Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-03 / 153. szám
Miért az üzemi demokrácia? A demokrácia szó előtt a jelzők , hosszan sorolhatók, még akkor is,' ha csak politikai szerkezetünk I egyes helyeit kívánjuk e szempontból jelölni: parlamenti demokrácia, párton belüli demokrácia, tanácsi demokrácia, szövetkezeti demokrácia, üzemi demokrácia ég így tovább. A demokrácia azonban alapvetően nem helymeghatározás kérdése, mert demokráciára, azaz az érdekeltek tartalmas beleszólására es befolyására mindenütt szükség van. aho] politikai döntések- j re kerül sor, A demokrácia alap- I vetően az érdekelteknek — vagy- j is azoknak, akikre az adott poli-1 tikai döntések vonatkoznak _j j ogosultságát, szabályozott rész- I vételi lehetőségét és az ezt be- | folyásoló politikai kultúra ősz- j szefüggéseit jelenti. Több szempontból figy^'emre méltó, hogy ma mégis legtöbbször az üzemi demokráciáról, vagyis a demokratikus politikai gyakorlat egy . meghatározott helyéről beszélünk. Az üzemi demokrácia, vagy szélesebb értei embert véve a munkahelyi demokrácia határozottan új jelző a demokrácia fogalmának évezredes történsté- ben. Lakóhely és munkahely Onszágunk politikai szerkezetében nem kétséges, hogy a fontosabb politikai döntések a felső szinteken történnek. A felsőbb szinteken hozott döntések demokratikus befolyásolásának szerepe magától értetődően így; fontosabb is. Az azonban, hogy a politikai fellépés demokratikusan legyen centrális, hogy az • állampolgárok véleménye a felsőbb szinteken érvényesülhessen, ahhoz a politikai életünk talapzatának demokratikus gyakorlata is szükséges. Ez a talapzat pedig a lakóhelyi és a munkahelyi demokrácia. Politikai szervezettségünk hagyományai, mint mindenütt a világon, a lakóhelyhez kötődnek. A választó körzetek, a képviselet, a közigazgatás, fontosabb politikai szervezeteink fel- épífettgége mind-mind egyértelműen a lakóhelyen gyakorolt demokráciát feltételezik. A vérségi-nemzetségi társadalom óta, ahol a közösségi kérdéseket mintegy rokonsági keretekben oldották meg, a politikai élet évezredek során alapvetően a lakóhelyhez kapcsolódott. Ezt a hagyományos formát történelmileg a munkásmozgalom töri át a munkahelyhez kapcsolódó szak- szervezeti, majd pártmozgalommal. A politikai szerkezet fel- építettsége azonban ma is, a szocialista országokban is alapvetően területi kötöttségű. Emiatt érthető, hogy az üzemi demokrácia, a munkahelyi demokrácia nem működik megfelelően a meglévő intézményekben és esetenként híjával van az alkalmas formáknak és főként a gyakorlati tapasztalatnak. Egyúttal azonban azt is kijelenthetjük, hogy — s talán nem nagyképű e jelző ebben a gondolatmenetben —, az üzemi demokrácia kialakítása történelmi jelentőségű vállalkozás. Életünk legfontosabb színtere No, de ne csak nagy szavakat mondjunk. Azt az apróságot, de lényeghordozó apróságot is látnunk kelj, hogy a demokratikus, azaz szabályozott és nyilvános akaratnyilvánítás az emberek és ügyek ismeretét mindenkor feltételezi. Hol ismerem jobban az embereket és az ügyeket, a lakóhelyemen vagy a munkahelyemen? Az iparosodás és városiasodás körülményei között nyilván a munkahelyemen. Amiből persze az is világos, hogy az aprófalvas településeinken — bár a tanácsi átszervezésekkel ezek is a változás útján vannak — az ott élők és ott dolgozók számára a lakóhelyi demokrácia intézményei igen fontosak. Bár, ha egy faluban a tanácsi és termelőszövetkezeti érdekeltségek értő érvényesítésére gondolunk, nem lenne meglepő, ha azt inkább a szövetkezeti, azaz munkahelyi demokrácia által látják az érdekeltek inkább megvalósíthatónak. Mind nagyobb tömegű ember él azonban városban, ami fontosabb, dolgozik valahol az iparban. Nem kétséges, hogy a kommunális ellátás kérdéseiben mindnyájan érdekelve vagyunk, de úgy tűnik, hogy a munkahelyi problémáink, konfliktusaink résztvevő megoldása döntőbb számunkra és állampolgári, politikai demokratikus gyakorlása új teret is igényel. Hz üzem' demokrácia politikai jollegü Ha azt állítottuk fentebb, hogy egy üzemben dolgozó jobban ismeri az embereket és ügyeket munkahelyén, mint lakóhelyén, akkor ez egyúttal vitába szállás mindazokkal, akik szerint egy fizikai dolgozónak fogalma sínes, mi történik a vállalatnál. Ez persze már egy másik kérdés. Az ügyek vitelével megbízottak mindig szívesen használják az érdekeltekkel