Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

Szeptemberben rendezik meg az AGROMASEXPO 74 Munkáscsaládok Laci szakmát választott kiállítást Dr. Kovács Imrei MÉM-fő- osztályvezető hétfőn a MUOSZ székházéban sajtótá­jékoztatón ismertette a nem­zetközi mezőgazdasági, élel­miszeripari gép- és műszerki­állítás és vásár (AGROMA­SEXPO ’74) programját. A nagyszabású nemzetközi ren­dezvényre szeptember 14—22 között kerül sor. Hasonló kiál­lítást már az elmúlt év őszén is rendeztek az Albertirsai úti kiállítási területen, s az el­múlt évi siker nyomán — ak­kor 100 ezer látogatója volt a bemutatóknak —, idén min­den eddiginél nagyobb az ér­deklődés. Eddig 79 külföldi és 72 hazai kiállító jelezte rész­vételét. A nagyszabású bemu­tatón a legkorszerűbb gépe­ket, felszereléseket, szerkeze­teket és anyagokat mutatják be a külföldi és a hazai kiál­lítók. A legnagyobb kiállító a külföldiek közül a Szovjet­unió. Elhozzák a legújabb kombájnokat és traktorokat, ezek elődeit már sikerrel al­kalmazza a magyar mezőgaz­daság. A kiállítási anyagban láthatók majd a nyugatnémet, az amerikai, az ausztrál, a finn, a belga, a holland gépi berendezések, elhozzák ter­mékeiket a norvég, a svájci, a dán és az olasz kiállítók is. Először szerepel az AGRO- MASEXPÖ-n Japán és Spa­nyolország. Az AGROMASEXPÖ-n min­dent egybevetve — az eddigi jelentkezések szerint — leg­alább 20 ország kiállítói vesz­nek részt. A kiállítás és vásár rendez­vényeit üzemi bemutatók egé­szítik ki; egyebek között Ko­máromban, Bábolnán és So­roksáron kerül sor helyszíni gyakorlati bemutatókra. (MTI) Milyen a sorsa, hogyan él j egy munkáscsalád? Tagjai mi­ként vélekednek a munkáról, a jelen gondjairól, örömeiről, saját és gyermekeik jövőjéről, dolgos életükről? * * • A lakás teli van virágillattal. Az óvodában, ahol Pannika asz- szony gondozónő, ma volt az év­záró ünnepély és a csöppségek rengeteg sokszínű rózsával, szeg­fűvel halmozták el ragaszkodá­suk, szeretetük jeléül. Negyvennyolc éves, barna, sze­líden mosolygó asszony. Tágas, napsütéses, három szoba, kom­fortos lakás Békéscsabán, a Ta­nácsköztársaság útján. Jó ízlés­sel elrendezett kerámiák, vázák, zöld növények. Az asztalon új­ságok, a könyvespolcon a Kis-! lexikon, Remarque, Kenneth ' Roberts és mai magyar írók könyvei sorakoznak. ... Nem volt könnyű a gyermekkora.! Három lány a szegény munkás­családban. Nyolcéves volt, ami­kor az apjuk meghalt és az édesanya egyedül nevelte őket. j Hat elemit végzett, majd Szege­den dolgozott egy asztalosnál, nem éppen túl sok fizetésért. A férje mellett ül. Szeme megpihen az asztal lapján, csen­desen tűnődik, talán látja akko­ri önmagát és a beszéd szép egyenletes mondatokban pereg 1 az ajkáról:. Elkészült a Mezőgazdasági baiesetelliáriló és egészségvédő évé rendszabályait III. íejezele A SZOT Idevonatkozó rende­leté alapján elkészült a Me­zőgazdasági balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabályok III. fejezete, amely a vegysze­res növényvédelemmel és a kémiai szerek kezelésével, fel- használásával, raktározásával, stb. kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Az óvó rendszabály előírásait minden vállalat és dolgozó köteles megtartani. Az ellen, aki az előírásokat a növényvédelmi munkák közben nem tartja meg — a cselek­mény súlyától és jellegétől függően büntető, szabálysértési, illetőleg fegyelmi eljárást kell indítaná. Az óvó rendszabály ér_ telmezésével kapcsolatos vitás kérdésekben a MÉM, a ME- DOSZ. valamint — egészség- ügyi tekintetben — az Egész­ségügyi Minisztérium állásfog­lalása irányadó. Az óvó rend­szabály füzet alakban jelent meg a Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Folyóiratkiadó Vál­lalatnál. türelmét. De a mongol nép szi­lárdan áll a Szovjetunió és a többi szocialista ország mellett, s ezt otthon és a nemzetközi fórumokon is kinyilvánítja. Mongólia megbecsült tagja a szocialista országok nagy közös­ségének. 1962 óta tagja a KGST-nek, és közel hetven országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Persze ennél a néhány adat­nál sokkal több Mongólia. A kemény, a bátor, az edzett sztyeppéi nép országa. A pusz­ta, a sivatag, a kopár hegyek, a jurták, a juh- és tevenyájak országa ■ • • Ahol a kisiskolás lóháton jár az iskolába; a jur­ta lakója tranzisztoros rádiót hallgat, a világon egyedülálló repülőgépes állatorvosi szolgá­latot építettek ki; £ fővárosban gomba módra nőnek ki a föld­ből a tízemeletes, modem lakó_ épületek; a színházak és a mo­zik körül éjjel-nappal pezseg az élet; egymást érik a lovas-, a birkózó- és az íjászversenyek; nemzetiközi sportesemények zaj­lanak ... Egyszóval, a szocia­lizmus építésének medrében fo­lyik az élet. A mongol pászto­rok most szervezőinek mun­kássá. Most alakul ki a mongol munkásosztály. Ha az ember külföldön jár, mindenhol benyomásokat sze­rez. Élményei szaporodnak, vé­leményt alakít, ismerkedik. Így voltunk ezzel mi Is. Hivatalos tárgyalásaink során és azon kívül is, megismertük testvérszervezetünket, a Mongol Béke és Baráti Társaságok Szö­vetségét, annak belső életét és j munkásságát. ltt-tartózkoda_ i sunknak az volt a fő célja, hogy a két nép közötti kapcsolatokat új együttműködési szerződésben rögzítsük, miután az előző szer­ződés minden pontját a két fél maradéktalanul teljesítette. Az egyezmény célja az volt, hogy ne csak gazdasági, hanem társa­dalmi, emberi kapcsolataink is bővüljenek és erősödjenek. Ki­állításokkal, dokumentációcseré­vel, kölcsönös Látogatásokkal, filmekkel, baráti találkozókkal, egymás nemzeti ünnepeinek kö­zös megünneplésével fűzzük szo­rosabbra a két nép barátságát. A mongol párt és a mongol nép, túl a gazdasági kapcso­latokon, nagy érdeklődéssel és szeretettel fordul felénk. Mint tapasztaltabb testvértől, tanul­ni akarnak, segítséget várnák és kérnek tőlünk. Ennek az igénynek mindjobban eleget kell tenni: internacionalista kö­telességünk. A mongol tavasz más. mint a miénk. Több mint tízezer kilométerre vagyunk egymás­tól. De mind a két nép azo­nos célokért küzd és dolgo­zik. S jóleső érzés tudni, hogy mi, magyarok jelentős mér­tékben hozzájárultunk ehhez a közös célhoz. Bizonyítéka ez annak, hogy mit jelent a gya­korlatban, a szocializmus or­szághatárokon, földrészeken túlsugárzó nagy eszméje. Antalfia Jenő a Hazafias Népfront osztályvezetője — Vannak, akik bezárt világ­ban élnek. A másik típus min­dig képes megújítani magát. Ér­deklődik a kor iránt. És figye­li, hogyan formálódik, alakul és változik a világ, ö mindig előre I nézett. Előbb a MADISZ-ban, ké­sőbb pedig a pártban, ahova fia-' talon, 25 éves korában vették fel.! Kegyes Lajos büszke is a fe-1 leségére. Azt mondja, nagyon sok | mindent köszönhet neki; kitar-’ tást az albérletben, türelmet a vizes lakásban, ahol évekig lak­tak. És még így is volt ereje a | munka és a gyereknevelés mel­lett tanulni, részt venni a mozgal­mi munkában. Amikor önmagá­ról kérdezem, fejét kissé oldalt billenti és szerényen mondja: — Nem szeretek én beszélni, kérem. Magamról meg mi érde­keset mondhatnék. Kitanultam egy szakmát, megéltem egy há­borút, családot alapítottam és dolgozom. A Laci fiam lassan megemberesedik. Ballagok az időben és maholnap nyugdíjba megyek, ötvenegy éves kemény­kötésű, energikus ember. A MÁV Békéscsabai Vontatási Fő­nökségének motorvezetője. Me­zőtúron született, majd később Szolnokra költöztek, ahol apja MÁV-értesítő volt. Hamar ki­röppent a családi fészekből, hi­szen hozzá kellett járulni a nyolctagú család megélhetésé­hez. Negyvenkettőben szabadult fel mint géplakatos, később Bu­dapesten a Weiss Manfréd Mű­veknél dolgozott. Jövőre lesz harminc éve, hogy a vasúthoz került. — Miért választotta ezt a szak­mát? — kérdezem. — Én azt hiszem, senki ember­fia nem ismeri azt a régen el­merült pillanatot, amelyben hi­vatást, szakmát választott. Szán­dékok, vonzalmak vannak meg erős erők, amelyek húznak. Anyám mesélte, hogy már négy­éves koromban azt hajtogattam, hogy én mozdonyvezető leszek... És az lettem. Persze azóta velem is történt egy s más. Ettől let­tek másfélék a napok, az évek. — Beszéljen azokról az Idők­ről. — Végigjártam a mozdonyve­zetők „ranglétráját”. Voltam tanonc, kazánmosó, fűtő, a mű­helyben lakatos. A gőzös egy Békéscsaba—Budapest útvona­lon 160 mázsa szenet is „meg­evett”, Az állandó lapátolástól és a hőmérséklet-különbségtől ízületi bántalmak gyötörtek. Három évig pihenni kellett. Az­tán újrakezdtem. Hiába... nehéz lett volna az acélparipáktól megválni. * * » A feleség poharakat hoz be, megtölti likőrrel. De nem nyú­lunk hozzá. Fontosabb a szó, amely egy család életének meg­ismeréséhez vezet. — A gőzmozdony feltalálása óta a vasút még soha nem vál­tozott annyit és olyan gyorsan, mint most — mondja a férj. — A dieselesítés, az eletrifikálás korát éljük. Ma már száz szerel­vény közül mindössze húszat vontat gőzmozdony. Én 1963- ban végeztem el a tanfolyamot és 1966 óta állandóan Diesel­mozdonyon járok. — És ez magával hozta a szer­vezettebb munkát is — veszi át a szót Kegyesné. — Azelőtt volt úgy, hogy két nap, két éjjel nem láttam a férjemet. Olyan, hogy szabad idő, nem létezett. Most tudom: mikor jön, mikor megy és ez nagyon jó, megnyugtató. — Mi a szép ebben a munká­ban? — kérdezem tovább az édesapát. Csodálkozva csillan fe­kete szeme. — Minden. A száguldás, fe­lelősség az emberért., . . , de ne­héz ezt így megfogalmazni —, évődik, aztán mégis folytatja: — Ezt a munkát csak szívvel és felelősségtudattal lehet végez­ni. Egy gyorsvonaton 900—1100 ember utazik, életek forognak ’ kockán, egy pillanatig sem le­het lazítani. Nem mondom, meg­fizetik, 4500—4900 forint között keresek. Az idén 2 600 forint nyereséget is kaptam. De nemcsak anyagiakban, er­kölcsileg is megbecsülik Kegyes Lajos munkáját. Négyszeres Ki­váló Dolgozó, két éve pedig a vasutasnapon Budapesten vette át a Kiváló Vasutas kitüntetést Csanádi György minisztertől. Tavaly sok évtizedes újítási te­vékenységéért kapta meg az Üjítási emlékplakettet. Huszon­négy éve tagja a pártnak és kö­zel 30 éve szervezett dolgozó, 1957 óta az üzemj bizottság el­nöke. — Hogy mit csinálnak abban a bizottságban? Védjük a mun­kások érdekeit, vitatkozunk, né­ha az asztalra csapunk. Van gondunk is bőven, mert gond nélkül nincs létezés, .emberélet. Elhallgat. Nagyot szív cigaret­tájából. Nekem kell megtörni a csendet: — Hallottam a Lenin Szocia­lista Brigádról.^ — Igen. Hét motorvezető a tagja. Közöttük én is. Kétszer nyertük el az ezüstkoszorús jel­vényt. összeszoktunk. Ezekkel az emberekkel öröm dolgozni. Porcsalmi Pistával törjük a fe­jünket az újításokon. Közülünk való a párttitkár és a többiek is, mind pártvezetőségi tagok. • • * Három éve, hogy megvették ezt a lakást. A vasút 57 ezer forint kamatmentes kölcsönt adott és kaptak 30 ezer forint kedvez­ményt is. Most 918 forint a ha­vi részletünk. Persze a bútor, a. konyha gépesítése is sokba ke­rült. A havi kiadások pedig szinte elviszik a feleség fizetését, amely 1470 forint. Laci, a szőke hajú fiú itt ül mellettem és a 15 éves kama­szok nyugtalanságával figyeli beszélgetésünket. Most végzi a nyolcadik osztályt és nem kis gondot okozott a pályaválasztá­sa. — A Kemény Gábor Szakkö­zépiskolába jelentkezett, de nem vették fel — mondja az édes­anya. — A fizika, a villamosság szerelmese. Éppen ezért örü­lünk neki, hogy a 611. számú Szakmunkásképző Intézetben emelt szinten fogja tanulni a \ háztartási gépszerelő szakmát, dolgozni pedig a Vasipari Szö­vetkezetben fog. Munkásember lesz, akár az édesapja és ha ugyanolyan becsülettel helytáll a munkában, az életben, akkor mi nagyon boldogok leszünk. — Igen —, sóhajt a férj. — Négy év múlva nyugdíjba me­gyek és ő lesz a sorsom folyta­tása. Mit fogok csinálni? Tavaly vettem egy 200 négyszögöl hob- bykertet. abban fogok rendez­getni, kapálgatni. Aztán majd elmegyünk üdülni is, mert az utóbbi időben bizony nem na­gyon tellett rá. Igaz, voltam már Moszkvában, Prágában, a csa­láddal a Tátrában, de én in­kább Magyarországot szeretném jobban megismerni. * * * * Amikor búcsúzni, készülök, a családfő tréfásan megjegyzi: — Nem nagyon szeretem az italt, s mint látja, a megismer­kedésünk örömére azért feleme­lem a kupicát.... Seres Sándor Magyar jogi küldöttség utazott Moszkvába A KGST jogi értekezletének 10. ülésére magyar küldöttség utazott Moszkvába, dr. Szilbe- reky Jenő igazságügyminiszter­helyettesnek, a magyar tagozat elnökének vezetésével. Az érte­kezlet napirendjén szerepel töb­bek között a KGST-tagországok közötti áruszállítási feltételek jogi kérdéseinek továbbfejlesz­tése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom