Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-28 / 175. szám
uemesfűz Kőrös tárcsáról Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat körőstarcsai telepén 159 hektáron termelik a kosárfonáshoz nélkülözhetetlen nemes füzet (MTI-fotó — Ruzsonyi Gábor felv. — KS) Hétfőn kezdődik a ruházati kereskedelem nyári szezon végi vására Két hétig 2Q—40 százalékos engedmény — Csaknem 700 milliós kínálat Érdemes volt ezt az utat választani, érdemes ezen haladni negyedszázados jubileumát ünnepelte az orosházi Petőfi Tsz — Or. Soős Gábor MÉM államtitkár köszöntötte a közösséget A ruházati kereskedelem a hagyományoknak megfelelően, a szokásosnál azonban egy héttel előbb, július 29— augusztus 10. között rendezi meg a nyári szezon végi vásárt. A Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főosztályához érkezett jelzések szerint hétfőtől két hétig — illetve ezen belül, amíg a meghatározott árualap tart — 20—40 százalékos árengedménnyel kínálnak pamut- és selyemszöveteket, bútorvédő anyagokat, női és lánykaruhákat, könnyű férfi- és fiúöltönyöket, zakókat, pantallókat, rövid ujjú ingeket és pulóvereket, nyári jellegű és víkend-cipőket, szandálokat. Miután a kereskedelem a nyárra dinamikusan fejlődő forgalomra számított — s ennek megfelelően gondoskodott bőséges árualapról — a kedvezőtlen időjárás miatt azonban gyengébben sikerült az értékesítés, ezért a vásáron gazdag a strandcikkek, főleg a fürdőruhák, az úszónadrágok, a napozók és a játszók kínálata, választéka. A kéthetes szezon végi vásár árualapja a tavalyihoz hasonlóan országosan 650—680 millió forint. Az engedménynyel 210—220 millió forintot takaríthat meg a lakosság. A nyári vásár választéka egyébként — akárcsak az előző években — nem lesz egységes, mint ahogyan területenként és vállalatonként változhat az árengedmény mértéke. Saját hatáskörben jelölik ki a kereskedelmi vállalatok a vásárban részt vevő boltokat is. (MTI) Tegnap, szombaton délelőtt | ünnepi díszbe öltözött Orosháza pusztaszentetomyai kerülete. Huszonöt éves alakulási évfordulóját ünnepelte a Petőfi Tsz. A szövetkezet vezetősége ez alkalommal közgyűlést hívott ösz- sze, hogy e neves jubileumon köszöntse az alapító tagokat, s mindazokat, akik érdemeket szereztek a szövetkezet felvirágoztatásában, a szentetomyai emberek életkörülményeinek javításában. Az ünnepi közgyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Soós Gábor MÉM államtitkár, Orosháza szülötte, Molnár Lajos, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetőhelyettese, Gajdács György, a megyei tanács osztályvezetője, Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének titkára, Ambrus Pál, a párt orosházi városi bizottságának titkára, Bartha Imre, a városi tanács elnökhelyettese, több meghívott vállalati igazgató, valamint a szövetkezet vezetősége. A közgyűlést Zatykó Mihály tsz-elnök nyitotta meg, majd dr. Soós Gábor mondott ünnepi beszédet. . Az államtitkár meleg szavakkal emlékezett meg 1949. június 9-ről, amikor a Petőfi és a Szántó Kovács János termelőszövetkezeti csoportok megalakultak Szentetomyán. Idézet az alakulás jegyzőkönyvéből: „Mi alulírott újonnan földhöz juttatot- tak, akik a Laposi-féle gazdasági birtokon kaptunk földet 42-en, 230 kataszteri hold területtel, valamint a tulajdonunkat képező tenyészjószágok és használható gazdasági felszerelések közös tulajdonba adásával elhatároztuk, hogy a mai napon közös termelőcsoportot alakítunk, mégpedig a 3. számú minta szerint.” Nézzük, mire is vállalkoztak az alapítók. az új élet nem volt köny-| nyű és gondtalan. A földosztás önmagában ugyanis nem tudta i megoldani az újonnan földhöz1 juttatottak megélhetési gondjait | A jelenlevők közül — gondolom, mondotta Soós elvtárs — még sokan emlékeznek a szentetor- nyai újgazdák akkori helyzetére. Nem volt pénz, igásállat, gazdasági felszerelés. Tehát sok minden feltétel hiányzott az új élet kibontakozásához, de a lelkesedésben, a jövőbe vetett bizalomban, a szabadság örömében nem volt hiány. Amennyiben valaki megpróbálta ezt a szabadságot veszélyeztetni, arra a sorsra jutott, mint a Bathó család, amely a szentetomyai 210 holdját a gyulai megyei törvényszéken kívánta visszaperelni. Erre a tárgyalásra a kommunisták vezetésével felvonultak az újgazdák. Erélyes fellépésük visz- szavonhatatlanul igazolta a per lezárását: földet vissza nem adunk jelszóval. Ilyen harciasak. 1 jövőbe látók voltak már akkor is a szentetomyai emberek. Csak az elismerés, a tisztelet hangján emlékezhetünk meg arról az útról, amit az első szövetkezetek tagjai napjainkig megtették. Méltán rászolgáltak arra, hogy szövetkezeti mozgalmunk tisztelete övezze őket és lehetőségeinkhez mérten a legjobban gondoskodjunk a mozgalom veteránjairól. Az elmúlt negyedszázad alatt ez a termelőszövetkezet és tagsága is hatalmas fejlődésen ment keresztül. A szövetkezet alapító tagjai 1949-ben hat lóval, 12 tehénnel és a tagok által összeadott takarmánnyel kezdték el a közös gazdálkodást. Nem volt tapasztalat, nem volt technika, kicsi volt a gazdaság, ezernyi a gond és a baj. Nem hiányzott azonban a lelkesedés, a bizalom, a küzdeni akarás a jobb paraszti életért. Az 1951. évi zárszámadás adatai szerint az egy munkaegységre jutó 7,78 forint készpénz, négy és fél kiló búza, egy kiló árpa, négy kiló kukorica, tíz deka széna, 40 deka cukor, 0,1 deci olaj nem tartozott a rossz jövedelmek közé. Ezután következtek a nehéz esztendők. Az 1952-es rossz gazdasági év hatására sokan kiléptek a szövetkezetből. A terület felére csökkent, s a bent maradtak sokszor éhes gyomorral építették az istállót. Az igavonó állatok nagyon rossz kondícióban voltak. Nem engedték a lovakat lefeküdni —, mert mint mondták — nem tudtak volna felállni. A tagság úrrá lett a nehézségeken. Szervezetté vált a munka, javult a munkakedv, fokozatosan növekedtek az eredmények, miután mind nagyobb segítséget kaptak a gépállomásoktól. Az 1956-os események megrázták ugyan ezt a szövetkezetét is, de a szentetomyai emberek hitét, bizodalmát az új életforma iránt nem tudták szétrázni. 1957 januárjában újjászerveződött a szövetkezett. A Magyar Szocialista Munkáspárt helyes agrárpolitikája alapján nagyszerű eredmények tükrözik az alkotó munkát. Az elmúlt évek során e szövetkezetben magas színvonalú növénytermesztés és állattenyésztés alakult ki, korszerűsödött a vetés- szerkezet. A gazdálkodás magas színvonalát bizonyítja, hogy 1973-ban hektáronként búzából 10,6 mázsával, kukoricából 31,5 mázsával termeltek többet az országos átlagnál. Az egy tehénre jutó tejhozam 3833 liter, országosan is a legjobbak közé sorolja az itt folyó munkát. Az elmúlt esztendőben 36 tízórás munkanap után jutott a tsz-tag annyi közösből származó jöve-f delemhez, mint 1951-ben egész [ esztendőben. Dr. Soós elvtárs ezután a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek országos eredményeit ismertette. — A fejlődés üteme, a végibe ment széles körű gazdasági és társadalmi változások egyértelmű választ adnak arra a kérdésre, helyes úton indult el parasztságunk. amikor a szövetkezeti utat választotta. A párt és a kormány, az egész munkásosztály állandó és hathatós segítséget nyújtott a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, a szövetkezetek politikai, gazdasági, szervezeti megszilárdításához. I termelőszövetkezetek szerepe mezőgazdaságunkban az elmúlt negyedszázad alatt meghatározóvá vált. A mezőgazdaságban termelt érték több mint 70 százalékát a termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságai termelik és a mezőgazdasági kereső lakosság több mint háromnegyed részét foglalkoztatják. A en járult hozzá ahhoz, hogy (mezőgazdaságunk ma másfélszer annyit termel, mint 1948-ban. 1973-ban búzából, kukoricából, cukorrépából több mint kétszeresét adták a mezőgazdasági üzemek a 25 évvel ezelőtti mennyiségnek. A nagyüzemi mezőgazdaság és az élelmiszeripar az alapvető élelmiszerek többségéből kiegyensúlyozott és mind magasabb színvonalú ellátást biztosít országunk lakosságának. Emellett évről évre növekedik a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek exportja is. Az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás ma 75 százalékkal haladja meg a háború előtti színvonalat. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termékei a világ száznál több országába jutnak el és szereznek megbecsülést hazánknak, dolgozó népünknek. Mezőgazdaságunk a szocialista nagyüzemi gazdálkodás keretei között az elmúlt negyedszázad alatt többet fejlődött, mint az azt megelőző időszakban hatvan esztendő alatt és a felszabadulás óta hatvan százalékkal növelte termelését. Ennek a növekedésnek kétharmada az utóbbi évtizedre, a nagyüzemi gazdálkodás kibontakozására esik. A szövetkezeteknek jelentős szerepük van abban. hogy élelmiszer-termelésünk évenkénti fejlődési üteme ma már eléri a fejlett mezőgazdasággal t^ndelkező országokét. Íme ide vezetett a két és fél évtizedes kitartó, szorgalmas munka. Határainkon túl is elismerik, hogy szövetkezeti parasztságunk anyagi helyzete ma összehasonlíthatatlanul jobb. mint az egyéni gazdálkodás időszakában. Soha sem feledhetjük el — mondotta az államtitkár —, mindez a párt és a kormány következetes politikájának eredménye. Beszéde befejező részében az 1974. évi termelési helyzetről, a várható eredményekről szólt Soós elvtárs, méltatta azt a széles körű munkaversenyt, amely . ebben a szövetkezetben is kialakult a párt közelgő XI. kongresz- szusa és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére. Az alapító tagok nevében Kunos Gyula beszélt. Köszöntötte a közgyűlést Gajdács György, aki egyben átadta a megyei tanács elismerő oklevelét és ajándékát. Az ünnepi közgyűlésen vették át a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést: Debreczeni Péter tehenész, Szabó Istvánná, kertészeti dolgozó. Szemenyei Sándor főagronómus. Szűcs László magtáros és ifj. Vass János szerelő. Miniszteri Dicsérő Oklevelet kapott Alexy Pálné főkönyvelő és Horváth Antalné baromfigondozó. A termelőszövetkezet 22 alapítójának Zatykó Mihály nyújtotta át a művészi kivitelű domborművet és az oklevelet. Húszán Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó jelvényt kaptak kimagasló munkájukért. Dupsi Károly Érettségizett fiúk, lányok (esetleg négy középiskolát végzettek) jelentkezhetnek felszoSgáló-, szakács-, cukrásztanulónak Képzési idő másfél év. Hetenként két nap iskola, négy nap szakmai gyakorlat. Ugyancsak jelentkezhetnek 8. általános iskolát végzett fiúk, gyulai körzetből, felszolgálónak, illetve szakácsnak. Képzési idő: 3 év. Jelentkezni lehet: személyesen, a délelőtti órákban, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat személyzeti vezetőjénél, Békéscsaba, Gutenberg u. 3. szám alatt. Szülői beleegyezés szükséges. Jelentkezéseket 1974. augusztus 15-ig bezárólag fogadunk el. * szövetkezeti gazdálkodás döntőA MAGYAR ELEKTROTECHNIKÁT EGYESÜLET BÉKÉS MEGYEI CSOPORTJA darukötiizői, kisgépkezelői tanfolyamot indít. A tanfolyamra jelentkezni lehet 1974. aug 15-ig, a DÉMÁSZ ÜZEMIGAZGATÓSÁG személyzeti osztályán. Ügyintéző: Karsame. 300638