Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-27 / 174. szám
üoszi^iní és Po<ls'OM*nijl újraválasztotíák Megalakult az új szovjet kormány és a Legfelsőbb Tanács Moszkva. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán pénteken délelőtt egyöntetű szavazással ismét Alekszej Koszigint választották meg a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé. Az erre vonatkozó javaslatot Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára terjesztette elő, azt követően, hogy Koszigin és kormánya visz- szaadta megbízatását a Legfelsőbb Tanácsnak. Leonyid Brezsnyev előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a kormányátalakítási megbízást a Legfelsőbb Tanács pártcsoportja, valamint a korelnökök tanácsa javaslatára adják ismét Kosziginnek, tekintetbe véve, hogv a miniszterelnök irányítása alatt álló szovjet kormány a parlamenttől kapott eddigi megbízatása idején nagy munkát végzett az ország gazdaságának fejlesztésében, az SZKP 24. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásában. Brezsnyev előterjesztése után a Legfelsőbb Tanács egyhangúlag elfogadta Alekszej Koszigin miniszterelnökké való kinevezését. A kormányfő újraválasztásáról szóló bejelentést a nagy Kreml palotában ülésező képviselők viharos 1 ovációval fogadták. Koszigin a kormányalakítási megbízást elfogadta és a Legfelsőbb Tanacs ülésszakának péntek délutáni záróülésén előterjesztette az új szovjet kormány listáját. Az új Minisztertanácsban az összes kulcsfontosságú tisztségeket ugyanazok töltik be, mint az előző kormányban. Ugyancsak a péntek cjélelőtti ülésen1 a szovjet parlament egyhangúlag elfogadta azt az előterjesztést, amelynek értelmében ismét Nyikola) Podgornijt, választották meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökévé, a Szovjetunió államfőjévé. Podgomij, akit a jelenlevők ugyancsak nagy ünneplésben részesítettek, újbóli megválasztása alkalmából, kijelentette, hogy továbbra is minden erejével a kommunista párt bélés külpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására kíván törekedni. Podgornij jelölésére is Leonyid Brezsnyev tett előterjesztést, megválasztása után pedig maga a szovjet államfő tett javaslatot a Legfelsőbb Tanács elnökségének összetételére. Az új szovjet kollektív áljamfői testület, a Legfelsőbb Tanács elnöksége 35 tagú. 14 elnökhelyettese van, akik a szovjet alkotmány értelmében mindig a köztársaságok Legfelsőbb Tanácsának elnökei. A Legfelsőbb Tanács elnökségének ezenkívül egy titkára és' húsz tagja van. A Legfelsőbb Tanács elnökségének tagjai közé választották többek között Leo- j nyid Brezsnyevet, az SZKP KB | főtitkárát, Raszul, Gamzatov írót, Valentyina Nyikolajeva Tyereskova űrhajósnőt. A Szovjetunió új összetételű Legfelsőbb Tanácsának első ülésszaka pénteken délután az új szovjet kormány listájának jó- . váhagyásával befejezte munkáját. (MTI) Amnesztiarendelel Görögországban Athénban pénteken délután kiadták a politikai foglyok szabadlábra helyezéséről intézkedő amnesztiarendeletet és bejelentették, hogy nyolc új miniszter és 11 államtitkár letette a hivatali esküt. Az amnesztiarendelet alapján megkezdődött a politikai. foglyok szabadon bocsátása: á pireuszi Koridallosz börtönből 16 óra után néhány perccel kilenc női politikai foglyot engedtek szabadon — a Vaskaunál több, ezer főnyi lelkes tömeg üdvözölte őket. 1 íjjabb ciprusi jelentések a genfi értekezletről Pénteken délelőtt Genfben ai ügynökség görög és ENSZ-forráNemzetek Palotájában folytatódtak a csütörtökön este megkezdődött hármas ciprusi tar- j gyalások. A görög—török—angol tárgya-i lásokon részt vevő küldöttségektől származó információk sze- j rint a péntek délelőtti ülésén a göiög és a török delegáció egy- I massai homlokegyenest ellenke- 1 ző elképzeléseket terjesztett elő. Az idézett források szerint Mav- j rósz görög külügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy a sziget, j ről kivonják mind a török csa-1 patokat, mind a Nemzeti Gárda görög katonáit — még a politikai rendezést célzó tárgyalások előtt. Günes török külügyminiszter ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a fegyveres erők kivonása előtt megállapodást kell elérni a ciprusi alkotmányos rend visszaállításáról. Török források az ankarai álláspont megvilágításakor ezzel összefüggésben rámutattak: a török kormány úgy érzi, hogy politikailag lehetetlen csapatainak visszavonása Ciprusról az előtt, hogy a török kisebbség jogait szavatoló politikai megállapodás jönne létre. Callaghan brit külügyminiszter a két álláspont közötti kompromisszumra tesz közvetítő kísérleteket. Nicosia A genfi tárgyalásokkal egy időben Ciprusról újabb tűzszünetsértő akciókról érkeztek jelentések. A Reuter angol hírsokra hivatkozva jelentette, hogy a péntek délelőtti órákban fegyveres összetűzések robbantak ki két görög faluban, amikor a török egységek Nicosiától északra megkezdték előnyomulásukat nyugat felé. A jelek ' szerint a törökök megpróbálják kiterjeszteni a ciprusi fővárostól északra fekvő térségekre ellenőrzésüket, hogy birtokukba vegyék az egyetlen görög kézen maradt útvonalat, amely