Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-04 / 128. szám
Ifjú Gárda szemle Gyulán A felsorakozott szakaszok Jó a nők aránya a szakszervezeti tisztségekben Az SZMT nőbizofctsága a napokban Békéscsabán tartotta soron következő megbeszélését, melyen a nők szakszervezeti tisztségekben, vezető beosztásban való helytállása és munkája volt napirenden. A téma előadója Farkas János, az SZMT szervezési és ikádermiun- ka bizottsági vezetője, valamint Hursán Györgyné, az SZMT nő- felelőse volt. A tanácskozáson részt vett Nagy István, az SZMT vezető titkára, valamint Sinkovicx Jánosné, az MSZMP MB munkatársa. Farkas János beszámolójában szólt a SZOTJhatáirazatról, melynek lényege, hogy növelni kell a vezetésben a szakszervezeti tisztségekben a nők arányát. Ennek következtében az SZMT négy évvel ezelőtt egy részletes terveit is kidolgozott. Az előadó többek között elmondotta, hogy megyénkben a szakszervezet tagságának 42 százaléka nő, s a vezetésben is jó a nők aránya Számokkal, adatokkal bizonyította ennek igazságát. Más a helyzet viszont a képzésüket illetően, és a munkáiba való bevonással kapcsolatban is vannak gondok. A megyében a 13 ezer 974 szakszervezeti tisztségviselőből 6041 nő. Az SZMT megyei elnökségének 46,7 százaléka szintén nő, ezenkívül számos más tisztségben is részt vesznek. Munkájukat elismerik. A kitüntetettek száma például 1973- ban 31,5 százalék volt, 1974- bem pedig 36,3 százalék. Az 1973—74 oktatási időszakban viszont a 827 résztvevővel szemben már csak 146 nő vett részt Hursán Györgyné azokról a tapasztalaitokról számolt be a nőbizottságnak, amelyeket e témakörben öt üzem vizsgálatának eredményeként gyűjtötték össze a bizottság tagjai. Megállapították, hogy az üzemékben főleg az apró munkákat bízzák a női tisztségviselőkre, így például sok a bizalmi, és a kulturális bizottság sorában is nagyobb számmal, vesznek részt a lányok, asszonyok. A vezetésbe már kevésbé vonják be őket. A tanácskozáson hozzászólt Sinkovicz Jánosné is, aki az elméletről és a határozatok gyakorlatban való megvalósításáról szólt és elmondta hogy sokszor még mindig a szemlélettel van baj, amikor nőket kellene bevonni a vezetésibe. Nagy István összefoglalta a tanácskozáson elhangzottakat és szólt arról is, hogy milyen feladatuk van a nők továbbképzésében, nevelésében a szakszervezeti nőbizottságök- nak. wr * Az I. országos gvermekjátőkés díszítőművészeti kiállítást Mezőkovácsházán rendezték meg a járási művelődési házban. A Magyar Üttörő Szövetség, a Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a Népművelési Intézet által meghirdetett pályázatra hazánk minden tájáról 3500 gyermek- munka érkezett, amiből a zsűri 705-öt talált méltónak a kiállításra. Hoztak fafaragást, kerámiát, kézimunkát, csuhébabát, szőttest, óvodai és iskolai szemléltető tárgyakat. A kiállítás ünnepi megnyitójára az ország minden tájáról 200 kiállító „kis- művész” érkezett nevelők társaságában. A kiállításon a MűAz idei, sorrendien ötödik Bé_] kés megyei Ifjú Gárda szemlét Gyulán rendezték meg az elmúlt hét végén szombaton és vasárnap. Erre tizenegy, a városi-járási szemlén első helyezést elért szakasz vett részt. A fiatalok szombaton a déli órákban érkeztek a városba, majd a vár előtti gyülekező után fegyelmezett menetben énekszóval vonultaik a szemle megnyitásának helyére, a Lenin-szo- bor elé. | Az elnökségben ott volt Szabó Miklós, a KISZ KB első tit— Szabó Miklós, a KISZ KB első kára, Horváth Bajos, az Ixjúj Gárda megyei parancsnoka, a meigye, a város, párt-, állami . szerveinek, valamint a fegyveres erők képviselői. Rövid ünnepi beszédet Szabó Miklós mondott, majd ezt követően megkezdődött a szemle. Az első napon alaki-menetdal szemlére került sor. Másnap, vasárnap kora reggel 6 órakor volt a városi sporttelepen felállított, sátortáborban az ébresztő. A fiatalok három,ne- gyed 7-kor indultak el a harci j túrára, amelynek hat állomással | nehezített szakasz^ tölbb mint I tíz kilométer volt. Közben kü-1 velődésügyi Ministerium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Népművelési Intézet, a Magyar Úttörő Szövetség a párt- és tanácsi szervek képviselői is jelen voltaik. Ünnepi beszédet dr. Kertész Márton, a megyei tanács titkára mondott. A zsűri értékelése alapján 96 díjat osztottak szét a legkiválóbb pályamunkát készítők között. Megyénk gyermekei remekeltek, hisz az ossz díj 20 százalékát elnyerték. Egyebek között díjakat szereztek a mezőkovácsházi, battonyai. mezőberényi, békésszentandrási és más községbeli gyerekek. A megnyitó után megtartották a gyermekjáték és díszítőművészet első országos konferenciáját. A szakemberek úgy értékelték; a gyerekekben igen sok az lönböző akadályokat kellett le- j küzdeni. Lövészetben is össze-1 mérték tudásukat és három totót kellett kiállítani a polgári védelmi, tereptani, politikai, általános műveltségi és sportkér- désekből. Nehezítette a harci túrát a kedvezőtlen időjárás, hiszen majdnem végig esőben kellett a fiataloknak megbirkózniuk a feladatokkal. Persze jókedvben azért nem volt hiány. Különösen azoknál nem akik jó eredményekkel teljesítették a harci túrát. titkára üdvözölte a résztvevőket A déli órákban ért vég ; a v -senv. Alig valamivel 12 óra után néhány perccel kezdődött meg az. ünnepélyes eredmény- hirdetés. Ekkor ismertette Horváth Lajos megyei parancsnok, hogy melyik szakasz, miiven eredményt ért el és ki vesz részt az országos szemlén. Eszerint az augusztus 16—21- ig tartó időszakban a Tatabányán sorra kerülő országos szem_ lén Békés megye színeit a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium szakasza képviseli, ők nyerték el a KISZ Megyei Bizottságának vándorserlegét is. valamint a Honvédelmi Miniszambíció, a kedves ötlet, játékos jó kedvvel készítik a különböző munkadarabokat. A nevelőknek azonban jobban oda kell figyel- | niük arra, hogy a gyermekek kézimunkái a választék mellett minőségben színvonalasabbak legyenek. Külön kiemelték a gyermeknevelő intézeteket, mert innen érkezett a legtöbb értékes pályamű. Úgy látszik, az itt dolgozó nevelők nagy szeretettel és hozzáértéssel foglalkoznak a gyermekek művészi érzékének fejlesztésével. A vendégeket a mezőkovács- házi általános iskolások és a békéscsabai Napsugár bábegyüttes tagjai kedves műsorral szórakoztatták. . — Ary — térium emlé'cplakettjet. Okleve_ let. tárgyjutalmat kaptak az összetett versenyben és az egyes számokban első három helyezést elértek is. M ost, hogy új, emeletes, kertes lakásba költözött a Kovács család, a hátuk mögött többen megszólták őket. Ugyan miből futotta? Nagyék új bútort vásároltak. Teher- taxival vitették haza. Amikor a kocsi elhaladt az egyik ház előtt, az asszony kilépett az utcára és árgus szemmel nézte a felcsapódó port. Vajon hol áll meg? Közben a szomszéd is észrevette. Már ketten nézték a bútorszállító kocsit. Este az egész utca tudta, hogy Nagyék kicserélték a tiszta szoba bútorált. Lengyel garnitúrát vettek. Ugyan miből? — tette hozzá valaki. Bohuséktól elszállított a tsz vontatója tíz kövér hízót. Két hét múlva jött a háztáji bizottság elnöke, s letette az asztalra a 25 ezer forintot. A hír hallatán valaki ezt fogalmazta meg. „Felveti őket a pénz!” Érdekes, ezek a megjegyzések csak akkor hangzottak el, amikor Kovácsék, Nagyék, Bo- husék gyarapodtak. A hogyan már kevésbé érdekelte az embereket. Hogy tudják, elmondjuk. Kovácsék maguk építették a házat. Akkor észre sem vették őket. Pedig láthatta az egész utca, hogy egymaga ásta az alapot, kézzel keverte a betont, ölben hordta a téglát, maltert kavart és falazott. Várandós felesége is ott dolgozott vele. Senki sem ment oda azzal, hogy a kismama helyett segít, az menjen pihenni, mert a gyerek megérzi ezt a nehéz munkát. A háta mögött még korholták is a „lelketlen férjet”, ment dolgoztatta a feleségét. Amikor Nagyéknál új bútorral berendeztek a tiszta szobát, az apa ennyit mondott családjának. Látjátok gyermekeim, csak becsületesen érdemes dolgozni. A nyereségrészesedés, a munkába állás 25 éves jubileumi jutalma, meg a jó szakmunkásnak egyre jobban kijáró megbecsülés eredménye mindez. Ez Nagyéknál és még nagyon sok helyen így természetes. Csak a munkából származó jövedelem vezethet a jóléthez. Ugyanez áll Bohusék esetében is, akik a tíz malac gondját hat hónapon át viselték. Reggel fél hatkor már melegítették a vizet, etettek, ólakat takarítottak. S délután legalább egy órán át ugyani ezt csinálták- Amikor az apa munkába ment, a kerékpár váza között darálni vitte a takarmányt, akikor senki sem ajánlotta fel idejét., hogy köny- nyítsen. De amikor megkapta Új megoldás a növényvédő vegyszerek biztonságos kezelésére A mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a vegyszeres növényvédelemnek. A vegyszerek az emberre is mérgező hatásúak, ezért a szállításukra, tárolásukra és használatukra előírt szabályok vannak. Ezek be nem tartása miatt az elmúlt években nem egy halálos kimenetelű és súlyos mérgezést okozó üzemi baleset fordult elő Békés megyében. A szállításra, tárolásra és a felhasználás előkészítésére Vágréti László, az SZMT munkavédelmi bizottságának felügyelője a szakmai előírások figyelembevételével olyan megoldást dolgozott ki, amely biztonságossá teszi a vegyi anyagokkal foglalkozó emberek munkáját és megelőzi a környezet szennyeződését Az AGROBER ennek alapján készíti el a medgyes- bodzási Egyetértés Tsz növényvédő műszaki telepének tervét és további megrendelések esetén hasonló terv elkészítésére tesz javaslatot. a hízók árát, már megszólták. Nem úgy tették mérlegre a család munkáját: vajon mibe került, mennyit cipekedett, vesződött, vagyis, hogy megérdemelten jutott a pénzhez, hanem egészen másként. Pedig ha a gondosságot is mérlegelik, mindjárt másként alakul a kép Bohusékról. Az irigység, a rosszindulat csak azért szólalhatott meg, mert az élet lényegét, a munkát, s a vele, az eredményért folytatott küzdelmet egyesek hajlamosak kihagyni a számításból. Mélységében is érdemes elgondolkodni a tényeken. Kovácsék azért építhettek olyan házat, amilyet csillái tak, mert meglevő két kisgyermekük mellé még kettőt akarnak. Tehát négygyermekes családot alapítanak. Az OTP-ben aláírták a papírt, hogy ezzel is több állami támogatást kaphassanak. Bohusék azért vállalkoztak tíz sertés hizlalására és állami értékesítésére, mert a jószággaí törődni kell. Meg keli etetni, mert ha nem, akkor „sír” a disznói A család az összes megtakarított pénzét erre tette, azzal, hogy majd hat hónap múlva egy összegben visszakapja. Senki sem nézte meg, hogy milyen cipőben, zokniban, hogy agyonmosobt fehérneműben járnak, de a 25 ezer forintot megmorogták. Miért találkozunk az utóbbi időben több olyan megjegyzéssel, • melyből az Irigységre lehet következtetni? Fölújul ez a népbetegség? I rigy emberek mindig voltak. Állítólag az angoloknál és a franciáknál megvetik az ilyen beállt tású- akat. Mi még nem tartunk itt. Embertársára csak az lehet irigy, aki nem készült fel kellően az életre, s bántja, ha más boldogul. Még jó, hogy csak egyeseket bánt. A társadalom ugyanis annak örül, ha, tagjai boldogulnak, ha könnyíthet a megélhetésen, ha javíthatja az életkörülményeket, ha meghitt boldogságban élnek az em_ berek. Magasztos célok ezek. Álmok és vágyak beteljesedését jelentheti. A nélkülözést ugyanis senki sem irigyli a másiktól. Mi abból az életből jöttünk, amely tele volt nélkülözéssel, s abba a társadalomba tartunk, amely ezt felszámolja, s az embernek emberi körülményeket teremt. Tehát mindenkinek. S ha az irigy emberek energiáját közös dolgaink előbbre vitelére fordítanák, talán az ország is jobban erősödne. Megyei gyermekek nagy sikere az!. országos gyermekjáték- és díszítőművészeti kiállításon Ne legyen belőle népbetegség Dupsi Károly
