Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

Munkacsoportokban, malii plenáris ülésen folytatódott a KGST ülésszaka A KGST 28. jubileumi ülésszaka csütörtökön délelőtt a szófiai Park szálló tanácstermeiben munkacsoportokban, illetve az ülésszakon el­fogadásra kerülő dokumentumokat szövegező szerkesztő bizottságok ülésein folytatta munká­ját. A délelőtt folyamán került so,, a KGST végrehajtó bizotfeéisa 68. ülésszakára is. Délután a delegációk, élükön a tagországok kormányfőivel, plenáris ülést tartottak; ame­lyen folytatták a vitáit Tano Colovnak. a V. B. elnökének és Ivan Ilievnek. a tervezési együtt­működési bizottság , elnökének beszámolója felett. Az előbbi a vb-nek a 27. ülésszak óta végzett munkáját elemzi, Iliev jelentése pedig a tagországok tervkoordináció’áriak kidolgozá­sa során kapott előzetes eredményeket ég ta­pasztalatokat összegzi. (MTI) Határozat a KGST jubileumáról A Kölcsönös Gazdasági SegitségTanácsának szófiai ülésszaka ha-1 tározatot fogadott el a KGST jubileumáról. A dokumentum így ', hangzik: A szocialista államok világvi­szonylatban első gazdasági szer­vezete, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amelyben je­lenleg kilenc európai, ázsiai és latin-amerikai ország vesz részt, tevékenységének 25. évforduló­jához érkezett. A KGST-országok a külkeres­kedelmi együttműködéssel, köl­csönös ny.ersanyagiszállítással, élelmiszerek, gépek és berende­zések szállításával, a tapaszta­latok, valamint a tudományos és a műszaki vívmányok cseréj évéi kezdve, fokozatosan áttértek az elmélyültebb gazdasági, tudomá­nyos és műszaki együttműködés­re, az anyagi termelés stabil kapcsolataira. A KGST a szer­vezetben tömörült országok sok­oldalú gazdasági együttmüködésé- rrek fő szervezője lett. A KGST- országok testvéri együttműködé­se jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megvalósulhatott a kom­munista és munkáspártok poli­tikai célkitűzése: a KGST-orszá­gok egymáshoz való közeledése és szoros együttműködése a szo­cializmus és a kommunizmus építésében. A KGST jelentős sikerei nagy­mértékben összefüggnek azzal az állandó figyelemmel, amelyet a kommunista és munkáspártok központi bizottságai fordítottak és fordítanak a gazdasági szer­vezet munkájára. A gazdaságpo­litikai programcélok, amelyeket a testvérpártok kongresszusain körvonalaztak, továbbá a KGST- országok vezetőinek tanácsko­zásai és találkozói pontosan ori­entálják a tanácsot, ösztönzik a tevékenységi formák és módsze­rek további tökéletesítésére, se­gítenek a hatalmas méretű fel­adatok megoldásában. A tapasztalatok szerint a KGST-országok széles körű' együttműködése egyre fonto-j sabb tényezővé válik gazdaságuk fellendítésében, az életszívomal emelkedésében és a gazdasági fejlődés szintjének kiegyenlítő­désében. Valamennyi KGST-országon belül új társadalmi struktúra alakult ki, teljesen megszűntek a kizsákmányoló osztályok, egyszer s mindenkorra véget vetettek a kapitalizmus olyan káros szociá­lis örökségeinek, mint a gazda­sági válságok, az infláció és a munkanélküliség. Győztek és egyre tökéletesednek a szocialis­ta termelési viszonyok, amelyek a termelőeszközök társadalmi tu­lajdonán alapulnak. Lehetőség nyílt a szocializ­mus gazdasági törvényeinek ér­vényesülésére. Megvalósul a szocialista társadalom alapelve: mindenkitől képességei sze­rint, és mindenkinek munkája szerint. A KGST-orszógokban j jelenleg a fejlett szocialista tár-j sadalom épül, A Szovjetunió, miután felépítette a szocializ­must, most a kommunista társa­dalom anyagi és műszaki alap­jait rakja le. A szocialista termelést mód­szer alapján, mindjobban kiak­názva a szocialista munkameg­osztás lehetőségeit, a KGST-or- ,szagok állandó és gyors ütem­ben- fejlesztik a gazdaságot. A K<n.«.T-országok ipari termelése 26 év alatt 12-szcresére növeke­dett. A KGST-országok egész gaz­dasági fejlődése meggyőzően ta­núsítja, hogy a szocialista tár­sadalmi termelés fő célja — a nép szüntelenül növekvő anya­gi és szellemi igényeinek ki­elégítése — a sikeres megvaló­sulás útján halad. A gazdaság dinamikus fejlődése alapján gyorsan emelkedik az életszín­vonal. A testvéri államok nem­zeti jövedelme nyolcszorosára növekedett. Szüntelenül növek­szik a fogyasztási cikkek gyár­tásának volumene, javul minő­ségük. A KGST-országok legna­gyobb társadalmi vívmányai kö­zé tartozik az általános népok- . tatási rendszer létrehozása, a j népi egészségvédelem és társa- j dalmi biztosítás radikális meg- l javítása, valamint a lakásprob- ! léma megoldásával kapcsolat- j ban foganatosított, számos je- J lentős intézkedés. A KGST-országokban szoci­alista életforma alakult ki, amely a társadalmon belül ér­vényesíti az egyenjogú, az elv­társi és a kölcsönös segítség- nyújtási kapcsolatokat, a szoci­alista etikát és a szocialista igazságosságot. A KGST-orszá­gok dolgozói aktívan részt vesz­nek a társadalom és a termelés irányításában, hatékonyan va­lóra váltják a munkára, a pi­henésre és a művelődésre való jogukat. A KGST keretében létrejött az együttműködés komplex rendszere a szocialista államok tevezési tevékenysége terén, s ez lehetővé teszi, hogy ered­ményesen oldják meg a jelen-, tős népgazdasági feladatokat az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a beruházási tevékenységben nagyarányú be­ruházási terveket valósítsanak meg a nyersanyag- és energe­tikai tartalékok fejlesztése és a környezetvédelem terén. Ha­tékonyan működik a Barátság transzeurópai olajvezeték, a földgázvezeték, az egyesített energetikai rendszer. Szélesedik az atomerőművek építése. Je­lentős pénzmegtakarítással jár a közös tehervagon-park ki­használása. Fejlődik a termelés nemzetközi szakosítása és ko­operációja a fémkohászatban, a gépgyártásban, a vegyiparban és más iparágakban. létrejött a Rjad típusú elektronikus szá­mítógépek egységes rendszere. A nemzetközi gazdasági szer­vezetek, a gazdálkodó egyesülé­sek, a tudományos koordinációs központok, a közös laboratóriu­mok, valamint a nemzetközi tu- dőskollektívák eredményesen ol­danak meg számos termelési, tu­dományos és műszaki feladatot. Rendszeresen növekszik a KGST-országok között — a va- lutáris és pénzügyi válságoktól, a spekulatív árlebegtetosektői és egyéb negatív jelenségektől mentes — kölcsönös külkeres­kedelem. Tökéletesednek a vn- lutáris és pénzügyi kancsolatok, növekszik az átváltható rubel, mint kollektív valuta szerepe a KGST-országok mindinkább nö­vekvő gazdasági kapcsolatai­ban. A KGST-országok gazdasági kapcsolataiban minőségileg új j szakaszt nyitott meg az együtt- j működés további elmélyítésé- ^ nek és tökéletesítésének, vala- 1 mint a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésének komp­lex programja. E program megvalósítása a fő utat jelenti a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás fejlesztéséhez, ha­tékony eszköz ahhoz, hogy minden egyes KGST-ország in- tenzifikálhassa társadalmi ter­melését és gyorsabban kiaknáz­hassa a tudományos és a mű­szaki forradalom vívmányait. A komplex program intézke­déseinek gyakorlati megvalósí­tása újabb lehetőségeket tár fel a KGST-országok egymáshoz való további közeledésében és a gazdasági fejlettségi szint ki­egyenlítődésében. A KGST va­lamennyi európai országa ma már ipari vagy ipari-agrár ál­lam. A Mongol Népköztársaság gyors ütemben fejleszti népgaz­daságát, s nemzeti jövedelmé­nek több mint egyharmadát már az iparból és az építőipar­ból nyeri. A Kubai Köztársa­ság. miután belépett a KGST- be, lehetőséget kapott, hogy jobban kihasználhassa a sokolda­lú gazdasági együttműködés rendszerét saját gazdaságának gyors fejlesztése érdekében. Eredményesen fejlődnek és mélyülnek a kapcsolatok a KGST és a szocialista Jugoszlá­via között. A KGST-országok, híven a proletár internacionalizmus el­veihez, szorgalmazzák, hogy to­vábbfejlesszék a gazdasági kap­csolatokat minden olyan szoci­alista országgal, amely nem tagja a KGST-nek. Internacio­nalista kötelességüknek eleget tóve hatékony támogatásban ré­szesítették a vietnami népet az imperialista agresszió elleni harcában, most pedig a népgaz­daság helyreállításában és fej­lesztésében segítik a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A KGST-országok közösségé­nek szilárdítása nem vezet zárt gazdasági csoportosulás kialaku­lásához. Külön megállapodás alapján fejlődik a sokoldalú együttműködés a KGST-orszá­gok és Finnország között kü­lönféle gazdasági, tudományos és műszaki területeken, érintke­zések jönnek létre más orszá­gokkal is. A KGST jelenleg kü­lönböző formákban több mint húsz nemzetközi, kormányközi, vagy a kormány illetékességé­be nőm tartozó gazdasági, tu­dományos és műszaki szervezet­tel tart kapcsolatot. A szoci­alista államok az egyenjogúság, a függetlenség, a kölcsönös előny és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján készek - bővíteni együttműködésüket minden országgal, függet’enül azok társadalmi és politikai rendszerétől. . Az ülésszak megállapítja, hogy az enyhülés reális alapul szolgál a fejlett kapitalista ál­lamokkal va'ó széles körű és hosszabb távú együttműködés gyakorlati ' megvalósításához, ami megfelel a nemzetközi gaz­dasági élet objektív szükségle­teinek és ugyanakkor a világ népei érdekeinek is. A külön­féle társadalmi rendszerekhez tartozó országok közötti ilyen­fajta együttműködés fejlesztésé­hez további lehetőségeket nyúj- , tana az európai biztonsági és együttműködési értekezlet si­keres befejezése. A KGST állandóan figyel­met fordít a fejlődő országok­kal való gazdasági kapcsolatok­Hazánkba érkezett T. Ragcsa9 a mongol minisztertanács első elnökhelyettese A magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt, működési kormányközi bizott­ság 8. ülésszakára csütörtökön Tumenbajarin Ragcsa, a mon­gol minisztertanács első elnök- helyettese, a Mongol Népi For. radalmi Párt Politikai Bizott­ságának póttagja, a kormánykö­zi bizottság mongol tagozatának elnöke vezetésével hazánkba ér. kezett a baráti ország küldött, sége. A delegáció tagjai: Du­magin Szodnom, az állami terv­bizottság elnöke, Barudordzsij} Barsz vízgazdálkodási minisz­ter, Pavangin Damdin könnyű- és élelmiszeripari miniszter, Cendin Mólóm pénzügyminisz­ter, D. CerenszanZsa külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, Cs. Hucc fűtőanyag-, energetikai ipari és geológiai miniszter- helyettes, Cs. Zsambal, erdő- és fafeldolgozóíparí miniszterhe­lyettes. A Ferihegyi repülőtéren a mongol küldöttség fogadására megjelent Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a kormányközi bi­zottság magyar tagozatának eh nőké. Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter. Dégen Imre államtit. kár, az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke, dr. Hetényi István tervhivatah államtitkár. Földi László könnyűipari államtitkár, dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, ott volt Kádas István, hazánk ulánbátori és P. Sagdar- szuren, Mongólia budapesti nagykövete, akik a magyar, il­letve a mongol delegáciá tagja, ként szintén részt vesznek a kormányközi bizottság üléssza­kán. Két megbízó!evei A Centropress csütörtök esti kommentárja Szinte egyidőben érkezett két rövid tudósítás a telexgépen, majd két telefotó a kép távírón. Az egyik csütörtöki esemény színhelye Berlin, a másiké Bonn volt. Ai NDK fővárosában Willi Stoph, az államtanács elnöke fogadta Günther Gaust, az NSZK állandó NDK-beli képvi­seletének vezetőjét, hogy átve­gye a megbízólevelét. Bonnban dr. Michael Kohl, az NDK ál­landó NSZK-beli képviseletének vezetője Gustav Heinemann szövetségi elnököt kereste fel és átnyújtotta megbízólevelét, A szűkszavú tudósítások sze­rint Gaus kijelentette:, minden erejével a bizalmon alapuló együttműködésért fáradozik. Kohl kifejezte óhaját, hogy az NDK állandó képviseletének megnyitásával normális jószom­szédi kapcsolatok alakuljanak ki a két német állam között. Ennyi ' a rövid tudósítás, amely nemcsak a két német ál­ra, A KGST-országok gazdasá­gilag és műszakilag segítik eze­ket az országokat nemzeti ne­héziparuk, valamint más nép- gazdasági ágazataik megterem­téséin, illetve fejlesztésében. Bővül a fejlődő országoknak nyújtott sokoldalú támogatás, így például különleges KGST- ösztöndíj alapot létesítettek a fejlődő országoknak szükséges nemzeti szakemberek kiképzé­sére. A szocializmus és a nemzeti felszabadító, mozgalom szövet­ségét támogató általános irány­vonal keretében a KGST-orszá­gok a jövőben is fokozzák együttműködésüket a fejlődő országokkal, megfelelő támoga­tást nyújtanak nekik az , impe­rializmus és neokolonializmus elleni harchoz, ahhoz, hogy megvédelmezhessék a saját nemzeti kincsek feletti ren­delkezésre. és azoknak a saját népük érdekében történő fel- használására vonatkozó elidege­níthetetlen jogukat. Az ülésszak megállapítja, hogy a KGST tevékenységét nemzetközi tekintélyének sza­kadatlan növekedése kíséri. A nemzetközi kapcsolatokat mind­jobban befolyásolják tevékeny­ségének alapvető elvei: a teljes egyen iogúság, a függetlenség, az önkéntesség, a szuverenitás tlszte'etben tartása, a kölcsö­nös előnv és a kölcsönös segít­ségnyújtás. valamint az. hogy valamennyi tagország, nagysá­gától és gazdasági fejlettségétől j függetlenül, azonos hatékony- j sággai vehet részt az együttmű- í ködégben. Az ülésszak, miután megelé- 1 lám, hanem az egész kontinens számára örvendetes eseménye­ket ad hírül. A hidegháború hosszú idősza­kán át Európa aggodalommal tekintett a két német állam kapcsolataira. Bonnból akkori­ban jeges szelek fújdogáltak. A borúiá tobbak már-már attól tar­tottak, hogy a világot lángba borító szikra ismét német föld­ről pattan m,ajd ki. Elévülhetet­len érdeme az NDK vezetőinek, hogy következeesen kitartottak a kapcsolatok normalizálására irányuló igényük mellett, s a legdrámaibb pillanatokban is megőrizték higgadtságukat. Kohl és Gaus csütörtök óta hivatalosan is képviseli, hazá­ját Bonnban, illetve Berlinben. Ha valakire, rájuk most ki­emelkedő diplomáciai teendő vár: megteremteni a két állam Jószomszédi kapcsolatait a tár­gyilagos együttműködés .legyé­ben. a német nép, egész Euró­pa javára gedéssel értékelte a tanács 25 eves működödének eredményeit, hozzájárulását a békéhez ©s a nepek együttműködéséhez, hang­súlyozza : — A testvéri államok to­vábbra is szilárdítják a KGST-t, (okozzák szerepét a kommunista és munkáspártok arra irányuló politikájának megvalósításában, hogy to­vább mélyüljön és tökélete­sedjék az együttműködés, és fejlődjék a KGST-országok szocialista gazdasági integrá­ciója; — A testvéri államok to­vábbra is tökéletesítik a KGST és a hozzá kapcsolódó nemzetközi gazdasági együtt­működési 1 szervezetek tevé­kenységét a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás ki­próbált elvei alapján; — A testvéri államok ki­jelentik, hogy tovább szilár­dítják a szocialista országok egységét és összeforrottságát minden területen, törekednek arra, hogy a kölcsönösen elő­nyös és egyenrangú gazdasá­gi világkapcsolatok megbíz­hatóan szolgálják a népek ér­dekeit, a tartós világbéke ér­dekeit. Az ülésszak kifejezi meggyő­ződését, hogy a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának következetes és teljes megvalósítása lényeges segítséget jelent minden test­vérországnak a szocializmus és a kommunizmus felépítésére irányuló alkotó munkájában, előmozdítja a marxista—leni­nista eszmék további diadal­maskodását. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom