Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-06 / 156. szám
A víz fölött, hullámos légi utakon WÉG A FELSZÁLLÁS előtt mondta Vajcsy Géza, a repülőgép vezetője: — Ne számítsunk sima légióira. Bíró Lajos szerelő jóvoltából felbúg a motor, rettentő örvényt kavar a légcsavar, s elindulunk a Pécsi Vízügyi Igazgatóság Békéscsabára helyezett repülőgépével a Fekete- és a Fehér-Körös fölötti vésztározó megtekintésére. A repülőgép vezetője mellett Kádár Imre ül. aki a vízügyi igazgatóság műszaki titkárságát vezeti. A hátsó ülésen Szlávik Lajos, a vízkészletgazdálkodási osztály vezetője és az újságíró foglal helyet. Az 500-as olasz Fiatnál nem nagyobb utastérben kellemes hőmérséklet a levegő A szél néha bizony meg-megdo_ bálja a gépet. A műszaki titkár szinte naponta repül. Rajzokat, feljegyzéseket készít arról hogy a deltában miként helyezkedik el a víz. hol milyen védelmi I munka folyik. Szlávik Lajos is megjárta jó néhányszor azt az utat. amelyre most vállalkoztunk. ök nem izgulnak. Gyönyörű napfénves az idő. Zöldellő kukorica- és cukorrépa- táblák fölött húz el a gép, majd Gerla környékén hatalmas búza. táblák barnuló színe vonja magára a figyelmet Föntről is látszik: érik a gabona. Készülődni kell az aratásra. A csücsöknek veszi a gép az irányt. A Fehér, és a Fekete- Körös összefolyása már némi nyugodtságot mutat, mivel a napokban egy kisebb árhullám levonult rajtuk. A víz még nagyon kávészínű. A szél hatalmas hullámoka* dobál a partra. A Fehér-Körös már majdnem a mederben trimnö’vög. Elvonult a vízügyi üdülő és a gépjavító üdülőtől. Az átvágásnál, a Fehér-Körös jobb partján már jól látszik, hogy a víz milyen nagy irammal áramúk kifelé , deltából a folyómederbe. — Mi van a rözsepokróccal 1 — kérdezi Kádár Imrétől Szlávik Lajos. sürgősen kellene valamit csinálni. A Fekete-Körös világos kávé színű. Azok a szivattyútelepek, melyek az elárasztott részből ide emtelik a vizet, teljes kapacitással üzemelnek. AZ ERDŐ FÖLÖTT néhány alkalommal el-elmarkoljuk a fogantyút. Nagyon dobál a gép. Igaza volt Vajcsy Gézának, nem sima a lógiutunk Viszont a városerdei üdülőtelepen már a si- ma föld látszik. Innen már kimerték a vizet a szivattyútelepek. Az épületek körül az életnek azonban semmi nyoma Az úgynevezett Pikó-gátat a szaka, dósoknál el tömték, most már itt is fertőtleníteni kellene, és ami menthető a bútorból, berendezésből. ki kellene menteni. ne rohadjon tovább semmi! A Sarkadra vezető közúti hídhoz közel eső fekete-körösi töltés-helyreállítási munkák befejeződtek. A második átvágás, nál is serény munka folyik. Gépkocsikkal hordják a földet, szűkítik a töltésszelvényt, hogy adandó alkalommal egy-kettőre el tudják zárni. Fordulunk egyet. A remetei gyermekintézmény felé tartunk. Itt még minden víz alatt áll. Azt a kis árhullámot, amely levonult a Körösökön, melyből ide is jutott, jól felfogta a Gyula—Sarkad közötti közút. A mélyebb részeket homokzsákkal magasították. s így a vasút felől eső részről kizárták az újabb árhullámot. A vasút darabokban mered. Nagyon megkínozta a víz. Kimosta a töltést, néhol a síneket is elhordta, máshol a sínek lógnak a levegőben. Háborús emlékek jutnak az ember eszébe. Itt is háború volt, az ember csatázott a vízzel, teret engedett neki, hogy tízezreket megmentsen. Valamelyik nap Szeghalomban jártam. s ott. említette Schuller Harro szakaszmérnök: — Ha a Fehér- és a Fekete- Körös közti részt nem árasztják el, akkor a Kettős-Körös vonala men,én, a Sebes-Körös és a Berettyó mindkét oldalán óriási tragédiák robbannak ki. Az ember, az árvédekezést irányító testület nagyon alaposan mérlegre tette a vésztározó igénybevételének fontosságát. Gyorsan kellett cselekedni, s ez volt a legkézenfekvőbb ahhoz, hogy a Körös-völgy megmeneküljön a minden eddiginél legnagyobb árvíztől. VÉGET ÉRT repülőutunk. A dobozi erdőkön át Gerla, majd a repülőtér zöld pázsitja következik. Földet érünk. Még mindig tombol a szél. A repülőgép vezetőjének bizony nagy erőt kellett kifejtenie, hogy a gépiét egyensúlyi helyezőiébe n meg tudja tartani. Jó út volt. hiszen alig 30 perc alatt egy egész napra jutó gyalogos prog. ramot teljesítettünk. Tengert láttunk, afféle Kis-Balatont, amely itt még , mindig 40— 45 millió köbméter vizet jelent. Ebből piásodpercenként 100 köbméterre becsülik a kiáramló mennyiséget. A küzdelem ellene, tehát hosszabb lesz, mint gondoltuk. Három hetet szántak a víznek és már lassan a negyedik hétben járunk A vízből a felénél valamivel kevesebb még mindig ott nyújtózik. Itt bizony még jócskán van mit tenni. A munka éijel-nap- pal folytatódik a töltés oldalába telepített szivattyúállásokon és a beépített szivattyúkkal. Dupsi Károly Megtartották az ipari szövetkezetek megyei ifjúsági parlamentjét — Elvontatták, s az átvágás fölötti részén kikötötték Töltés- védelem céliára készítették Most. hoev nincs rá szükség, arrébb tették Gyula. A város teljes pompában díszük. Minit egy ékszerdoboz, olyan képet mutm felülről. A vár, a várfürdő a SZOT.szál- ló messzire ellátszik. Máris Gyulavárinál tartunk. A körgát mentén repülünk A víz ;nnen is elhúzódott. A tsz üzemegysége körül most épül az új körtöltés. Gépiek hurkázzák a földet Az elázott talajon jól kirajzolódnak a kerekek gumimintái. Bénes- majorban már nagy a forgalom. A település északi oldalán megépített körtöltés is átesett a tűzkeresztségen. Fentről is jól látszik. hogy a víz milyen magasan nyaldosta A lokalizációs töltés mentén halad tovább a gép a Fekete-Körös irányába. Alattunk a csodálatos mályvádi _ erdő. özek, dámvadak igazi hazája A partosabb részekről már elhúzódott a víz Az erdei mocsár még 150 méter magasra is iszonyatos bűzt lehel. Sok vad elpusztult itt. A tetemekkel most már 3 1971. JÚLIUS 6. Pénteken, július 5-én délelőtt Békéscsabán, a KISZÖV- székház tanácskozótermében rendezték meg Békés megye ipari szövetkezeteinek megyei Ifjúsági parlamentjét. Vitaindító előadásában Goldberger János, a KISZÖV elnöke az Ifjúsági Törvény ipari szövetkezeti végrehajtásának tapasztalatairól számolt be, illetve a munkahelyi ifjúsági parlamentek tanulságait összegezte. A.szövet, kezeti fiatalok az előadást tartalmas vitában, hozzászólásaikkal. javaslataikkal egészítették ki. majd a KISZÖV elnökének vitaösszefoelalóia után küldötteket választottak az ágazati ifjúsági parlamentre. (Fotó; Deinény) áldás és gond: az ipartelepítés Éveken át óhajok, kívánságok élén mindenütt az állt: ipart, ipart. Történelmi örökségünk egyike, hogy akadtak erőteljesen, s alig vagy egyáltalán nem iparosított körzetek. településcsoportok. Az iparosítá.s igénye érthető, indokolt. A nagyüzemi mező- gazdasági termeléshez nem kellett annyi ember, mint korábban, a keresetre, a kenyérre azonban mindenkinek szüksége volt, van. A hatvanas években gyorsult a vidéki ipartelepítés, s bekövetkezett a fordulat: az addig minden második ipari foglalkoztatottnak munkát adó Budapest aránya folyamatosan csökkent, s ma száz ipari dolgozóból 67 vidéken található! Nyolc, tíz esztendeje még öles beszámolók jelentek meg egy-egy új üzem átadásáról. Ma tenyérnyi helyet kap az ilyen eseniény az újságban. Természetes lett. Egy évtized alatt olyan „mezőgazdasági” megyékben, mint Bács-Kis- kun, Békés, Somogy. Sza- bolcs-Szatmár, az iparban foglalkoztatottak száma legalább megkétszereződött. Átrajzolódott az ország térképe, mert minden megye kialakította az új ipari létesítmények hálózatát, s addig alig ismert községek szereztek országos hírnevet új üzemük termékeivel. Ügy tűnt: nincs megállás, most már ez így lesz nagyon sokáig. Talán ezért, talán az ipar településformáló, embert átgyúró hatásáért szerették I volna majd’ minden községben, hogy náluk is legyen Üzem, munka helyben az embereknek. Így került óhajok kívánságok élére az ipartelepítés. Ez az egyik része a dolognak. A másik pedig az, amire közben jöttünk rá. Arra például, hogy mint másban, ebben sem nélkülözhető a tervszerűség, a többszörös átgondoltság. A helyi és az országos érdekek egyeztetése. A hatékonyság követelményének fokozatos érvényesítése. Joggal állapította meg a párt X. kongresszusa határozatában: „Az elmúlt években az iparosítás jelentős vonása volt a vidéki iparfejlesztés gyorsulása, az egyes területek gazdasági fejlettségi színvonala közötti különbségek csökkenése. Ezután is ezt az irányvonalat kell követni, még határozo- tabban a területi adottságoknak megfelelően fejlesztve mind az ipart, mind a mező- gazdaságot”. Azaz világosan megfogalmazódott az az igény, hogy a területi adottságok jussanak nagyobb szerephez. s hogy nemcsak az ipart, de a mezőgazdaságot is szükséges fejleszteni. A teendők finomabb vonásaira. minőségük megváltozására figyelmeztetett a párt X. kongresszusának határozata. Arra, hogy az ipar hozta áldás gondokkal társult. Megtörtént, hogy öreg, elavult berendezések kerültek az új üzembe. A nagy öröm közepiette, — ipiart telepítenek — elfelejtődött a hozzá szükséges víz, út, villamos energia... A megengedhetőnél tarkábbra sikerült az ipar új térképe, némelyik településen a hangos ujjongást a hangos panaszkodás váltotta fel. Mert kiderült, az emberek ugyan szívesen vállalnak helyben munkát, de kevés közöttük a szakképzett. Az asszonyok, ha eljönnek hazulról, bölcsődét, óvodát sürgetnek. Parcellázásra van szükség, mert az új gyár dolgozói közül sokan építkezni akarnak, de ehhez meg kell teremteni vagy bővíteni a közműveket... Hosz- szú a sora az ipar vonzatúinak. Baj ez? Az a hiba benne, hogy e kézenfekvő teendőkre nem mindenütt készültek fel. Volt, ahol váratlanul érte a várost, a községet, de egy-két dologban a járást, a megyét. Vízhiány, enerigaproblémák, a sokat emlegetett infrastruktúra elmaradottsága — ezekkel kényszerült szembenézni' a tanács és a lakosság. Visszájára fordult volna az áldás? A gondok az átfogóbb tervezésre, a minden tényezőt mérlegelő döntések szükségességére figyelmeztettek. Arra, hogy nem szabad szétforgácsolni a népgazdaság fejlesztési eszközeit, jobban érvényre kell juttatni a hatékonyságot. Nagy eredményekre, a vidéki ipar dinamikus fejlődésére támaszkodik ez a fölismerés. S éppien az alapiok szilárdsága biztat a sikerrel. Azzal, hogy most már — megértve a teendők összefüggéseit — üzem és település együtt keresi a megoldásokat, vállvetve teremti elő a szükséges eszközöket. Azzal, hogy önös érdekeket félretéve, valóban együtt él, fejlődik, gyarapodik ipar és település, üzem és környéke. Azzal, hogy az újonnan telepített vidéki ipar tevékenysége most már egyre inkább az intenzív fejlesztés követelményeit tükrözi majd. M. O. A békéscsabai Baromfifeldolgozó Valimat FELVESZ állandó munkára női és férfi segédmunkásokat, villanyszerelő, ács. lakatos hegesztő szakmunkásokat, valamint 16 évet betöltött diák#kat az iskolai szünidő tartamáig. Érdeklődni lehet: a vállalat felvételi irodájában. R4ÍW0