szemben azt az érvet, hogy nem értenek hozzájuk. Nos, ezen a téren valóban nagy feladatok vannak, hogy megszűnjön a „státusszal jár az ész” állapota, hogy a problémákról, feladatokról mind több érdekelt tudhasson. Azonban a feladatok mégsem olyan „nagyok”, mint azt egyesek szeretik beállítani. Az üzemi demokrácia ugyanis soha nem fogja helyettesíteni, mert nem is helyettesítheti a közgazdasági-műszaki tudást vagv a hivatali szakértelmet. Nem is ez a feladata. A munkahelyen kiala. kuló döntések valamilyen mértékben politikai — azaz nem pusztán szakmai — döntések is abban az egyszerű értelemben, hogy emberek sorsát érintik és változtatják. A döntések által az így érdekeikben érintettek ezeket az ügyeket nagyon is ismerik, mert a bőrükön tapasztalják és a szélesebb összefüggéseket nem túl nehéz nyilvánosan megvilágítani, feltéve, ha nem félünk a nyilvánosságtól. Természetesen az ügyeket az érdekeltek mindig a saját szempontjukból fogják ismerni. Az üzemi demokráciának azonban első genfi konferencia után kezdődött meg nagyobb ütemben. Addig a méréseredményeket szigorúan bizalmas adatokként kecelték az egész világon. A legtöbb atomerőmű Angliában épült. Több nagy teljesítményű működik a Szovjetunióban, legutóbb Sevcsenkóban olyat adtak át, amelynek gazdaságossági mutatói már elérték a szénhidrogén fűtésű erőművek színvonalát. A Német Szövetségi Köztársaság, Anglia és Hollandia közösen épít egy atomerőművet, amely állítólag teljesen új technológiával dolgozik majd. Japánban 1980-ig harminc atomerőmű építését tervezik. Nálunk most indul meg egy aránylag nagy teljesítményű atomerőmű építése a Duna mellett, Paksnál. Nagy versenyfutás van az atomerőművek építői között azért, hogy minél korszerűbb, gazdaságosabb legyen a létesítményük. Szerintem a világverseny egyik jellegzetes formája lesz az ilyen Irányú kutatás és kísérletezés a jövő évtizedekben— Tehát mégiscsak terveznek, itt Pécsett is. . . A főmérnök elnéz a tölgyes felé. Arra, amerre már nem hallatszik a bányagépek, a gépkocsik robaja, ahol a természet csendjének világa élj a maga egyszerű, mégis bonyolult életét. — Nincs olyan nap, hogy ne gondolnánk arra, amit magának elmondtam. Mér- noktársaim valamennyien, sőt a bányászok Is kérdezgetnek, ér- 5 deklődnek. Ezek az emberek, ; akik az ország minden részéből ; verbuválódtak, szeretik a bá- ; nvát. Akkor is, ha isznak, ha né- ! ha botrányokat is csinálnak. És : teljesítik a kötelességüket. Be- • járnak mindennap, olykor nagy ; távolságokról. Beszállnak a föld I mélyébe. Hat óra negyven per- * cet küszködnek az anyaggal. Ve- : rejtékezve, állva, térdelve, ha- • son csúszva, ahogy az érctest • megkívánja. Begyőzik a sziklát. ! legyőzik a félelmet. Hogy meny- S nyíre ragaszkodnak a bányához,: akkor mutatkozik meg leginkább. • amikor baleset éri őket, megroK- ; kannak, vagy nyugdíjba mennek. • Ilyenkor szakad fel belőlük a hű- : ség és a könny. Az érzelem amit; talán évekig titkoltak, mert il- ■ lön tudták, hogy mindez nem • méltó a bányászokhoz. Egyszé- • rű emberek, akik csak szórva- i nyosan hallanak arról, hogy az: érc, amit a felszínre küldenek, ; mit jelent az embernek, a jövő ; emberének. Hogy nemcsak pusz- • tító bombát készítenek belőle, * hanem gyógyulást is adhat a be- : tegnek. Hasznos, űj távlatokat » nyit az Iparban és a mezőgazda- • Ságban. És mégis helytállnak, j mert becsületbeli ügynek tart- : ják. -A bányász szolgája, de ura 5 is az anyagnak, amelyért tudó- • sok áldozták életüket. Hadako- • zik önmagával, a sziklával, a sor- • sával, a családdal, a nőkkel, a • társaival, de ember marad. a : mi jövőnk alapja. (Vege) • épp ez a feladata, hogy ennek a szempontnak Is döntést befolyásoló lehetőséget és gyakorlatot biztosítson. A demokratikus intézmények fejlődése és fejlesztése életbevágóan fontos kérdés. Ebben a fejlődésben, fejlesztésben vannak súlypontok, sorrendiségek. Manapság as. üzemi demokrácia, általában a munkahelyi demokrácia Intézményeinek a fejlesztése került előtérbe. Nagy hiba és politikai rövidlátás lenne azonban, ha valaki úgy értelmezné á fenti sorokat, hogy a munkahelyi demokráciát a lakóhelyi demokrácia rovására kell fejleszteni, vagy, hogy az üzemi demokrácia fontosabb, mint a parlamenti demokrácia. A demokrácia „helyei” ugyan nem egyenrangúak, de fejlődésük összefügg és feltételezi a demokrácia fejlődését minden fórumon. Az üzemi demokrácia fejlődése nem a párton belüli demokráciával vagy a tanácsi demokráciával áll szemben, hanem a hatalmi visszaélésekkel, történjék az bármilyen leiszó jegyében. Gombár Csaba í NÉPÚJSÁG * 1974. JÜLJUib 3. litcsdták o vízművek vizének gáztalonításóro kiirt pályázat dijait Muhits Tamás (jobbról) Az elmúlt években Békés megye több vízmüvénél következett be robbanás. Így többek között 1973-ban a Békéscsabai Konzervgyár víztornyában, amely két ember halálát okozta, és az anyagi kár is igen jelentős volt. Békésen egy kút- aknában. felrobbant gáztól három ember súlyos égési sérüléseket szenvedett. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága még az első robbanások után felhívta a kutak, vízművek fenntartóinak figyelmét a veszélyre, és intézkedést adott ki a megelőzésre. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az anyagi lehetőségek keretén belül több műszaki, szervezési intézkedést dolgozott ki és valósított meg. A múlt év októberében nedig az OVH, valamint a Békés megyei Tanács VB építési, közlekedési és vízügyi osztályának a támogatásával pályázati felhívást adott ki olyan berendezések megtervezésére, amelyek az ivóvíz minőségének káros megváltoztatása nélkül a gáztalanítást szolgálják. ' A pályázat eredményét július 2-án Békéscsabán, a Technika Háza előadótermében hirdették ki. Bökfi Sándor, az Országos Vízügyi Hivatal osztályvezetőhelyettese elmondta, hogy a felhívás sikeres volt, 30 pályázat érkezett be. A zsűri az OVH, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya, valamint a víz- és csatornamű vállalat szakembereiből tevődött össze. A Miskolci Nehézipari átveszi a 2. dijat (Póló: Uerneny Gyula) Műszaki Egyetem és a Bánya- műszaki Felügyelőség külön szakértői véleményt adott. A zsűri l. díjat nem adott ki. A 2. díjat (4U ezer forintot) Muhits Tamás budapesti okleveles gépészmérnök munkacsoportjának ítélte oda. Ugyancsak 2. díjat (40 ezer' forintot) kapott - egy háromtagú budapesti mérnökkollektíva: dr. Balázs Ádám, Gesztesi Gyula és Béres Deák Bászló. Négy 3. dijat (30—30 ezer forintot) ítélt oda a zsűri, ezekből hármat (összesen 90 ezer forintot) a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat nyolctagú víztechnológiai ezüstkoszorús szocialista brigádja (dr. Karácsonyi Sándor, Hembach Kamill és Fanta Jánogné irányításával) érdemelte ki. Harmadik díjat kapott két szolnoki mérnök, Hegedűs Bászló és Deák Miklós. A zsűri négy pályaművet meg. vásárlásra ajánlott, melyek közül az egyikért 20 ezer, a többi háromért 10—10 ezer forintkifizetését javasolta. A' dijakat Bökfi Sándor adta át, befejezésül pedig Kendra János, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója mondott köszönetét a zsűri tagjainak, a szakértőknek és a pályázóknak. A vállalat a pályaművek alapján tervezett berendezéseket a gyakorlatban megvalósítja és célszerűségüknek megfelelően alkalmazza. Más vízműveket fenntartó vállalatoknak, gazdaságoknak is lehetővé teszi majd a felhasználásukat. P, B. Felvéteti vizsgák megyénk két felsőfokú tanintézetében Ezekben a napokban dől el az | ország sok-sok főiskoláján, egyetemén, hogy a jelentkezők mennyire alkalmasak a választott pályára: július első napjaiban tartják a felvételi vizsgákat. A Szarvasi Óvónőképző Intézet nappali tagozatára jelentkezők egy hónappal ezelőtt alkalmassági vizsgán vettek részt, közülük 302-en írtak tegnap délelőtt magyar nyelv- és irodalomból felvételi dolgozatot. Négy megyéből jelentkeztek, Heves, Csongrád és Szolnok megye után a legtöbben — U7-en — a mi megyénkből. A történelem szóbeli vizsgákat holnaptól szombatig tartják meg. A pályára legalkalmasabb | 125 pályázó szeptember második I hetében kezdheti meg a tanulást. A Szarvasi Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Karra közel háromszázan nyújtották be jelentkezésüket, közülük százan ülhetnek ősszel a padokba. Ma délelőtt írásbelin bizonyítják a pályázók felkészültségüket, 4—é-a* között a szóbeli vizsgákra kerül sor. Azok a fiatalok, akik mezőgazdasági szakközép- iskolában szerezték érettségi bizonyítványukat — a kötelező kémia felvételi tárgy mellé — a szóbelin a biológia helyett a növénytermesztéstan tárgyat választhatják, A szarvasi agrárfőiskolán a tanév szeptember 2-án kezdődik. a tanintézet minden vidékj hallgatója számára biztosítani tudja a kollégiumi elhelyezést