Nicosiát az északi partvonal mentén Kyréniával köti ösz- sze. (Reuter). Y-öet érlek Gromko és Maró tárgyalásai Pénteken Moszkvában véget értek Andrej Gromiko szovjet és Aldo Moro olasz külügyminiszter tárgyalásai. A felek behatóan megvizsgálták a Szovjetunió és Olaszország közötti együttműködés további haladásának kérdéseit, es átfogó eszmecserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó legfontosabb nemzetközi problémákról. A tárgyalások baráti, tárgyszerű légkörben zajlottak le, a szovjet—olasz kapcsolatok jelenlegi állásának megfelelően. (MTI) A mediterrán folyosó A Földközi-tenger a föníciaiak óta az emberiség fő kereskedelmi és hódítási ‘útvonala. Az ókortól napjainkig az Európát, Ázsiát és Afrikát összekötő víztükör felett az uralkodott, akinek erősebb flottája volt, aki minden időben biztosítani tudta jelenlétét ebben a térségben. Ma, a> repülőgépek és rakéták megjelenésével némileg módosult a helyzet. A Fölu- közi-tenger feletti ellenőrzésben a flottán kívül számottevő szerepet kaptak a tengeralattjárók, mindenekfelett pedig a szárazföldi repülőterek, a parira szálló erők és a szárazföldi csapatok. Érthető, hogy az Egyesült Államok és a vele szövetséges NATO-tagállamok az elmúlt évtizedben igen érzékenyen reagáltak minden olyan változásra, amely jelenlétüket megkérdőjelezhette a térségben. A Gibraltártól Port Saidig húzódó mintegy 3500—3800 kilométeres útvonal mentén politikailag ugyancsak tarka képet találhatunk. A három NATO-tag- államon (Olaszország, Görögország és Törökország) kívül itt terül el az egymástól merőben elterö kei szocialista ország, Jugoszlávia és Albánia, a politikailag rendkívül labilis Spanyolország, Izrael és az arab országok egy része az igen különböző orientációjú Magh- reb-csoport, valamint a partvonalak között meghúzódó két fontos sziget, Ciprus és Málta. S ha mindehhez hozzátesszük, hogv egyetlen napon általában körülbelül 2000 kereskedelmi hajó tartózkodik a Földközitengeren. vagy rakódik kikötőiben, nem nehéz felismerni a világ egyik leghatalmasabb tengeri folyosójának fontosságát. Ugyanakkor napjainkban, földrészünknek ellentétekkel leginkább megterhelt sávja ez. a terület. Ellentét feszül itt, Nagy-Britannia és Spanyolország között, Gibraltár, Olaszország és Jugoszlávia között, Trieszt, Görögország és Törökország között pedig Ciprus és az égei-tengerj olaj kérdésiében. Itt kell említést tennünk a közvetlen világpolitikai konfliktus veszélyét rejtő közel-keleti problémáról. A mediterrán-medence földrajzilag két részre bontható: a nyugati és keleti körzetekre. A kettő között szűk tengerszoros húzódik, Szicília deli partjai tói a tunéziai Tib-fokig, létfontosságú összeköttetést teremtve a távoli partvidékek között. Ez a 130 kilométer széles tengeri kapu fontos útvonal, de ugyanakkor holtvágány is lehet a NATO számára, attól függően, hogy milyen politikai tényezők uralják itt a helyzetet. Semmivel sem kisebb jelentőségű ilyen szempontból a nyugati körzet másik pontja, a 13,4 kilométer széles Gibraltárt szoros, amely mély és gyors áram- lású kaput jelent Spanyolország és Marokkó között az Atlantióceán felé. Jelenleg a „Szikla” Nagy-Britannia fennhatósága alatt áll, bár Spanyolország már több alkalommal megkérdőjelezte ezt. A keleti körzetben a török szorosok — a Boszporusz,- a Márvány-tenger és a Dardanellák — a Fekete-tenger kapui, így jelentőségüket nehéz lenne túlbecsülni. A délebbre kiépített és az újra megnyitásra készülő Szuezi-csatorna a tengeri összeköttetés szempontjából igen fontos útmegtakarítást íelent az Arab-félsziget olajkincseihez, illetve a Vörös-tenger. az Indiai-óceán és a Távol- Kelet felé. Az „olasz csizma” délkeleti k'szögellése és Albánia között található az Otrantói-szoros, az Adriai-tenger bejárata. Itt vezet az út a Földközi-tenger telől Jugoszlávia partjaihoz és az úgynevezett „ljubljanai-kapuhoz”, amely Trieszten át Ausztria és Magyarország felé visz. Mindezek után érthetővé válik a NATO magatartása a Földközi-tenger térségében. Nápolyi székhellyel NATO-bázist hoztak létre, hogy onnan figyelemmel kísérhessék a szovjet hajók mozgását, amerikai—görög egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a 6. flotta használhatja a pireuszi és eleu- zlszi támaszpontokat. A hadihajók utánpótlásának biztosítására bővíteni kívánják a támaszpontok hálózatát, és azt akarják, hogy a kulcsfontosságú stratégiai pontokon politikailag Is nyugati befolyás érvényesüljön. Éppen ezért nagy jelentőségű a Szovjetunió állásfoglalása a Földközi-tenger vizeivel kapcsolatban, amely abból Indul ki, hogy itt sajátos viszonyokkal kell számolni. Földünknek ezen a részén a szocialista országok, a kapitalista Nyugat és a fejlődő országok közvetlenül érintkeznek egymással. Arról sem lehet megfeledkezni, hogy ez a körzet közvetlenül szomszédos a Szovjetunió déli határaival. Érthető tehát, hogy a Szovjetunió mindazt figyelemmel kíséri, ami a Földközitenger medencéjében történik. T’oljuzj/ László NATO hadgyakorlat a Földközi-tengeren. A 8. flotta „Shangri-La" elnevezésű repülőgép-anyahajé ja akció közben az olasz partok közelében I
