Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-18 / 193. szám

J i*4»aarsi Lucerna lisztet, konzervborsót, tejet és sertéshúst termei, mintaboltot nyit a negyedszázada alakult Orosházi Állami Gazdaság * '* * : * : Az Orosházi Állami Gazdaság két kisebb gazdaság egyesítése révén alakult ki. Tudniillik 1968-ban vonták össze a koráb­bi Pusztaszöllősi Állami Gaz­daságot a volt Orosházi Mező- gazdasági Technikum Tangaz­daságával. A tulajdonképpeni alakulas negyedszázados jubi­leumát ünneplő gazdaság az el­telt 25 év alatt nagyot fejlő­dött. Küzdelmes évek eredménye­ként értük azt el, hogy gazda­ságunk, amely Orosháza város mezőgazdaságilag hasznosított területének alig 22 százalékán a szocialista mezőgazdaság ter­melési értékének több, mint 24 százalékát állítja elő. Nemcsak ez az adat bizonyítja egyéhként az előrehaladást. környéken elsőként kapcsoló­dott be a legkorszerűbbnek számító CPS kukoricatermesztő rendszerbe. A többi növények termeszté­sében is a leghatékonyabb technológiákat honosítottuk meg. A cukorrépát a kukoricához hasonlóan zárt rendszerben ter­mesztjük és említésre méltóak a lucerna- és a zöldborsótermesz­tés eredményei is. Lucernából évek óta 100 mázsát takarítunk be egy -egy hektárról és a zöld­borsó 41,2 mázsa átlagtermésé­vel ebben az esztendőben még az 1971. évi rekordtermését is túlszárnyalta. A lucernatermésnek egyéb­ként mintegy 95 százalékát zöld­lisztté dolgozzuk fel, két gyors- szárító üzemünk évente 650 va­haladja az ezret> a sertéseké a 15 ezret. A hozamok is növe­kedtek. Az egy tehénre jutó tejtermelés az 1951. évi 2400 literről időközben 3420-ra nőtt, ami viszont nem jelenti azt, hogy ezzel a tehenészetben minden tartalékot feltártunk már. Legdinamikusabban a sertés- tartás ágazata fejlődik napja­inkban. Gazdaságunk ugyanis három másik állami gazdaság­gal társulva kialakított egy 2000 kocás szakosított sertéstelepet. Az ország egyik legnagyobb, korszerű sertéstelepe Orosházán 1975-től teljes kapacitással üze­mel. Ettől kezdve a jelenlegi 15 ezerrel szemben 20—21 ezer sertést gondoznak majd egy- időben a telepen és az éves hí­Gazdaságunk adja Orosháza konzervborsó-termel ősének 85 százalékát. A nagy teljesítményű zöldborsókombájn az idén több. mint 41 mázsa borsót aratott le hektáronként e«BMB**aaaaaaaaaaaaaaaaaBaBaaa,l*aaaaaaaBaal,aBaaaB,BaB,,,,>aBBi,l,laaB,Mla,,aaBa,a>,B,l,aa,a,,laaaa,,,aaBasaaaaaaa SSB93E. «II 1975-től teljes kapacitással üzemel és évente 40 ezer hízott sertést bocsát ki a 2000 kocás sza­kosított sertéstelep A jogelőd gazdaság állóeszköz­állományának értéke 1950-ben mindössze egymillió forint volt és még az egyesítés évében — 1968-ban — is alig termeltek többet a gazdaság dolgozói 85 millió forintnál. A negyed- százados jubileum esztendejé­ben — az idén — pedig az éves termelési érték előreláthatóan eléri a 160 millió forintot. A termelés növekedését át­gondolt műszaki és technológiai fejlesztés alapozta meg. A ter­melés korszerűsítése és a foko­zott gépesítés a korábbinál ma. gasabb színvonalon pótolta és pótolja a dolgozók számának csökkenéséből 'eredő termelés­csökkentést. Az 1959-es 1100-zal szemben ma már csak 700-an dolgoznak gazdaságunkban, a gépesítés és a szakiképzettség növekedésének következtében egyre termelékenyebben. Tulajdonképpen az eddig fel­soroltaknak köszönhető, hogy a termelési ágazatok évről évre kiváló eredményeket tudnak felmutatni. A növénytermesz­tésben például a búza és a ku­korica átlagtermése 1951-hez képest megháromszorozódott. A búza a korábbi 16 mázsához ké­pest már több, mint 46 mázsát, a kukorica a húsz évvel ezelőtti 21 mázsával szemben több, mint 60 mázsát terem holdanként. Igaz, ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy gazdaságunk a gon terméket, állít elő, ennek felét külföldön értékesítjük. A zöldborsó jelentős részét a Sze­gedi Konzervgyárnak adjuk át- Ma már a gyár konzervborsó- szükségletének igen jelentős há­nyadát a mi gazdaságunk elé­gíti ki. Ezeket az eredményeket az ágazatok teljes gépesítése mel­lett még két tényezőnek kö­szönhetjük. Ezek: a szakszerű növényvédelem, és a tervszerű tápanyaggazdálkodás. Az e téren elért fejlődés bemutatására elegendő talán annyit megemlí­teni, hogy míg 1956-ban egy hektárra — hatóanyagban szá­mítva — csupán 17 kilogramm műtrágya jutott gazdaságunk­ban, az elmúlt évben már több, mint 350 kilogrammot szórtunk ki, területegységenként. Hogy a gépekről is szót ejt­sünk: földjeinken nagy teljesít, ményű IHC traktorok és betaka­rító kombájnok, francia gyárt­mányú répabetakarító kombáj­nok & a legkorszerűbb borsó­kombájn mellett számtalan, jól bevált növénytermesztő gép se­gíti az emberek munkáját. A műtrágyát repülőgép szórja. A növénytermesztés eredmé­nyeihez hasonlóan jól alakulnak állattenyésztésünk eredményei is. Az alakulás évében gazda­ságunkban 38 szarvasmarhát és 25 sertést gondoztak, ma pedig a szarvasmarhák száma meg­zókibocsátás eléri a negyven­ezret. Mint említettük, az Orosházi Állami Gazdaság* műszaki fel­szereltsége megfelel a kor kí­vánalmainak, hiszen a 110 trák- toregység mellett 8 gabona- kombájn, két speciális kombájn, több száz munkagép és 19 te­hergépkocsi tartozik gazdasá­gunk gépparkjához. A gépek karbantartását, illetve a gazda­sági épületek fenntartási mun­káit három gépműhely és az építőrészleg dolgozói végzik. Külön felelősséget ró ránk a termelésben az a tény, hogy gazdaságunk jelentős szerepet tölt be Orosháza árutermelésé­ben, illetve mezőgazdasági áru­val való ellátásában. Állami gaz­daságunk adja a város tejter­melésének mintegy 39 százalé­kát, a kenyérgabona-termesztés 28, a konzervborsó-termelés 65, a cukorrépa-termelés 80, vala­mint az árusertés-kibocsátás 18 százalékát. A lakosság jobb el­látására gazdaságunk kezdemé­nyezésére Orosházán a mai na­pon mintabolt nyílik, amelyben élelmiszer-szaküzlet, konyhaké­szítmények és borozó várja a fogy asztóközönséget. A vázolt fejlődés egyébként jelentős változásokat hozott az állami gazdaságunkban dolgo­zók életében is. Sokat javult a munkahelyi szociális ellátott­ság és növekedtek a személyes jövedelmek is. 1958-ban egy dolgozó egy évben 2870 munka­óra alatt jutott 17 ezer forintos jövedelemhez. 1968-ban az évi 24 ezer forint keresetért 2767 órát kellett dolgozni. Az idén a ledolgozott munkaórák száma már a 2500-at sem éri el, ezzel szemben az éves kereset átlaga egy dolgozóra számítva megha­ladja a 32 és fél ezer forintot is. Az adatok birtokában kijelent­hetjük, hogy az Orosházi Állami Gazdaság Békés megye; állami gazdaságai között az átlagkere­setek színvonalát tekintve első helyen áll. Az egy Tőre jutó nyereségrészesedést és az illet­ményföld hasznait is számítva, gazdaságunk egy dolgozója éves átlagban mintegy 37 ezer forint jövedelemhez jut. A megfelelő jövedelem mel­lett az is jó hatást gyakorol a munkahelyi légkörre, hogy a gépesítés gazdaságunkban szin­te teljes egészében kiküszöböl, te a nehéz fizikai munkát és az ipari üzemekéhez hasonló mun­kakörülmények kialakítását tet­te lehetővé. A munkahelyeken üzemi konyhák, étkezők, kultu­rális rendeltetésű épületek szol­gálják a dolgozók érdekeit. A kerületi központokban kor­szerűen felszerelt rendelőkben látják el a betegeket. Gyopáro­son hétvégi üdülőnk és sport­telepünk van. A nagycsaládos és az egyedül­álló anyákat összességében 20 ezer forinttal segítettük 1973- ban. Évente 8—10 család kap lakásépítési kölcsönt gazdasá­gunktól. Gazdaságunk a terme- [ iési feladatok ellátásán kívül részt vállal a jövő szakemberei­nek képzésében, mint szakkö­zépiskolai gyakorló gazdaság. Ezenkívül szakmai tanácskozá­sok, országos termesztési és te­nyésztési bemutatók szervezé­sére is vállalkozik. (-) Nyolc korszerű gabonakombájn aratta az idén le a hektáronként 46 mázsánál is többet adó bű­zánkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom