékot azokon a munkahelyeken dolgozóknak fi­zetik, ahol az éjszakai műszak teljesítése az ellátandó feladat jellegéből következően az átla­gosnál nagyobb mérvű fizikai, pszichikai igénybevételt köve­tel. Bz éjszakai pótlék új rend­szerét a közvetlenül a beteg­Erre az eseményre az ország nagyközségeinek KISZ-titkárait hívták meg. A rendezők 120 fi­atal részvételére számítanak. Az előadások után a résztvevők lá­togatást tesznek megyénkben és szekcióüléseken vitatják meg a hallottakat és a tapasztalato­kat. év szeptember 1-től alkalmaz­zák. Igen sokat tehet egy-egy intézet, kórház, ^egészségügyi szolgálat munkahelyi vezetősé­ge, szakszervezeti bizottsága is a kormánydöntés nagyon körül­tekintő,' alapos végrehajtásával. Mert nem lesz könnyű végre­hajtani ezt a döntést, a csök­kentett munkaidőt úgy bevezet­ni, hogy a beteg ne vegye ész­re. Vagyis jöjjön az ápolónő, ha a kórházi ágyból csönget a beteg, látogassa a hozzá beosz­tott kisgyermekeket rendszeresen a védőnő, legyen az orvosnak ezután is megfelelő sízámú asz- szisztenciája, amikor a beteget a rendelőben kezeli. Vagyis a munkaidő-csökkentést abban vegyük észre, hogy pihentebb az orvos, az ápolónő, ’ s így munkájukban is odaadóbbak. Egyre több és több fiatal dol­gozik a kórházakban, a rende­lőintézetekben, aki gyakorló idejét tölti, s aki hivatástudatot érez az egészségügy iránt. Az ápolónői szakma és képzés meg­becsültebbé tétele érdekében már eddig is születtek intézke­dések. így többek között: az egészségügyi dolgozók bérrende­zésének szabályozása során rendezték az ápolónők fizeté­sét; az egészségügyi szakiskolák hallgatói — a ' szakmunkás­tanulókhoz hasonlóan’ — ösz­töndíjat kapnak; az 1973. évi 24-es számú törvényerejű ren­delet az egészségügyi szakisko­lát is középfokú oktatási intéz­ménnyé nyilvánította. Igaz, hogy a fenti intézkedésekkel nem oldódott meg minden gond. Az »egészségügyi pályám került fiatal ennek ellenére sem érzett megfelelő tanulási, előmeneteli lehetőséget. A szakközépiskolák lehetőségének mostani kiterjesz­tése, vagy az új, rövidesen meg­induló egészségügyi főiskola pótolja ezt a hiányt is. Vagy az ápolónőképzés rendszerének megváltoztatása; munka mellett képezik, tanítják őket, mint az ipari tanulókat három éven át, ami ugyanakkor a továbbtanu­lás kedvező feltételeit is bizto­sítja. Így további két év alatt a teljes középiskolai végzettsé­get megszerezhetik az egészség­ügy területién dolgozó fiatalok. Az ápolószemélyzetnél, az egészségügyi középkádereknél, a rendelőintézeti és kórházi orvo­soknál megszületett tehát a rég várt rendelkezés. Ám vál­tozatlan maradt a probléma azoknál a körzeti orvosoknál, akik egyedül látják el az egész­ségügyi szolgálatot. S akik ed­dig is hihetetlenül sokat dol­goztak azért, hogy az egészség- ügyi ellátásban egyetlen rászo­ruló se szenvedjen hiányt, min­den beteg megkapja az orvosi segítséget. Tudjuk, ezeken a he­lyeken még sokáig nem lehet munkaidőt csökkenteni, a meg­oldás az, hogy ezek a körzeti orvosok több szabadságot kap­janak. űz állam. a szakszervezet sokat tett a legutóbbi években azért, hogy az egészségügy min­den dolgozója — érdeme szerint — nagyobb megbecsülést kap­jon anyagiakban is, erkölcsiek­ben is. A munkaidő-csökkentés viszont már fokozottabb elis­merés és fokozottabb gondos­kodás, nem utolsósorban azok­ról, akik hivatástudatuk közép­pontjában állnak. A betegek­ről! feeres Sándor Az „élet” már biztonságban van Nagyközségi KISZ-titkárok országos tanácskozása Békéscsabán Jövőre: Bevezetik a csökkentett munkaidőt az egészségiig'; területén Százötvenmillió forint többletkiadás évente — Növelik az éjszakai pótlékot — Megváltoztatják az ápolónőképzés rendszerét — Egészségügyi tőiskola indul ágynál dolgozók részére már ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom