Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

A tekintély hajszálrepedései Esszonykáros alakult Batlonyáo Apróságokkal kezdődik. Apró kis szívességekkel. — Szeretnék ma egy órával előbb hazamenni — szól be va­laki a műhelyvezetőhöz — Sajnos nem engedhetem el, sok a munka — hangzik a vá­lasz. — Ez esetben kivételt tehet­ne. .. — Nem teszek. . 1 A vita egyre élesebb. Aztán elhangzik a mondat: sörözés közben nem volt ilyen szigorú... A műhelyvezető kutatni kezd az emlékezetében. Igen, valóban együtt sörözött az illetővel és néhány más kollégával a közeli kisvendéglőben. Mindenki ren­delt egy kört, őt nem hagyták fizetni. Gyengén erőszakosko­dott, époen pénzszűkében volt. Nem tulajdonított jelentőséget a dolognak, el is felejtette volna, ha most nem emlékeztetik rá, s méghozzá ilyen módon... Az üzletvezetőnek vidéki roko­naihoz kell utaznia — egyik al­kalmazottja felajánlja, hogy el­viszi saját kocsiján. Az üzlet­vezető örül és nem sejti, hogy milyen lavinát indit el azon a moon, amikor beszáll alkalma­zottja világoskék Skodájába. A beosztott magatartása attól a naptól megváltozik. Többet lóg, kevesebbet dolgozik. Társaival sejteti, hogy ő az üzletvezető bi­zalmasa. Azok súgnak-búgnak. j Gyanakvóan méregetik az űz-' letvezetőt. Ha valakit megdor­gál. azonnal levonják a követ­keztetést: — bezzeg ha én furi­káznám jöbbra-balra, akkor ve­lem is kivételezne... Apróságok. Hajszálreoedések a fegyelmen, s a vezetői tekinté­lyen. Ezek a repedések mélyül­„Békési esték" Megyénk népművészetben gazdag táj. Az elmúlt korok em­bere gazdag érzésvilágát zené-, ben, táncban is megformálta, ki­fejezésre juttatta. Bartók Béla 1906-ban Békés megyében gyűj­tötte a magyar népdalokat. Augusztus 2-, 3- és 4-én a gyulai Várszínház program-so­rozatában Bőm Miklós ko­reográfus Békési esték címmel a! Amikor végre, szépen megfé­sülve kilép a házból a ragyogó napfénybe, néhány fiatalember versengve ajánlgatja neki lova nyergét. Prowidenza azonban gőgösen visszautasítja őket: — Nem vagyok én egyikőtök menyasszonya se — mondja, és a fiúk nevetnek. — Gyerek vagy te még, nem való neked a szerelem! — A gyerekek mehetnek lo­von, kérdezd csak meg a mamá­dat — egészíti ki egy másik. Prowidenza azonban egyedül indul útnak, nyomában a fiúk­kal, akik egyre csak hívogatják, incselkednek vele. Eleonóra is késlekedik. Ti­zenhét éves fiatalasszony, férje sincs még húszéves. Az asszony­ka a kilencedik hónapban van, bármelyik pillanatban jöhet a gyerek. Az ifjú férj kantárszáron tartja a hatalmas vörhenyes- barna lovat, mely sürgetően to- porzékol, várja, hogy Eleonórát elvihesse az ünnepségre. Végül az asszonyka enged, barátnői annyira hívják. A fiatal férj fölemeli, óvatosan a ló nyergébe helyezi, aztán elő­vigyázatosan. a lovat kantár- száron vezetve elindul. Es ünnepi kavargásban meg­indul a menet: énekszó, hívo­gató hangok; a San Giuseppe-i banda is rázendít, csillogó szer­számaikon indulókat, operaáriá. kát játszanak. Vannak lovak, melyek egész családokat visznek, mint a Onto családé is: a papa, a mama, hetnek, veszélyesedhetnek, kárt okozhatnak. A vezetői tekintély sokak ré­széről vitatott téma. A vezető­nek sok mindenre kell odafi­gyelnie. A vezetőnek kedveznek, a vezetőnek kedvébe járnak, igyekeznek