Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-27 / 174. szám
0 Munkásszemmel az aratásról Vezetés — érdekeltség Tapasztalatok egy mezőgazdasági termelőszövetkezetből 2. Velük — nekik épül! A tsz szervezetében a vezetők hierarchiája nem jelentkezik élesen. Az elnök és elnök- helyettes mellett az üzemági vezetők, a főkönyvelő és a párttitkár személyéből álló vezetői kollektíva (vezetői értekezlet) alkotja a tényleges vezetést. A felső vezetők közvetlenül nem avatkoznak bele a konkrét termelési ügyekbe. Az elnök, alapvetően az integráló szerepét tölti be. A tsz fejlődését és fejlesztését, belső problémáit és feszültségeit egyezteti és képviseli a társadalmi, gazdasági, politikai környezettel. Nem csupán a vezetői kollektívára támaszkodik — mint ahogyan ezt általában mondani szoktuk —, hanem ön. állóságot és bizalmat adva, dolgozni hagyja munkatársait, biztosítja, segíti és védi őket. Nem dolgozik a többi vezető helyett, felelősségüket is meghagyja, és ez a legfontosabb. Az elnökhelyettesek hatáskörébe több részleg — egy-egy szakágazat (pl. műszaki fejlesztés, kereskedelem) — tartozik. Szerepük amorf (nem körülhatárolt). részben felettesek, de inkább konzultánsai, szócsövei és közvetítői az egységeknek. Az üzemági vezetők teljes autonómiát élveznek saját területükön, szabadon kezdeményeznek, kockázatot vállalnak, megvalósítják elképzeléseiket, ötleteiket. Persze az eredmény ódiumát is vállalják éppen az önelszámoló rendszer közvetítésével. Minden döntésük üzemáguk eredményében, saját jőve. d elmükben realizálódik. Megvan tehát a közvetlen, gyors „visszacsatolás”. E kollegiális, ,/észvételen alapuló” vezetésnek alapja az, hogy ha a hatalom és a felelősség széles körben oszlik meg és elég mélyre hatol az adott szervezeten belül — jelen esetben a tsz-en belül —, akkor a középszintű vezetők úgy érzik, hogy konkrét, mérhető hatásuk van a vállalkozás sikereiben. A felső vezetés inkább összehangoló, mint utasításokat osztogató vagy akár termelési, értékesítési politikát kidolgozó szerepet játszik. így a tsz fontosabb döntései közül egyre több (pl. hogy az adott üzemági profilon belül milyen terméket, milyen arányban, milyen piac számára, milyen technológiai és munkaszervezéssel állítsanak elő) a középszintű vezetők véleményét tükrözi. S ez annál inkább jó, mert ezek az emberek a legtójékozottabbak a részleteket illetően. A tsz vezetési modellje tulajdonképpen jól megfelel az adott sajátosságnak, ezt a tízéves gyakorlat igazolja. Olyan modell ez, amely a merev hierarchia helyett utat enged olyan struktúrának. amely megtartja a gazdasági és pénzügyi ellenőrzést, de más területeken lehetővé teszi a lazább kollegiállsabb — a végzett munka szerinti ösztönzést kifejezésre juttató — szervezést. A rendszert — meglátásom szerint — a következő pontokon lenne célszerű tovább erősíteni. Először is a közgazdasági és a pénzügyi elemzés és az ellenőrzés terén. Szükségesnek látszanak funkcionális szervezetek a központi igazgatásban, a főkönyvelő (illetve általános gazdasági elnökhelyettes) mellett, legalább 2-3 fős közgazdász és 2-3 fős pénzügyi és jogi revíziós csoporttal, illetve az önelszámoló egységekben legalább 1-1 üzemgazdásszal és kalkulátorral. Másodszor hatékonynak tűnne áttekinthetőbb, egységesebb, gépi úton feldolgozható, de az önelszámolás előnyeit megtartó — tehát nem administrative egyszerűen központosított — információs, ügyviteli és bizonylati rendszer fokozatos kialakítása a jelenlegi alapján, a jelenlegire épülve. Valamiféle olyan kettős rendszerre gondolok, amely megőrzi, biztosítja az üzemágak követlen érdekeltségét, egyben lehetővé teszi a központi elszámolásokat, ellenőrzést és gazdasági elemzést. Harmadszor kívánatos lenne a központi igazgatáshoz (gazdasági elnökhelyetteshez) tartozó funkcionális szervezésű, de tevékenységében az üzemágakhoz decentralizált piackutató, prognosztikai csoport létrehozása 2-3 fővel. Ez a csoport mind központi fejlesztési, tervezési, mind az üzemági értékesítési feladatokat távlatilag segíthetné. Végül pedig elsőrendűen fontos a belső tájékoztatás, „kommunikáció" erősítése. Bár a vezetők állandóan kapcsolatban vannak egymással, és a vezetői tanácskozások is eléggé rendszeresek, mégis szükségesnek tűnik az erősítés. Nem hivatalos, merev formákra, értekezletekre, körlevelekre gondolok. Elég általános volt az a vélemény a középszintű vezetőkkel folytatott interjúk során, hogy nem ismerik eléggé egymást, az egyes részlegek tevékenységét, problémáját, eredményeit. Az önelszámoló rendszer és a telephelyi elkülönülés kissé el its szigeteli őket. Mindenki a saját ügyével és problémájával foglalkozik — ami szerintem helyes —, de bizonyos információkat igényelnek. Ennek rendszerét konkrét célvizsgálat alapján lehetne kidolgozni. A tsz szervezete szilárd, az önelszámoló rendszerben az üzemágak önállóak, hatékonyságra törekszenek, van köztük együttműködés, de érdekeltérés is. Ez néha konfliktusokat is produkál. Előfordul, hogy a termelőág nem szívesen adja át a termékét a feldolgozónak, hanem Inkább kifelé forgalmazza, mert az előnyösebb számára. Súrlódások a szállítási kapacitással is előfordulnak. Az üzem- ágak érdekellentéteit azonban a tsz még mindig feloldotta, mert azoknak szükségük van a tsz szervezetére és kollektívájára. Szabó Béla Az aratás, a mezőgazdasági munkák középpontjában volt mindig. Az idén ezt a fontos munkát az időjárás „jóvoltából” később kezdhették, de még időben takarítják be a gazdaságok a jónak ígérkező termést. A tsz-ek, állami gazdaságok gabonatábláin mindent elkövetnek az ott dolgozók a termés biztonságba helyezéséért. A Hidasháti Állami Gazdaság kombájnjai vasárnap is dolgoztak. Legnagyobb gépparkkal és létszámmal a vizesfási kerületben aratják a termést. Nagy István kombájn ássál az idei aratásról, a munkájáról beszélgettünk. — Bégen dolgoztunk ilyen nehéz talajon —, s közben a kombájn lánctalpára mutat —, néhol 50—60 centire merült a gép a sárba. — Erre a részre gumikerekes jármű nem is tud bejönni. A korábbi években rizsföldnek használt területet az idén búzával vetették be. Az eddig learatott földről hektáronként 45 mázsás átlagtermést értek el. — A gép bírja a nehéz terepet? — Időben kijavítottunk rajta mindent, az elhasznált alkatrészeket még a műhelyben kicseréltük, nem akartuk azt, hogy esetleg itt bajlódjunk vele. Eddig még csak kisebb dugulás volt a gépen, de ez is idegesítő, különösen akkor, ha „lendületben” vagyunk. — Sokszor bosszant még a tartályürítés is, mert ez csak a dü- lőútom lehetséges, s bizony sokat kell üresjáratban megtennünk. Naponta 300—320 mázsát „vágok”. Ha a Zetorok be tudnának jönni, akkor biztosan elérném a napi 400 mázsát. — Távol dolgoznak a községtől és a központtól. Milyen a kombájnos élete? — Az idén különösen nehéz. Naponta 12—14 órát töltünk gépen, de ha kell, ráhúzunk. A gazdaság járművei visznek haza és a munkahelyre. Az ebédet kihozzák, § gondoskodnék hűsítőről is. Vasárnap az ebédet térítésmentesen kapjuk. Este, ha hazamegyünk, örülünk, hogy le- fekhetünk. Igaz, sokat tettek a vezetők is a zavartalan aratásért, minden évben valami újítással igyekeznek jobb munka- lehetőséget teremteni. — Mennyi a keresetük? — Nem panaszkodhatunk. Ha a föld jó és folyamatosan tudunk dolgozni, elérheti a hétezer forintot is. — Mikorra fejezik be az aratást? — Rajtunk nem múlik semmi. A munkák sora jól megszervezett, bízunk abban, hogy a kéthetes lemaradásunkat pótoljuk. Csak most már az időjárás fogadna végre kegyeibe — közben a motor félbő.g és elindul vezetőjével a gép. A lánctalpak csattogását néhol a sár tompítja. Ahol elhaladt a kombájn, mély nyomot hagy maga mögött. S közben a természet is újabb támadást indít az ember ellen. Viharfellegek tornyosulnak Vizesfás felett, hogy ismét próbára tegyék az embert és a gépet. • Sz. 11 ogy a ma fiatalságának magától értetődően a szocialista társadalom az otthona, nem új megállapítás. Voltak, s ma is vannak azonban, akik azt állították és állítják, hogy a mai fiatalok feltétlenül különbek, mint az idősebbek, tehát ezért ők a vezetésre hivatottak. Mások Viszont éppen ellenkezőleg, a múltbeli szenvedések és megvívott harcok alapján elpuhultság- gal. kényelemszeretettel illetik a mai fiatalokat. Olyan viták ezeík, amelyek ugyan alkalmat adnak különböző szenvedélyek fellángölására, de alig visznek közelebb a lényeg megértéséhez. Múlnak az esztendőle, s a jubileumunk 30. évében már minden második magyar állampolgár olyan ember, aki vagy a fel- szabadulás után született, vagy egészen kis korában érte meg a nagy történelmi eseményt, s így számára már természetes, adott ez a mai világ. Éppen ezért az épülő szocializmusban otthonosan mozgó fiatalság megítélésénél nem lehet szem elől téveszteni, hogy számára a fasizmus ideje, a felszabadulás időszaka, a hatalomért vívott harc éppúgy történelem már, mint az ötvenes évek, vagy az ellenforradalom időszaka, ök nem élték át ezeket az eseményeket, s éppen ezért más szemmel nézik, mint az események egykori résztvevői. Nos, tehát tolakszik a kérdés: szükségszerűen azt jelenti-e ez, hogy a fiatalság képtelen megérteni azt a folyamatot, amelynek során — nagy áldozatok, s gyakran tévedések, súlyos hibák árán — kialakult a ma világa, amely ellentmondásaival, hibáival együtt is különb minden korábbinál? Nem. De mindenesetre — éppen az élmények hiánya miatt — fennáll az a veszély, hogy a meelevő hibákat, gyengeségeket anélkül bírálják, hogy a társadalom mai helvze- tét történelmi összefüggéseiben vizsgálnák. A fiatalokat általában fokozott kritikai magatartás jellemzi. S ez jó. A kevés élet- tapasztalat azonban arra is ösztönözhet, hogy a hibákat azok valódi okai helyett felszínes, nemegyszer az ellenséges ideológia által sugallt látszatotokkal magyarázzák. Akkor is fennáll ez a veszély, ha a tökéletesség igényét, a közügyek iránti érdeklődést, a társadalom megjavításának vágyát éppen a szocialista társadalom keltette fel a fiatalságban, s ez a társadalom biztosítja hozzá a demokratikus jogokat. Talán jobban tudomásul kellene venni, hogy épülő szocializmusunkban nem a látványos győzelmek, hanem a szívós mindennapi munka időszakát éljük. A hatalomért vívott harc időszaka lezárult. S mégis a mai fiatalok egyes köreiben hizonyos nosztalgia él a „régi szép Idők” Iránt. Érdekes módon ebben találkoznak némelyek konzervatív idősebbekkel, akik azonban már megszépítve, mai szemmel nézik saját múltjukat. Ma már tudjuk, mit jelentett az 1945-ös időszak, tudjuk, milyen eredményt hoztak a hatalomért vívott politikai csaták. Az akkori időket felelevenítve azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy akik vívták, sokszor,, bár öntudatosan harcoltak, mégsem voltak tisztában tetteik valóban történelmi jelentőségével. A türelmetlenség, a párt politikájának nem teljes megértése abban az időben sem volt ismeretlen. S a történelmet csinálni mindig bonyolultabb, mint utána visz- S7,aemlékezni erre az időszakra. A ma ifjúságának az adatott meg, hogy szorgalmasan tanuljon, dolgozzon, részt vegyen a közgondofc leküzdésében, miközben megb'ckózik a saját egyéni életének, érvényesülésének, családalapításának gondjaival 1*. Ebben' a harcban éopúgy a párt mutatja az utat, mint ahogyan a kommunisták vezették a harcot. a hatalomért vívott csaták időszakában. lp ártunk régi alapelve. hogy a fiatalság megítélésének alapja a végzett munka, s ezen az alapon keli elbirálni a különböző fiatalokat is. Mégsem mindegy azonban, hogv mennyire aktív ez a fiatalság. Nem mindegy, mert az idősebbek támogatását élvezve erre a fiatalságra vár az a feladat, hogy a szocialista társadalom teljes felépítését véghez vigye. Az az ifjúság azonban, amely már a szocializmusban született nevelkedett, ettől még nem válik szocialistává. A fiataloíknak — akik folyamatosan átveszik a párt és az ország vezetésének gondjait a mai idősebbektől — a mai körülmények között kell eljutniuk a szocializmushoz, a kommunizmushoz. S a kommunistáknak, az idősebbeknek pedig nevelniük kell a fiatalokat, segíteniük abban, hogy kommunistává, az új társadalom ötudatos építőivé váljanak. , Országunkat a párt vezet!, így természetesen a közoktatásban is érvényesül a kommunisták vezető szerepe. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a marxismus—len in izmus oktatását, a szilárd szocialista világnézet kialakítását, amolyan iskolai „feladatnak” tekinthetjük. Ez a módszer alig vezetne célhoz. Kommunista nevelőmunkával, agitációval, jó szervezéssel lehet csak és kell gondoskodni arról, hogy az ifjúság elsajátítsa a marxizmus—lenini zmus igazságait, megtanuljon tudományosan gondolkozni és vállalja azt a politikát, amely a vi- lág leghaladóbb világnézetéből következik. Az, hogy a fiatalok elsajátítsák a marxista—leninista világnézetet, nemcsak társadalmi érdek, hanem a fiatalok jól felfogott érdeke is. JV apjaink ifjúságából sugárzik az energia, a tennivá- gyás és akarás. Erről az erőről nem mondhatunk le. A fiatalság pedig, amely alkotni akar, a párt segítségével találhatja meg azt az utat, amelyen messzebbre juthat, mert egyre jobban kiteljesedő szocialista rendünk velük együtt és nekik épül. DEÁK GYULA 35 ezer személyautó kerül forgalomba az idén Merkúr sajtótájékoztató Százéves a Jász Múzeum Ez év első felében 44 600 személygépkocsit értékesített a Merkur, ez csaknem kétszerese az öt évvel ezelőtti egész évi forgalomnak. Néhány típusból — Polski, Skoda, Wartburg — késedelemesen szállítanak a külföldi partnerek. Ennek ellenére a második fél évben a terveknek megfelelően további 41 000 személyautót — egész évben 85 000-ret — adnak át a vevőknek, s már most több mint 50 000 kocsi jövő évi szállítására van érvényes szerződése a vállalatnak — mondotta többek között Csűri István vezérigazgató, a Merkur Vállalat pénteki sajtótájékoztatóján, amelyen a személygépkocsi-kereskedelem eredményeiről, gondjairól, várható újdonságairól esett szó. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a vállalat az árak stabilizálására törekszik. A Merkur csak a korábbinál korszerűbb modellek, indokolt műszaki változtatások esetében emelheti az árat, viszont a jelenlegi helyzetben árcsökkenést nem tervez a vállalat. A vezér- igazgató bejelentette, hogy a hazai piacon már nagyon vért mini Polski szállítása csak a jövő év végép kezdődik — ára 60 ezer forint körül lesz —, s az új — 2103 típusú — Zsigulira 1975 elejétől vesznek majd fel i megrendeléseket. (MTI) A jászberényi Jász Múzeumot — amely az idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját — felújítják a centenáriumra. Az épületet tatarozzák, központi fűtéssel látják el, a gazdag helytörténeti anyag tarolására pedig új raktárhelyiségeket alakítanak ki. Jászberény üzemei — elsősorban a hűtőgépgyár — értékes, segítséget nyújtanak a művelődési intézmény felújításához. Egyes építési anyagokat és a központi fűtés radiátorait ingyen kapja a múzeum, a város üzemeinek szocialista brigádjai pedig több száz óra társadalmi munkát végeznek. A Jászság gazdag helytörténeti, népművészeti anyagát őrző múzeum október 1-én nyílik meg* (MTI)
