Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-25 / 146. szám
Szovjet vendégek Kamuion Záróünnepség az Újságíró Stúdió tanfolyamán ISemsetl zászlók és vörös rózsák fogadták a múlt hét pénteken a Kamuira érkező szovjet vendégeket a község főterén, az ifjúsági ház előtti téren. Szemjon Mazarkin, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára és Rajevszkij Sztanyisz- láv követségi előadó látogatott el Kamutra, ahol szovjet—magyar barátsági napot rendeztek. A vendégeket elkísérte Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője és Vichnál Pál, a HNP megyei bizottságának munkatársa. Az ifjúsági házban már népes delegáció várta a vendégeket Ott volt Badar János, az MSZMP békési járási bizottságának első titkára, Kutyik Mátyás. a Járási Hivatal elnöke, Bertha József, a HNF járási bizottságának titkára, valamint a község, a termelőszövetkezet, párt-, társadalmi vezetői. Szlaukó János, a párt községi bizottságának titkára meleg szavakkal köszöntötte a vendégeket. majd átfogó képet adott a község és a helyi Béke Termelő- szövetkezet fejlődéséről, életéről. Kamut 25 évvel ezelőtt lett önálló község. Kétezren lakják es — ez jellemzi a termelőszövetkezet nagyságát — 1092-en dolgoznak a mezőgazdaságban. Közülük 288-an a fiatalabb korosztályhoz tartoznak, vagyis 301 éven aluliak. A csaknem négy-; ezer hektár területtel rendelkező termelőszövetkezet gazdasági eredményeit tekintve évek óta élen jár nemcsak a járásban, de a megyében is. Szlaukó János ismertetőjében nem kis büszkeséggel mondta el, hogy búzából az átlagtermésük 38—41 mázsa 'hektáronként, kukoricából 68— 70 mázsa volt, cukorrépából még az aránylag kedvezőtlen időjárás ellenére is 320—413 mázsás termést takarítottak be az elmúlt évben. Ennek megfelelően alakult a szövetkezet árbevétele is, ami meghaladta a 96 millió forintot. A közös gazdaság tiszta vagyona ma már megközelíti a 70 milliót. Az erős anyagi bázis lehetőséget teremtett arra is, hogy a gazdaság fokozottabb mértékben gondoskodhasson a munkából kiöregedett tagjairól. Nyugdíjkiegészítést folyósítanak számukra, esetenként szociális segélyben részesítik őket, és térítésmentesen művelik meg háztáji földjeiket. Nemcsak a tagoknak, a községnek is jelentős anyagi támogatást biztosít, különösen a kulturális élet fellendítésében. Teljes egészében vállalták a községi kultúr- ház fenntartási költségét. A jó gazdasági eredmények elérésében nagy szerepe van annak is, hogy a termelés irányításában kiválóan képzett szakemberek vesznék részt. A szövetkezetiben öt egyetemet és főiskolát, két felsőfokú technikumot, 23 mezőgazdasági technikumot és 15 közgazdasági technikumot végzett dolgozó te- vékenyekedik. Ahol erős a közös gazdaság, ott általában erős a háztáji gazdaság is. Kamuton a háztáji gazdaságokból az elmúlt évben 12,5 millió értékű árut értékesítettek a szövetkezeten keresztül. Az életszínvonal alakulását jól A Békéscsabai Konzervgyár azonnali belépéssel ládaminősítői munkakörbe, 3 műszakos időbeosztással nyugdíj! as dolgozókat vesz fel. Jelentkezni a gyár felvételi irodáján lehet, 84987 jellemezte az, hogy a helyi takarékszövetkezetben 11,5 milliós a betétállomány. Az utóbbi évben új utca épült —, ennyi házat építették a község lakói —, és ezt az utcát Leninről nevezték el. Nem hogy kerékpáron, de még motorkerékpáron is alig-alig járnak, hiszen a községben 150 személygépkocsi- tulajdonos van. Szó esett arról is, hogy a dolgozók nemcsak önös érdekeiket nézik, de tevékenyen kiveszik részüket a társadalom építéséből is. Nemrégiben hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója, valamint pártunk XI, kongresz- szusa tiszteletére vállalták, hogy az árutermelés fokozása mellett nagyobb gondot fordítanak a minőségre és az 1974—75-ös gazdasági évben két-kétmillió forinttal túlteljesítik árbevételi tervüket. Ä tájékoztatóin Ma. zarkin Szemjon kért szót. .,Kedves barátaink, nem csak a magam, de követségünk nevében is köszönöm kedves meghívásukat és azt, hogy megismerkedhettem az önök községével, az itt lakók életével, munkájával Nekünk, városi embereknek nyilvánvalóan kevesebb fogalmunk van a falusi életről, a mezőgazdasági munkáról. Ezért is örülünk, hogy itt kicsit behatóbban tanulmányozhatjuk ezt a munkát és ne haragudjanak, ha sokat fogunk kérdezősködni.” Dehogy haragudtak a vendéglátók. Sőt, örömmel válaszoltak minden kérdésre, hiszen nem volt szégyenkeznivalójuk. Felkeresték a két termelőszövetkezet — a muronyi Lenin és a kamu ti Béke — közös vállalkozásában létesített szakosított sertéstelepet, ahol Vári László igazgató számolt be részletesen a vállalkozásról. Itt is sok kérdést tettek fel a vendégek. Hogyan alakul az önköltség, mennyit fordítanák egy kilogramm hús előállítására, milyen nyereséggel dolgozik a vállalkozás, férfiak-e vagy nők dolgoznak többen, mennyi a jövedelmük?.... Az igazgató alig győzött válaszolni a sok kérdésre. Jóleső érzéssel jártak a teli búzakalászok között a szépen fejlődő cukorrépa- és kukorica- táblán, mely mind-mind a ka- mutiak szorgalmát dicséri. Ehhez gratuláltak a kedves vendégek. 43. TAROKK ÉS ATOMENERGIA — Tudsz tarokkozni? — kérdezte az üzemvezető, és meg se fordult, amikor beléptem a szol. bájába. — Nem. .1 — Akkor mehetsz vissza, ahonnan jöttél... — De én a Szovjetunióból jöttem... Erre már megfordult és felállt. Ki ez az ember, aki nem tud kártyázni, holott... — Most már elismerem, igen fontos, hogy tarokkozni tudjon az ember — nevet a szőke, kopaszodó férfi. — Egy geofizikusnak különösen fontos. Ha sok izgalomban volt része, ösz- szeül a barátaival, veszi a kártyát, és egy másfajta izgalommal kúrálja az előzőt. Hetenként kétszer, este tizenegyig, fél tizenkettőig csináljuk. — Kedves fogadtatásban volt resize. S milyen volt a folytatás? — Nem kevésbé kedves. Tizenöt év alatt a műszáki értelmiség nagy része háromszor- négyszer cserélődött. Nem volt olyan tanácskozás, amikör nem azt hallottuk: jiálunk nijics po- • • Részletek • Gondolat Kiadónál aa idei könyvhétre megjelent riport, könyvből. Tegnap, június 24-én délelőtt a megyei pártbizottság tanácstermében tartották a békéscsabai Újságíró Stúdió záróünnepségét, amelyen megjelent Engedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Lukács Vince, a MUOSZ Oktatási Központjának helyettes vezetője és Cserei Pál, lapunk főszerkesztője. Varga Tibor, a MUOSZ megyei titkára és tanfolyamvezetője üdvözölte a végzős hallgatókat, majd röviden értékelte a két év munkáját 1972-ben megyénkben is beindult az Újságíró Stúdió. A hallgatók az első évben betekintést nyertek a műfajismeretbe, az újság tipográfiai előállításába és megismerkedtek más tömegkommunikációs eszközökkel. A második évben társadalompolitikai kérdésekkel foglalkoztak, így többek között Alkotmányunkkal, az államhatalmi munkával, az ifjúságpolitikai határozattal és törvénnyel. Minderre azért volt szükség, hogy legyenek ismereteik a párt társadalompolitikájáról, s bátrabban, magabiztosabban, felkészültebtolhatatlan ember... Kegyetlen dolog volt ez, mert néhány vezetőnk csak azzal foglalkozott, hogy éreztesse velünk, feleslegesek vagyunk. Máskor meg: még többet, ha nem megy, akkor is. Kell, akármilyen áron is. Emlékszem, kaptunk egy berendezést, amellyel meggyorsíthattuk az uránkinyerést a kőzetből. Az volt a feladat, hogy az akkori eredmény háromszorosát produkáljuk. Elméletben ez lehetséges is volt, de a gyakorlati alkalmazáshoz idő kellőit. Mi egy évet kértünk erre. De mi történt? A berendezés átvétele után három hétre megérkezett a minisztériumból egy főember, és vizsgálatot kezdett, hogy mi miért nem élünk él eredményt. Hiába emlegettem a megállapodást, hiába hivatkoztam a szerződésre. Végül annyira megdühödtem, hogy kizavartam az üzemből, Sieben nyúljanak az élet kínáltai témához. Az ünnepség végén Lukácsi gyelmit kaptam. Vártam a következményeket, elvégre akkor nem volt mindegy. De semmi se jött. Egy év után megkétszerezi, tűk az uránkinyerést. Vártam, hogy jöjjön a főember. Nem jött. Nem is jöhetett. Eljutott az ország vezetőihez a viselkedésének híre, és menesztették. Ügy tudom, most is bányában dolgozik. Vájvégem. — Egy órát adott nékem erre a beszélgetésre, utána ki kell mennie az ércdúsító üzembe. Kevés idő ez ahhoz, hogy megismerjem a munkáját. A tizenöt év alatt, a sok küszködésen kívül, rpá volt a legnagyobb élménye? — Volt néhány, hiszen itt, Magyarországon mi teremtettük meg az uránbányászatot és a feldolgozás első fázisát. Igaz, segítséggel. De, ha ne® veszd Vince a MUOSZ elnöksége nevében átnyújtotta a hallgatóknak az oklevelet. —Sz— rossz néven, azt is mondhatom, mi, a geofizikusok, tartjuk a kezünkben ennek az iparagnak a kulcsát. Mi derítjük fel a lelőhelyeket, és mi ellenőrizzük az érókinyerest is. Tehát: álfa és omega vagyunk. Ebben a munkában egyik legnagyobb él. ményam az volt, amikor légi úton feltérképeztük az országot azért, hogy megállapítsuk, hód található még urán. Sajnos, az eredményünk nem valami nagy, de a módszer és a . munka egyedülálló volt. Harminc-ötven méter magasan szálltunk el a föld fölött, és nagyon érzékeny műszerekkel dolgoztunk. Ez érthető is, hiszen a föld mélyéből kaptuk a jelzéseket arról: van-e vagy nincs. És ez a munka adott nekem ötletet ahhoz, hogy az urántartalmat is a bánya mélyén igyekezzünk megállapítani, ne pedig a laboratóriumban. Ez három-négyhónapos nyereséget jelent a kutatásban, ami ma, az atomkorszakban, nem jelentéktelen idő. — Hol tart a ikísériettel? — Ha fél év múlva kérdezi, már lehet, hogy elmondom. Most még nem. En csak biztos eredményekről szeretek beszélni. Képünkön: Cserei Pál. lapunk főszerkesztője, Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Lukács Vince, a MUOSZ .Oktatási Központjának helyettes vezetője és Varga Tibor, a MUOSZ megyei titkára, a tanfolyam vezetője b. a A stúdiósok egy csoportja (Fotó: Demény) ■ IEI5Ba33S5SS££3£2S!,l££iäE£&l!IISSSlSJ:£ES£S9Sf SISllttlrSlIltkeCBSGBBf BHEEllllllllHIBBICBVMIftICkliNi {Folytatjuk)