kivételezni vele, na­gyobb adag ebédet tálalni az üzemi étkezdében, soron kívüli beutalót szerezni az üdülőbe és a többi. Szüksége van erre a vezető­nek? Semmj esetre sem. Leg­többször nem is tart igényt rá csak elfogadja jó érzéssel vagy valami hamisan értelmezett „lám így szeretnek” felfogással. És nem sejtik, hogy ha belép­nek irodájába azt is megfigye­lik, hogy „bezzeg itt jól műkö­dik a ventillátor, míg odalenn a műhelyekben...”, s hogy „ezért a csodálatos íróasztalért talán a mi nyereségünkből vontak le két-három órát”. Felesleges előnyök, amelyből senkinek sincs haszna, csak ká­ra. Rontja a morált, a munka­kedvet, a légkört. A vezető ész­re sem veszi, miként kötelezi el magát azoknak, akik ügyesek, szemfülesek, akik szeretnek a zavarosban halászni. Nem a korruptakról. pénzzel megvásárolhatökról, kapzsisá­gukban bűnesetékménvt elköve­tőkről van szó. Nem azokról. „Csatk” a nem viszonzott korsó sörökről, az elfogadott furiká- zásokról, az étkezdéi kivételezé­sekről. .. Vigyáznia kell a vezetőnek, önmagáért és mások érdekében. A kollektíva jó közérzete érde­kében. Azért, hogv ne súgian»k össze a háta mögött, hogv ne il­lessék a „megvesstef»°tihető” i»l- zővel. Bende Ibolya a gyulai várban megye még élő és rekonstruált folklórjából nyújt át a közön­ségnek egy csokorra valót. Az estét betöltő műsorban a békés­csabai Balassi, a gyomai Kö­rös-menti és a gyulai Körös táncegyüttesek, a sarkadi Röpülj páva-kör, a tótkomlósi asszony­kórus, a méhkeréki népi együttes, valamint Bige József furulya-, Nácsa János citerarpűvész lép fel. a tizenkét éves Giovanni meg két : kisebb gyerek ül a hatalmas ló : hátán. A San Giuseppe-i menet az • útelágazásnál összeolvad a pia- ! naival. Kavargás, üdvözlések, i egymásra találnak rokonok, ba- í rátok, akik a tavalyi május el- • seje óta nem látták egymást. ! Miközben a hosszú ünneplő ; menet a Portellába vezető poros • úton vonul, a legelők és a k°kes ■ sziklák közt, messze feltűnik j egy magányos női alak, lassan j halad, időnként hátrafordul. : M R.. a kurva az. A három fiatalember, aki az j ünnepségre hívta, a menet végé- S re állt. Most ártatlanul, közönyt : tettetve le-lemaradnak, kissé j egymást is szemmel tartják. ! mert mindhárman ugyanazt • forgatják a fejükben. Egy kanyart kihasználva el- ; szakadnak a menettől. Három : parasztfiú ünneplő ruhában. ; Amikor egyedül maradnak, • egymásra néznek és elvigyorod- I nak Aztán futva indulnak ke- . fesztül a mezőn a nő felé. aki J már meg is állt, hogy bevárja ; őket. : ■ A banditák most a Pizzuta- j hegy magasából figyelik a pa- : rasztokat: nők. férfiak, gyerekek i tömegét a völgykatlanban. Hall- • ják az ünneplő rajzást, a ki- • abálást, énekszót, a zenekart. A 5 fiúk Is az ünnepséget nézik. Ott, : lenn, a Portellában sok koruk- ; beli fiatal van, parasztfiúk,’ ; mint ők. A szemük is ugyan- • olyan (Folytatjuk.) (Tudósítónktól) , A Röpülj páva-mozgalom Battonyáról indult el a község felszabadulásának 25. évfordu­lóján: a mozgalom azóta orszá­gossá nőtt. Ezért is határozták el a helyi népfront nőbizottsá­gának vezetői, hogy megalakít­ják a battonyai József Attila Művelődési Központ Röpülj páva asszonykórusát. Az ötletet az asszonyok nagy lelkesedés­sel fogadták. A harminc lányból és asz- szonyból megalakult kórus ed. dig 14 próbát tartott. Harcsámé Vikor Ilona tanárnő segítségé­vel eddig ismeretlen Békés me­gyei népdalokat kutattak fel. Az asszonykórust négytagú ci- terazenekar kíséri. Először szeptember 22-én, a Battonyán megrendezésre ke­rülő felszabadulási ünnepségen lépnek fel az Országos Mun­kásőrség Kórusával. A szerep­léshez szükséges kosztümöket dr. Lehóczki Pálné, a díszítő­művészeti szakkör vezetője ter_ vezi és a kórus tagjai maguk készítik el. Ketskeméty Lajos Öttalálatos szelvény Hétfőn lottó' jutalomsorsolás 1170 nyereménnyel A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság hétfőn a Népstadion Press-term.ében rendezi a lottó júliusi jutalomsorsolását. A hú­záson a 27. játékhét szelvényei között összesen 1170 nyeremény­tárgyat sorsolnak ki. Főnyere­mények: három üdülőtelek fa­házzal és 10 ezer forintos garan­ciamegváltással Balatonszabadi Sós-tón, valamint két Zsiguli személygépkocsi. Az igazgatóság összeállította a lottósorsolások következő havi menetrendjét is. Eszerint au­gusztus 2-án Agárdon, 9-én, Esztergomban, 16-án Fonyódon, 23-án Pécsváradon, 30-án pedig Balatonfüreden húzzák a lottó esedékes heti nyerőszámait. A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a 30. já­tékhéten egy öttalálatos szel­vény volt. nyereménye 2 422 064 forint. Négytalálatos szelvénye 63 fogadónak volt, nyereményük egvenként 36 445 forint. Hármas találata 5126 fogadónak volt, nyereményük egyenként 473 fo­rint. A kéttalálatos szelvények száma 145 315 darab, ezekre egyenként 20 forintot fizetnek. A nyeremények a nyeremény­illeték levonása utár értendők, a közölt adatok tájékoztató jel­legűek. „Försíer” liunoversenv/onoora A címben szereplő név zon­goramárka. Békéscsabán, a ko­molyzenei hangversenyek kö­zönsége az elmúlt évadokban joggal panaszkodtak a csabai zongorákra. Az Országos Fil­harmónia a következő évadi koncertjeihez egy nyolc mázsa súlyú. Förster márkájú hang­versenyzongorát biztosított Az igen szép hangú zongorát elő­ször szeptember 30_án Rámki Dezső szól altatja meg a Jókai Színházban: Bartók Béla III. Zongoraversenyét játssza. 5 sem Mcw^ 1974, JÜLIUS 28. Várszínházi arcok D o n a Legszívesebben egy nagy-nagy fotóalbumot lapozgatnék róla az olvasó előtt, hiszen megszám­lálhatatlanul sok arca van. Ar­cok, melyekben mindig ő van és mégis valaki más. Nem a kosz­tümöknek, nem a sminknek kö­szönhető az átváltozás! Belül változik valami, egészen mé­lyen, minden alkalommal. Ha van titka Szakács Eszter­nek, akkor az ebben keresendő. Bármilyen szerepben lép a szín­padra, mindig magával hozza ezt a „titkot”. Igazi hősnő. Te­kintete, tartása gúzsba kötözi a nézőt; megdöbbenti vagy ép­pen megmosolyogtatja. A várszínpadi Dona Inese az utóbbit cseleíkszi. Behízelgő hanggal, ravasz pillantásokkal. Nagyszerű komrka. — Ez a lehető legnagyobb el­ismerés számomra, hiszen min­dig drámai szerepekben játszom — mondja. — Nagyon ritkán va­gyok vígjátékban. Ez a gyulai tehát ritka alkalom. Csak stílus- gyakorlatnak reméltem, ezért oly meglepő és jóleső érzés hal­lani, hogy többre sikerült. Sze­retnék év közben is kapni egy­két ilyen feladatot — minden évadban. A vígjáték felfrissít. Molina másként mint Goddoni: ez külön érdekesség. — Fel tudná idézni a pil­lanatot, amikor először érez­te magát színésznőnek? — Nem. Ilyen pillanatra nem emlékezem, ugyanis számomra mindig izgalmasabbak a próbák, mint a már kész előadás. Éppen ezért ez az érzés is meghosszab­bodott. Nem robbant bennem a siker, hanem lassan formálódott, alakult. A próbákon fokozato­san éreztem meg, hogy színész­nő vagyok. És ez így szebb, gaz­dagabb megérzés volt. Olyan ez mint az utazás. Indulás előtt és az úton még minden szebb kép- zeletdúsabb, bizarrabb, mint a célban. A cél valósága már ki­józanít; nyomban újabb célt ke­res az ember, azaz újabb készü­lődést. ... — E szerint a bemutató si­kere nem állítja meg a szí­nészt? — Ha nagy jelentőséget tu­lajdonit az ember a sikernek, akkor egy helyben marad és megsemmisül a művészete. Sze­rintem minden egyes darabot úgy kell elkezdeni, mintha az a legelső feladat lenne. Még hat­vanéves korban is „kezdőként” kell a színpadra lépni. A mes­terség iránti tisztelettel. Az iga­zán nagy színészeket mindig ez jellemezte. — Mit adott önnek a régi nagy színésznők emberi-mű­vészi példája? — Az igazság az, hogy nem sokat. Talán elsősorban azért, mert nemigen ismerem őket, kevés alakításukat láttam, keve­set hallottam róluk. És ma más is a színésznő feladata, társadal­mi helyzete. Elképesztően nagy változásokon ment át például Tőkés Anna, Gombaszögi Fri­da óta a színház művészete. A hangfelvételek csupa pátoszt I n e s (Fotó: Demény Gyula) őriztek meg. Ma elsősorban gon­dolatokat kell közölnie és éb­resztenie a színháznak, a mű­vésznek. Micsoda különbség! Ugyanakkor szinte mulatsá­gos lenne, ha ma úgy viselked­ne és olyan életmódot folytatna egy színésznő, mint amilyen az ő idejükben természetes volt. — Azt hiszem, a nézőkben ma is van még némi illúzió a a színésznők életéről... — Ugyanúgy élünk, mint más dolgozó asszonyok. Csak talán kicsit többet dolgozunk. Szöveg­tanulás, próbák, bemutatók, táj­előadások mellett férjeink cs gyermekeink vannak. Én állan­dóan rohanok a család és a szín­ház, azaz Pest és Kecskemét kö­zött. .. — Hogy érzi magát Kecske­méten? — A Katona József Színház­ban kitűnő a csapatszellem. Az új szerveződéssel nagyszerű kollektíva lett a társulat. Sok a fiatal és a jó szerep. A főisko­lai évfolyamom egy része (Husz- ti Péter, Iglódi István, Voith Ági, Káldi Nóra) Pesten ma­radt, de azt hiszem én nyertem a vidékkel! Az Optimista tragé­diában a komisszámö. a Néma leventében Zilia lehettem. Ját­szottam Antigonét, a Makran­cos hölgyben Katát, a Király­asszony lovagjában a királyasz- szonyt és ugyancsak Síhakes- peare-ban Cressidát. — Mire készül legközelebb? — A Don Carlosbam leszek Eboli. *** Fut az idő. A színésznő órá­jára pillant, felhajtja dupla dupláját és kocsiba ül. Fél óra múlva kezdődik az előadás a gyulai várban. Réthy István AZ OKOT NAGY AT.FÖLDI KUTATÓ. ÉS FELTÁRÓ ÜZEM OROSHÁZI ÜZEMEGYSÉGE felvételre keres 18—45. év közötti férfi segédmunkásokat fúrómunkásnak füzesgyarmati, szeghalmi, orosházi, endrődi, hunyai munkahelyekre, valamint elektroműszerész, gyalus-marós szakmunkást, motorkezelőket, kazánfűtőt, rakodómunkásokat és gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket Jelentkezés; Orosházán, Csorvási üti telepünkön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom